Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-05 / 156. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. július 5. r tud omá n y ét. TGCHflIH Hogyan készül az áram? A hőerőművekben a kazánba betáplált energiahordozóból nyert hőenergiát a turbina alakítja át mechanikai energiává. Ennek villamos energiává történő átalakítását a generátor végzi. A generátor forgó része egy egyenárammal gerjesztett nagy teljesítményű elektromágnes, amely a turbinával való közvetlen kapcsolata- révén másodpercenként 50 teljes körforgást végez. A generátor álló része egy nagyméretű vasmag, amelynek e célra kiképzett csatornáiba helyezik el a generátor álló részének a tekercselését. Az álló tekercsekben a belső térben körbe forgó mágnes feszültséget indukál. Ha a generátor kapcsain jelentkező feszültségre fogyasztót kapcsolunk, akkor a fogyasztó méreteitől függő nagyságú terhelő áram alakul ki a generátor tekercsrendszerében. A generátor — technológiai feladatának teljesítése közben — úgy viselkedik, mint egy villamos kályha: az áram hatására a tekercsanyag ellenállásán jelentős mennyiségű hő, ún. veszteségmeleg képződik. Ezt megfelelő hűtőközeggel el kell távolítani, mert a melegedés károsítja a szerkezeti és szigetelőanyagokat. A korszerű, nagy teljesítményű generátoroknál az álló rész jól vezető vörösrézből készített meneteiben nagy tisztaságú desztillált hűtővíz kering, amelyet a gép testén kívül elhelyezett szivattyúk keringetnek, a visszahűtésről A generátor gyártása jelentős kézi munka és nagy pontosságot igényel. 360 megawattos generátor álló részének szerelése a lengyelországi Wroclaw-ban, a Dolmel Elektromos Gépgyárban pedig külön hűtőrendszer gondoskodik. De a forgórész tekercselését is hűteni kell oly módon, hogy a generátorházon belül hidrogén-töltetet tartanak. A hidrogéngáznak ugyanis jóval nagyobb a hőfelvevő és hőátadó képessége, mint a levegőnek, másrészt sokkal kisebb a sűrűsége. A generátor segédberendezései kettős feladatot teljesítenek. Ezek egyik része a generátor pillanatnyi terhelési állapotának megfelelő gerjesztőáram előállításáról és ennek szabályozásáról gondoskodik, a többi az üzemelő generátor hűtéséhez szükséges feltételeket biztosítja. Egy 200 megawattos generátor teljes súlya kb. 280 tonna. Az állórész tekercseiben indukált feszültség nagysága pedig kb. 16 000 volt. Automatizált cukorgyártás iVIIIII f .. 1 H ma □ □□űic oatnac A Német Demokratikus Köztársaság egyik új cukorgyárának a központi irányító- és ve- térlőtcrme. Ipari televízió is segít a gyártás sgyes folyamatainak az ellenőrzésében Az egyik legkülönösebb iparág a cukorgyártás. Nagy tömegű nyersanyagból jelentős mennyiségű készterméket állít elő, de csak idényszerűen. Hazánkban a répacukorgyártási kampány rendszerint szeptember elejétől január közepéig tart. A répacukorgyártás technológiája a múlt század utolsó harmadában alakult ki, és hamarosan legyőzte az olcsó munkaerővel, de primitíven termelő cukor nádipart. A fejlődés azóta lényegében csak a gépesítésben és automatizálásban és nem utolsósorban az egyes műveletek tudományosan megalapozott optimális kivitelében csúcsosodott ki. A világ cukortermelése jelenleg több mint 55 millió tonna, ennek mintegy 55 százalékát nádból, 45 százalékát répából állítják elő. A gyártás a répa előkészítésével, tisztításával kezdődik, majd a felaprításával csíkokra. Ezután következik a lényerés, a sejtnedvben oldott cukor kivonása, majd a létisztítás. A nyers cukorlé kb. 19 százalék szacharóz mellett 2 százalék egyéb, nem cukoranyagot is