Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-06 / 157. szám
1980. július 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Cserkeszőlön megindultak a kombájnok (Folytatás az 1. oldalról) madhektárnyit vághatott le eddig. Szóval jó volt az előzetes termésbecslésünk, lead az árpánk egy-egy hektárról negyvenöt-negyvenhat mázsát. Megkezdődött az aratás, hosszú napok következnek most már, mondom a kom- bájnosnak, Fürj Domonkosnak. A fiatalembernek ez a tizedik nyara, amikor arató- cséplőre száll. — Aki szeret aratni, akár a kombájn nyergébe ragasztva is. kibír két hetet — «tréfálkozik. — Ennyi időre ütemeztük a kampánytervben a gabona betakarítását. Ha minden rendben megy, a nyolc kombájnunk másfél, két nap alatt megeszi az ötvenegy hektár árpát. A nyolc táblában érő 572 hektár kenyérnekvaló aratásába pedig Csehszlovákiából, a nagykürtösi járásból érkező két gép is besegít. Főagronómus, műszaki vezető és a kombájnosok egy véleményen vannak:: sikerült a próbavágás, folyamatosan arathatják a kombájnok az árpát. — A búzára talán tizediké táján kerülhet sor — véli a műszaki vezető. — Jó lenne, ha nem érrté oibt a kenyérgabona a szárítóban az árpát, ezért éjjel-nappal üzemeltetjük a két berendezést két-két kombájnos mellé biztosítunk egy-egy váltóst, így tulajdonképpen még ebédidőre se nagyon kell majd leállnunk ... A főagronómus közbeszól: — No, no! Nem fogjuk lehajszolni az embereket. Szolr nőkön, a mezőgazdasági aktívaülésen is figyelmeztettek erre bennünket. Megbeszéltük a szerelőkkel, traktorosokkal, hogy két gépen háTizenkilenc százalék nedvességet mér a Transhygro, szárítani kell a takarmány- gabonát — Nem láttam még ilyen szép árpát a cserkei határban! >— Nyolc kombájnnal két nap alatt „megesszük” ezt a táblát rom embernek nem lesz túl megerőltető, ha reggel héttől esti harlmathullásig vágják a gabonát... Csengettyűhangok vonják el a figyelmünket a duruzsoló gépekről, a bókoló kalászokról. A vékonyabb hangú egy szürke szőrcsomó, a mélyebb hangú a vezérkos nyakán szól. Ando János, a téesztagók háztáji birkáit őrző nyugdíjas juhász komótosan közelít hozzánk, és ■mindjárt az agyonisíen után mondja: — Megértem hetvenkilenc esztendpt. huszonkettőt ebből is dolgoztam a téesz- ben, de nem láttam még ilyen szép árpát a csarkei •határban! Ne haragudjanak, hogy alkalmatJankodok, de idecsábított a kombájnok zúgása. Jó dolog ez nagyon ez a nagy gép csak úgy falja a kalászt. Temesközy Ferenc Tanácskozott az EDOSZ megyei küldöttértekezlete Megválasztották az áj megyei bizottságot Tegnap Szolnokon, a Ságvári Endre Szakszervezeti Művelődési Központ színháztermében, hét vállalat képviseletében negyvenkilenc küldött vett részt az Élelmiszer- ipari Dolgozók Szakszervezete megyei választói értekezletén. A tanácskozáson megje- jelent Balogh Károlyné, az ÉDOSZ központi vezetőségének főtitkára, Háber János, az ÉDOSZ központi vezetőségének alelnöke, Bálint Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Matuz János, a megyei tanács osztály- vezetője és Árvái István, az SZMT vezető titkára. Először a megyei bizottság titkára, Magyar Mártonná fűzött szóbeli kiegészítést az írásban kiadott jelentéshez, amely Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának 1975—80 között végzett munkájáról, a következő esztendők feladatairól szólott. Az ÉDOSZ megyei bizottsága — amely hét vállalatnál több mint nyolcezer szak- szervezeti tagot tömörít — körültekintő, alapos elemzést adott az eltelt öt esztendőben végzett munkáról. A jelentés megállapította, hogy az elmúlt időszakban a megye élelmiszeripara megfelelően fejlődött. A vállalatoknál a műszaki színvonal sokat javult, korszerűsödtek