Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. július 17. Vádlott: az alkohol a részeg apa egyedül ma­radt a gyere­kével. Meg akarta fürdetni, a kicsi sírva fakadt. Csátit- gatta, összeszidta, de a gye­rek csak pityergett. Erre dü­hösen kikapta a vízből, a heverőre vágta és őrjöngve ütötte, verte, mígnem hir­telen csend lett. A férfi ki­tántorgott az ajtón, elbotor­kált a munkahelyére, és dél­után, amikor hazaért, hol­tan találta a fiát. „Agyon­vertem a gyerekem” — je­lentette be később a rendőr­ségen, megdermedve jóváte­hetetlen, iszonyú tettétől. Szerette a hároméves kis­fiát, első szülött gyermekét — mégis agyonverte. Döb­benetes ellentmondás. Pusz­tán azon múlott, hogy rossz­kor sírt a kicsi, mert éppen részeg volt az apja! Akiről azit mondják, józan pillana­taiban egyébként rendes em­ber, Ez volt a véleményük a szomszédoknak, a kolle­gáknak, és gondolom a gyámhatóságnak is, mert visszaadták a szülőknek a kisfiút, aki néhány hónapos korától állami gondozásban volt. Visszaadták. Azután még huszonnégy napig élt. volna, hogy ilyen rö­vidzárlatot is tud okozni az alkohol? Ki gondolta volna, hogy ennyi­re veszélyes, ennyire kiszá­míthatatlanul veszélyes az alkohol kóros betegségében szenvedő ember? Csatázhat most lelfciismeretével min­denki, aki elnéző megértés­sel nyugtázta: hát istenem, részeges ember a szomszé­dom, a munkatársam, a gye­rekét visszakövetelő apa. Hajlamosak vagyunk mi, a többségben levő józanok úgy vélekedni, hogy végtére is kinek kinek a magán­ügye, mennyit iszik, legfel­jebb szánjuk és megvetjük őket, amiért nem tudnak mértéket tartani. Az ország­ban hozzávetőleg 500 ezer alkoholista él. Többségük ár­talmatlan. Egy töredékük je­lent, jelenthet veszélyt a környezetükre. Mi kívülál­lók vagyunk, távol tartjuk magunkat tőlük. S a bizton­ságérzetünk akkor se gyen­gül meg ha részeg gázoló- ról, gyanútlan járókelőket brutálisan megtámadó, gye­rekekkel, nőkkel erőszakos­kodó ittas emberekről hal­lunk. De mi a garancia arra, hogy holnap, holnapután nem mi leszünk az áldoza­tok? Az elmúlt évben a 18 ezer közlekedési bűncselek­mény közül 12 ezer volt az ittas vezetés. Az országút- jainkon történt huszonötezer balesetből három és fél ez­ret részeg sofőrök okoztak, alkoholmámorukért több mint háromszáz ember az életével fizetett. Hogy ép­pen akkor nem. mi jártunk arra? Szerencsénk volt. Ép­ségben maradtunk, élünk. az alkohol, amikor az el­tompult agy­ban felszabadítja a gátláso­kat, útjára engedi a felkor­bácsolt indulatokat, megsok­szorozza a gyönge erejét, és a gyáva bátorságát. Az élet elleni, az erőszakos, garázda bűncselekmények elkövetői­nek többsége a tettének pil­lanatában részeg. Magatar­tását alkoholos állapota be­folyásolja. És Szolnok me­gyében annak ellenére, hogy a bűnözési statisztika vi­szonylag megnyugtató képet ad — hiszen a bűncselekmé­nyek számát tekintve az utolsó helyen van, ennél az erőszakos, garázda törvény­sértések listáján is csak eggyel rosszabb a helyezése — a részeg tettesek aránya nagyobb az országos átlag­nál. Ezekben a statisztikák­ban pedig nem szerepelnek azok az esetek, amikor az alkohol hiánya, az ital utáni sóvárgás sarkallt bűntettre, erőszakra, rablásra, amikor józanul bűnöztek azért, hogy ihassanak. A 19 esztendős Á Katalin előbb kunyerált, aztán ütött is. Gondolkodás nélkül nekirontott két ismé­ül, bűnöz Ki gondelta Eg y napon retten idős asszonynak, aki nem segítette ki pénzzavará­ból. Végül szerzett azért pénzt. Egy