Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-05 / 156. szám

1980. július 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KISZ KB ülése Tegnap ülést tartott a KISZ Központi Bizottsá- . ga. A testület meghall* gáttá Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjának, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB július 24-i üléséről. Szólt az időszerű nemzet­közi kérdésekről, a népgaz­dasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, az országgyűlési és tanácsi vá­lasztásokról. Hangsúlyozta; a magyar fiatalok egyetérte­nek pártunk és kormányunk politikájával, ezen belül azokkal a törekvéseivel is, amelyek a leszerelést, a nem­zetközi feszültség csökkenté­sét és az enyhülést igyekez­nek elősegíteni. A béke vé­delme azonban nemcsak a kormányok feladata, ezért a társadalom minden rétegét mozgósítani kell, és a KISZ nemzetközi kapcsolatai a jö­vőben is e törekvéseket szol­gálják. Gazdasági kérdések­ről szólva megállapította: a fiataloknak is nagy szere­pük volt abban, hogy az év első öt hónapjában javult a munka hatékonysága, nőtt a termelékenység, s hogy to­vábbra is kedvező változások mutatkoznak a gazdasági egyensúly javításában. Ma­róthy László kitért arra is, hogy a KISZ örömmel üd­vözli a három és többgyer­mekes családok terheinek mérsékelését szolgáló intéz­kedéseket, amelyek kezde­ményezője volt a KISZ Köz­ponti Bizottsága is. A testület ezután meghall­gatta és elfogadta az ifjúság szórakozásának néhány idő­szerű kérdéséről, az ezzel összefüggő teendőről szóló állásfoglalást, amelyet Köpf Lászlóné, a KISZ KB titká­ra terjesztett elő. A szóra­kozásnak nagy szerepe van a nevelésben, a személyiség formálásában. A társadalom és ezen belül az ifjúsági szö­vetség — viszont nem for­dít jelentőségének megfelelő­en figyelmet a fiatalok életé­nek e fontos területére. A KISZ a korábbinál lényege­sen nagyobb gondot kell for­dítani a színvonalas szórako­zás feltételeinek megterem­tésére. Az állásfoglalás kimondja; e gondok megoldása egyre sürgetőbb ifjúságpolitikai fel­adat. Az ifjúsági szövetség ennek támogatására társa­dalmi összefogást lát szük­ségesnek. Kezdeményezi a szórakozási lehetőségek bő­vítését, szükség esetén új in­tézményes keretek létreho­zását. A Központi Bizottság javasolja a kormánynak hogy tűzze napirendjére e té­ma legsürgetőbb kérdéseit, fogalmazza meg az állami szervek feladatait ez ügyben. A KISZ Központi Bizottsá­ga végezetül tudomásul vet­te az első titkár vezette kül­döttségnek a Szovjetunió­ban tett legutóbbi látogatásá­ról szóló tájékoztatót. A Köz­ponti Bizottság megállapítot­ta: a Komszomol és a KISZ kapcsolatai töretlenül fejlőd­nek, a két szervezet új együtt­működési megállapodása jól szolgálja sokoldalú együtt­működésüket, s ez megfelel ifjúságunk érdekeinek. VB-ülés a szolnoki tanácsnál Tegnap ülést tartott Szol­nok város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága. A testü­let tagjai tájékoztatót hall­gattak meg a tanácsi válla­latok. intézmények, költség- vetési üzemek munkavédel­mi és tűzvédelmi helyzeté­ről. Ezután a végrehajtó bi­zottság előterjesztésekről döntött, többek között a vá­ros óvodáinak szervezeti összevonásáról és az idén átadásra kerülő tanácsi