az anyagmozgató szállítóberendezések, csökkent a nehéz fizikai munka. Befejeződött a Cukorgyár 1,2 milliárdos, a szolnoki Dohánygyár 120 milliós, a karcagi tejüzem 38 milliós, a karcagi rizshántoló üzem 100 milliós rekonstrukciója. Ezekkel együtt számos, a termelést növelő, a munkakörülményeket javító fejlesztés történt élelmiszer- ipari üzemeinkben. A rekonstrukciókon kívül új vállalatok is megkezdték munkájukat: például a tiszafüredi tejfeldolgozó közös vállalat, a karcagi Phylaxia valamint a kunszentmártoni sütőüzem. A megyei titkár elismerően szólt az üzemek szocialista brigádjairól, az újító- mozgalomról. Sokat tettek a vállalatok a szociálpolitikai célkitűzések megvalósításáért is: az ötödik ötéves tervben több mint 90 millió forintot terveztek erre a célra az üzemek, a gyárak, ezzel szemben év végére több mint 107 millió forintot fordítanak üzemi konyha fejlesztésére, munkásszállításra, kulturális és sportcélok, gyermekintézmények 'patronálására. Magyar Mártonná szóbeli kiegészítését vita követte, amelyben tizenketten kértek szót. Az üzemi demokráciáról, a szakszervezeti bizalmiak megnövekedett feladatairól beszélt NánásF Tibor, a sütőipari Vállalat termelési osztályvezetője, Pappné Bo- da Erzsébet, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szb-titkára. Szabó József, a szolnoki Cukorgyár csoport- vezetője az üzemi szociális, kulturális munkáról beszélt. A munkakörülmények javulásáról számolt be Csete Imre, a Húsipari Vállalat szak- szervezeti bizottságának tagja, Oszlánczky Sándor a Dohányfermentáló Vállalat dolgozója és Harmat Antal, az ÉDOSZ központi vezetőségének tagja. Skrám Aranka, a törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalat szb-titkára a szakmunkás és a politikai képzés jelentőségéről szólt. Dr. Csorna János, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója hozzászólásában az újítómozgalmat, Dóra Boldizsár, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat osztályvezetője a pénzügyi és gazdasági munka jelentőségét emelte ki. Balogh Károlyné, az ÉDOSZ központi vezetősége főtitkára elismeréssel szólt a megyei bizottság ötéves munkájáról. A vitában szót kapott Bálint Ferenc is, aki a gazdasági építőmunka legfontosabb kérdéseit elemezte. Ezt követően a küldöttek megválasztották a tizenöt tagú megyei bizottságot, amelynek elnöke Pappné Bo- da Erzsébet, titkára ismét Magyar Mártonná lett. Ugyancsak megválasztották a szakszervezetek megyei küldöttértekezletére a tizenkét, az ÉDOSZ kongresszusára pedig a kilenc küldöttet. Ml MINDIG VIZSGÁZUNK így fogalmazták meg véleményüket: „Gazdasági életünkben 1980 a jelentős változások éve. A politikai munkát most még inkább az élet új követelményeihez kell igazítanunk”. Ok hárman a Mezőgép Vállalat kommunistái közül: Barta Szilveszter, az üzemi párt- bizottság titkára, Ribita Gyula, a Il-es számú párt- alapszervezet titkára, az üzem értékesítési osztályának vezetője és Pelikán Lajos, a VI-os számú pártalap- szervezet titkára, a vállalat üzem- és munkaszervezési csoportjának vezetője. Bemutatásképpen néhány adat a Mezőgépről: a vállalat jelenlegi formájában 1976-ban jött létre (sok kis üzem összevonásával), most két megyében tíz gyáruk van, dolgozóik létszáma négy és fél ezer körül állandósult, közülük mintegy 50 százalék a harminc éven aluli. A vállalatnál dolgozó párttagok létszáma kis híján nyolcszáz, és ez jó arány. Hatalmas erőt képviselnek a kommunisták a politikai munkában. És ha azt vesz- szűk, hogy a KISZ — amely egyre inkább megtalálja a maga feladatait ennél a sok- gyárú vállalatnál — tagjainak létszáma több mint ezer, akkor érthető: miért fordítanak fokozott figyelmet az üzemi