kisgyerektől, aki­nek hátracsavarta a kezét, és elvette egyetlen tízesét. Akkor nem a mi csemeténk került az útjába. És holnap? Nehezen tudnának annak az ellenkezőjéről meggyőz­ni, hogy ma az alkoholizmus valamennyiünk számára leg­veszélyesebb következménye a bűnözés. Ki ne ismerne olyan családot, ahol a gye­reknek az első pohár sört, rumot a szülők adják a ke­zébe. Ezeknek a gyerekek­nek ez lesz a természetes. Inni kell, a sérelmeket pedig ököllel, késsel megtorolni. gyerek tes­ti épségét, erkölcsi, szellemi fejlődését veszé­lyeztetik a megyében az al­koholista szülők. A fiatalko­rú tettesek többsége ilyen családi környezetben nő fel. Igaz, a kamaszok zöme még nem az alkoholért rajong, hanem a motorért, az autóért. Ha iszik, azért teszi, hogy bátrabb legyen, elmúljon az aggálya, félelme, bízni tud­jon abban, hogy megússza, a heccet végigcsinálja, nem kapják el, amikor feltör egy kocsit, beindítja a motort, hogy furikázhasson egy ki­csit. A száguldás varázsa csábítja őket, vagy olykor­olykor a kínálkozó alkalom, a könnyű zsákmány esélye, amit a részeg emberek te­remtenek meg. Tavaly tör­tént Zagyvarékason: három kamasz a pénzszerzés remé­nyében megtámadott egy idős, majdhogynem eszmé­letlenségig részeg embert. Kíméletlenül elhántak vele. Ütötték, rugdosták, ahol ér­ték. A hatvannégy éves fér­fi az intenzív osztályon halt meg. Nem kell erőszak a ré­szeg emberek kifosztásához. Elég a csel, a fiatal lány csábító ajánlata, néhány kedves szó. és közben észre­vétlenül eltűnik az órájuk, a pénztárcájuk; sőt, volt. aki alsónadrágra vetkzőve esz­mélt fel hajnalban egy autó­parkolóban. Az alkohol bűnöz, amikor emberi mivoltából kivetkő­zött, részeg apró sértés, bosszúság miatt önuralmát vesztve üt, szúr, vág. em­beréletre tör, rabol vagy ga­rázdálkodik. De akkor is az alkohol az elsőrendű vád­lott, amikor az alkoholista bűntény áldozata, amikor ő teszi gyilkossá agyongyötört hozzátartozóját. a vádlottak padján józan életű nő, fér­fi, akinek nem az ital, ha- ' nem a szenvedés vette el az eszét — akinek alkoholista férje, felesége, apja keserí­tette meg, tette elviselhetet­lenné az életét. Asszony, aki goromba, gonoszkodó durva férjére mért halálos csapást a keze ügyében levő kalapáccsal, amikor a részeg férfi nekirontott. Testi fo­gyatékos fiú, akit az ittas apa minduntalan gúnyolt, mígnem egyszer a fiú kést ragadott és szúrt. Férj, aki dulakodás közben megfojtot­ta a gyesen levő alkoholista feleségét. Abban az emeletes lakó­házban, amelynek egyik szo­bájában ez az utóbbi eset megtörtént, több mint száz család él. A lakók tudtak az asszony beteges szenvedélyé­ről, a négy apróság éhezésé­ről, félelméről. A férj több­ször fordult hozzájuk segít­ségért. Kérte a lakóbizott­ság elnökét, a szomszédokat, próbálják ők is rábeszélni az asszonyt az elvonókúrára Vagy jelentsék be a tanács­nál, a rendőrségen, ö nem akarja, mégiscsak a férje. „Családi ügy, nem tartozik ránk, ami a négy fal között történik, jobb az ilyesmiből kimaradni”. Elfordították a fejüket, közömbösséget szín­leltek. Meghalt egy anya, börtönbe került egy apa. A négy gyerekkel vajon mi lett? Megszánták őket a nagyszülők, vagy az állam hivatalból gondoskodik ró­luk? Mint ahogyan igyek­szik gondoskodni a mi vé­delmünkről is részeg bűnö­zőkkel szemben. Bünteti, személyes szabadságuktól fosztja meg őket, és arra kényszeríti, hogy tűrjék gyó­gyításukat, • amikor a ré­szegséget mentségként fogták fel a tárgyalóterem­ben. Az ittas állapot bizo­nyítása