érté- kesítésű szövetkezeti laká­sok elosztásáról. B Transelektro sikere Közfogyasztású villamos- energia-elosztó berendezése­ket, úgynevezett kisfeszültsé­gű kapcsolókat adott el a Transelektro Külkereskedel­mi Vállalat abu dhabi-i cé­geknek, mintegy 2 millió dol­lár értékben. A szerződéskö­tésre nemzetközi verseny­tárgyalást követően került sor, amelyen 28 világcég kö­zül választották ki a magyar ajánlatot. Az üzletkötés jelentőségét höveli, hogy ebben a rend­kívül fontos olajtermelő or­szágban immár harmad íz­ben sikerült hasonló érték­ben villamos készülékekre rendelést szerezni. A beren­dezés részegységeinek gyár­tását rövidesen megkezdik, az átadásra a jövő év elején sor kerül, ami rendkívül rö­vid határidőnek számít nem­zetközi .-viszonylatban is. II szerszámgépiparban Hét vállalat társulása A szerszámgépiparban ér­dekelt hét hazai gyártó, fej- élesztő és értékesítő vállalat tegnap társasági szerződést kötött. Az erről szóló okmá­nyokat a szerszámgép prog­ramozási egyesülésnél írták alá. Az új gazdasági szerve­zetben, a magyar szerszám­gépipari társaságban érde­kelt intézmények: a Csepeli Szerszámgépgyár, az elekt­ronikus mérőműszerek gyára, a diósgyőri gépgyár, az MTA Számítástechnikai és Auto­matizálási Kutató Intézete, a SZIM, a Vilati és a Techno- impex. A szerszámgépipari társa­ság feladata az összehangolt közös munka megteremtése a fémmegmunkáló szerszám­gépek további automatizálása érdekében, a részegységek, villamos és elektronikusele- meg kutatásában és fejlesz­tésében. Ezt a munkát szeretem Ezen az enyhe ősznek mondható nyárion szinte bá­mul az ember, ha süt a nap, meleget érez. Aznap, hogy Tiszasülyön jártam, így volt. A nagyvendéglő ár­nyas fáik mögül szinte hívo­gatta az idegent. A kelle­mes hűs étteremben vakító tisztaság: a függönyök hab- tiszták, s bár az ebédlők ja­va része már elmehetett, sehol egy morzsa, egy ott­hagyott zsíros tányér, össze­gyűrt szalvéta. Az étlapon semmi különös; kétféle me­nü, készételek, frissen sül­tek, tészták, egyebek. Az árak szolidaík. Hanem az íz, a zamat! A babgulyást ren­delők arcán a jó ebéd örö­me, ahogy megkóstolják. A frissen sült valóban az, de még ennél is csodálatosabb, hogy a nagy pohár szódavíz szinte jegesen érkezik. „Szakértők” szerint az a vendéglő, ahol a szódavíz is hűtött, no igen, az valóban vendéglő. A vendéglővel együtt, egy házban a presszó. Ebéd után jólesik egy fekete. Az is jól — Hol a főnök? — kérde­zem, mert ennyi jó láttán, tapasztaltán kis faluban mek kell ismerni. —< Jön rögtön, csak a pin­cében van, hozzák föl hét végére az italokat. Szőke, csinos asszony Hát­ra Józsefné. ö a vendéglős. De hiszen ismerős! A vá­sárcsarnokból, Szolnokról. — Cak egy hónapja, hogy átvettem az áfész éttermi presszórészét. Igaz, előtte egy hónapig az italboltban kezdtem — bármennyire is furcsa nekem, újból kezdő vagyok. Kis kihagyásom van, zöldséges voltam a szolnoki vásárcsarnokban jó három évig. De visszahúzott valami: tizennyolc éve .min­dig a vendéglátásban dol­goztam. Ezt a munkát sze­retem, megmondom őszin­tén. Ezért tanultam is, mun­ka' közben. Megszereztem a melegkonyhás étteremveze­tői, a presszóvezetői képesí­tést. — Nagyot nevet: — Már azon gondolkoztam, hogy az idegenforgalomnak