Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. július 13. Penh asszony dombja Újra él a szív alakú ország I A Hanoi és Phnom Penh között a vietnami repülőgépeken legyezőt is kap az utas. Bölcs szokás. Kambodzsában ilyentájt, az esős évszak kezdetén is fulI losztó a meleg. Hetenként háromszor indul gép a két város között, s ez már az új élet kezdetét igazolja. Kambodzsa több mint ezer napon át el volt zárva a külvilágtól, akár egy titkos kínzó- és kivégzőkamra. A hazánktól távoli, szív alakú ország a Sziámi-öböl partján, Vietnam, Laosz és Thaiföld között terül el. Majdnem kétszerese Magyarország területének. Lakossága rizst, kaucsukot termel, pálmaligeteket gondoz. Lakói szelíd emberek, akik köszönéskor szívükön imára kulcsolják kezüket. A fővárost, Phnom Penh-t sokan leírták már. Madártávlatból ma is teljesen ép városnak tűnik. Sokan megcsodálják gyönyörű fekvését, a Négy Folyóág mellett A középkorban Angkor volt Kambodzsa fővárosa. Mesés pagodái, ma is ott vannak az ország címerében. Phnom Penh 1863-ban, a francia protektorátus kezdetétől főváros, királyi székhely. Egy szép legenda szerint a város neve annyit jelent, mint Penh dombjai. Penh asz- szony — valamikor a XIII. században — a Mekongból kihalászott fatörzs üregében talált négy Buddha-szobor tiszteletére dombot rakatott és szentélyt állíttatott. A domb most is áll, kiemelkedik a síkságon épült városból, s egyike a nagyon kevés igazi régiségnek. A főváros épületei ízlésesek, csinosak. Rengeteg a délszaki növény. A tarka virágok vidáman szólnak bele a banánfák zöldjébe. A legtöbb ház villaszerű, körülöttük kert, lerombolt épület szinte alig látható. Csak éppen hol vannak a lakók? Phnom Penh-nek 1970-ig, Szihanuk herceg köztársasága idején több mint hatszázezer lakosa volt, A Lón Nol rendszerben, 1975-ig, amikor Pol Pot-ék elfoglaták a várost, a lakosság létszáma a menekültek miatt kétmillióra duzzadt. Most. a főváros körül, a külvárosokban mintegy kétszázezer ember él, magában Phnom Penh- ben viszont alig huszonnégyezer. De már ez is az újjászületés jelé. 1979. január 7-én a felszabadítók csak ezer embert találtak itt. (seres) Katonák, lovak, harckocsik Eltemetett hadsereg A Sárga-folyó völgyében szenzációs régészeti leletre bukkantak a kínai parasztok. Kútásás közben, három méter mélységben évezeredes hadseregre bukkantak. Az ásatások 7500 életnagyságú agyagfigurát tártak fel: katonákat, tiszteket és lovakat, harckocsikat. A bronzfegyverekkel . felszerelt hadsereget Csin Si-huangti, Kína első császára építette 700 ezer rabszolgával síremlékének „védelmére”. A földalatti csarnokban elhelyezett „hadsereg” a mindenható császár földöntúli hatalmát volt hivatva biztosítani. Az évezredek pora aztán lassan betemette a most napvilágra került hadsereget... A leletről a Stern című nyugatnémet magazin számol be. Az „első isteni fenség” egyesítette a kisebb államokat és birodalma védelmére i. e. 246—210 években megépíttette a Nagy Falat a hunok ellen. A korlátlan hatalmú kínai uralkodó fővárost épített magának: Hsziant. (Csak a későbbi mongol Jüan-dinasztia helyezte át a fővárost Pekingbe.) Csin Si- huangti uralkodásának megörökítésére a „szent hegyeken” kőtáblákat helyeztetett el. Jósokkal és tudósokkal vetette magát körül és hajóhadat indított az örök életet biztosító elixir felkutatására. A legénység 3000 tagja soha nem tért vissza. Csin Si-huangti később elrendelte: palotája termeit titkos alagutakkal kössék össze, hogy avatatlanok ne tudják, éppen hol tartózkodik. Halála után Kína hamarosan mongol uralom alá került... A földalatti hadsereg kiásása előreláthatólag még 2—3 évig eltart. Az eddigi feltárt három nagy csarnok mellett még egy negyedik, üres termet találtak. Ebből arra következtetnek, hogy a munka az uralkodó halálakor még nem volt befejezve. A kínai régészek további felfedezésekben