Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-08 / 133. szám
1980. június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Több egy előadásnál __Gondolatoka műszaki kötökről__ S zolnok megyei műszakj hetek: megtelt széksorok, aktív viták. több. mint három- ezerötszáz résztvevő. Előadások, korreferátumok, ilfct- oitt bóbiskoló fejek. A téma: mennyiségi és minőségi szemléletváltás feladatai a termelésben. Néhány szóban így lehetne summázni az idei rendezvénysorozatot. Az elhangzottak; a tervezett s lezajlott program többnyire minden résztvevőben vala- anilyiert visszhangot váltott ki. Módosítani a sebességet Ha csak ennyi történt volna. már az is eredmény. Sokszor beszélünk a műszaki értelmiség közéleti passzivitásáról. Noha a .jheték” mozgósító erejére nincs jól mérhető pontos jellemző — a tapasztalatok azt mutatják, az eseménysorozat minden esztendőben megfodrozza az időnként álló vizeket. Így történt az elmúlt hetekben is. A téma húsba vágó. Ezért is választotta ki a MTESZ megyi szervezet elnöksége, hiszen napjaink égető kérdéséről van sző. Miért kell e szemléletváltásról, beszélni? Azért, mert egy. a kelleténél lassabban zajló folyamat sebességét változtathatják ezzel közvetve vagy közvetlenül a szervezet aktivistái, az egyesületek tagjai. Juhász Ádám. a NIM államtitkára az eseményt megnyitó előadásában így vélekedett erről: „Tevékenységünket a piac minősíti, s ehhez kell alkalmazkodnunk...” A fő témáról szólva pedig megemlítette: „A gazdaságtalan termelést nem lehet növelni1, sőt vissza kell fogni! A piac minősítette gazdaságos termelést azonban igenis növelni kell...” Nem szükséges különösebb kommentár: a műszaki szakemberek java része tudja, hogy rosszak az eszközhaté- konysági mutatóink. Ezt bizonyítja az a tény. hogy 1976 és 1978 között gyorsabban emelkedett a termelőeszköz- állomány a termelés volumenéhez viszonyítva. Vagy az egységnyi nemzeti jövedelemre jutó készlet nagyság mutatója is gyengébb a fejlett országokéhoz képest, A műszaki szakemberek java része, hangzott el az imént... A rendezvénysorozat célja többek között az volt. hogy minél több szakember jusson információkhoz még ha az saját munkaterületétől távol is esik. Meddig hallatszik el egy előadó hangja? Néha az első sorokban ülők sem hallják meg máskor pedig azokhoz is eljut néhány gondolata. akik beszámolóján ott sem voltak. Tény, hogy esetenként egy-egy rendezvény mondandója csak szűk szakmai réteg érdeklődését keltette fel, viszont akadt fejtegetés, — ilyen volt például a sertéstenyésztéssel ösz- szefüggő tanácskozás első előadása, — amelynél sűrűn jegyzeteltek az ország soksok részéből idesereglett hallgatók. Egyeditől az általánosig Szép számmal akadt olyan esemény, amelyen túlléphettek gondolatban a résztvevők az üzem, a vállalat kerítésén az olajbányászok egyik rendezvényén például a vezetők szerepéről, a magatartásformáról az irányítást segítő és akadályozó tényezőkről hallhattak elemzést. A Hűtőgépgyárban predig a magyarországi munkaszervezési tapasztalatokat, eredményeket, feladatokat összegezték, míg a Geodéziai és Kartográfiai Egyesületben az országos tér- képrendszer készítésének minőségi követelményeit taglalták. A mutatókból kiderül Egy előadás hasznossága — mondják — lemérhető a hallgatók figyelmén, azok tekintetében. Sőt, a hozzászólásokban is. A rendezvénysorozat néhány eseménye például megfelelt valóságos konzultációnak. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szolnoki csoportjának tagjai és az érdeklődők, a villamos energia mezőgazda- sági árszabásának kérdéseiről hallhattak előadást, amelynek végeztével tartalmas eszmecsere alakult ki. A kép teljességéhez azonban hozzá tartozik: akadt egyesület, amelyben nem sikerült a fő témához kapcsolódó rendezvényt megszervezni — ami nem is főbenjáró bűn. Hiszen a műszaki hetek egyben alkalom arra is, hogy az eltelt hónapok tudományos Eredményeiről! t tájékozódjanak a szakemberek. Végtére is a tizenegyedik alkalommal megrendezett műszaki hetekről, ami a szervezettséget, a megjelenést, az aktivitást illeti, az mondható el: sikeres volt. Hogy mennyire eredményes, az elsősorban akkor derül ki. amikör a termelési mutatók jó irányba változnak. H. J. Korszerű termékek HVDSZ-küldöHértekezlet Megválasztották az új magyei bizottságot A Csepel Művek Transzformátorgyárában a hagyományos transzformátorok mellett zárlatkorlátozó fojtótekercseket és öntőgyantás száraz transzformátorokat is gyártanak. Ezek a gyár legkorszerűbb termékei. A zárlatkorlátozó fojtótekercseket — amelyek a túliáram eliten védik az ipari és komimmá- liis létesítményeket, — KGST szakosodás keretében gyártják, elsősorban lengyel és NDK megrendelésre. Az ömtőgyanitás száraz transzformátorok nyugatnémet 11- cenc alapján készülnek, s az idén kezdődött sorozatgyártásuk. Előnyük a hagyományos transzformátorokkal szemben, hogy hely- és energiatakarékosak, nem igényelnek karbantartást és robbanás-biztosak. Ilyen trasz- formátorok üzemelnek a metróban és majd a Paksi Atomerőműben is. Képünkön: impregnáláshoz készítik elő a zárlatkorlátozó fojtótekercset. A Hélyiipairi és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének Szólítok megyei Bizottsága tegnap délelőtt Szolnokion, a Ságvári Endtre Szakszervezeti Művelődési Központ színháztermében tartotta választói értekezletét. A küldöttgyűlésen többek között részt vett Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára. Predáts Gyula. a HVDSZ központi vezetőségének osztályvezetője és Fekete István, az SZMT titkára. A megjelenít 89 küldött a megye mintegy nyolcvanezer helyiipari és városgazdálkodási dolgozóját képviselte. A megyei bizottság ötéves munkájáról Gere Mihály, a HVDSZ megyei titkára számolt be, aki többek között elmondta, hogy az ipari üzemek az utóbbi négy esztendőben. negyven százalékkal termeltek többet értékben, és a nettó árbevétel harminckilenc százalékkal növekedett. Sokat javult a lakosságnak végzett szolgáltatói munka, főképpen a textiltisztítás és a személygépkocsijavítás. A kommunális szolgáltató vállalatok továbbra is a lakosság és a tanácsok igényeit elégítik ki. A tanácsi költségvetési üzemek nagyban járultak hozzá a települések fejlesztéséhez, a 'közterületek fenntartásához. Az eltelt négy esztendő ben egyébként árbevételük 38,5 százalékkal emelkedett. A megyei titkár szólt, beszámolójában a dolgozók javuló élet- és munkakörülményeiről is. A beszámoló feletti vitában többen fejtették ki véleményüket. A bizalmiak megnövekedett feladatairól, az üzemi demokrácia helyi tapasztalatairól, a szakszervezeti alap>saervezetek munkájáról beszélt Demeter Istvánná, a jászberényi Városgazdálkodási Vállalat szb- titkáira, Budai Péter, a szolnoki Útfenntartó Üzem részlegvezetője és Koczka An- taüné, a Vasipari Vállalat dolgozója. A HVDSZ nőbizottságának ötéves munkájáról Nagy Miklósmé, a Víz- és Csatornamű Vállalat munkaügyi csoportvezetője, a sportbizottság tevékenységéről Bertalan Sándor. a szolnoki Útfenntartó Üzem dolgozója, az ifjúsági bizottság munkájáról Szabó István, a Vasipari Vállalat dolgozója, a társadalombiztosítási bizottság tevékenységéről pedig Földes Róbertné, a szolnoki Városgazdálkodási Vállalat osztályvezetője számolt