is nekivágok, amikor közbe­szólt az ifjúságom! _ ? _ — Besenyszög-szórópusz- tán, ahol születtem és isko­lába jártam, akkor még nem tanítottak idegen nyelveket. S két idegen nyelv ismerete nélkül kár próbálkozni ... — Hiányolják a szolnoki piacon a vevők. Nagyon jó véleményt halottam a kis­kereskedéséről a télen a ta­nácsnál is. Szép árúja volt, szolid árakkal dolgozott. —i Igyekeztem, bár nem szerettem annyira, mint ezt, a vendéglátást. Persze, a tizennyolc év gyakorlat, em­berismeret is teszi, gondo­lom. Dolgoztam Szolnokon az Árkádban, a honvédségi klubban, voltam büfés, fel­szolgáló nem is egy helyen. Különben amikor elkezdtem a szakmát, szülés után vol­tam, s már tudtam, egye­dül kell helytállnom nem­csak a gyermekeim nevelé­sében, a most nyolcvanéves anyám mellett is. Gyorsan körbevezet, mu-. tatja a kerthelyiséget, ami pár nap múlva berendezve fogadja hűs lombjai alatt a vendégeket az étterem­presszó tizenegy tagú szo­cialista brigádja jóvoltából. — És Szolnok? — Itt albérlet, de kétna­ponként hazajárok, anyám­hoz, ránézek a kisebbik gye­rekre is. Most van egy kis gondom. Körzeti pártalap- szervezetem is ragaszkodik hozzám Szolnokon, az a pártmunkám, hogy szomba­tonként, de főleg vasárnap látogatom az idős, beteg kommunistákat. Igen ám, de a helyi pártszervezet is örült, hogy mondtam húsz­éves párttag vagyok. Végigkísér a „birodal­mán”. A hatalmas hűtőtáro­lót mutatja s a mestercuk- rász műhelyét. Van olyan hétvége, hogy egy lakoda­lomra száz tortát rendelnek nálunk a sülyiek. Csak egy a főnöknő bánata: sokkal több ital fogy. mint étel, édesség. A presszó azonban már a családoké, ott nincs dohányzás és rövidital, de még sör se. Flriss sütemény, sok ízű fagyi rengeteg. Széttárja a karját: — Ezt a munkát szere­tem! S. J. Fotó: P. T. A határozat végrehajtása egységes cselekvést követel Kommunista egészségügyi aktíva Szolnokon Tanácskozik a kommunista egészségügyi aktíva A megyei pártbizottság tegnap délelőtt kommunista egészségügyi aktívát rendezett Szolnokon, székházában, amelyen a párttag orvosokon, szakdolgozókon, egészség- ügyi középkádereken kívül részt vettek a járási, városi pártbizottságok titkárai, a városi tanácsok és járási hi­vatalok elnökei, a társadalmi és tömegszervezetek, moz­galmak képviselői. A megjelenteket — köztük az elnökségben helyet fog­laló Barta László megyei tanácselnököt és Majoros Károlyt, a megyei pártbi­zottság titkárát, — Sípos Károly, a megyei tanács el­nökhelyettese üdvözölte. Mint mondotta: az a cél, hogy a résztvevők megis­merjék a megyei párt-vég­rehajtóbizottság által ez év május 13-án elfogadott egészségpolitikai tervet, az abból adódó feladatokat. Kedvező változások Az aktíva előadója, Majo­ros Károly vitaindítójának bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy alig egy évvel ez­előtt ugyancsak kommunista egészségügyi aktíván váltot­tak szót vezetőkkel és be­osztottakkal, akkor aktuális kérdésekről. Miért vált szük­ségessé ismét egy ilyen ta­lálkozó szervezése? Egyrészt azért, mert az egészségpoli­tika a társadalompolitika szerves része, és a további előrehaladáshoz elengedhe­tetlenek az ilyen vélemény- cserék, másrészt, mert ezek is segítik, hogy megfelelő feltételeket biztosítsunk