tartalmaz, melynek egy részét kalciumsó alakjában eltávolítják. A tisztítás után nyert „híg levet” bepárolják „sűrű-lévé”. Ezután következik a cukor kikristályosítása, a kristályok elválasztása a szörptől, végül a cukor szárítása, csomagolása és raktározása. A cukor egyike a legtisztább iparilag előállított vegyi anyagoknak, a közönséges kristálycukor tisztasági foka is 99,9 százalék, a fi- nomítotté még nagyobb. Nagy tápértéke, könnyű emészthetősége és kellemes íze folytán kitűnő élelmiszer, egyben a konzerv-, a? üdítőital és az édesipar nyersanyaga. Kismértékben nedvszívó, így száraz helyen korlátlan ideig eltartható. Csak a nagy fajlagos felületű porcukor köt meg viszonylag könnyen anny^nedvességet, hogy könnyen összecsomósodik. A modern gyárak folyamatos üzemben, viszonylag kevés emberi élőmunkával termelnek. Magas műszere- zettségi fokkal a gyártás minden fázisa könnyen és gyorsan szabályozható, gyakorlatilag teljesen automatizáltan. fl kaucsukból abroncs lesz Angol gyártmányú gumifeldolgozó automata, amely a jelenleg működő hasonló berendezések között a legnagyobb teljesítményűnek számít. A gumielőkészítés összes műveletét — az adagolási arányok megállapítását is beleértve — számítógépes vezérléssel teljesen önműködően végzi el. Az „F 620 Bambury” típusú berendezések a nyugat-uráli Kamaz autógyárban is megbízhatóan üzemelnek II papírgyártás új utakon? A világ papírszükséglete egyre nő, nyersanyaga viszont egyre inkább hiányzik, fogvnak az erdők. A laboratóriumok új növényi rostokat keresnek papírgyártás céljára. Számos országban bambuszból, cukornád kipréselt szárából, szalmából, papiruszból készítenek papírt. Amerikai szakemberek a kukorica burkát, a jerikói lon- cot, a petrezselymet, a napraforgót, a rézvirágot és még az indiai kendert is vizsgálták ilyen szempontból, míg végre — úgy vélik — megtalálták az ideális növényt, egy hibiszkuszfélét a kena- fot. A kenaf rekord idő: 120 nap alatt 3 méter magasra nő, és rosttartalma a fenyőfáénak kétszerese. A probléma egy élősködő, amelyet előbb le kell győzni, hogy a kenafbokor termelése iparilag kifizetődő legyen. Más kutatók a szintetikus anyagok területén keresik a megoldást. Japán kutatók kidolgozták a teljes egészében polisztirol-gyanta mikroszá- laiból készült papírpép gyártását. Amennyiben ezt 20— 30 százalékban farostpéppel keverik, egészen kiváló minőségű. és a fából készültnél jóval olcsóbb papírt nyernek. Gépek hőmérséklete Sépek, csapágyak, elektronikus készülékek, kényes árut szállító konténerek és még számtalan más szerkezet élettartama vagy jó működése függ attól, hogy bizonyos hőmérsékletnél magasabbra ne melegedjenek. Most egy új és korszerű segédeszközt hoztak létre az ilyen, hőre kényes szerkezetek hőmérsékletének pontos és megbízható ellenőrzésére, a szalaghőmérőt. A szalaghőmérő keskeny, öntapadó műanyag csíkján különböző hőfokon átalakuló anyagok vannak, s mellettük olyan Celsius-fokra osztott skála, amelyen fekete pont jelzi, hogy különböző anyagok közül a hő hatására melyik alakul át. Így a hőmérséklet emelkedésekor azonnal fekete pont jelenik meg a skála megfelelő foka mellett. Ez a pont lehűléskor nem tűnik el, tehát később is bizonyítja a legnagyobb elért hőmérsékletet. A kereskedelmi forgalomban kis füzetbe kötve árulják a szalagokat, öt különböző hőfoktartományú választékban. Addig, amíg a mai — olykor 200 km/óra sebességgel száguldó személygépkocsik és az óriási terheket szállító tehergépkocsik igénybevételét elviselő — gumiabroncsok kialakultak, rendkívül sok ismeretnek és tapasztalatnak kellett összegyűlnie. Az abroncsgyártás kétségtelenül az alkalmazott vegyipar egyik legbonyolultabb, legkényesebb és legtöbb fizikai munkaerőt igénylő technológiája. A gumikeverékek — legalább négyfajta kell belőle egy-egy abroncs-típushoz — elkészítése, a különféle szilárdító, fény- és hőállóságot biztosító adalékok összeállítása, keverése, majd az abroncsok profiljainak a kisajtolása (extru- dálása) nemcsak nagy elméleti felkészültséget, hanem rengeteg tapasztalati ismeretet is igényel. Á kordszövet és a gumi közötti megbízható kapcsolat kialakítására a kordot különféle vegyszerekkel itatják át, nedvesítik. Főként a radiál- abroncsokhoz szükséges acélkord gumizása kíván különleges fogásokat, és igencsak kényes művelet a gumizott acélszövetek megfelelő méretűre vágása is. Ám amiről eddig szó volt, azok még csak az abroncsgyártás „féltermékei”. Ezek többé-ke- vésbé fogyamatosan gyárthatók. Magát az abroncsot azonban egyedileg, minden darabot külön-külön kell felépíteni. Ezt a munkát ugyan szintén gépesítéssel könnyítik, mindamellett az abroncskészítő munkás tapasztalatának és ügyességének is óriási a szerepe. A felépített abroncs még csak azután kerül majd a vulka- nizálóba, s ott a gőzzel fűtött hatalmas formákban alakul ki az óriás kaucsuk- molékulák és a kén között a szilárdabb, rugalmas anyagszerkezet. A színes üveg útja sei összefogott kis üveglapok páratlan színharmóniával ébresztettek áhítatot. Az üveg történeti útja a színes műtárgyaktól a színtelen haszonüvegekig a próbálgatás, az empíria útja volt. Az üveg szerkezete ismeretlen maradt, mert megismeréséhez nem volt elegendő az általános természetismeret. A modern idők emberének érdeklődése a szép színű üveg iránt megmaradt ma is, aki azonban a megismerés örömén túl a megismerés hasznára is törekszik. A ma embere a tapasztaláson alapuló üvegismeretek helyébe természettudományos ismereteket keres, hogy az üvegkészítés művészetét az üvegkészítés tudományával váltsa fel, abból az óhajból kiindulva, hogy valamely meghatározott célra szolgáló üveget hosszadalmas próbálgatások helyett az üveg szerkezetére vonatkozó ismeretek segítségével biztosan és gyorsan készíthessen el. És a ma embere éppolyan szívesen használja otthonában a színes, metszett üvegeszközöket — tányérokat, poharakat, dísztárgyakat — mint elődei. Ezek választéka azonban a tudatos tervezés eredményeként jóval nagyobb és áruk természetesen olcsóbb. Az ember már több ezer éve rájött, hogy maga is olvaszthat egyszerű anyagokból — többek között szódából, mészkőből és homokból — szép színű üvegeket, amelyek hasonlítanak a drágakövekhez. Az időszámításunk kezdetét megelőző évezredben Alexandriában olyan művészi üvegipar fejlődött ki, amely termékeivel az egész ókori világot ellátta. Ennek üveganyaga sokféle színben ragyogott, de át nem látszó volt. Kisméretű, kézzel formált balzsamtartó edények, csiszolt ékkőutánzatok készültek belőle. Amikor kialakult az üvegfúvás művészete, már állt a római birodalom. A római igények kifejlesztették a majdnem színtelen, majdnem átlátszó üveget, amelyből a kisebb használati tárgyak légiói készültek. De voltak a rómaiaknak már üvegtükreik és nagyítóüvegeik is. A római birodalom bukása után sok drágán szerzett ismeret feledésbe merült. Az üvegkészítéshez is újra meg kellett szerezni a tudást. Hosszú út vezetett a feledésből a középkori . színes templomi ablaküvegekig. A gótikus templomokban az ólomkeretezésA közép-lengyelországi Piotrków-ban kézi munkával állítják elő a szebbnél szebb színes üvegtárgyakat