elég volt a felmentő ítélethez. Néhány évig a ma­gyar büntetőjog is elnéző volt az ittas tettessel. Ez már a múlté. Ma, éppen a társadalomra kirívó veszé­lyessége miatt a törvény szi­gorú felelősségrevonással fe­nyegeti a részeg bűnelköve­tőket. A józan ember mér­céié szerint ítélteti meg tet­tüket sőt. durva, gátlásta­lan törvénysértés esetében az alkohölmámor súlyosbító körülmény is lehet. Igaz. hogy mindez már a bűnöse! ekménv utáni követ­kezmény. Nehezen érzékel­hető. hogy vált-e ki félelmet e súlyos szankció, és hogy van-e visszatartó hatása. A büntetőjog a sajátos eszkö­zeivel így tudja védelmün­ket szolgálná. Nyilvánvaló, hogy ez önmagában kevés: a megelőzésben közös a fe­lelősségünk. Kovács Katalin Több mint ezer ült már Volt idő A szamarak helyett központi fűtés A HIRDETÉSRE JÖTTÜNK... Vajon akad vevő eladásra kínált csacsikra? Ugyan mennyiért vesztegethetnek egy harmadik életévét betöltött fülest? Egyáltalán, milyen célból tart ma valaiki szamarat? — ilyen kérdések táplálták a kíváncsiságomat, amely végül is hajtott a karcag—tilalmasi határba, miután olvastam a Néplapban a hirdetést: „Parancsnoki GAZ 59/a gépkocsi friss műszakival. valamint két hároméves kanca szamár eladó, Karcag—Tilalmas, Ecsezugi juhtelep, Tóth János". Félórán át porol a Da­dánk a karcagi határban, mire a Középtiszai Állami Gazdaság tilalmasi kerületé­ben rátaláltunk az ágotai részre. A kopott tanyaépület felől guruló szőrcsomók is­tentelenül ésahodniaktl : pter- sze az öt .juhászpulinak hiá­ba is mondianánk, hogy a hirdetésre jöttünk. Ügy tű­nik. a galngon szöszmötölő fiatalasszony is hiábavaló­nak tartja az érdeklődé­sünket. — Ha csak tíz perccel előbb jönnek! A terepjáró miég megvan, de a szamara­kat eladtuk. Mind a hár­mat. — Kettőt hirdettek... — Kettő kancát. De az egyiknek van egy csikója, azzal együtt vitték el teher­autón Kisújszállásra. A má­sik kancáért meg kerékpár­ral jött egy ember. Berek­ből. — Berekfürdőről? Kerék­párral? Van ide vagy ti­zenöt kilométer... — No és aztán? Itt a kertek alatt, a gazdaság földjein az nem távolság. Különben visszafelé meg gyalog kellett mennie, azt hiszem, nem unatkozott, mi­re hazanógatta a jószágot. — Juhászok szintén, akik megvették a két csacsit? — Nem tudhatom. Itt a tanyavilágban nem szokás vizslatni egymás dolgait, hogy ki miféle .. . Valahonnan a juhhodá- lyok mögül előkerül a gaz­da is. Mondjuk Tóth János­nak. hogy a szamáreladás érdekelt volna benünket. — Elkelt mind. Megmond­tam tegnapelőtt azoknak is, akik Túrteevéről voltak itt, hogy aki előbb jön, előbb fizet, az viszi. — Mért váltak meg a há­rom jószágtól? — Egy darabig a takar­mányt hordtuk velük a ju­hoknak. Az állami gazdaság hatszáz birkájára vigyázok itt Ágotán. Csaikhát gyen­gének bizonyultak a szama­rak a szikes határban. Eze­ken a dűlőutakon, ha a ta­vaszi esőzéskor összevágják a zetonok, megmaradnak az emberfej nagyságú rögök, amíg az őszi eső szét nem veri... A fiatalasszony közbe­szól: — Meg aztán az igazság­hoz tartozik, hogy házat épí­tünk, bent Karcagon, a Ró­zsa utcában. Híja van még a központi fűtésnek, ahhoz is hibádzott a három sza­márért kapott tizenhárom és fél ezer forint. — Volt biztos szekerük is. Azzal mi lett? — A gáton szénát hordani miég megteszi. Nekiadtam a gátőrnek — mondja a ju­hász. — Csak úgy. ajándékba? — Úgy hát. Legfeljebb majd alkalomadtán iszunk rá egy pofa bort... — Szóval hiába rázattuk magunkat — mondom a gép­kocsivezető kollégámnak — lekéstük a