Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-26 / 174. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. július 26. R jeruzsálemi parázs Újabb olaj a gyúlé­kony közel-keleti pa­rázsra: az izraeli tör­vényhozás, a KnessZet első olvasásban elfogad­ta azt a törvényterveze­tet, amely Jeruzsálemet az ország „örökös és oszthatatlan” fővárosává nyilvánítaná. A bejelen­tés nemcsak az arab vi­lágban, hanem a nemzet­közi haladó közvélemény­ben is nagy felháboro­dást váltott ki. Tulajdonképpen a Knesz- szetben nagy többséggel megszavazott döntés egyenes folytatása azok­nak a provokatív lépé­seknek, amelyekkel Iz­rael szomszédait szünte­lenül nyugtalanítja. Be­gin kormányfő — a nem­zetközi jog alapvető sza­bályai ellenére — mind­untalan beleegyezését ad­ja izraeli csapatok dél­libanoni hadjárataihoz. Tel-Aviv — még Kairó rosszallását is figyelmen kívül hagyva — folytat­ja az erőszakolt telepü­léspolitikát, amely szöges ellentétben áll a Camp David-i különalku szel­lemével is. A legfrissebb lépés mintegy betetőzése az el­múlt hónapok és évek in­tézkedéseinek. Jellemző, hogy Kurt Waldheim, az ENSZ-főtitkára külön megbélyegezte az izraeli döntést Jeruzsálem ügyé­ben. Annál is inkább, mert a város státuszának megváltoztatására irá­nyuló mesterkedés hom­lokegyenest ellenkezik a világszervezet közgyűlé­sének határozataival. Egyiptom álláspontja egyenlőre homályos. Any- nyi azonban bizonyos, hogy — mint azt a kül­ügyminiszter hangsúlyoz­ta — Kairó „megkülön­böztetett figyelemmel és aggodalommal” követi a fejleményeket. Az újabb izraeli manő­ver mindenesetre azokat igazolja, akik kezdettől fogva a Camp David- ben kötött megállapodás ellentmondásaira hívták föl a figyelmet. Begin kormánya egyszerre két vasat tart a tűzben. Igyekszik kihasználni a választási gondokkal baj­lódó washingtoni kor­mányzat gyengéit — s ebben a játszmában a politikai zsarolástól sem idegenedik —, ugyanak­kor messzemenően tá­maszkodik az egyiptomi vezetés megalkuvására, arra a körülményre, hogy Szadat elnök számára a különbéke látszateredmé­nyeinek megőrzése lét­kérdés. Az egyiptomi—izraeli tárgyalás újabb forduló­ja — augusztus a-e — küszöbön a Knesszet döntése Jeruzsálem ügvé- ben rendkívül nehéz lec­két ad föl Kairónak. Az első visszhang Washing­tonból sem kedvező. Az USA érdekeivel sem esik egybe a Beginék által te­remtett bizonytalanság, amely még a mérsékel­tebb, Camp David iránt viszonylagos megértést tanúsító arab államokat is fölpaprikázta. Előfordulhat, hogy a húrok túlfeszítése meg­pecsételi a jelenlegi iz­raeli kabinet sorsát. Tel- Aviv a jelekből ítélve tú­lontúl messzire merész- , kedett. A Jeruzsálem stá­tuszának megváltoztatá­sára irányuló törekvéssel barátait is nehéz hely­zetbe hozza. Azt Washingtonban épp­úgy, mint bárhol másutt a világon tudják: rend­kívül veszélyes olajat ön­teni a tűzre. S Jeruzsá­lem a Közel-Kelet fe­szültséggócának egyik korántsem elhamvadt pa­razsa, amely bármikor lángra lobbanhat. Gyapay Dénes Brezsnyev és Le Duan üzenete Ismét nemzetközi legénység a Szaljut—6-on Ismét négytagú nemzetközi személyzet dolgozik a Szal­jut—6 űrállomáson: alig né­hány héttel a szovjet—ma­gyar közös űrrepülés után ezúttal szovjet—vietnami ex­pedíció látogatott el az állan­dó személyzethez, Popovhoz és Rjuminhoz. Viktor Sor- batko és Pham Tuan