Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-26 / 174. szám

1980. jűKui 26. SZOLNOK MEGYEi NÉPLAP 3 a barátság szálai erősek Beszélgetés Tammeorg Ainóval, a pärnui városi pártbizottság titkárával hazautazása előtt ötnapos Szolnok megyei előadó-kőrútja után tegnap délután hazautazott Észtor­szágba Tammeorg Ainó. a pärnui városi pártbizottság titkára. Itt tartózkodása alatt több helyen tartott előadást az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság négy évtizedes fejlődéséről, elért eredményei rőL Hazautazása előtt rövid interjút adott la­punk és a Magyar Rádió munkatársának. — Adódik a kérdés: hogy érezte magát nálunk? _ Nagyon örülök annak, h ogy az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága megtisztelt azzal, hogy en­gem jelölt ki előadónak er­re a Szolnok megyei előadó- kőrútra, hogy Önöknél ün­nepségeken és egyéb alkal­makkor a szovjet hatalom visszaállításának 40. évfor­dulója alkalmából köztársa­ságunk fejlődéséről, népünk életéről szólhattam. Én már jártam önöknél, 1974-ben. Most is meggyőződtem arról, hogy azóta is dinamikusan fejlődött megyeszékhelyük. Jártam több gyárban —pél­dául a Pannónia szőrmekon­fekció üzemben és a szol­noki húsiparnál — tanul­mányoztam a termelést, és láttam, hogy a magyar mun­kások jól, intenzíven dol­goznak, de azt is tapasztal­hattam. hogy ezekben a gyárakban nagyon sokat tesznek a munkások anyagi, szellemi és kulturális jólété­nek javításáért. __ Pärnu városnak van-e t estvérkapcsolata valamelyik Szolnok megyei településsel vagy munkahellyel? — Az Észt SZSZK és Szolnok megye kapcsolata elsősorban Tallinn és Szol­nok kapcsolatával kezdő­dött. és ez nagyon szépen fejlődött az elmúlt évek so­rán. Párnunak nincs ilyen kapcsolata, de mindent meg­teszünk azért, hogy legyen. — Bemutatná röviden az ön városát? — Párnunak 55 ezer la­kosa van. Elsősorban üdülő­város. hiszen tengerparton fekszik, a Párnui-öböl a Ri­gai-öböl egy része. Ezért a tengerparton nagyon sok gyógyüdülő és szálloda léte­sült. Elég nagy az idegen- forgalmunk. Ugyanakkor je­lentős az iparunk is, köztár­saságunk iparosodott tele­pülései között a 4. helyen vagyunk. — Az, hogy Pärnu idegen­forgalmi hely, bizonyára sok sajátos feladatot ad a város vezetőinek. — Nagy figyelmet kell fordítanunk a víz- és az em­beri környezet védelmére. Felújították „Mini” üzem Az „üzem” létszáma mind­össze három. Nyolc éve ala­kult, és azóta felújította a fél falut. Jászszentandráson em­legetik így — akik ismerik — a tanács házilagos kivite­lező csoportját, és sokan is­merik, mert a részleg meg­alakulása óta valóbem „fősze­replője” minden építési, fel­újítási és karbantartási mun­kának. A faipari és általános épí­tőipari munkák kivitelezésére alkalmas csoport a feladatok nagyságától függően növeli vagy csökkenti létszámát. Természetesen mindig olyan szakmunkásokkal, amilye­nekre az adott feladat végre­hajtásához éppen szüksége van. Kivitelezésében készült a járás-tanyai klubterem és szolgálati lakás, az általános iskola szertára, a napközi ott­hon konyhája és ' ebédlője Munkáját dicséri a művelő­dési ház, az általános iskola, a tűzoltószertár felújítása, korszerűsítése. Ezért eldöntöttük, hogy új ipart nem telepítünk a vá­rosba, a régi üzemekben rekonstrukciók, modern technológiák bevezetésével fokozzuk a termelést. Sőt néhány üzemet ki is telepí­tünk a városból. Emellett jelentős összegeket fordítunk a levegő, a víz tisztaságá­nak védelmére, a zajárta­lom elleni védekezésre. Nem­rég kezdte meg nálunk a munkát az a nagy szenny­víztisztító berendezés, amely a gyárak, üzemek szenny­vizét tisztítja meg, hogy úgy kerüljön vissza