csacsivásárt. — Az le — bólint Tóth János. — De ha rázatják még kicsit magukat, azon a dőlűúton, utolérhetik a teherautót. Már a kocsiban ülünk, amikor halljuk a praktikus jótanácsot is: — Felismerik a szamarak­ról. Utolértük a kisújszállási Tisza II. Tsz-től bérbevett IFA-t. még az állami gaz­daság kerületi központja előtt. Fel is ismertük, még­hozzá válóban a két csacsi­ról. Békésen utaztak új gaz­dájukkal, Tóth Lászlóval. — Tizenháromezerért vet­tem meg a kancát meg a háromhónapos szamárcsikót — sorolja. Tóthoz kerültek megint, és takarmányt hor­danak majd nálam is. — Gazdálkodó ember? — Ahogy vesszük. A ME­ZŐGÉP kisújszállási hohdó- üzemóben dolgozom... — Akkor minek a két sza­már? — Három. Van már oda­haza egy. Most, hogy in­gyen lehet az utak mellett ■kaszálni a füvet, a turgonyi meg a csorbái út mellett be- boglyáztam vagy hatvan mázsányi szénát, öt-hat ki­lométerről mi mással hord­hatnám be, mint szamár­ral? — Szénát gyűjt, tehát jó­szágot tart. — Két tehenem meg egy üszőm van. A friss szénától tejelnek legjobban. persze van is fű mindenfelé, csak győzze vágni az ember... — Tényleg, mondja. mi­kor győzi? — Attól függ, milyen mű­szakban dolgozom. Vagy délelőtt kapom vállra a kaszát, villát vagy délután. Ha éjszakás vagyok, akkor meg reggel kaszálok, amíg el nem álmosodok. — Megéri a fáradtság? — Aki egyszer már tar­tott jószágot, az nehezen vá­lik meg disznótól, marhától. Tudja, tavaly még tanyán laktunk, a Káscsorbai úton. A gyerekek miatt költöz­tünk be Kisújra. mert hogy ősztől iskolás lesz. — Szóval csak a megszo­kás? —• Nem csak az. Törekszik az ember többre, szebbre, magának is, a gyerekeknek is. Havonta hatszáz liter te­jet hordok be a csarnokba, háromezer forint tiszta hasznom minden hónapban megvan a marháikon ... Temesközy Ferenc Mikola Miklós karcagi fazekas, havonta több száz érdekes formájú, ősi mintázatú tálat, kancsótt butéliát készít. Képünkön műhelyében rendezi a már kiégetett tárgyakat Egy hét gyermekönkormányzat 9 Hidi vásár A Hortobágy nagy nyári rendezvényét, a hídi vásárt, ez évben augusztus 17—20- án tartják meg. Az évszáza­dos hagyományokat feleleve­nítő vásárra csaknem 300 népművészt, illetve iparmű­vészt hívtak. A csárda előt­ti téren mutatják be és áru­sítják a termékeiket. A híd,i vásár programjához tartozik ez évben is a mátai lovas­pályán lezajló díjugrató és síkíutó verseny, valamint a pásztortalálkozó. Egy héten át — július 19. és 26. között — felnőtteknek tilos a belépés a Pilisi Park­erdő Gazdaság visegrádi jur­ta-táborába. A 100 éves bükköserdőben épült tá­bort és környékét 10—14 éves gyermekek veszik bir­tokukba, és ők is kormá­nyozzák majd. A speciális programmal és kísérleti jel- leggél szervezett gyermek­vakáció idején nem lesz éb­resztő, mindenki addig al­szik. ameddig akar. Ám. ha valaki kora reggelre vad­lesre akar indulni, annak sincs akadálya. erről az előző esti indiántűznél kö­zösen határoznak. Fürdésre a lepencevölgyi uszodában nyílik lehetőségük, aki a lo­vakat szereti, részt vehet a gazdaság két pónijának ete­tésében. itatásában, csutako­lásában. Nyergeim nem kell, szőrén ülhetik meg a kis lo­vakat. Az ügyesebbek meg­tanulhatják. hogyan kell va­dászfogatot hajtani. A hét folyamán csendvadjászatra is sor kerül. A magnóval ér­kező gyermekek szalagon rögzíthetik az erdei csend neszeit, a fák susogását, a madarak énekét. A Nagy- villám-hegy az íjászoké lesz, s a győztes jutalma egy Ro­bin Hood kalap,

Next

/
Thumbnails
Contents