Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-05 / 156. szám
1980. július 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Borús időben derűs hangulat Úttörőtábor a tóparton A berekfürdői úttörőtábort nagyon szép környezetbe álmodták az építők. Apró villacsodák között egy kanyargó járdapántlikán jutok ki egy tóhoz. Itt a gyalogút balra kanyarodik, egy felhőket súroló farengeteg felé. Keresztben apró, leengedett sorompó állja utamat, amíg a nyitással bíbelődöm, két vörös nyakkendős úttörő terem mellettem. Együtt lépkedünk a parancsnoki épület felé., A lakkozott, szép faházak környékén. nagy a sürgés-forgás. Űttörőfiúk és lányok csinosítják a körzetet, sep- nik az utakat, és a felvonulási tér .vörös salakján még a lábnyomokat is eltüntetik. Iványi Sándorné táborvezető néhány mondattal bemutatja a gyermekparadicsomot — Négy éve készült el a tábor, és azóta évenként még hol itt, hol ott csinosítunk rajta. A 8 faház mellé tavaly konyhát húztak fel, az idién pedig a karcagi szocialista brigádok, vállalatok szünidei ajándékként kifestették a házikókat. Jelenleg 75 gyerek, öt nevelő és három ifivezető táborozik itt. Nem sokáig, hiszen holnap mér letelik a kéthét, és akkor kezdődik a tulajdonképpeni igazi, nyári táborozás a karcagi iskolásoknak. Mi most ugyanis őrsvezető- és rajtitkár jelölteknek tartottunk tizenegynéhány napos eligazítást, afféle tanulunk is, meg szórakozunk is alapon. A táborozok zöme ötödikes-hatodikos. Hogyan érezték magukat? Erről ők az illetékesebbek beszélni. Vagy huszadmagunkkal a tábor szabadtéri színpadára telepszünk le. A zsibongó gyereksereg első jelentkezője Bakó Nagy Illés. —• Délelőttönként foglalkozások voltak, ahol írni kellett a lényeget. Hallottunk arról, hogyan tartsuk az őrsi összejöveteleket, milyen emberi tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy őrsvezetőnek, azután tréfás játékokat is tanultunk. Néha délután szabad program is akadt. Mi fiúk különösen horgászni szerettünk. Nagy derültség. Váczi Ági közbevágott: — Illés semmit sem fogott, csak a kukacot áztatta. Őszintén szólva én is sokallottam a kör- rnölést, bár ezért bosszút álltunk. Fordított nap volt, mi gyerekek kormányoztuk a tábort, és akkor a tanár néninek kellett a foglalkozási naplót írni. Nékem ez tetszett itt legjobban. Tessék elképzelni, még meg is tornásztattuk őket! Ahogy ők szoktak minket. Kovács Istvánná tanár néni még pótgyakorlatot is csinált, és ezért táborvezetői dicséretet kapott. Danka Szilvia keze emelkedik a magasba. — Első táborozó vagyok, és egy kicsit féltem milyen lesz az otthontól távol.i A sok karcagi iskolából jó kis őrsünk verbuválódott, és délelőttönként sok' vidám éneket, mókás mondókát, kiszámolót tanultunk. Nekem az éneklésen kívül az éjszakai őrség volt a legizgalmasabb. Háromtól ötig őrködtünk, és egyszer csak azt látjuk, ott fekszik egy ember. Szívdobogva megközelítettük, rávilágítottunk — hát fű volt. Katona Judit a fedett fürdőt a strandot, Balogh Éva ifivezető a KlSZ-ről, a DlVSZ-ről, a CIMEÁ-ról hallott érdekes előadásokat említi meg. Többen közbe szólnak, ki ne hagyjuk a napi ötszöri kosztot. Különösen a pirított máj, a brassói, és a sütemények arattak osztatlan sikert. Meséltek még a Boney M együttes zenéjére végzett reggeli tornáról, az esti pómacsa- táfcról, az izgalmas akadály- versenyről. Szinte mindany- nyian ígérték, jövőre már szakképzett őrsvezetőként újra visszatérnek a táborba. Arról alig esett szó. hogy a 13 nap közül kettő kivételével szinte állandóan esett az eső. Olykor még éjjel is. Ilyenkor a tv-szóbá- ban játékos foglalkozások voltaik, és a borús idő sem tudta elmosni a vidám derűs hangulatot. D. Szabó Miklós HOBO Nemcsak szívvel, ésszel is... Tanár, népművelő, író, színész, rocktörténész. Tavaly az Év embere volt az Ifjúsági Magazin közönségszavazásán. Együttesével a Hobo Blues Band-el elnyerték a legnépszerűbb rock zenekar címet. Nemzedéktársai íróasztalok mellett ülnek, ő ma is az országutakat járja. Mindenki csak úgy szólítja: Hobó. Nemcsak, zenészként, de egyéb polgári foglalkozásaival — népművelőként, íróként, rocktörténészként — is nagyon sokat tesz a rock hazai elismertetéséért. — Miért tartottad fontosnak a rock népszerűsítését? — Én a rockot egy alapvető, kulturálisan meghatározó jellegű jelenségnek tartom. S ma már nyilvánvaló, hogy az angolszász zenének körülbelül az a szerepe ebben a kultúrában, mint az írásban a latin betűnek, az abc- nek. A beat kultúra kialakításának kezdetei az 50-es évek közepére tehetők, majd 1962-ben a Beatles megjelenése elindított egy folyamatot, amit a szórakoztatásban nyugodtan nevezhetünk forradalminak. A műfaj az évek során fokozatosan kibővült és minden országban akadtak egyéniségek, akik saját országuk zenéjével, kulturális hagyományaival ötvözték. Így történt ez Magyarországon is. — Nálunk nagy ellenérzéssel fogadták a rock, vagy ahogy akkor nevezték, a beat megjelenését. A rockot ,,idegennek”, kozmopolitának bélyegezték. Miért? — Magyarorságon a német eredetű magyarnóta és operettvilág a népzenei gyökereket úgyszólván eltüntette a nagyközönség elől és az első magyar rockzenészeknek kezdetben csak a külföldi másolás maradt. De aztán a hatvanas évek végén nálunk is önálló lábra állt ez a művészet és megszületett az önálló magyar rockzene. — önálló magyar rockzene születéséről beszéltél. Ti mégis egy idegen eredetű kisebbségi zenével, a blues-al törtetek be az élvonalba. — A magyar rockzene a hetvenes években nagy változáson ment keresztül, az együttesek, előadók nagy része kommercializálódott, és a zene is elüzletiesedett. Én elhatároztam, hogy a felnövő fiataloknak megmutatom, hogy 20 évvel ezelőtt miből született meg, honnan indult el a rock. Megpróbálom mai zenei szinten közvetíteni és lefordítani magyarra. Ehhez a zenében vissza k,ell menni a gyökerekhez, a blueshoz, másrészt vissza kellett térni a klubformához, ahonnan ez a mozgalom elindult. — Ha ez így van, akkor miért támadnak benneteket, hogy idegen, nyugati kultúrát próbáltok átültetni? — Más művészetekben senki nem szól, ha más népek színdarabjait mutatják be. Vagy egy „klasszikus” példával élve: azon senki nem csodálkozik, hogy az ötödik hegedűs egész életében kottából játszik és interpretál. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a rockzene fordításainak is lehet mindenkor aktualitása politikai vagy művészi értelemben is. Émellett írunk mi olyan dalokat is, amelyek szövegükben és koncepciójukban hazai gyökerűek, de egy nemzetközi formanyelven bluesként szólalnak meg. Első műsorunknál, amelynek a címe is ez volt: „Vissza a gyökerekhez!”, kiderült, hogy a gyerekek szívesen veszik ezt a törekvésünket és sokkal több is érdekli őket, mint maga a zene. — Ennek megfelelően állt össze új műsorotok is, amely- lyel most az országot járjátok. — Igen. Az új műsor címe: Fejezetek a csavargók könyvéből. Irodalmiasabb a cím és ez tükrözi elképzeléseinket is. A társművészetekkel, így elsősorban a színházzal együtt próbáltunk valami újat kitalálni. Együtt lépünk fel a HURKA színpaddal és az egyes dalokhoz színpadképeket, pantomimjátékot találtunk ki — ezzel is fokozva a dalok hatását, segítve a mondanivaló megértését. Az öltözködéssel is jobban törődünk. A műsorhoz alkalmazkodó kosztümöket, jelmezeket, ruhákat is terveztettünk. A lényeget azonban továbbra is a dalok jelentik. — Űjabb Rolling Stones, Who, Jimi Hendrix dalokat játszunk, szerepel a műsorban most megjelent kislemezünk 2 dala a Rolling Stones Blus és a 3,20-as blus. valamint megzenésítettük Allan Ginsberg legendás versét a Leples bitangot is. — A sikereitek ellenére az elmúlt évben téged személy szerint nagyon