a to­vábbi munkához. Emlékez­tetett arra, hogy a XII. párt­kongresszus irányt mutatott az egészségügy továbbfej­lesztéséhez is, tehát most a tennivalókat kell végiggon­dolni, hogy egészségpolitikai céljainkat maradéktalanul valóra válthassuk. A megyei párt-végrehajtó­bizottság amikor májusban az egészségügy helyzetéről tárgyalt, azt állapíthatta meg, hogy az elmúlt évek­ben jelentős pozitív válto­zások történtek, amelyek el­sősorban az ott dolgozók ál­dozatos, felelőségteljes mun­kájának köszönhetők, de amelyekben része van a pártszervek egyre erősödő, irányító szerepének is. Az egészségügy fejlődését sok tény bizonyítja. Dinami­kusan fejlődött az alapellá­tás, így például az egy or­vosi körzetre jutó lakosság száma hétszázhetvenhéttel csökkent; 1960-tól harminc­öttel több gyermekkörzet van a megyében (ez akkor is nagyon jelentős, ha tudjuk, hogy ez még mindig kevés), negyvenkettővel több a fog­orvosi állás, a napi üzemor­vosi óraszám pedig százhar­minccal növekedett. A kór­házi ágyak száma is 1942-ről 3139-re emelkedett, és eb­ben még nincs benne a me­gyei kórházban most épülő 400 ágyas pavilon. Tudjuk, hogy mindez nem elég, de célkitűzéseinket megközelí­tettük. Megkezdődött az egészségügy integrációja, a megyei kórházban sikeresen vezették be a folyamatos be­tegellátást. Az eredmények­hez sorolható, hogy az egész­ségügyi dolgozók száma húsz év alatt megkétszereződött. És bár jelenleg is több mint száz üres orvosi állás van a megyében, gz nemcsak azt jelenti, hogy ennyi orvos hi­ányzik, hanem, hogy több állást is szerveztünk. Az or­vosok 17 százaléka párttag, 43 százalékuk rendelkezik közép- vagy felsőfokú poli­tikai végzettséggel, míg 1970- ben csupán két orvosnak volt tudományos fokozata, ma tíznek van. Mind több a megyében is az olyan kiváló egészségügyi szakember, aki egyben politikus is. ' A továbbiakban a felada­tokat taglalta a megyei párt- bizottság titkára, hangsú­lyozva, hogy az alapellátás, a gyógyító, a megelőző mun­ka fejlesztése, az egészség- ügyi ellátás szervezésében le­vő tartalékok feltárása, a szubjektív tényezők minősé­gi javítása, a cselekvési kész­ség erősítése szükséges első­sorban az újabb feladatok megoldásához. Ehhez pedig javítani kell mind az állami, mind a szakmai irányítást. A munka feltételeinek biz­tosítása az állami szervek feladata, a szakmai színvo­nal fejlesztése pedig az egészségügyi intézményeké. Ezt nem szabad összekever­ni. Mi a feladat az alapellá­tás, a gyógyító, megelőző munka fejlesztésében. Töb­bek között új lakóterületeken új orvosi körzetekre van szükség, csökkente­ni az egyes orvosi kör­zetek közötti arányta­lanságokat, ha szükséges, összevonások útján is. A társközségekre azonban vi­gyázni kell. Ügy nem sza­bad összevonást végrehajta­ni, hogy egy közösségből el­vigyük az orvost, mert az visszalépést jelentene az el­látásban, és ezt nem szabad megtenni, mert ez már poli­tikai kérdés is. Növelni a szakképzett körzeti orvosok arányát javítani a munká­jukhoz szükséges mű­szerezettséget — ez szintén feladatunk. A gyermekorvosi és az iskolaorvosi ellátást is fejleszteni kell, a színvonal növelésével együtt csökken­teni a zsúfoltságot. Az üzem- egészségügyben a megelőzés, a foglalkozási ártalmak