Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-17 / 166. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. július 17. Vádlott: az alkohol a részeg apa egyedül maradt a gyerekével. Meg akarta fürdetni, a kicsi sírva fakadt. Csátit- gatta, összeszidta, de a gyerek csak pityergett. Erre dühösen kikapta a vízből, a heverőre vágta és őrjöngve ütötte, verte, mígnem hirtelen csend lett. A férfi kitántorgott az ajtón, elbotorkált a munkahelyére, és délután, amikor hazaért, holtan találta a fiát. „Agyonvertem a gyerekem” — jelentette be később a rendőrségen, megdermedve jóvátehetetlen, iszonyú tettétől. Szerette a hároméves kisfiát, első szülött gyermekét — mégis agyonverte. Döbbenetes ellentmondás. Pusztán azon múlott, hogy rosszkor sírt a kicsi, mert éppen részeg volt az apja! Akiről azit mondják, józan pillanataiban egyébként rendes ember, Ez volt a véleményük a szomszédoknak, a kollegáknak, és gondolom a gyámhatóságnak is, mert visszaadták a szülőknek a kisfiút, aki néhány hónapos korától állami gondozásban volt. Visszaadták. Azután még huszonnégy napig élt. volna, hogy ilyen rövidzárlatot is tud okozni az alkohol? Ki gondolta volna, hogy ennyire veszélyes, ennyire kiszámíthatatlanul veszélyes az alkohol kóros betegségében szenvedő ember? Csatázhat most lelfciismeretével mindenki, aki elnéző megértéssel nyugtázta: hát istenem, részeges ember a szomszédom, a munkatársam, a gyerekét visszakövetelő apa. Hajlamosak vagyunk mi, a többségben levő józanok úgy vélekedni, hogy végtére is kinek kinek a magánügye, mennyit iszik, legfeljebb szánjuk és megvetjük őket, amiért nem tudnak mértéket tartani. Az országban hozzávetőleg 500 ezer alkoholista él. Többségük ártalmatlan. Egy töredékük jelent, jelenthet veszélyt a környezetükre. Mi kívülállók vagyunk, távol tartjuk magunkat tőlük. S a biztonságérzetünk akkor se gyengül meg ha részeg gázoló- ról, gyanútlan járókelőket brutálisan megtámadó, gyerekekkel, nőkkel erőszakoskodó ittas emberekről hallunk. De mi a garancia arra, hogy holnap, holnapután nem mi leszünk az áldozatok? Az elmúlt évben a 18 ezer közlekedési bűncselekmény közül 12 ezer volt az ittas vezetés. Az országút- jainkon történt huszonötezer balesetből három és fél ezret részeg sofőrök okoztak, alkoholmámorukért több mint háromszáz ember az életével fizetett. Hogy éppen akkor nem. mi jártunk arra? Szerencsénk volt. Épségben maradtunk, élünk. az alkohol, amikor az eltompult agyban felszabadítja a gátlásokat, útjára engedi a felkorbácsolt indulatokat, megsokszorozza a gyönge erejét, és a gyáva bátorságát. Az élet elleni, az erőszakos, garázda bűncselekmények elkövetőinek többsége a tettének pillanatában részeg. Magatartását alkoholos állapota befolyásolja. És Szolnok megyében annak ellenére, hogy a bűnözési statisztika viszonylag megnyugtató képet ad — hiszen a bűncselekmények számát tekintve az utolsó helyen van, ennél az erőszakos, garázda törvénysértések listáján is csak eggyel rosszabb a helyezése — a részeg tettesek aránya nagyobb az országos átlagnál. Ezekben a statisztikákban pedig nem szerepelnek azok az esetek, amikor az alkohol hiánya, az ital utáni sóvárgás sarkallt bűntettre, erőszakra, rablásra, amikor józanul bűnöztek azért, hogy ihassanak. A 19 esztendős Á Katalin előbb kunyerált, aztán ütött is. Gondolkodás nélkül nekirontott két isméül, bűnöz Ki gondelta Eg y napon retten idős asszonynak, aki nem segítette ki