a víz a ten­gerbe. Utakat építettünk, amelyek összeköti városun­kat a köztársaság más tele­püléseivel, de ezeket az uta­kat a városon kívül építet­tük meg, így kizártuk Pár- nuból a jelentős zaj- és por­ártalmat. — Olvastuk az újságok­ban, hogy Szővjetunió-szer- te folynak az előkészületek az SZKP XXVI. kongresz- szusára, amely a jövő év ele­jén ülésezik. — Igen. Az üzemek kol­lektívái pótvállalásokat tesz­nek a munkaverseny során a kongresszus tiszteletére, hogy ezzel is biztosítsák az előttünk álló feladatok vég­rehajtását. Nálunk ez az esz­tendő a IX. ötéves terv utolsó éve. Nagyon fontos tehát, hogy maradéktalanul eleget tegyünk kötelezettsé­geinknek. Pártmunkánkban is az agitáció és a propagan­da eszközeivel a terv vég­rehajtását, az újabb felada­tok teljesítését segítjük. — Mikor utazik haza? — Délután indul a repü­lőgép Ferihegyről. Ismétel­ten szeretném megköszönni a barátságos fogadtatást, vendéglátást, amiben itt Szolnok megyében részesí­tettek. Örülök annak, hogy a Szolnok megyei emberek­kel való találkozásaim al­kalmával ismét arról győ­ződhettem meg, hogy népe­ink barátsága egyre erősebb. V. V. Fotó: T. Z. a fél falut Szentandráson A csoportra alapozva ter­vezték és valósították meg a kommunális jellegű feladato­kat. Elkészült több mint 7 ezer négyzetméter betonjár­da, bővült a vízhálózat, szennyvíztározó, dögkút épült és elkészült a kézilabdapá­lya. A házilagos kivitelező cso­port segítségével lehet moz­gósítani a lakosságot a kom­munális feladatok megvaló­sítását segítő társadalmi munkára is. Szakmai irányí­tásával és szakipari munká­jával növeli a társadalmi munka értékét, hatékonysá­gát. A korábbi évekhez hason­lóan a községi tanács az idén is számít a csoport munká­jára. Fő feladatai között a járdaépítés, a fogorvosi szol­gálati lakás, a tűzoltószertár és az általános iskola épüle­teinek felújítása szerepel. — illés — Egymillió forint értékben gyártanak az első félévben különböző lemezidomokat a Köny- nyűipari Szerelő Vállalat megrendelésére a kisújszállási Vas-, Fa-, Építőipari Szövetke­zetben. Felvételünkön a Sarkad! Cukorgyár füstelvezető berendezéseinek szezon előtti fel­újításához szükséges idomok összeállításán dolgoznak az ipari szövetkezet lakatosai (T. F.) Nem mese ez gyermek... Aranygyűrűs gyáralapító Koszorúzási ünnepség Schönherz Zoltán, a ma­gyar és a nemzetközi kom­munista mozgalom mártír­halált halt vezető személyi­sége születésének 75. évfor­dulója alkalmából koszorú­zási ünnepséget rendezték tegnap a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában elhelyezett »imá­nál. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Szent- istványi Gyuláné és Komi- desz Mihály, a Központi Bi­zottság tagjai. A KISZ Köz­ponti Bizottsága képvisele­téből Juhász András, a KISZ KB titkára és Wrschovszky Nóra, a KISZ KB tagja, a Magyar Partizán Szövetség részéről Rotás István és Andrásfi Gyula, a szövetség tagjai koszorúztak. A meg­emlékezés virágait helyezték el még volt harcostársai, a nevét viselő kollégiumok és szocialista brigádok képvi­selői is. Támogatás Egyedülálló és többgyermekes szülőknek Számon tartják és a lehe­tőségekhez mérten támogat­ják dolgozóink közül az egy vagy több gyermeket egye­dül nevelő szülőket és a többgyermekes családokat a szolnoki BÖRTEX Szövetke­zetnél. A nőbizottság tagjai­nak javaslata alapján, a na­pokban megtartott bizottsági ülésen döntöttek úgy, hogy még a kedvezményes tan­szervásár idején 200—400— 500 forinttal segítik az egye­dülálló, egy-két-három gyer­mekes dolgozóikat. A mint­egy 13 ezer 500 forint e célra szánt segélyalapból a több- gyermekes családok is része­sülnek 