reménykednek. A császárnak a lelettől mint egy 1500 méter távolságra fekvő sírját még nem tárták fel. Feltételezik azt is, hogy az építkezés szimmetriájaképpen u sír másik oldalán hasonló alakokat találnak, talán az udvartartás embereinek alakjait: a minisztereket, tisztviselőket, asszonyokat és eunuchokat. A 76 méter magas mesterséges domb alatt nyugvó sír várható tartalmáról a száz évvel későbbi történetíró, Szúrna Csien leírásából következtethetnek a régészek : „A sírt a paloták, pavilonok és állami épületek modelljeivel töltötték meg, gyönyörű edényekkel, értékes kövekkel és ritkaságokA föld alól kiásott, páncélos harcos, mintha ma is az ellenségre várna. Csupán fából készült fegyverét semmisítette meg az idő kai. A Sárga-folyót és a Jangcét higannyal ábrázolták, amelyek mechanikus berendezés segítségével egy mini-óceánba torkollottak” — írja Szu-ma Csien, aki az agyaghadseregről nem tesz emlitést. Hogy mindez nem maradt épségben, arról ugyancsak tudósít a történetíró: sírrablók kifosztották a császár sírkamráját. Ma már tudjuk: az agyaghadsereg katonái sem jártak jobban. Mindenesetre annyi maradt belőlük, hogy az agyagfigurákat eredeti hadrendben újra felállítsák, páratlan látványosságot nyújtva ezzel majd az érdeklődőknek. (gáti) 2009 év után is állnak a vártán; 1,80 méteres testmagasságuk felülmúlja a ma élő kínaiakét P Amerikai elnökválasztás II második felvonás A klasszikus operettt első felvonásában szabályszerűen bekövetkezik a nagy összeveszés, a tapasztalt néző azonban tudja jól, hogy — a konfliktusokkal terhes második felvonás után — jön a harmadik rész, amelyben minden tisztázódik, s a fináléra helyreáll a harmónia. Az amerikai elnökválasztási küzdelem első felvonása, az előválasztások akadályversenye végat ért, s július 14-én Detroitban kezdetét veszi a második felvonás: a jelölő konvenciók időszaka. Azt persze még korai volna megjósolni, kinek a dallamára éneklik majd a harmadik felvonás végén a finálét november 4-én éjféltájban, amikor ismeretessé válnak az elnökválasztás eredményei. Nagy tévésiker Így tehát a republikánusok detroiti konvenciója (mindig az a párt kezdi, amelyik kívül van a Fehér Házon) még csak a második felvonás látszatait szaporítja. Kétségkívül „nagy tévésiker” lesz a republikánusok pártkongresszusa, hiszen, hogy ki lesz az elnökjelölt, már eldőlt: Ronald Reagan volt kaliforniai kormányzó az idén nagyobb szerencsével pályázta meg a „fődíjat”, mint 1976-ban Ford ellenében, s már az előválasztások vége előtt megszerezte a konvenció küldöitt-többségének támogatását. Az egyetlen nyitott kérdés Reagan alelnökjelöltjé- nek személye, Gyaníthatóan az utolsó percig titokban tartják kilétét, legalább így biztosítandó némi feszültséget az egyébiránt csak Reagan ünneplésére kárhoztatott konvencióra. Lévén Reagan hetvenedik életévében, és mert a republikánusok nyugati partvidéki táborát, no meg jobbszárnyát képviseli, az alelnök személye sokban meghatározhatja a párt és persze Reagan jövőjét is. Ha rosszul választ — a második embert ő szemeli ki—, akkor a republikánusok keleti partvidéki, mérsékeltebb szárnya egykönnyen „lelazsálhatja” a kampányt, és hagyja megveretni Reagant. Igaz, az idén „vérszagot” éreznek a republikánus táborban, Carter vérének szagát, s ez tömörítheti a viszálykodó- kat. Lám, Henry Kissinger és Gerald Ford is vállalkozott rá, hogy megjelenésével tegye lelkesítőbbé Reagan elnökjelölt Detroitban várható ünneplését. Utóvégre a mostani közvélemény- kutatások szerint Reagan néhány százalékkal vezet Carter előtt, akár belekombinálják a harmadik pályázót, John Andersont, akár nem. Anderson, a harmadik Az idén Anderson, a republikánusok közül kivált és független jelöltként induló politikus teszi különlegessé a második, és netán a harmadik felvonást is. Ha az illinoisi képviselő versenyben marad (tehát le- küzdi a választástechnikai akadályokat, amelyek nem is jelentéktelenek: nem kap szövetségi kompánytámoga- tást, csak utólag téríthetik vissza kiadásait, és csak akkor, ha bizonyos minimális eredményt elér), ha tehát mindvégig háromfős lesz a mezőny, akkor kiszámíthatatlan, kinek okoz nagyobb veszteséget majd: Carter- nak, vagy Reagannak. A mai felmérések szerint három Anderson-voks közül kettő a Carterral elégedetleneké, és csak egy „bünteti” Reagant. Vagyis fura módon a „független” Anderson éppen azt a Reagant juttatná az elnöki székbe, aki miatt szakított a republikánus táborral. Az illinoisi politikus többször kijelentette, hogy nem óhajtja Reagant segíteni, inkább visszalép. Ám ha a harmadik felvonás nyitányán Anderson elérhetőnek fogja látni a bűvös egyhar- madot, akkor a konfliktus áttolódik az utolsó felvonás végére. A harmadik jelöltet azonban az szokta visszaszorítani a zavaró tényező, ha úgy tetszik, az intrikus szerepkörbe, hogy hívei a „két nagy” versengését látva voksukat elveszettnek vélik. Vagyis felettébb nehéz ebből a szerepkörből főhőssé válni. Reagan-veszély Maga a hivatalban levő elnök, Carter utóvédharcokat vív Edward Kennedy- vel, aki ellenfele küldött- többsége láttán sem adtaiéi a versenyt. A demokrata pártprogram készítőinek vitáiban Kennedy hívei rendre alulmaradtak, és Carter — többségre támaszkodó — felfogása alakította ki a párt választási platformját. Ez a vita látszatra tovább rontotta a viszonyt a demokraták liberálisainak vezére és az elnök között, hiába próbált Carter négyszemközti beszélgetés során békét kötni Kennedyvel. De gyanítható, hogy a nagy békekötésre mégiscsak sort kerítenek a demokraták augusztusi New York-i konvencióján: egyesítheti őket a Reagan-veszély. Ha jobban meggondoljuk, Edward Kennedy tette eddig a legnagyobb szolgálatot Jimmy Carternak! A szenátor indulásával az elő- választási küzdelem fő témája nem Carter elnöki teljesítménye, hanem a harmadik Kennedy-fiú „megmérése” volt. Mivel Edward könnyűnek találtatott, Jimmy a maga oldalára billenthette a mérleget. Most Carter van középen, két tűz között, őt támadja „balról” Kennedy és jobbról Reagan. Az amerikai választások aranyszabályai szerint éppen ez volna a nyerőpozf- ció ... Avar János összeállította: Hájos László Zw X ° 226 872 '• %i%2%*t88 mkW.'- 590 mw —1 *■>8.52 mkW ’4 *'*•%/ /ROMANIAi % O 29,144 S 3.44 mkW ÍbÜLGÁRIAí f 27,845 + w £ K880 MWf^ 476 mkWFf , LENGYEL- \ ORSZÁG > SZOVJETUNIÓ 722,000 8000 MW a 880 MW 4.76 mkW Széntermelés (ezer tonna): 1977. évi adat 722,000 5,400 * 1976. évi adat 27,845 + 1975. évi adat Épülő atomerőművek Tervezett atomerőművek Jelenlegi kapacitás (megawatt 1990-ig tervezett kapacitás (millió kilowatt) Energiaprogram 1990-ig A KGST szervezete nagy figyelmet fordít az energiaipar és -ellátás problémáinak megoldására. Az 1990-ig kidolgozott célprogram biztosítja a tagországok energiaigényének kielégítését a tervszerű gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében. A célprogram egyik fontos területe az atom- energiaipar, főleg ezen iparág fejlesztésére épül a KGST-tagországok növekvő áramszükségletének biztosítása. A terv 1990-ig a tagországok atomerőműveinek beépített kapacitását 31 ezer millió kilowatt értékben <a Szovjetunió nélkül) írja elő. A program nagyobb szerepet juttat az energiagazdálkodásban a szilárd tüzelőanyagok számára. A KGST-tagországok geológiai szénvagy ona mintegy 650—690 milliárd tonna (ebből a Szovjetunió 420 milliárd tonna). A tervezett és az építés alatt álló hőerőművek — melyek a szén- vagyont hasznosítják — 200—800 megawatt teljesítményű turbinaegységeket alkalmaznak. A kőolaj és a földgáz szerepe az ismert okok miatt, elsősorban a vegyipar és a motor- iizemanyag-előállitásában fokozódik. — TE«HA — nutiaiu n«ay»H, Edward Kennedy, President Carter, John 8. Anderson,