Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-12 / 136. szám
1980. június 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miért emelték a strandjegyek árát? TÉNYEK, OKOK, INTÉZKEDÉSEK Sokan szóvá tették olvasóink közül a Víz- és Csatornamű Vállalat április végi hirdetését, amely lapunkban csökkentett szolgáltatást, felemelt belépődíjakat hirdetett a megye strandfürdőiben. A Damjanich uszoda ártábláján összeadva valamennyi szolgáltatás díját, az áremelés 66 százalékosnak bizonyult — a vidéki fürdőké pedig ezt még valamivel meg is haladta. Miért emelték a strandjegyek árát? — ezt kérdeztük meg a vállalat fürdőügyi előadójától, Veres Sándornétól és Kovács Géza főmérnöktől. Növekvő költségek, csökkenő dotáció Mi lett drágább a fürdővízben? Ehhez a vállalat gazdálkodásának néhány körülményét is meg kell ismertetnünk. A Víz- és Csatornamű Vállalat, a strandok üzemeltető i eként, két forrásból jut bevételhez. Egyrészt a belépődíjakból: a tizenegy fürdő és strand évi 1,3 millió látogatója révén 11 millió forinthoz jutott. (Az üzemeltetés azonban 27 milliójába került a vállalatnak — bár ebbe beletartoznak olyan általános költségek is, amelyek a vállalat egészéhez, illetve más tevékenységéhez is kapcsolódnak.) A ráfizetést a dotációk csökkentik. Az Országos Vízügyi Hivatal 1978- foan még minden bevett forinthoz 1,50, 1979-ben 1 forint támogatást adott. Ez erre az esztendőre 3,5 millió forintos, egyösszegű dotációra zsugorodott. Az OVH minden megye juttatását azonos mértékben, differenciálás nélkül csökkentettel ami megyénket az átlagosnál súlyosabban érinti, mint azokat, ahol kevesebb a strand. A megyei tanács tavaly négymillió forinttal támogatta a vállalatot. A veszteségek fő forrása a strandok kihasználatlansága. Megyénkben 15 ezer emberre jut egy fürdő, a budapesti 60 ezerrel szemben, a strandok átlagos látogatottsága tavaly csak 36 százalékos volt. A kiadások nagyjából függetlenek a für- dőzők számától, hiszen a fenntartást, felújítást mindenképpen el kell végezni — a bevételt viszont a látogatók belépődíjainak ösz- szege határozza meg. így aztán tavaly a Víz- és Csatornamű Vállalatnak az árbevételen felül 21 forintjába került minden fürdőlátogató. Egy konkrét példa, a Damjanich uszodáé. A költségek tavalyi árakon; 6 forint 50 fillér a vízdíj, 3 forint 60 fillér a szennyvízdíj minden köbméter víz után — és heti 400 köbméter vízutánpótlás szükséges. A fertőtlenítő vegyszertől a villamos energiáig minden megdrágult azóta, és a munkabérekkel sem lehetett „kigazdálkodni’ a költségnövekedést. összesen 6,2 millió forintot tett ki tavaly a Damjanich uszodában a vállalat költsége, a belépőjegyekből 1 millió, a dotációkból 2,4 millió volt a bevétele: így csak ez az egy uszoda 2,8 millió forintos veszteséget „termelt” az elmúlt évben. Az alacsony látogatottság mellett problémát jelent a tovább aligha halasztható felújítások összetorlódása is. Tiszafüreden csak a medence felét engedi használni a KÖJÁL. Jászszentandráson át kellett építeni a vízcsere berendezéseit, és másutt is gondot okoz a valamikori nem tökéletes színvonalú kivitelezés. Mégis, a felújításokból és a bérköltségekből „megtakarított” forint lesz a veszteségcsökkentés fő forrása — nyilatkozták az illetékesek. Az áremelés következményei Azzal egyet kell érteni, hogy a veszteséget csökkenteni szükséges, így az áremelés társadalmilag indokolt. Az állam nem vállalhatja magára a növekvő ráfizetés teljes terhét, a belépőjegyek árának tehát közeledniük kell a ráfordításokhoz. Ám ez az áremelés bizonyos ellentmondásokkal is együtt járt. Például a strandra csak hétvégeken eljutó vendégeknek a hétköznapival azopos színvonalú szolgáltatásért 25 százalékkal többet kell fizetniük. Ennek okát és jogosságát a vállalat fürdőjegyi előadója nem tudta kielégítően megmagyarázni. A minőségi sportot vízilabdában megyénkben egyedül a Vízügy Sportegyesület első osztályú csapata képviseli. Az egyesület évi bérleti díját az eddigi 70 ezerről 2,5 millió forintra emelték. Az egyesületnek erre nincs fedezete. Az MHSZ búvársportolói, az úszóversenyek résztvevői is többet fizetnek, ezután óránként ezer forintért használhatják a medencét. Az úszásoktatás is bizonytalan helyzetbe került. Igaz, hogy az alacsony belépődíjak miatt a Damjanich uszoda — ahol az úszásoktatás már az országos rendelet előtt is rendszeres és általános volt — feleannyi bevételt hozott, mint az azo- inos látogatottságú berekfürdői strand. De hiba lett volna kockára tenni azt a nagy vívmányt, hogy Szolnok, Száj ol, Rákóczifalva, Tószeg és Tiszavárkony nyolcévesei vízbiztonságot szerezhettek. Két forint helyett 5 forintba kerül most belépőjegyük, s a tavalyi 973-mal szemben az idén 1332 gyerek várható az uszodába. Ez a költség- vetésben támogatásként biztosított korábbi összeg három és félszeresét igényelné a városi tanácstól — ennyi pénze viszont nincs — kedvezménykérelmét pedig a Víz- és Csatornamű Vállalat már hivatalosan is elutasította. A testnevelési órák egy részét is, a napközis táborok többségét is strandokon tartották eddig. A százötven százaléké« áremelésből mennyit kell a szülőknek vállalni — nyitott kérdés. A nyugdíjasokat az átlagosnál érzékenyebben érintette az áremelés, ök elsősorban egészségük védelmében üldögélnek a gyógymedencében — és heti bérletük ára 20-ról 35 forintra, a havi bérleté 60-ról 120 forintra ugrott fel. A növekedés 75, illetve 100 százalékos; ráadásul a heti és a havi bérletjegy nem korlátlan számú fürdőlátogatásra, hanem névre és meghatározott . időtartamra szól. Röviden: a vállalat attól függetlenül jut bevételhez — rossz időjárás esetén például —, hogy igénybe vették-e szolgáltatásait vagy sem. Érthető tehát, hogy a tavalyi százhatvannal szemben az idei májusban csak hatvankilencen váltottak bérletet a Damjanich uszodában; a bevétel ebből tehát az áremelés ellenére csökkent. (A vállalat többi uszodájáról, strandjáról hasonló adatokat nem tudtunk beszerezni.) Célszerű volna szociálpolitikai okok miatt újból megvizsgálni. hogy a nyugdíjasok számára nem • lehetne-e a jelenleginél mérsékeltebb árakat megállapítani, illetve nem korlátozni őket a bérletük felhasználásának módjában. A szigorúbb gazdasági feltételek azonban nemcsak áremelésre, hanem takarékosságra, minőségi munkára is kell, hogy ösztönözzék a vállalatot, hiszen az egy főre jutó felemelt átlagos belépődíj mellett is 25 százalékos a veszteség — a forgalom növekedése nélkül tehát az áremelés a ráfizetést nem szüntetheti meg. Több látogatót kell „becsalogatni”. Márpedig májusban — a tavalyinál jobb volt az időjárás — a bevétel és a látogatottság egyaránt csökkent, a vállalat az áremeléssel nem került közelebb kitűzött céljához. Amit a megyei tanács vállalt A cikkünkben foglaltakkal kapcsolatban Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese az alábbi tájékoztatást adta: — A közvélemény előtt eddig ismert helyzethez képest már intézkedéseket tettünk. illetve teszünk. A látogatójegy például ma már nem 8 és 12 forint, hanem egységesen 5 forint. Döntés született arról, hogy az iskolai úszásoktatás feltételeit ezután is biztosítani kell — ennek anyagi fedezetét a megyei tanács a szolnoki városi tanács részére biztosítja majd. A Vízügy SE bázisszerveinek javasoltuk, hogy magasabb anyagi támogatással tegyék lehetővé az úszó és vízilabda szakosztály működését. Nem járultunk hozzá a vállalatnak ahhoz a szándékához sem, hogy a sátortetőt — önköltségcsökkentés címen — az idén ne állítsa fel. A megyei tanács 1980-ban egymillió forintos összegű és 50 százalékos, a forgalom utáni támogatásban részesíti a vállalatot. Mindez kevés a veszteségek kiegyenlítéséhez, ezért a vállalatnak mozgósítania kell a tartalékait. Az energiával, munkaerővel való takarékosság éppúgy feL- adata, mint a szolgáltatásai minőségének javítása — egyszóval a forgalom növelése. Kőhidi Imre Képviselői megbízólevelek átadása A június 8-i szavazás során a 352 országgyűlési választókerületiből 350-ben eldőlt, hogy a következő öt esztendőben kik lesznek az ország- gyűlés tagjai. A megválasztott 350 képviselőnek az országgyűlési választókerületi bizottságok ünnepélyesen átadták megbízólevelüket. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Angyalföldön, a XIII. kerületi tanács épületében vette át képviselői megbízó- levelét Szaló Jánostól, a budapesti 38-as számú ország- gyűlési választókerületi bizottság elnökétől, Losonczi Pálnak, a népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Barcson Pandur István, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke adta át képviselői megbízólevelét. Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének Miskolcon Koszti Lajos, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei 5. számú országgyűlési választókerületi bizottság elnöke nyújtotta át képviselői mandátumát. Amint arról szerdai lapunkban beszámoltunk, június 10-én a megye tíz országgyűlési képviselője átvette megbízólevelét. Tegnap öten kapták meg ezt az okiratot. Tegnap délelőtt a jászárokszállási Nagyközség] Közös Tanács házasságkötő termében vette át mandátumát Legény Béláné. Szabó Lajosné Tiszaföldváron, a művelődési házban kapta meg a megbízólevelet. Szűcs Jánosnak Kunszentmárton- ban. az MSZMP járási bizottság vb-termében adták át a képviselői megbízólevelét. Kelemen Zoltán Mezőtúron. a városi tanács kistermében, Fábián Márton Karcagon, a városi tanács vb-termében vette át mandátumát. ÍFÉSZ-segitség a háztáji gazdaságoknak A Fogyasztói Szövetkezetek Országos Tanácsa tíz megye MESZÖV-elnökét hívta meg tanácskozásra tegnap Szolnokra. A tájegységi értekezletet dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnök- helyettese vezette. Azt mérlegelték, hogyan segíthetik a fogyasztási szövetkezetek a másodlagos gazdaságok fejlesztését, mi ebből az áfészek feladata. Nő az esztergapadnál KUcnc hónapja kezdte A szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál betanított munkásnő is dolgozik a forgácsoló üzemben. Nekünk szokatlan — nem így a Krasz- nai házaspárnak. Krasznai Károly hat évig dolgozott az NDK-ban. Ott ismerte meg feleségét, Gabriellát, aki német állampolgár. — Hogyan is kezdődött, miért ezt a munkát vállalta? — Elég rosszul beszélek magyarul, talán ez az egyik oka, hogy idejöttem, ahol a férjem dolgozik, ő segített, tanított az első időszakban. Egy kicsit nehéz volt. de hozzászoktam. A másik ok sem mellékes: az anyagiak. Most 3500 forint körül keresek, Ha nem tudok valamit, a férjem kisegít, de más „idegen” munkahelyen ez lehetetlen lett volna. — S ha megtanul jól magyarul, továbbra is itt marad? — Ügy érzem, igen. Odahaza számítógépnél, gépi adatfeldolgozásban dolgoztam. A későbbiek során egy modern gépet szeretnék. Most egy revolveresztergán dolgozom. — Hogyan fogadták a munkatársak? Egy fiatal nö közöttük? — Az első hetekben egy kissé idegenkedtek. Nehezen tudták elképzelni, hogy egy nő velük együtt dolgbzik ilyen munkában. Ugyanazokat a feladatokat bízzák rám mint egy férfi betanított munkásra. Úgy érzem, most már változott a véleményük. Szívesen segítenek a kollegák, ha valamit nem értek.