űrha­jója, a Szojuz—37 csütörtö­kön moszkvai idő szerint es­te 11 óra utón két perccel kapcsolódott össze símán az űrállomással és három órá­val később a nemzetközi pá­ros tagjai átszálltak az űrál­lomásra, ahol természetesen nagy örömmel, s az immár kialakult hagyományoknak megfelelően kenyérrel és só­val fogadták őket. Popov, Rjumin, Gorbatko és Pham Tuan ugyancsak a kialakult hagyományoknak megfelelően táviratban jelen­tette, hogy megkezdte a kö­zös munkát. A táviratot Leo- nyid Brezsnyevhez és Le Du- anhoz, a Szovjet és a Viet­nami Kommunista Párt fő­titkárához intézték. A két pártvezető közös táviratban üdvözölte a négy űrhajóst az együttes munka kezdetén, hangsúlyozva a közös szov­jet—vietnami űrrepülés je­lentőségét. A soron következő napok­ban a nemzetközi személyzet tagjai Popov és Rjumin se­gítségével mintegy húsz kü­lönböző kísérletet végeznek el az űrállomáson, ezek kö­zött vannak orvosi-biológiai technológiai, erőforrás-kuta­tási és asztronómiai vizsgá­latok. A program egy részét a szovjet és a vietnami tu­dósok közösen jelölték meg az expedíció számára, más része olyan — korábban más nemzetközi expedíciók által is elvégzett — kísérletek megismétlése, amelyeknél a tudományos program több­szöri próbát, ellenőrzést igé­nyel. A Szojuz—36—Szaljut—6— Szojuz—37 négy lakója jól töltötte az éjszakát, és ma­gyar idő szerint 13 órakor frissen, kipihenten ébredt. Az első közös munkanap leg­fontosabb teendőjeként elle­nőrizték az űrkomplexum fedélzeti műszereit, majd mi­után mindent rendben talál­tak, s ezt jelentették a földi irányítóközpontban helyet foglaló szakértőknek, neki­láttak a programban megha­tározott feladatok végrehaj­tásának. A „Pnevmatik” el­nevezésű műszer segítségével mindenekelőtt orvosi megfi­gyeléseket végeznek. A kí­sérlet célja megállapítani, hogyan reagál a vérkeringési rendszer a szervezetnek a súlytalanság körülményeihez való alkalmazkodására. A vizsgálatot először Pham Tuanon végzik el, Viktor íorbatko segítséget nyújt eh­hez, és egyben tartja a kap­csolatot a repülésirányítási központ- orvosi csoportjával. Ugyancsak a nap program­jában szerepelt az „Azola” elnevezésű közös vietnami— szovjet biológiai kísérlet, amelynek célja a magasabb- rendű növényzet megfigyelé­se a kozmikus repülés körül­ményei között. A kísérlet — a vietnami tudósok által kül­dött növényekkel — közvet­lenül a nemzetközi legény­ségnek a Szaljut—6 űrállo­másra történt átszállása után megkezdődött. A magyar idő szerint 22 óráig tartó első munkanapon az űrhajósok még filmeztek, lebonyolítot­ták az első közös tévéközve­títést, és nem maradt el az erőnlét megóvásához elen­gedhetetlen torna sem. A földi repülésirányítási központban közölték, hogy a nemzetközi legénység a kije­lölt feladatokat sikeresen hajtja végre, egészségi .álla­potuk és közérzetük kitűnő. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, tegnap a Krímből telefonbeszélgetést folytatott a Moszkvában tartózkodó Le Duannal, a Vi­etnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtit­kárával. . Brezsnyev jókívánságait fejezte ki Le Duannak a kö­zös szovjet—vietnami űrre­pülés alkalmából, és aláhúz­ta, hogy a szovjet űrhajósok és a hősi vietnami nép fiá­nak együttes munkája az űr­ben valóban történelmi ese­mény. Brezsnyev méltatta a jú­lius 3-i moszkvai szovjet— vietnami