pártszervek, -szerveBarta Szilveszter zetek az ifjúsági szövetség" re. Barta Szilveszter így fogalmazta meg: — Jövőnk megalapozásának kulcsa, hogyan oldjuk meg a KISZ pártirányítását. A párt ifjúsági szervezete a KISZ, az utánpótlást elsősorban onnét kell biztosítanunk. Szerintem jól működő pártszerv és rosszul dolgozó KISZ nincs. Amikor az üzemi pártbi" zottság titkárának szobájában beszélgettünk, mindhárman elsősorban a KISZ pártirányításának fontosságát hangsúlyozták. Mint mondták: megtanulták, hogy ha kevés figyelem irányul a fiatalokra, ha nem megfelelő a segítésük, annak az egész üzem látja kárát. Náluk még tavaly is voltak olyan ifjúsági vezetők, akik a sok év alatt szerzett rutinná! akartak megélni a KISZ-ben. és meg voltak róla győződve, ■hogy amit csinálnak, az kiváló. — Nekik az idei választásokkor megmondtuk: más társadalmi megbízatások teljesítésénél számítunk rátok, a KISZ-ben frissítésre van szükség — magyarázta tovább Barta Szilveszter. Hogyan fogtak a jelenlegi vezetők kiválasztásához? A pártalapszervezetek segítségét kérte a pártbizottság: olyan fiatalokat javasoljanak KISZ-vezetőknek, akik nem hangos emberek, de megbízhatóak, lelkesek, tudnak és akarnak dolgozni. Néhány hónap telt el azóta, és az eredmény már megmutatkozik. Például: az üzemi KISZ- bizottság szervezésében a vállalat gazdasági és párt- vezetői rendszeresen találkoznak a fiatalokkal. A találkozót mindig más és más gyárukban rendezik, ott, ahol eredményes a munka, ahöl akár tapaszitalatcsere is lehet egy-egy ilyen találkozó, hisz odautaznak minden gyárból a fiatalok. Legutóbb — két hete — Török- - szentmiklóson volt a „randevú”, amikor a félévi gazdasági eredmények várható alakulása szerepelt napirenden. Konkrétan, szinte „név- reszólóan” elhangzott akkor is, ki miben segíthet. — Azt akarjuk, mindenei lásson túl a saját gyára kerítésén. A gyöngyösiek tudják: ha ők nem készítik el határidőre a gépalkatrészeket, Törökszentmiklóson nem tudnak az export gépkiszállítási kötelezettségeknek eleget tenni. — Korábban gazdaságilag teljesen önálló vállalatokat keletit 1976-ban integrálni. És ez a szellemiség integrálását is megkövetelte. Most jutottunk el odáig, h;ogy a pártszervek ösztönzésére végre létrejött a fiatal műszakiak, közgazdászok tanácsa a vállalatnál, s hogy a MTESZ tagégyesületével együtt végre lehetőségünk van az itt dolgozó értelmiség szellemi kapacitásának erőteljesebb mozgósítására. Máris dolgoznak olyan különböző pályamunkákon a fiatalok, amelyeket a KISZ Központi Bizottságához szándékoznak küldeni, ugyanakkor a vállalatunk is ír ki pályázatokat különböző műszaki, közgazdasági problémák megoldására — magyarázta Pelikán Lajos. Ribita Gyula viszont azt tartotta fontosnak, hogy egy pártszervezetnek mindig kellő információval kell rendelkeznie a KISZ-t illetően, és viszont. „A mi pártalap- szervezeti vezetőségünk ezt szem előtt tartva segít a munkaterv elkészítésében. Az ifjúsági szövetség titkára rendszeresen ott van, a vezetőségi üléseken, a taggyűléseken, én viszont a KISZ rendezvényein. És a szakszervezettel hasonló a kapcsolatunk.” Pelikán Lajos: — Hangsúlyozom, nem várunk mindig arra, hogy összeüljön az üzemi négyszög. Naponta megkeressük egymást, és megbeszéljük a kérdéseket. Ez arra is vonatkozik, hogy a pártbizottságra is csak úgy „beesünk” és már mondjuk, kérdezzük a magunkét. — Ma nem lehet a pártmunkát „hivatalnoki” szellemben végezni — állítja Barta Szilveszter. Sorolják: a XII. pártkongresszus világosan megfogalmazta, hogy növelni kell a pártmunka mozgalmi jellegét, fejleszteni kell a párt munkastílusát. FormalitásokPelikán Lajos tói mentesen kell dolgozni. „Nálunk a belső tartalékok feltárására óriási lehetőségek vannak, amelyeket elsősorban a politikai munka erősítésével lehet kiaknázni.” — Nem tudom észrevet- te-e már? — mondta Barta Szilveszter — ha nehezebbek a körülmények, kicsit mindenütt megkezdődik a széthúzás. Nos, azt mondtuk, mi ezt nem engedhetjük meg, mert az mindenkinek kárt okoz. Példát is mondtak: három hete soronkivüli összevont taggyűlést tartottak a központi gyárban. Az alapszervezetek a pártbizottság titkárát kérték fel előadónak. A téma, az üzemi tervekben való lemaradás oka, a lemaradás behozásának lehetősége volt. „Itt százhét kommunista dolgozik, mit kell tennünk mindannyiunknak, hogy a központi gyárban is teljesítsük a feladatokat, erről beszéltem, mert ez presztízskérdés is.” A szocialista brigádvezetők — az üzemi pb felhívására — szintén tárgyaltak e kérdésről. Lényegében az ő döntésük alapján hozták előbbre az idei esztendőre elhatározott második kommunista szombatot, amit június 28-án dolgoztak le. „De — mondták — ez kétélű fegyver. Korábban döntöttünk: egy évben csak két kommunista műszak lehet a gyárban. Nos, a második félévben már ily- módon nem lehet lemaradást pótolni.” Átrendezték soraikat is. Idén a törzsgyári pártalapszervezetek már új felállás szerint dolgoznak, vagyis minden kommunista közösségben dolgozik vezető, munkás, tisztviselő. Mennyivel egyszerűbb így az információ „áramoltatása”, a vitás kérdések megbeszélése. Ribita Gyula És az idén létrejöttek az üzemi pártbizottság mellett dolgozó munkabizottságok, amelyeknek tagjai rendszeresen járják a munkahelyeket, konzultálnak a dolgozókkal. — Ezzel a kollektív bölcsességet erősítjük — mondta Pelikán Lajos. — Nem szoktunk arról beszélni, hogy nagy feladatot kell megoldanunk, mert minden, egyes pártbizottsági határozatot sok közös konzultáció, megbeszélés előz meg. Erre szükségük isi van, állították, mert a vállalati tervezésbe is új elemek kerültek. amelyek végrehajtásával kapcsolatban a maga sajátos módján a vállalati pártszervnek, -szervezetnek is megvan a maguk tennivalóik. Példa erre: 1976-ban 122 féle terméket gyártottak a Mezőgép gyárai a megyében, ma 56 félét. Beléptek a tőkés piacokra, eleget kell tenni a szocialista országok- megrendeléseinek, a belföldi keresletnek is. előtérbe került a nagyobb szériák gyártása — mindez emberi problémákat is felszínre hozott. Egy műhelyben szinte egyik napról a másikra merőben más terméket kell gyártani, mert alkalmazkodni kell a piaci igényekhez. Korábban a dolgozók ezt szervezetlenségnek minősítették, „nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal” mondták. Meg kellett beszélni velük és meggyőzni őket arról, hogy az élet, a saját fennmaradásuk követeli ezt a változást. És ez már politikai munka a javából. Abban az üzemrészben például, ahol 1970 óta épületszerkezeteket gyártottak lakatosok, hegesztők, három hét alatt univerzális rendfelszedő pótkocsikat kell előállítani. A hegesztőnek meg kellett értenie, most arra van szükség, hogy szerelnie kell. És ez nem is olyan egyszerű. — Már kezdjük megtalálni a jövő politikai munkájának módszereit — állította Pelikán Lajos. — Hiszen a / dinamikus munkaszervezést dinamikus politikai munkával kell párosítani. — Egy biztos; a politikai munkában egyaránt kell hatnunk az észre és a szívre. Hogy mindenki, aki szereti a munkahelyét tudja: az élet diktálja ezeket a gyors változásokat. Nekünk már heti ütemezésben kell elegét tennünk a tőkés megrendeléseknek. Tudja, hogy ez milyen feszes munkát követel tőlünk? És Barta Szilveszter hozzátette: — Az emberek többsége ezt már megértette nálunk. És ez egy kicsit, a mi politikai munkánk vizsgája is. Varga Viktória