pénzzavarából. Végül szerzett azért pénzt. Egy kisgyerektől, akinek hátracsavarta a kezét, és elvette egyetlen tízesét. Akkor nem a mi csemeténk került az útjába. És holnap? Nehezen tudnának annak az ellenkezőjéről meggyőzni, hogy ma az alkoholizmus valamennyiünk számára legveszélyesebb következménye a bűnözés. Ki ne ismerne olyan családot, ahol a gyereknek az első pohár sört, rumot a szülők adják a kezébe. Ezeknek a gyerekeknek ez lesz a természetes. Inni kell, a sérelmeket pedig ököllel, késsel megtorolni. gyerek testi épségét, erkölcsi, szellemi fejlődését veszélyeztetik a megyében az alkoholista szülők. A fiatalkorú tettesek többsége ilyen családi környezetben nő fel. Igaz, a kamaszok zöme még nem az alkoholért rajong, hanem a motorért, az autóért. Ha iszik, azért teszi, hogy bátrabb legyen, elmúljon az aggálya, félelme, bízni tudjon abban, hogy megússza, a heccet végigcsinálja, nem kapják el, amikor feltör egy kocsit, beindítja a motort, hogy furikázhasson egy kicsit. A száguldás varázsa csábítja őket, vagy olykorolykor a kínálkozó alkalom, a könnyű zsákmány esélye, amit a részeg emberek teremtenek meg. Tavaly történt Zagyvarékason: három kamasz a pénzszerzés reményében megtámadott egy idős, majdhogynem eszméletlenségig részeg embert. Kíméletlenül elhántak vele. Ütötték, rugdosták, ahol érték. A hatvannégy éves férfi az intenzív osztályon halt meg. Nem kell erőszak a részeg emberek kifosztásához. Elég a csel, a fiatal lány csábító ajánlata, néhány kedves szó. és közben észrevétlenül eltűnik az órájuk, a pénztárcájuk; sőt, volt. aki alsónadrágra vetkzőve eszmélt fel hajnalban egy autóparkolóban. Az alkohol bűnöz, amikor emberi mivoltából kivetkőzött, részeg apró sértés, bosszúság miatt önuralmát vesztve üt, szúr, vág. emberéletre tör, rabol vagy garázdálkodik. De akkor is az alkohol az elsőrendű vádlott, amikor az alkoholista bűntény áldozata, amikor ő teszi gyilkossá agyongyötört hozzátartozóját. a vádlottak padján józan életű nő, férfi, akinek nem az ital, ha- ' nem a szenvedés vette el az eszét — akinek alkoholista férje, felesége, apja keserítette meg, tette elviselhetetlenné az életét. Asszony, aki goromba, gonoszkodó durva férjére mért halálos csapást a keze ügyében levő kalapáccsal, amikor a részeg férfi nekirontott. Testi fogyatékos fiú, akit az ittas apa minduntalan gúnyolt, mígnem egyszer a fiú kést ragadott és szúrt. Férj, aki dulakodás közben megfojtotta a gyesen levő alkoholista feleségét. Abban az emeletes lakóházban, amelynek egyik szobájában ez az utóbbi eset megtörtént, több mint száz család él. A lakók tudtak az asszony beteges szenvedélyéről, a négy apróság éhezéséről, félelméről. A férj többször fordult hozzájuk segítségért. Kérte a lakóbizottság elnökét, a szomszédokat, próbálják ők is rábeszélni az asszonyt az elvonókúrára Vagy jelentsék be a tanácsnál, a rendőrségen, ö nem akarja, mégiscsak a férje. „Családi ügy, nem tartozik ránk, ami a négy fal között történik, jobb az ilyesmiből kimaradni”. Elfordították a fejüket, közömbösséget színleltek. Meghalt egy anya, börtönbe került egy apa. A négy gyerekkel vajon mi lett? Megszánták őket a nagyszülők, vagy az állam hivatalból gondoskodik róluk? Mint ahogyan igyekszik gondoskodni a mi védelmünkről is részeg bűnözőkkel szemben. Bünteti, személyes szabadságuktól fosztja meg őket, és arra kényszeríti, hogy tűrjék gyógyításukat, • amikor a részegséget mentségként fogták fel a tárgyalóteremben. Az ittas állapot bizonyítása elég volt a felmentő ítélethez. Néhány évig a magyar büntetőjog is elnéző volt az ittas tettessel. Ez már a múlté. Ma, éppen a társadalomra kirívó veszélyessége miatt a törvény szigorú felelősségrevonással fenyegeti a részeg bűnelkövetőket. A józan ember mércéié szerint ítélteti meg tettüket sőt. durva, gátlástalan törvénysértés esetében az alkohölmámor súlyosbító körülmény is lehet. Igaz. hogy mindez már a bűnöse! ekménv utáni következmény. Nehezen érzékelhető. hogy vált-e ki félelmet e súlyos szankció, és hogy van-e visszatartó hatása. A büntetőjog a sajátos eszközeivel így tudja védelmünket szolgálná. Nyilvánvaló, hogy ez önmagában kevés: a megelőzésben közös a felelősségünk. Kovács Katalin Több mint ezer ült már Volt idő A szamarak helyett központi fűtés A HIRDETÉSRE JÖTTÜNK... Vajon akad vevő eladásra kínált csacsikra? Ugyan mennyiért vesztegethetnek egy harmadik életévét betöltött fülest? Egyáltalán, milyen célból tart ma valaiki szamarat? — ilyen kérdések táplálták a kíváncsiságomat, amely végül is hajtott a karcag—tilalmasi határba, miután olvastam a Néplapban a hirdetést: „Parancsnoki GAZ 59/a gépkocsi friss műszakival. valamint két hároméves kanca szamár eladó, Karcag—Tilalmas, Ecsezugi juhtelep, Tóth János". Félórán át porol a Dadánk a karcagi határban, mire a Középtiszai Állami Gazdaság tilalmasi kerületében rátaláltunk az ágotai részre. A kopott tanyaépület felől guruló szőrcsomók istentelenül ésahodniaktl : pter- sze az öt .juhászpulinak hiába is mondianánk, hogy a hirdetésre jöttünk. Ügy tűnik. a galngon szöszmötölő fiatalasszony is hiábavalónak tartja az érdeklődésünket. — Ha csak tíz perccel előbb jönnek! A terepjáró miég megvan, de a szamarakat eladtuk. Mind a hármat. — Kettőt hirdettek... — Kettő kancát. De az egyiknek van egy csikója, azzal együtt vitték el teherautón Kisújszállásra. A másik kancáért meg kerékpárral jött egy ember. Berekből. — Berekfürdőről? Kerékpárral? Van ide vagy tizenöt kilométer... — No és aztán? Itt a kertek alatt, a gazdaság földjein az nem távolság. Különben visszafelé meg gyalog kellett mennie, azt hiszem, nem unatkozott, mire hazanógatta a jószágot. — Juhászok szintén, akik megvették a két csacsit? — Nem tudhatom. Itt a tanyavilágban nem szokás vizslatni egymás dolgait, hogy ki miféle .. . Valahonnan a juhhodá- lyok mögül előkerül a gazda is. Mondjuk Tóth Jánosnak. hogy a szamáreladás érdekelt volna benünket. — Elkelt mind. Megmondtam tegnapelőtt azoknak is, akik Túrteevéről voltak itt, hogy aki előbb jön, előbb fizet, az viszi. — Mért váltak meg a három jószágtól? — Egy darabig a takarmányt hordtuk velük a juhoknak. Az állami gazdaság hatszáz birkájára vigyázok itt Ágotán. Csaikhát gyengének bizonyultak a szamarak a szikes határban. Ezeken a dűlőutakon, ha a tavaszi esőzéskor összevágják a zetonok, megmaradnak az emberfej nagyságú rögök, amíg az őszi eső szét nem veri... A fiatalasszony közbeszól: — Meg aztán az igazsághoz tartozik, hogy házat építünk, bent Karcagon, a Rózsa utcában. Híja van még a központi fűtésnek, ahhoz is hibádzott a három szamárért kapott tizenhárom és fél ezer forint. — Volt biztos szekerük is. Azzal mi lett? — A gáton szénát hordani miég megteszi. Nekiadtam a gátőrnek — mondja a juhász. — Csak úgy. ajándékba? — Úgy hát. Legfeljebb majd alkalomadtán iszunk rá egy pofa bort... — Szóval hiába rázattuk magunkat — mondom a gépkocsivezető kollégámnak — lekéstük a csacsivásárt. — Az le — bólint Tóth János. — De ha rázatják még kicsit magukat, azon a dőlűúton, utolérhetik a teherautót. Már a kocsiban ülünk, amikor halljuk a praktikus jótanácsot is: — Felismerik a szamarakról. Utolértük a kisújszállási Tisza II. Tsz-től bérbevett IFA-t. még az állami gazdaság kerületi központja előtt. Fel is ismertük, méghozzá válóban a két csacsiról. Békésen utaztak új gazdájukkal, Tóth Lászlóval. — Tizenháromezerért vettem meg a kancát meg a háromhónapos szamárcsikót — sorolja. Tóthoz kerültek megint, és takarmányt hordanak majd nálam is. — Gazdálkodó ember? — Ahogy vesszük. A MEZŐGÉP kisújszállási hohdó- üzemóben dolgozom... — Akkor minek a két szamár? — Három. Van már odahaza egy. Most, hogy ingyen lehet az utak mellett ■kaszálni a füvet, a turgonyi meg a csorbái út mellett be- boglyáztam vagy hatvan mázsányi szénát, öt-hat kilométerről mi mással hordhatnám be, mint szamárral? — Szénát gyűjt, tehát jószágot tart. — Két tehenem meg egy üszőm van. A friss szénától tejelnek legjobban. persze van is fű mindenfelé, csak győzze vágni az ember... — Tényleg, mondja. mikor győzi? — Attól függ, milyen műszakban dolgozom. Vagy délelőtt kapom vállra a kaszát, villát vagy délután. Ha éjszakás vagyok, akkor meg reggel kaszálok, amíg el nem álmosodok. — Megéri a fáradtság? — Aki egyszer már tartott jószágot, az nehezen válik meg disznótól, marhától. Tudja, tavaly még tanyán laktunk, a Káscsorbai úton. A gyerekek miatt költöztünk be Kisújra. mert hogy ősztől iskolás lesz. — Szóval csak a megszokás? —• Nem csak az. Törekszik az ember többre, szebbre, magának is, a gyerekeknek is. Havonta hatszáz liter tejet hordok be a csarnokba, háromezer forint tiszta hasznom minden hónapban megvan a marháikon ... Temesközy Ferenc Mikola Miklós karcagi fazekas, havonta több száz érdekes formájú, ősi mintázatú tálat, kancsótt butéliát készít. Képünkön műhelyében rendezi a már kiégetett tárgyakat Egy hét gyermekönkormányzat 9 Hidi vásár A Hortobágy nagy nyári rendezvényét, a hídi vásárt, ez évben augusztus 17—20- án tartják meg. Az évszázados hagyományokat felelevenítő vásárra csaknem 300 népművészt, illetve iparművészt hívtak. A csárda előtti téren mutatják be és árusítják a termékeiket. A híd,i vásár programjához tartozik ez évben is a mátai lovaspályán lezajló díjugrató és síkíutó verseny, valamint a pásztortalálkozó. Egy héten át — július 19. és 26. között — felnőtteknek tilos a belépés a Pilisi Parkerdő Gazdaság visegrádi jurta-táborába. A 100 éves bükköserdőben épült tábort és környékét 10—14 éves gyermekek veszik birtokukba, és ők is kormányozzák majd. A speciális programmal és kísérleti jel- leggél szervezett gyermekvakáció idején nem lesz ébresztő, mindenki addig alszik. ameddig akar. Ám. ha valaki kora reggelre vadlesre akar indulni, annak sincs akadálya. erről az előző esti indiántűznél közösen határoznak. Fürdésre a lepencevölgyi uszodában nyílik lehetőségük, aki a lovakat szereti, részt vehet a gazdaság két pónijának etetésében. itatásában, csutakolásában. Nyergeim nem kell, szőrén ülhetik meg a kis lovakat. Az ügyesebbek megtanulhatják. hogyan kell vadászfogatot hajtani. A hét folyamán csendvadjászatra is sor kerül. A magnóval érkező gyermekek szalagon rögzíthetik az erdei csend neszeit, a fák susogását, a madarak énekét. A Nagy- villám-hegy az íjászoké lesz, s a győztes jutalma egy Robin Hood kalap,