fel­tárása, a gyógyítás, az or­vosi és a foglalkozási reha­bilitáció van napirenden. A fekvőbeteg-ellátásban is ja­vítani szükséges az aktív és a krónikus részlegek kö­zötti arányt, mert az élet változása a betegségek ará­nyainak változását is magá­val hozta. Külön figyelmet szentelt az előadó a folya­matos orvosi ellátás kiter­jesztésének, a szociális gon­doskodás fokozásának. Következetesen, folyamatosan Beszélt az előadó az egész­ségügy szervezésében megle­vő tartalékok kiaknázásának lehetőségeiről, s nagy figyel­met szentelt a munka szub­jektív feltételei javításának. Az eddig elért eredménye­inkre építjük a további fel­adatainkat, hiszen a színvo­nalas egészségügyi ellátás egyre inkább jellemzővé vá­lik — mondta. De szükséges az egészségügyben is erősí­teni a szocialista demokra­tizmust, ami elsősorban az ügy szolgálatát jelenti, és nem lehet mentsvára a fe­gyelmezetlenségnek. Szólt az oktatókórházak felelősségé­ről, a kommunista orvosok elkötelezett példamutatásá­nak jelentőségéről és orvos­etikai kérdésekről. Vitaindítója végén a me­gyei pártbizottság titkára azt taglalta, hogy a megyei párt- vb határozatának végrehajtá­sa során milyen feladatok várnak a mozgalmi szervek­re. Mint mondotta, a cél egy: segíteni az egészségpoli­tikai célkitűzések elérését, és ebben mindenkinek megvan a maga tennivalója. A párt­szerveknek a feladata a poli­tikai munka figyelemmel kí­sérése. ha kell a beszámolta­tás érvényesítése. A KISZ-é, hogy segítse a fiatal egész­ségügyi dolgozók munkahe­lyi beilleszkedését. A szak- szervezet kötelezettsége az érdekvédelem érvényesítése, természetesen nem feledve, hogy a társadalmi érdek az elsődleges. A határozat vég­rehajtása, — hangsúlyozta —, nagy következetességet, fo­lyamatos munkát és perspek­tivikus szemléletet követel. Kulcskérdés az Integráció Az előadást követő eszme­cserében szót kért dr. Bé- nyei Magdolna, a megyei kórház osztályvezető főorvo­sa. Etikai kérdésekkel foglal­kozott, szemléletesen bemu­tatva, hogy áz ingyenes orvo­si ellátás kiteljesedése milyen feszültségekhez vezetett, és milyen etikai' »problémákat hozott felszínre. Dr. Király Ferenc tiszaföldvári szülész főorvos az egészségügyi in­tegráció kérdéseihez fűzött véleményt. Javasolta, hogy az integrációt következete­sen hajtsuk végre a megyé­ben a kórháztól az alapellá­tásig, mert jelenleg nagy színvonalbeli különbség van a kettő között mind a mun­kakörülményekben, mind a munka tárgyi feltételeinek biztosításában. Lényegében az egészségügy integrációjá­nak témakörét érintette fel­szólalásában dr. Csépányi Attila, a megyei kórház fő­igazgató-főorvosa is, hang­súlyozva, hogy mint új szer­vezeti forma elsősorban a lakosság érdekeit, jobb, gyor­sabb, hatékonyabb ellátását szolgálja. Dr. Hőgye Anna, a KÖJÁL igazgató-főorvosa a lakosság egészséges életmód­ra nevelésének fontosságát hangsúlyozta, dr. Sebestyén Mihály főorvos, az egészség- ügyi pártbizottság titkára ar­ról beszélt, hogy a maguk sajátos eszközeivel, hogyan kívánják segíteni a megyei párt-végrehajtóbizottság ha­tározatának végrehajtását. A felszólalásokra Majoros Károly válaszolt. Az aktíva Sípos Károly zárszavával ért véget. V. V.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents