Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

1980. Kilim 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ményt nyújtani, valójában nem jelentős összeghez ju­tunk. Az óvatosság azért in­dokolt, mert nem általában ezeknek a forrásoknak az elrekesztése a cél. Miszen például 1977-ben 613 millió forintot fizettek ki az érin­tettek kezéhez földjáradék vagy földhaszonbér címén; s 1,6 milliárdot totó, lottó, lósport nyeremény formájá­ban, mégis, aligha akad olyan őre közerkölcseinknek, aki komolyan azt gondolná: meg kell szüntetni ezeket a bevételeket. Ahogy szinte beláthatatlan következmé­nyekkel járna az is, fia va­laki a betétestől elvitatná kamatra való jogát. (Amit egyébként törvény szavatol.) Többnyire nem a munka nélkül szerzett ilyen — megfogható, hivatalos, azaz törvényesített formákhoz kö­tődő — forintok irritálják a közvéleményt. Sokkal in­kább a megfoghatatlanok. S ez, megfoghatatlanságuk a gond. Mert hiszen a két érintetten kívül kitudja — ki bizonyíthatja —, mennyi­be került a közkórházi „ma­szek-ágy”, a pult alól — raktármélyéről — nyitás előtt kiadott boyler, sod­ronyfonat, szelvény; mitl hoz össze — legtöbbször semmi fejében, még a köte­lező udvariasságot is megta­karítva — egy-egy menőbb felszolgáló, benzinkutas, au­tószerelő, állami, szövetkeze­ti tulajdonú eszközökkel, hi­vatalos munkaidőben, és ter­mészetesen, az erre a mun­kaidőre járó munkajövede­lem — mellett... Azért gond ez a megfog­hatatlanság — ellenőrizhetet- -lenség —, mert megsérti né­melykor megcsúfolja a szo­cialista elosztás elveit, azaz, hogy a jövedelem, az annak alapján létrejött életmód legyen összhangban a tár­sadalom számára nyújtott teljesítménnyel. TELJESÍTMÉNYT köve­telni s azt társadalmi hasz­nosságának megfelelően ja­vadalmazni : ez a járható út ahhoz is, hogy a munka nél­kül szerzett forintok ne tor­zítsák el a társadalmi mun­kamegosztás által meghatá­rozott jövedelmi viszonyo­kat. M. O. Estére bográcsban pörköltet főznek a családfők nyitja a kiskaput, s már a fürdőben van. Az idén nyi­tás óta kétszázhatvanán él­vezték itt szabadságuk egy részét. Az üdülő tágas, és szépen gondozott parkjában jól ér­zik magukat a gyerekek és a felnőttek is. A hinták, sporteszközök, játékok mel­lett az udvar sarkában bog­rács lóg a szolgafán, — jó­ízű gulyásvacsorára, közös szórakozásra ösztönző. Irigylésre méltó, jó hely ez a cipőgyári üdülő Cser- keszőlőn. A sok, ízületét fáj­laló, munkában elfáradt munkás álma-vágya. A Szolnoki Cukorgyárban az éves nagyjavítást végzik. Ebben az időszakban új gépeket, berendezéseket is üzembe állítanak, amely a 100—120 napos állandó üzemeltetést biztosítja A MUNKAJÖVEBELMEK forma szerint mindenkor társadalmilag hasznos tevé­kenységért kapott fizettsé- gek, de a valóságban a mun­kajövedelemnek látszó fo­rintok is lehetnek munka nélkül szerzettek. Ami a for­májukat tekintve is munka nélkül szerzett jövedelmei­ket illeti, ezek döntő része munkajövedelemként került az első tulajdonoshoz, majd e különleges „újraelosztás” fura — megszokott, megtűrt, tiltott, de létező — csator­náin át jutott a második (sokadik) tulajdonoshoz. Első pillantásra minden egyszerűnek látszik. Munka nélkül elért jövedelem — bár „befektetés” van, _ leg­kevesebb öt forint — a lot­tó négyes találatára kifize­tett 60 vagy 120 ezer forint; az orvosi hálapénz; a bor­ravaló; üldözendő, de léte­ző csúszópénz; a papíron nyilvántartott, de tényleges munkát nem kívánó másod­A DOTE mezőtúri kara a Szegedi Ipari Vásáron A Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem mezőtúri fő­iskolai karára elsősorban Dél-Dunántúlról és az Al­föld déli részéről jelentkez­nék a jövő mezőgazdasági gépészei. A főiskola törek­vése. hogy vonzáskörzetében minél többen megismerked­jenek munkájával. A pénte­ken nyíló Szegedi Ipari Vá­sáron szerény kiállítással tablókon, maketteken mu­tatják be a gépészeti kar legutóbbi kutatási eredmé­nyeit. saját tervezésű eszkö­zeiket. Különleges minőségű vetőgumó Országszerte befejeződött a jövő tavaszi ültetésre szánt vírusmentes burgonya ülte­tése. Az ország 29 mezőgaz­dasági üzemében együttesen 530 hektáron termesztenek ebben az időszakban külön­leges minőségű vetőgumót A nyári ültetésre alkal­mas új rezisztens burgonya- fajtákat -— az 1979-ben ál­lami elismerést kapott Szig­nált és az 1980-ban fajtael­ismerésben részesült Magyar rózsát — a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem ne­mesitől húszéves kutató­munkával állították elő vad fajok génjeinek felhaszná­lásával. mellékállás, szakértés (ami­nek bokrát éppen a közel­múltban kezdte erőteljesen nyesegetni a jogi rendezés), s így tovább. Ám szarvashi­ba lenne úgy gondolkozni: az „igazi” munka csakis va­lamilyen fizikai vagy más, de könnyen kézzelfogható tevékenység lehet, a tanáré, a gyártmányszerkesztőé pél­dául. Társadalmilag hasznos, nélkülözhetetlen munkát lát el a magánkisiparos kiske­reskedő- termelő, tevékeny­ségével, ha mindenben iga­zodik a törvényekhez, jog­szabályokhoz. Ahogy a fel­találó, az újító díja szintén nem munkátlanul szerzett jövedelem (egy okos megol­dás kidolgozása temérdek szabad idejét emésztette fel), sőt: az illető a maga pénzé­nek sokszorosát — az átlagot nézve: tizennyolc-, tizenki- lencszeresét! — kereste meg a társadalomnak. Tavaly .338,2 milliárd fo­rint volt a lakosság pénzbe­vétele, — munkabértől a pénzbeni társadalmi juttatá­sokig —, 1975-ben 245 mil­liárd. Ha most e látható forrásokból — mert a mun- kanélkül szerzett jövedelmek döntő része a lakosság egy­más közötti pénzforgalmá­ban keletkezik, azaz nem látható, mérhető — óvatosan elkülönítjük azt, amiért nem kellett valamilyen teljesít-) Két fiatalember, nem sokkal kinevezé­sük után. Imre Sándor 1979. november 1- től műszaki osztálfvezető, Pólyák László 1978. december 1-től művezető az Április 1. Gépgyár örményesi gyárában. Noha kettejük üzemi környezete azonos, a fi­zikai £$ a műszaki dolgozók irányítása mégis más-más tapasztalatokat adott. Erről beszélgetünk: az új beosztással járó gondokról örömökről. Csend, kényelem, víz, napfény Hétvégi üdülő Cserkeszőlön — Mi könnyítette meg a beilleszkedést? P. L.: Az előélet. Én 1963-tól, mlég a gépállomás időszakától dolgozom itt, voltam, géplakatos, a hegesz­tővizsga, érettségi után mű­helydiszpécser — művezető mellett, de az emberek kö­zött dolgoztam mindig. Mű­vezetőként nem könnyű fel­adatot kaptam; a festők és az exportcsamagoláson dol­gozó negyven ember tarto­zik hozzám. Mindenkit is­mertem, és ott tanultam meg az embereikkel való bánás trükkjeit, ahol azt kell: a műhelyben. Voltak vitáié, de az emberek is se­gítették, befogadtak. I S.: — a sem vállalom a beosztást, ha nem azon az osztályon dolgozom 1973 óta. Részleteiben ismertem mára technológia előírásának és a szerszámszerkesztésnek, szer­számgyártásnak a munkála­tait — a helyismeret sokat számított. — Anyagiakért vállalták az új beosztást? p k.; — Ezt az ellensége­im sem állíthatnák, ha len­nének. Háromszázötven fo­rint emelést kaptam, az éves átlagjövedelmem négy­ezer-háromszáz forint körül jön ki. A jobb szakmunká­saim mind többet keresnek nálam, két csoportvezetőm jövedelme például 5500 fo­rint körüli. Csak az vitt rá, hogy szerettem emberekkel foglalkozni, és az sosem volt nyűg a számomra. I. S.: — Elődöm magasabb beosztásba került; amikor felkértek, úgy éreztem, ne­kem való a feladat. A fize­tésem körülbelül átlagos a gyárban, d,e a négyezerhár­mait már a régi beosztásom­ban is elértem volna azóta. A feladat viszont szebb, mint csoportvezető koromé volt. Emiatt még az otthoni szak­mai továbbtanulást és a né­met nyelvleckét sem érzem tehernek. — Üj vezető — új embe­rek — szól a törvény. Kik­től kellett megválniuk be­osztottjaik közül? P. L.: — Több szondázás sem tudta meggyőzni az egyik beosztottamat az ita­lozás feleslegességéröl — de az elbocsátás fegyelmi bün­tetést végül mégsem érvé­nyesítettük a sikeres próba­idő után. L S.: — Mindössze egy próbaidőre felvett munka- társunktól váltunk el a próbaidő végén — nem vált be. — Milyen eszközökkel ve­zetnek? P. L.: — A legkevésbé pa­pírokkal. Az órabéremelés Ids pénzeit oda kell adni. I. S.: — önálló döntések­re vagyok utalva, bár mun­kám csak a közepe a lán­colatnak. A tervek Pesten készülnek, a közvetlen fő­nököm is ott dolgozik — dehát távhívás nincs, és a telex vagy a telefon fél na­pot is elrabolna. — Mi okozta a legtöbb gondot? I. S.: — Nehéz volt meg­barátkoznom a gondolattal, hogy ezentúl nagyvonalúb­ban kell dolgoznom, annyi­ra sokrétű lett a munka. Egyre igényesebb feladatok jönnek, most például vegy­ipari. korrózióálló berende­zések hegesztésére, gyártásá­ra kell felkészülnünk — és a mostani munkámban — amellett hogy magamat is képeznem kell — a legfon­tosabb a munkát fogadó szervezet és az irányítás ki­alakítása. Nem könnyíti a megoldást, hogy mi már ki­esünk Töröks zen tmi ki ós vonzáskörzetéből. Itt jobbá­ra csak a családi kapcsola­tokkal idekötött műszakiak maradnak meg, állandósuló túlterheléssel a létszámhi­ány miatt. 1973 óta három műszaki osztályra való le­génység fordult meg itt — többségük kívülről tette be maga után az ajtót. P. L.: — A mi munkán­kat az előretartás. előrelátás hiánya és a minőség magas követelményei nehezítik meg. Az exportra kerülő termogenerátórok festése a minőségellenőrző részvény- társaság, a MERT kedvenc csemegéje — de az, hogy az anyaghiánytól a késedelmes gyártásig minden mulasztás nálunk csapódik le, az őket nem érdekli — és jogosan. Az ütemtelenség pedig né­ha azt szüli, hogy az egyik nap még túlórázó asztalos másnap vasat zsírtalanít. — Hozott-e változást a ki­nevezés a társadalmi mun­kában? I. S.: — Üj beosztásommal már nem fért össze szak- szervezeti asztál ybizotts-ígi titkárságom. P. L.: — A szakszervezeti bizottságnak a mostani vá­lasztások után is tagja ma­radtam. közgazdasági fele­lősként. A brigádnaplók ér­tékelésével. bérkérdésekkel, újítási ügyekkel foglalko­zunk. Az örményesi sport­kör propagandandistája is én vagyok. Emellett a köz­ségi pártbizottság tagjaként nagyobb környezetem ügyei­ben is próbálok haladást el­érni. Ahány ember. annyi típus annyi megoldandó probléma — örülök, hogy tehetek benne valamit. Kőhidi Imre Négy faház, kényelmes otthont ad nyolc családnak. Az üdülőtelep közepén a központi épületben társalgó és öt olyan szoba, amelyben három-öttagú családnak is helye van. Az idény június elsején kezdődött és szep­tember 15-ig jöhetnek a be­utaltak. A beutalók általá­ban 3—4—5 napra szólnak, ez ugyanis csak „hétvégi” üdü­lő. A Tisza Cipőgyáré, Cser- keszőlőn, a strand szomszéd­ságában. A mostani az ötö­dik idény már, évente nyolc­száz vagy több gyári dolgo­zó, illetve családtag pihen­het benne. Minit Kiss Jánosné, a gondnok elmondta, minden beutalt napi harminc forin­tot fizet. Ezért kapja a szo­bát, illetőleg a szállást, ebé­det az Ezerjó étteremben. És (a mostani belépőjegy­árak ismeretében ez se akár­mi ...) kulcsot, amellyel ki­Arnyas fák között négy kis faház, meg a központi épületek. Imre Sándor Pólyák László ahol az emelésért előlegbe dolgoztak meg az emberek; a lehetetlent úgy kérni a beosztottól, hogy érezze; ezt rajta kívül senki más nem tudná megcsinálni — a szak­mai becsvágyra hivatkozva inkább, mint a tiltásokra. Kellett persze papírokat is kiosztani — de ittasság mi­att az elmúlt fél év alatt már senkit nem kellett ha- zaküld.eni. Sok bajom volt viszont a kUépőcédulákkal. Kétlakiak a dolgozóink; ha állatot kellett leadni, vagy sok volt a dolog a ház kö­rül, elkéredzkedtek. Fel­tűnt, hogy az egyiknek már harmadszor temették a nagy­nénikéjét; mikor legközelebb jött. hogy Törökszentmikló- son csak most tudna félcolos csövet venni, utánamentem az állomásra. Elmegy a vo­nat. az emberem meg akkor jön ki a Szekeres-kocsmából. Másnap persze megkérdez­tem: van-e cső? Pirult, mi­kor ráolvastam a kocsmá- zást. Néha ilyen módszerek is kellenek — de a legtöbb ember ért a szóból. Mióta el­mondtam: nekem nincs jo­gom megengedni, hogy ők kevesebbet keressenek — és így csak a ledolgozott időre léphetnek ki —, szin­te megszűnt a kilépőcédula. Munka nélkül szerzett jövedelmek Kezdő vezetők

Next

/
Thumbnails
Contents