sokan, sokszor durván is támadtak, bíráltak. Más művészeti ágakban „befutott” ember vagy, családod van, miért csinálod mégis? — Az a véleményem, hogy a rock jelenlegi magyarországi állapotában is ,a legnagyobb - lehetőségeket kínálja, mert a többi művészetek —- film, színház, irodalom — ahova nagyon sokan áttelepültek a rockban csalódottak közül és ahol én- is hosszú évekig dolgoztam, elsősorban formájuk miatt elveszítették a fiatalok érdeklődését. Azt, hogy az utóbbi időben a Hobo Blues Band koncertjein nagyon sok fiatal értelmiségi is felbukkant, akik ismét érdeklődni kezdenek a műfaj iránt, nagyon jelentős -eredményünknek tartom, s ez erőt ad_a további munkához. Az egészen fiatalok közül pedig egyre többen már nemcsak szívvel., de ésszel is hallgatják ezt a zenét. Sebők János Elmélyült szemlélődés... A vásárlókat és az egyszerű érdeklődőket egyaránt vonzza a Képcsarnok Vállalat szolnoki Aba Novák Terme. Az üzlet jól zárta az első félévet, több mint kétmillió forintért adott el képeket, kis plasztikákat, iparművészeti tárgyakat FILM JEGYZET Világvége közös ágyunkban Gusztáv az olasz tévében Filmjeink a nagyvilágban Több tucat magyar filmet vásároltak skandináviai bemutatásra az ottani televíziós társaságok. A svéd televízió Szabó István „Bizalom” című filmjének sugárzására között szerződést, a svéd állami filmintézet pedig a magyar-lengyel koprodukcióban készült, Mészáros Márta rendezte „Ütközben” kópiára tart igényt. A norvég televízió kilenc produkció átvételében állapodott meg a Hungarofilm üzletkötőivel. A kiválasztott művek között van a mont- reáli 1978-as Nemzetközi Filmfesztivál nagydíjas alkotása, a „Kihajolni veszélyes”, amelyet Zsombolyai János rendezett. Mészáros Márta műveiből ezúttal a San Se- bastian-i fesztiválon 1978- bán „Ezüstkagyló” díjjal jutalmazott „olyan mint otthon” került be a válogatásba. Műsorra tűzik a „Magyar népmesék” című sorozat nyolc, valamint a „Mézga család” három epizódját is. A magyar rövidfilmek népszerűségét bizonyítja az a napokban megkötött megállapodás is, amely az olasz állami tévétársaság — a RAI részére a Gusztáv sorozat 86 epizódjának vetítésére ad jogot. Kiosztották a Liszt-hanglemez díjakat Négy hangfelvétel kapta meg az idén a Liszt Ferenc Társaság nemzetközi Liszt- hanglemez nagydíját. Áz 1974-ben alapított, most hatodik alkalommal odaítélt elismeréssel a társaság a szakmai közvélemény és zeneértő közönség figyelmét hívja fel a hanglemezpiacon megjelenő legkiválóbb Liszt-felvételekre. Ebbén az évben 21 hanglemezgyártó vállalat 24 új felvételét küldte el, a pályázók között angol, amerikai, holland, NSZK-beli, olasz, svájci, szovjet, új-zélandi, és magyar cégek szerepeltek. A 14 tagú zsűri — amelynek elnöke Kadosa Pál, titkára pedig Meixner Mihály volt — a zongoraművek kategóriájában nagydíjjal jutalmazta a Decca felvételét, amelyen Jorge Bólét a Don Juan fantáziát és öt koncertetüdöt szólaltat meg. Ugyancsak nagydíjjat kapott a London Records lemeze: ezen Alícia De Larrocha a h-moll szoná- tá adja elő. A zenekari művek kategóriájában a Decca és a London Records — Liszt szimfonikus költeményeit tartalmazó közös kiadvány részesült nagydíjban; a lemezes a Les Perudes a Prometheus és az Ünnepi hangok csendül fel a londoni filharmonikusok előadásában, Solti György vezényletével. A vokális művek közül az Emi Electrola gyár bariton-dalokat tartalmazó felvételét jutalmazták, amelynek előadója Hermann Prey, zongorán kísér Alexis Weissenberg. Lina Wertmüller új filmjének címe nemcsak bizarr, de sokat ígérő is. A film bemutatója előtt adott interjúja is több mint sejtető. Azt mondta ugyanis, hogy a valóság igazságain semmit sem változtatott. Higgyünk jó szándékában, most már „csak” az a kérdés, hogy Lizzy, az amerikai lány és Paolo, az olasz kommunista újságíró szerelmi történetén keresztül mennyit tár fel a film korunk valóságából, igazságaiból. Keveset, azt is felemásan. Pedig — ez a téma exponálása után rögtön érezhető — a rendezőnő széles horizonton akar véleményt mondani. Jól is kezd hozzá, aztán — a nézővel együtt — belebonyolódik az egyszerű történetnek induló, egyáltalán nem hétköznapi film szövődményeibe. Számunkra különösen szokatlan és furcsa a hálószoba intimitások és a politika keveredése, sőt mi több ütközése. Nem tagadjuk, lehet ilyen, az alaphelyzet valószínűségét nem kérdőjelezzük, ám a szerelem és a női egyenjogúságért vívót harc ábrázolása e filmben több mint bizarr. Okvetlenül az az érzésünk, hogy a házastársak nem az őket körülvevő jelenségek hatására ütköznek, jellemük, egymáshoz való viszonyuk nem azért sekélyese- dik, mert adott helyzetben ez törvényszerű, sokkal inkább azt érezzük, hogy mindaz, ami történik, „azért van úgy, ahogy van”, hogy a A vakáció kellemes eltöltéséhez változatos gyermek- programmal járul hozzá a televízió: rajz-, báb- és játékfilmeket vetít, mesejátékokat újjít fel a legifjabbaknak szóló júliusi—augusztusi műsorában. A Csak gyerekeknek című, kisfilmeket bemutató sorozat újabb részeit szombat délelőttönként sugározza csaknem egy órán át, szerdán és vasárnap reggel pedig az óvodások filmműsora jelentkezik. A nyári szombat esték meséje a vízipók, csodapók című magyar rajzfilmsorozat lesz. Legközelebbi — a légnadrág című — epizódját július 5-én mutatják be. A vasárnap dél- előttök programját színesíti — július 6-tól — az utazás egy mosolyért című lengyel játékfilmsorozat, amely két kisfiú kalandjaival ismertet meg. Elsősorban a nagyobb gyermekek érdeklődésére tarthat számot az a háromrészes szovjet filmsorozat, amely Verne Gyula Nemo kapitány film író-rendezője indokoltnak tűnőén vihesse celluloid szalagra hangulati változásait. Erőszakolt tehát a film? Nehezen vehető észre, mert a kitűnő rendezés és a nagyszerű színészek — Gian- carlo Giannini és Candice Berger — ennek a felismerésnek majd hogy útját állják. A gyakorlott mozilátogatók azonban ezt minden bizonnyal észreveszik, ahogy azt is, hogy a divatos rendezőnő filmje ezúttal is mindenről beszél, de semmit sem mond el. Zavaros tehát? Line Wertmüller tételrendszerén belül nem, csak éppen téveteg dolog lenne akár Lizzy, akár Paolo világképével azonosulni. Ez nem elsősorban politikai nézőpont kérdése, sokkal inkább a mindennapok praktikuma kérdőjelezi meg a házastársak magatartását. A házasság elleni lázadás ugyanis Wertmüller filmjében is kiúttalansággal végződik, vagyis ez az alkotói film is csak támadja ezt az életformát, de nem tud helyette jobbat még csak sejtetni sem. A HÁZASFELEK „se vele, se nélküle” életmódját viszont már Lina Wertmüller előtt, sokan — filmesek, írók — sokkal mélyrehatóbb ban elemezték, ábrázolták. Egy kicsit úgy hat Lizzy 'igaza”, mintha cselekedeteinek a „nem tudom, hogy igazam van-e, de kiabálok, mert ha nem tenném, unatkoznék” elv lenne a vezérlő motívuma. — ti — című műve alapján készült. Vetítését a tervek szerint július 22-én kezdik. A külföldi játékfilmek közül műsorra tűzik áz NDK- ban készült, A testvérek című, A mi hárman és a kutya című Csehszlovák alkotást és bemutatják a Hagymácska című szovjet rajzfilmet. Utóbbi műfaj magyar képviselői közül a közeljövőben láthatják a gyerekek a Ludas Matyit, valamint a Pocok, Az ördögmotoros című négyrészes filmsorozatot és a Csillagszemű című, kétrészes játékfilmet. Júliusban megismétlik a televízió az Öz, a nagy varázsló és A szépek szépe című mesejátékot' valamint a Süsü, a sárkányt. Tíz évvel ezelőtt mutatkozott be a képernyőn a Papírsárkány, s azóta több mint ötven alkalommal jelentkezett. Vasárnap délelőttönként újra sugározzák a legérdekesebbnek és a legszórakoztatóbbnak ítélt hét-nyolc előadást. Tv-program a vakációzó gyermekeknek