baráti találkozó je­lentőségét, s a szocialista épí­tésben további sikereket kí­vánt a vietnami népnek. Le Duan meleg szavakkal mondott köszönetét Leonyid Brezsnyevnek a jókívánsá­gokért, s kijelentette, hogy a vietnami fél is nagyra érté­keli a legutóbbi szovjet—vi­etnami találkozót. Hangsú­lyozta, hogy a szovjet—viet­nami közös űrrepülés újabb ragyogó bizonyítéka a szov­jet és a vietnami nép testvé­ri barátságának és együttmű­ködésének. SS-20 rakéták — Nyugati propaganda Az igazság elferdítése Az úgynevezett SS—20 típusú rakéták telepítéséről nyilatkozott a szovjet fegy­veres erők vezérkarának egyik képviselője, Nyikolaj Csemov tábornok a Mosz- kovszkije - Novosztyi című hetilapnak. A tábornak meg­állapította: ezeknek a raké­táknak az elhelyezése nem borítja fel a katonai egyen­súlyt Európában. „,A NATO központiéban jól tudják, s az amerikaiak bizonyítékokkal is alátá­maszthatják azt a tényt, hogy a Szovjetunió elavult közép-hatótávolságú rakétá­it kisebb számban új raké­tákkal váltja föl — hangoz­tatta a szovjet tábornok. — A tisztességes eljárás az len­ne, ha a nyugati sajtó az igazságnak megfelelően szá­molna be a helyzetről, s el­mondaná, hogy minden al­kalommal, amikor egy-egy SS—20 típusú rakétát elhe­lyeznek kiinduló állásába, egy vagy két régi rakétát ki­vonnak. Sajnos erről nem közölnék jelentést, csak a tények feléről írnak, s ezek­ből vonnak le „messzemenő következtetéseket” az „oro­szok fölényéről” a közép­hatótávolságú rakéták te­rén. A valóságban szó sincs semmiféle szovjet „rakéta­fenyegetésről”. Az SS—20 típusú rakéták körüli hűhó a világ közvéleményének félrevezetésére szolgál. Ami történik, végered­ményben korszerűsítés. A ré­gi rakéták kiszolgáltak, s az ugyanolyan feladatok ellátá­sára alkalmas SS—20 típusú rakétákkal váltják fel őket. ENSZ — Palesztin vita Camp David növelte az új háború veszélyét Az ENSZ-közgy ülésének a palesztin kérdéssel fog­lalkozó rendkívüli üléssza­kán az Egyesült Államok és Nyugat-Európa eltérő néze­teket vallott a közel-keleti helyzet megítélésében, de mindketten bírálták a pa­lesztin államiságról kidolgo­zott határozati' javaslatot — jelenti az AP New Yorkból. A vitában felszólaló Ali Abdesszalam Triki , líbiai külügyminiszter hangsúlyoz­ta : a közel-keleti helyzet kiéleződéséért teljes mérték­ben az Egyesült Államokat terheli a felelősség. A kül­ügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa nem tudott hatékony intézkedéseket hozni, mert Washington el­lenséges álláspontot foglal el a palesztin nép problémáját illetően. Mint a líbiai külügymi- * niszter rámutatott, a Camp David-i megállapod,ások és a különbéke fokozta a fe­szültséget a térségben, és növelte az új háború veszé­lyét. Az Izraelnek nyújtott ame­rikai támogatás közvetlenül fenyegeti az arab államo­kat — mutatott rá Hamid Alvás Dzsaburi iraki kül­ügyiminiszter. MOSZKVA Borisz Ponomarjovot, az SZKP KB PB póttagját, az SZKP KB titkárát tegnap a Szovjetunió és az NDK kap­csolatainak fejlesztésében szerzett érdemeiért, 75. szü­letésnapja alkalmából az NDK Marx Károly érdem­rendjével tüntették ki. Az érdemrendet Harry Ott, az NDK moszkvai nagykövete nyújtotta át Borisz Ponomar- jovnak. KOPPENHÁGA Az ENSZ keretében folyó nők világkonferenciája teg­nap befejezte az általános vitát. Az értekezlet most bi­Bolfvia Eddig