- — Nem nehéz ez a munka? — Nálunk, otthon Drezdában, sok nő dolgozik közvetlenül a termelésben. Nem feltűnő, csak meg kell szokni, és akkor nem is olyan nehéz. — tarpai — Győzi-e az építőanyagipar? a azt vizsgáljuk, hogy milyen anyagéi látásra számíthatnak a magánépítők a következő ötéves terv során, akkor néhány meghatározó tényt már a bevezetőben rögzíteni kell. Igaz, hogy csökken a beruházási építés, így az építő- anyagipar termékeiből több juthat a kiskereskedelembe, de e két szféra anyagai eléggé különböznek egymástól. Ugyanakkor a beruházások visszafogása az építőanyag- iparban is érezteti hatását, és itt is igaz az új gazdasági szabályozók azon tétele, hogy az áraknak tükrözniük kell a ráfordításokat. A beruházások ütemének csökkenése kétségtelenül a magánerős építkezések irányába tolja el az építő- anyagipairt. A következő öt évben, tehát ha mérsékelten is, de növekszik a magánerőből lakást építők száma. Alapvető célkitűzésnek tekinthetjük az ő anyagszükségletük biztosítását. Figyelembe véve, hogy az építő- anyagipar néhány területén — elsősorban a téglaiparban — a termelés a korszerűtlen üzemek leállítása miatt csökken, így az igények kielégítéséhez fejlesztés szükséges. A következőkben vegyük sorra a különféle anyagokat. Kezdjük nyomban az épület- szerkezetek alapvető elemével, a téglával. Ma 1,9 milliárd darab kisméretű téglának megfelélő falaizóanya- got gyártunk' évente, ennek körülbelül háromnegyede kerül kiskeveskedélmi forgalomba. Ezt a mennyiséget úgy tudja előállítani a tégla- és cserép ipar. hogy jóné- hány korszerűtlen téglagyárat működtet. Ezeket fokozatosan le kelt állítani, mivel sok, nehéz fizikai munkát végző dolgozót igényelnek. Ugyanakkor korszerűtlenek termékeik, nem elégítik ki az új hőtechnikai ,szabványban előírt hőszigetelési követelményeket sem. A kieső üzemek pótlása 5—6 új téglagyár építését igényli. Az ilyen beruházásokát- futási ideje hosszú és mint szóba került már. a források szűkösek... A tégla- és cserépipar gyártja a nevében szereplő tetőfedő anyagot is, évente 106 millió darabot. Ennél többet várnak a TÜZÉP telepek, de a jelenlegi gyártóbázis csak ennyire képes. Viszont azbesztcement síkpalával ez a hiány pótolható. Volt idő. amikor ez éppen fordítva vólt, és arra kérték az építőket, hogy cseréppel fedjék be a házaikat pala helyett. A következő fontosabb anyag, a cement. Ez időnként hiánycikk a TÜZÉP- eken. A lakosság évenkénti igénye mintegy 1,3 millió tonna. Ebből 800 ezen- tonna a zsákolt importcement és ez a mennyiség teljes egészében a kiskereskedelembe kerül. A maradék hányad hazai teimelés. A Bélapátfalvi Cementgyár felfutásával tovább nő a hazai termelés, így ez, és a szocialista import együttesen biztosítani fogja a lakosság cementedé tását. Amiből már most ütemesen kielégíthető az építők szükséglete, ez a kerámia termékek választókban is egyre bővülő tábora. A Finomkerámiaipari Művek hódmezővásárhelyi gyára korszerű egészségügyi kerámia termékeivel — mosdókkal, WC-kagy lókkal — el tudja látni a lakosságot. — Ugyanez áll a csempére, és a padlóburkoló lapokra is. Itt a választék bővítése és az export gazdaságosságának javítása a cél, ugyanis a romhányi új gyár beindulásával már a hazai igények kielégítésén túl, exportálható felesleg is termelődik. S végül néhány adat az idei építőanyag ellátásról. A TÜZÉP egyesülés vezérigazgatója nemrég egy interjúban elmondta, hogy falazó- anyagból 1 milliárd 425 millió kisméretű téglaegységnyit kötöttek le a Tégla- és Cserépipari Trösztnél. Az egyre népszerűbb, zsaluzás és emelőgép nélküli födém készítésére alkalmas FÉRT gerendából 400 ezer folyóméter, kerámia béléstestből pedig 4 millió 667 ezer darab lesz a kínálat. Beton és Vasbeton- ipari Művek dolgozói hazánk felszabadulásának 35. évfordulója és a XII. kongresszus tiszteletére tett munkaverseny felajánlásukban vállalták, hogy az idén a szerződéses kötelezettségükön felül további 10 millió forint értékű termékkel, — vasbetongerendával, födémpallóval, áthidalóval, mozaiklappal — segítik a magánépítőket. — németh — Válaszolnak az illetékesek