400—600 forintban, a kiskorúak számától függően. Állatfigurák műanyagból Bővül a hazai játékválaszték Műanyag állatfigurákkal bővítik a hazai játékválasz­tékot a Május 1. Miűamyag- feldolgozi Ipari Szövetkezet. Húsz-negyvenszeres kicsinyí­tésben, 15 féle valósághű háziállat-figura gyártására vállalkoztak, melyek nem­csak gyermekjátékként, ha­nem az oktatásban szemlél­tető eszközként is jól hasz­nosíthatók. A hazai kínálatból régóta hiányzó állatfigurákat a múlt évben az Interplay- Expóm, a nemzetközi játék­kiállításon mutatták be. Az itt tapasztalt nagy érdeklő­dés ösztönözte a szövetkeze­tét arra, hogy kifejlessze ezt a termókcsaládo», melyhez László Péter és Kármán László szobrászművészek, valamint a játék-stúdió se­gítségét is igénybe vették. A fröccsöntött figurák mintá­zása, a sorozatgyártáshoz szükséges szerszámok elké­szítése hamarosan befejező­dik. A szövetkezet az év második felében 6 féle —ló, tehén, csacsi, kecske, bárány és malac — figura gyártását kezdi meg. A jövő év elejére a Triál megrendelésére az első hat figurából 20 000 garnitúrát szállítanak a hazai üzletek­be. Tervezik ezenkívül a vadállatok figuráinak gyár­tását is. Jókedvében is ritkán be­szél gyermekkoráról, érthető, mert a derűs kiegyezés a megváltoztathatatlan múlttal nem teljes. Nem is lehet az, olyan mélyen ivódott a sej- t£kbd a húszas-harmincas évek, a hatéves korban kez­dődött cselédélet (ahogy akkor nevezték, kisbojtár vagy kisbéres) minden ke­serve. Évekkel ezelőtt be­szélgetésünk közben Farkas Antal — vagy ahogy min­denki ismeri: Tóni bácsi — gyáralapítót a gyermekkora felől kérdeztem a Hűtőgép­gyár szifongyártó üzemében. Az arckifejezése, a mozdula­tok gyors változása belső ví­vódását tükrözte. Némi habozás után beava­tott sorsa elejébe. Olyan le- bilincselően, pontosan emlé­kezve minden részletre, hogy a mesélő nagyapót nem hallgatja figyelmesebben az unoka, mint én tettem, pe­dig nem mese, hanem való­ság, a történelmi közelmúlt sorjázott elő. Kértem, ismé­teljük meg a beszélgetést magnó társaságában. Hatá­rozott „nem” volt a válasz. — Akkor az alapító tag port­réját hadd írjam le, nem hallgatva el a fémnyomó szakmunkás harmincadik életéve előtti időszakot se. — A válasz ismét elutasító. — Minek a múltat bolygatni... jó, hogy elmúlt, felejtsük el... meg különben is, egy részük él még azoknak, akik­nél volt a cselédkönyvem, vagy legalábbis a gyerekeik élnek. Tóni bácsiról, az üzem szerszámdiszpécserétől tud­tam, mennyire sajnálja, hogy a későn megszerzett szakmá­ja, a fémnyomó csak tiszavi­rág életű volt. Jött a profil- váltás, a modernebb techni­ka, és az olajban főzött som­fák, a különböző alakos nyo­móvasak, az eldobandó tár­gyakat szaporították. Csak néhány féltve őrzött darab van még a vasszekrény mé­lyén. A palacsintasütőkről, a hasasfazekakról, a belga lá­basokról, a fütyülős teafő­zőkről még most is gyakran álmodik. Egy fémnyomó pad is maradt mutatóba. Ha apró-cseprő munka akad, Tóni bácsi örömmel veszi elő féltve őrzött kin­cseit, és máris a gép mellett terem, hóna alatt a valaha szakmai büszkeséget fennen hirdető nyomófával. — A múltkor több száz anyatejgyűjtő kupakot csi­náltam a kórháznak társa­dalmi munkában. Szép kö­szönő levelet írtak, be van ragasztva a brigádnaplóba. Az úttörőknél különösen nyá­ron a kisbogrács a sláger. Arra gondolok, amíg peréme- zem, hogy a nemrégen még az „élet tartozéka”, a pusztai ember mindennapos haszná­lati tárgya, a sok híg leves forralója, ma a kirándulások romantikáját táplálja, jóked­vű összejövetelek divatcikke lett. Én nem sokra becsü­löm, nincs otthon egy darab se. Kérésemre, hogy elevenít­sük