egyetlen kormány sem ismerte el a juntát A törvényes kormányzatot több, mint egy hete megdön­tő joboldali puccsistáknak a bevetett nagy erők ellené­re sem sikerült letörni a bel­ső ellenállást, és tegnapig még a világ egyetlen kormá­nya sem ismerte el a juntát. A bányászok fegyverrel a kézzel harcolnak, a hadsereg uralma alá hajtott területe­ken pedig folytatódik az ál­talános sztrájk. összeült az Amerikai Álla­mok Szervezetének (AÁSZ) állandó tanácsa, hogy meg­vitassa a bolíviai helyzetet. Az ülés összehívását az An- dok-paktum négy tagja — Peru, Venezuela, Kolumbia és Ecuador — kezdeményez­te. Határozati javaslatot ter­jesztettek az ülés elé, felszó­lítva az AÁSZ-t, hogy ítél­je el a bolíviai katonai hata­lomátvételt. A javaslat elítéli a puccsot, amely felfüggesztette a bolí­viai demokratizálódási folya­matot, kifejezi az emberi jo­gok súlyos megsértése miatt érzett nyugtalanságot, és ja­vasolja az emberi jogok ame- rikaközi bizottságának, hogy a lehető legrövidebb időn be­lül vizsgálja meg a helyze­tet az országban. érkezett zottságokban folytatja mun­káját. A teljes ülésen eddig a különböző országok,' nem­zetközi szervezetek és nem­zeti felszabadítási mozgal­mak mintegy 170 képviselő­nője szólalt fel. SZÓFIA Todor Zsivkov, a bolgár KP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, tegnap fogadta Vik­tor Kulikov marsallt, a Var­Magyar vezetők távirata a kubai nemzeti ünnep alkalmából Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökének HAVANNA Kedves Fidel Castro Elvtárs! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a Moncada-lakta- nya elleni támadás 27. évfordulója, a nemzeti felkelés napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Mi­nisztertanácsa, a magyar dolgozó nép nevében elvtársi üdvöz­letünket küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának, Minisz­tertanácsának és a testvéri kubai népnek. A magyar kommunisták és népünk tisztelettel tekint a kubai kommunistáknak és a népnek hazájuk nemzeti és tár­sadalmi felszabadításában, függetlensége megvédésében elért forradalmi vívmányaira, szocialista építőmunkájuk sikereire. A kubai nép munkája és küzdelme elválaszthatatlanul össze­forrott azzal a harccal, melyet a szocialista közösség országai, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom pártjai, a nemzeti felszabadítás erői vívnak világszerte a társadalmi haladásért, a nemzetközi enyhülésért és a békéért az imperia­lizmus ellen. Nagyra értékeljük Kubának az imperializmus és agresszió ellen küzdő népekkel vállalt internacionalista szolidaritását, amelyet méltán övez a világ forradalmi és haladó erőinek megbecsülése. A Magyar Népköztársaság szolidáris a Kubai Köztársa­ság szocializmust építő népével és támogatja azt a küzdelmet, amelyet az imperializmus fenyegetései, beavatkozási kísér­letei és felforgató tevékenysége ellen folytat. Meggyőződé­sünk, hogy a Kubai Köztársaság népe függetlensége, forradal. mi vívmányai megvédésével és a szocialista építőmunka újabb sikereivel határozott választ ad az imperialista, mes­terkedésekre. Örömmel állapítjuk meg. hogy pártjaink, országainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és proletár interna­cionalizmus elvein alapuló barátsága és együttműködése haté. konyán szolgálja népeink, a szocialista országok közössége és a társadalmi haladás érdekeit. Nemzeti ünnepük alkalmából további sikereket kívánunk a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa határozatainak*va- lóraváltásában. szocialista hazájuk felvirágoztatásában a szocializmus és az egyetemes béke javára az egész világon. Budapest, 1080. július 25. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke „Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Bias Rocának, a Kubai Köztársaság népi hatalmi nemzetgyűlése elnö­kének. Táviratban köszöntöt­te kubai partnerszervezetét, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketa­nács és a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa.” Moncada üzenete zázharmincöt kubai fiatal emlékét idé­zik ma szerte a vi­lágon. Huszonhét esztendeje, 1953. jú­lius 26-án a szigetországban addig példátlan bátor tettre vállalkoztak ők: megtámad­ták a gyűlölt Batista-rezsim fellegvárát, a bevehetetlen­nek tartott Moncada-lakta- nyát, s akciójukkal fellob- bantották a forradalom láng­ját Kuba földjén. A tízszeres túlerővel azon a hajnalon még nem tudtak megbirkózni. Hatvannyolcán életüket áldozták az egyen­lőtlen küzdelemben, a töb­bieket bebörtönözték, meg­kínozták, ám a gyász, a ter­ror mégsem bénította-félem- lítette meg az akció túlélőit. Ellenekezőleg, fokozta el­szántságukat a kegyetlen diktátor, Batista megdönté­sére. A Moncada ostromlói­ból alakult Július 26. mozga­lom tagjai napról-napra sza­porodtak, gyűjtötték az erőt sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, aki szabad­ságát tölti Bulgáriában. MAGDEBURG Üjabb szovjet harckocsizó egységeket vontak ki — Leo­nyid Brezsnyev októberi be­jelentésének megfelelően — az NDK területéről. Tegnap Magdeburg város lakói ün­nepélyesen búcsúztatták a Németországban 1 állomásozó szovjet hadseregcsoport újabb harckocsizó egységének ka­tonáit, akik fegyverzetükkel együtt végleg elhagyták az NDK-t s hazaindultak a Szovjetunióba. a végső összecsapásra. „Mon­cada utat mutatott és a nem­zeti felszabadulás olyan programját vázolta fel, amely a későbbiekben megnyitotta hazánk számára a szocializ­mus kapuját” — állapította meg a Kubai Kommunista Párt 1975-ös I. kongresszusa. A százharmincöt fiatal bá­tor tette után hat évvel a kubai nép valóban kivívta szabadságát. Batista diktátor és emberei 1959. január 1-én elmenekültek az! országból. A kubai nép küzdelme bebi­zonyította, hogy a harc az imperializmus és helytartói ellen nem kilátástalan. Hi­szen éppen Kubában, La- tin-Amerika egyik legkisebb, legszegényebb, az észak-ame­rikai kolosszus tőszomszéd­ságában fekvő, s attól leg­inkább függő államában si­került, a kontinensen elő­ször, szocialista irányú for­dulatot végrehajtani. Hazánk népe, akárcsak a szocialista országok egész közössége, Földünk minden haladó ere­je nagy elismeréssel tekint a szigetország azóta elért eredményeire. Kuba lakói szo­cializmust építenek, egyedül a kontinensen, az imperialis­ta erők minden mesterkedé­sének kitéve. Az eltelt több mint két év­tized alatt mégis meg tud- ták őrizni, amit Moncada ost­romlói megálmodtak, amit a forradalom győzelmével ki­vívtak: a szabadságot. Ma a forradalom megszületésének 27. évfordulóján köszöntjük a bátor, baráti kubai népet, kívánunk sok sikert ország­építő munkájukban, haladást szolgáló külpolitikájukban. K. M.

Next

/
Thumbnails
Contents