be. A pditikai-szakmai képzésről szólott Horváth József, a jászberényi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat igazgatója, és Szkokén Jánosáé, a jászberényi Cipőipari Vállalat szb-tijtkára. Ezen kívül szót kapott: Kaposvári Kázmér. a Víz- és Csatornamű Vállalat üzemvezetője. Domanyik Jánosné, a KISZÖV területi szakbizottságának tagja. Szilvási Sándör, az Ingatlankezelő Vállalat osztályvezetője. Fehérvári László. a megyei tanács osztályvezető-helyettese. Predáts Gyula elismerően nyilatkozott a megyei bizottság munkájáról. A vitában felszólalt a megyei pártbizottság titkára is. A vitát Gere Mihály foglalta össze, majd megválasztották a 11 tagú megyei bizottságot, a 9 kongresszusi küldöttet és az SZMT választói értekezletének küldötteit. A HVDSZ megyei elnöke Kaposvári (Kázmér. titkára Gere Mihály lett. Az értekezlet végén kitüntetéseket adtak át, Egységet az értelmezésben és a végrehajtásban XII. kongresszusa kidolgozta, és határozataiban rögzítette a párt tevékenységének fő irányát az elkövetkező öt esztendőre. Napjainkban pártszervezeteink fontos feladata a kongresz- szus valamennyi dokumentumának alapos tanulmányozása, a határozatok végrehajtásának megszervezése a saját területükön. Ez a munka lényegében valamennyi szinten elkezdődött. Az országgyűlési képviselő- és tanácstagi választások előkészítésére irányuló politikai kampányban megfelelő helyet kapott a kongnesz- szus állásfoglalásainak tudatosítása, összefüggéseinek magyarázata. A propaganda és a vezetőképző tanfolyamok, a pártoktatás témái kiegészülnek a kongresszus anyagaival. A sajtó pedig már eddig is több olyan figyelemre méltó írást jelentetett meg, amely hasznosan segíti az egyes témák átfogó megismerését, illetve értelmezését. Fontos lépésnek kell tartani azt is, hogy nagyon sok területen éppen az alapszervezetek kezdeményezésére a pártcsoportokban vagy a kommunisták kisebb közösségében elkezdődött a kongresszusi anyagok csoportos tanulmányozása konzultációs jelleggel. A párt XII. kongresszusa a politikai munka fejlesztésének alapvető területeként a végrehajtás javítását jelölte meg. Ennek viszont lényeges feltétele, hogy a párt tagsága, aktivistái nem utolsó sorban pedig az egész társadalom világosan értse, egységesen értelmezze azokat az állásfoglalásokat, amelyek az ország nyilvánossága előtt alkotó és felelősségteljes vitákban alakultak ki. Az anyagok feldolgozása erősítse tovább a szocialista nemzeti egységet, társadalmunk szocialista vonásait, járuljon hozzá a felelősségteljes munkavégzésnek, a munka becsületének növeléséhez, a közösségi szellem erősítéséhez, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus elmélyítéséhez. Régi tapasztalat, hogy olyan esetben, amikor egy átfogó és hosszabb időszakra szóló program megvalósításán több szerv és szervezet dolgozik, felmerülhetnek egyidejűségek, átfedések. Ezért alapvető igény, hogy a párt. állami és társadalmi szervek a kongresz- szusi határozatok feldolgozásával és végrehajtásával Pírtunk összefüggő ideológiai, politi-. kai, agitációs-propaganda és szervezőmunkában teremtsenek összhangot. Lehetőleg kerüljék el, hogy a párttagok. az aktivisták más-más fórumokon az anyagok többszöri feldolgozására kényszerüljenek. Másrészről pedig hangsúlyozni kell, hogy a kongresszusi anyagok feldolgozását. a velük kapcsolatos politikai munkát nem lehet szakaszokra bontani. Vagyis azt mondani. hogy „eddig tart a tanulmányozás, az értelmezés és innen kezdődik a konkrét végrehajtás”. konkrét végrehajtására a megyei pártbizottságokig bezárólag ötéves feladattervek készülnek. Erre az alsóbbszintű pártbizottságok és a pártszervezetek nincsenek kötelezve. Egyidejűleg az átfedések miatt megszűnnek az „éves cselekvési programok”. Ezentúl a felsőbb szervek határozataiból eredő, valamint a gazdasági mtmkával összefüggő éves helyi feladatokat a pártszervezetek az eddig szokásos munkaterveikben határozzák meg. Egyértelmű tehát, hogy a gazdaság területén kifejtett politikai munka nem csökkenhet, sőt, mai helyretünkben tartalmában, módszerében, hatékonyságában minden szinten fejleszteni kell azt. Csupán arról van szó, hogy egy és ugyanazon feladatok ne legyenek ismétlődően megtervezve a különböző elnevezést viselő tervekben. E feladatok kidolgozásával összefüggésben — éppen a kongresszus ide vonatkozó állásfoglalásával összhangban — fontos követelmények jelentkeznek. Pártszervezeteink akkor járnak el helyesen, ha a tervezésben és a munkában egyaránt elkerülik a már korábban feldolgozott témák újraértelmezését és széles körű vizsgálatokat csak a legszükségesebb esetekben kezdeményeznek. A sokszor felesleges elemzőmunka helyett ajánlatos nagyobb figyelmet fordítani viszont a határozatok végrehajtását biztosító helyi intézkedések megjelölésére. Most nem arra van szükség. hogy pártszervezeteink újabb általános jellegű határozatokkal „fejeljék” meg a kongresszus, vagy netán saját pártértekezletük. a taggyűlések állásfoglalásait. A jó végrehajtás alapja, ha U határozatok minden pártszervezet a maga szintjén konkrétan és nem általában jelöli meg a tennivalókat. A párt központi verető szervének a feldolgozással kapcsolatos határozata felhívja a figyelmet arra, hogy a végrehajtás szakaszában hatályosnak kell tekinteni azokat a korábbi központi bizottsági, politikai bizottsági, titkársági állásfoglalásokat, melyek a (kongresszus határozataihoz kapcsolódnak, s ha szükséges, ezzel összhangban módosítani kell azokat. A pártmunka valamennyi területén ezt az eljárást célszerű alkalmazni. Végeredményben tehát most, amikor a pártszervezeteink a kongresszusi határozatok helyi megvalósításán fáradoznak, a módszert tekintve akkor járnak el helyesen, ha mindenekelőtt áttekintik saját korábbi állásfoglalásaikat és elbírálják, hogy közülük a kongresszusi határozat alapján melyek szorulnak kiegészítésre, vagy netán melyek azok, amelyeket hatályon kívül kell helyezni. Ezt — csakúgy, mint minden más feladatot — úgy tudják megvalósítani, ha az irányító pártszervek szorosan együtt dolgoznak az alapszervezetekkel. ————] után itt A kongresszus az al------------------------------ kálóm, h ogy irányító pártszerveink érvényesítsék a határozat arra vonatkozó kitételét, hogy adjanak több és érdemibb segítséget a pártmunka élvonalában dolgozó alapszervezeteknek. Ez a segítő munka többirányúan és folyamatosan történjen. Szükséges megfelelő tanácsokat adniuk abban például, hogy saját célkitűzéseikkel összhangban, az alapszervezet jellegének megfelelően mely kérdések igényelnek figyelmet. Ugyancsak az irányító szervek fontos feladata a segítő és ellenőrző munka azon elemeinek kimunkálása, melyek biztosítják, javítják a végrehajtás személyi. politikai stb. feltételeit. Munkánk eredményességét nagyben befolyásolja, hogy ez a szoros együttműködés mennyiben valósul meg. nem kevésbé. hogy minden pártszervezet következetesen, felelősséggel valósítsa meg a kongresz- szus határozatából azt. ami a feladatkörébe tartozik. dr. Latos István az MSZMP alosztályvezetője Késnek a mezei munkák Az utóbbi napok borús, esős időjárása kedvezőtlenül befolyásolta a mezei munkákat: a takarmány betakarítása például csak hosszas szárítás után történhet (K. 1.)