fel a régi emlékeket, megadóan legyint. Keresem a lakásán, nincs otthon. — A Nád verő utcába ment, az apjához, segít javítgatni az öreg házát — igazít útba fe­lesége. Idősebb Farkas An­tal az udvaron, egy hokedlin ülve fújja békésen a füstöt. A 84 éves szervezetnek meg se kottyan a Munkás ciga­retta „kaparós” füstje. Hár­masban emlékezünk az el­múlt időkre, a kenyér csatá­jára. — Az apám — idézi a múltat az idős Farkas, — kitűnő szakértője volt a ka­szának. Sokan hívták, gyere Tóni, válassz nekünk! A csengéséből meg tudta álla­pítani, melyik a jó. A jó ka­sza aranyat ér, fél emberöl­tőt is kiszolgált, ha vigyáz­tak rá. — Tízéves koromban vol­tam először marokszedő — emlékezik a fia. — Mizsei- éknél szolgáltam akkor. A gazdám nagyon elvert, mert nem értem át a kévét, ala­csony növésű voltam. A szomszéd táblából át is szól­tak neki: Vendel, miért ütöd azt a gyereket? Nem tehet róla, hogy rövid a keze. Ad­jál neki jobb kosztot, hadd nőjön! A nélkülözés, az éhezés külön fejezet Tóni bácsi éle­tében. — Mindig éhesek voltunk, és törtük a fejünket, a Béla kómámmal — sajnos sze­gény odaveszett a háború­ban —, hogyan kellene jól­lakni. Volt a gazdának egy Viola nevű tehene, haragud­tam rá sokszor, mert a já­szolban aludtam, és előfor­dult, hogy reggelre megette az izzadságtól sós levente­sapkámat. De szerettem is, mert éjfélkor tejet adott. Rá­szoktattuk a komámmal, hogy éjfél körül megabrakol- tatjuk. Jó volt az időérzéke, mert mindig felkeltett ben­nünket, aztán mind a hár­man ettünk, ő abrakot, mi tejet... Szegény kutyákkal is kölcsönösen etettük egy­mást. A csirkék közé dobott vasvilla mindig megtette a hatást. Aztán a sebesült rán­tani valót a kutya elé dob­tuk, és szóltunk a gazdának, aki első dühében jól elverte szegényt. így aztán többször éreztük a híg levesben is a hús ízét. a csontokat pedig visszajuttattuk a derék csa- holónak, akik ezért minket szerettek. — Persze, volt egy jó gaz­dám is, akinél családtagként kezeltek. Ott soha nem ju­tott eszembe, hogy becsap­jam őket, mert nem éhez­tem. Meg is becsültem ma­gam, mert megbíztak ben- bem. Még a piacra is el- küdtek egyedüL Pedig oda nagyon féltem menni, mert nemcsak tejet, tojást, babot, hanem embert is árultak azon a piacon. Emberpiac is volt, ha visszagondolok, meg­borzongok, álmomba se jöj­jön elő. — Amikor Tóni fiamnak néha mesélek a múltról, csak annyit mond: Apa, hagyjuk az egészet, mi már gvári munkások vagyunk, fe­lejtsük el. Neki könnyű, ne­ki nincs mit elfelejteni, hála az ... hogy van-e régi fény­kénem? Nincs, csak az eskü­vőkor volt szokás fényké- peszkedni. — Megéreztem a hangján: most „bezárkózott”, nincs folytatás. — Mit csinál holnap dél­után? — kérdeztem búcsú­zóul. — Kimegyek a Zagyvára, ott folyik a kertem végén. Megnézem, hogy vannak a halak, szeretem, ha a há­lómban ficánkolnak. Nemso­kára, ha nyugdíjas leszek, még több időt szentelek a passziómnak. ... Másnap véletlenül ar­ra jártam. A város széléről, a folyó gátjáról messze látni. A horizont szélén elmosódó tanyabokrok, Tóni bácsi geyrmekkorának színhelyei. Előttük kombájnok falták a búzatáblát. Tóni bácsi né­hány percig, kezében tartva szerény zsákmányát rejtő gyékényszatyrát, a távolba tekintett. Vajon mit jutha­tott eszébe az aranygyűrűs, többszörösen kitüntetett gyáralapítónak, aki nem tud felejteni? Honti János Kihasználják a jó időt a megye gazdaságai, hogy mielőbb magtárba kerüljön az új gabona. A szolnoki Lenin Tsz-ben 7 kombájn dolgozik a búzatáblán. Az elkerülhetetlen meghi­básodásokat a műhelykocsi személyzete rövid idő alatt meg­javítja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents