Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-07 / 132. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. június 7. tudomány (f NI (fii m Televíziós telefontudakozó A köcaeüimúlibpan új köz- szoteáltatáait- vezetett be az arugo] posta, kihasználván aZ abban rejlő Lehétőeégiet, hogy a fieflefomháLózait névén, nagyon sok ember vezetékes összeköttetésben áH bizonyos központokkal!. A Viewdata nevű infónmiálciós trendszer segítségével bánmelyik teLe- fantulajdonos számára eLén- hetővé teszi a posta a központi adatbankjában tárolt infonmációk taniulimányozá- sáit, A jeliek távbeszólővon a - Ion érkeznek és egy átalakító egység közvetítésével kerülnek az erre a célra szolgáló kis televíziós készülék képernyőjére. Az előfizető a távkaipcsoló segítségével hívhatja le a képernyőre az őt érdeklő fcb. 200 szót tartalmazó oldalak akármelyikét, s azt bármennyi ideiig tanulmányozhatja, amíg egy másik szöveg lehívására nincs szükség. Telelőnkön yvszerű katalógusból keresheti ki az időjárásjelentéshez, a vasúti menetrendhez, a színházi és a moziműsorhoz, a tőzsdei árfolyamokhoz vagy a félóránként felfrissített hírekhez tartozó hívószámot. Bizonyos információikat bármely előfizető ingyen lehívhat (hírek, ddőjárásjeientés. hirdetések, stb.), másokért - különösen az üzleti információkért — utólag bi-‘ zonyos díjat meg kell fizetr nie az adatszolgáltatónak. A telefon ezzel Angliában bizonyos mértékig átveszi a telex szerepét, sőt mivel telefoninál összehasonlítha- taüamul többen rendelkeznek, mint telexszel, annak alkalmazási körét ki is bővíti. Bár a rendszer technika; vonatkozásai megoldottnak tekinthetők, számos jogi és gazdasági vonatkozás még tisztázásra vár. Főképpen az újságkiadók aggódnak. Nem is elsősorban azért, mert a Viewdata frísseságié- ben túltesz rajtuk, ebben a vonatkozásban a rádióval és a tévével sem versenyezhetnek. hanem mert elszívhatja előlük a hirdetéseket. A Viewdata rendszer házi állomása, monitorja Miért „mini”? A ma ni számítógép-ipar a világ leggyorsabban fejlődő iparágának leggyorsabban féjlődő része — jelenítette ki nemrég az egyik nagy szá- mitógjépgyártó cég igazgatója. Az első miniszámítógépet 1965-ben helyezték üzembe, bár fcaltonai célra már korábban is használtak ilyen berendezéseket. Becslések Szerint ima a mini számítógépeknek több mint 200 féle alkalmazási lehetősége van. Mindez egyértteüműen jelzi, hogy a mánilgép tömegles alkalmazása várható az elkövetkező évtizedben. A „mániszáimíitóigiép” bizonyos mértékig félrevezető elnevezés. A „mini” jelző helyest ha a gép fizikád méte- iteüit, árát és memóriájának nagyságát tekintjük, de téves, ha a teljesítményére alkalmazzuk. Ezek a gépek képességeikben felülmúlják a 15—20 évvel ezelőtti nagy számítógépeket. Az utóbbi években ezeket a kis gépeket perifériális berendezésekkel látták él (mágneslemez, mágnesszalag, sttb.), hogy miimdszámítóigép-rend- szarekké alakítsák át őket. Végső soron a mini név leginkább azért illeti meg ezekét a gépeket, mert a jelenleg kapható legkisebb méretű és legolcsóbb digitális logikai rendszerek. A miniszámítógóp tipikus alkalmazási területe például az alfcatrészvizsigálat. Az alkatrészek leggyakrabban integrális áramkörök, teljes logikai rendszerek, logikai kártyák. A teszt-rendszer ellenőrző és mérő részből áll. Az ellenőrző-irányító rész vezérlő informáoi ót ad át a mérőrésznek, amely azután végrehajtja a mérést, és eredményét a tárolóba viszi. Az ilyen rendszer alkalmazható gyártmányvizsgálatra és egyéb műszak; feladatra is. A több számítógépből álló rendszer hierarchiájára jó példa egy olyan komplex- rendszer, amelyekbe a mimi- számitógépéket nagy számü- tóigépékneik rendelik alá adatváloigatás esetében. Az egyik lehetséges megoldásban két fcis gép üzemel egy nagy számítógép irányítása alatt. A bulgáriai Elektronika Gyárban kifejlesztett „1ZOT 310” miniszámítógép betápláló berendezésének szabályozása Jeney István színművész 1976-foan úgy határozott, hogy — amennyire erejéből telik — a produktumokból állítja össze a Leitz gyár történetét Nem kis vállalkozás — hiszen a -Leitz keveset, de mindenkor a fotótechnika csúcstel jesítmé-■ nyét adja csak ki — és egy- egy fotótörténeti ritkasága ma márkaezreket is érhet-. Négy év alatt száznál több darab, és kétszáz kilónál nehezebb gyűjtemény állt össze; Magyarországon — a legnagyobb. A színművész Zagyvaparti garzon lakásában beszélgetünk : — Vettem a bizományiban egy Leica III a.-t, meg egy színszűrőt — és ha már van kettő, miért ne legyen három? Valahogy így kezdődött. — Hacsek és Farkas árjegyzékekből, gyűjtőktől, megszerezhetetlen árverési katalógusokból tájékozódtam. Gadányi, a legnagyobb magyar gyűjtemény gazdája is támogatott, szákirodalommal, összeköttetéssel segített. — A közönségnek nem sokat mond, hogy ilyen gép, olyan gép: inkább a furcsaságokat mutatom. Van itt egy kisfilmnyi síkfilmtartó, rajta a felirat: 4 pengő. Egyetlen kockányit is lehetett fényképezni vele. Ritkaság, mert akinek Leica-ra volt 1365 pengője, az a filmmel nem igen takarékoskodott. Vagy egy kis sűrítettlevegős henger, amely abszolút zajtalanul valósította meg a késleltetést — csak 40 évvel később tudták ugyanezt elektronikával helyettesíteni! Voltak persze, kínmegoldások is: egy dörzs- kerékes szerkezetet kellett a kioldógombra szerelni, a fotós 30 méterről, egy madzag segítségével tudta a gépet messziről felhúzni, elsütni. Hasonló feladatot a madárfotósok ma már rádióirányí- tású, automata kamerákkal oldanak meg — de a madzag ugyanezt már tudta! A reprodukciók készítése külön ínyencség. Az objektívbe be kell csavarni egy gyűrűt, amelybe négy láb csavarható be, a lábakat rá kell állítani az iratra, és a négy láb közé eső terület kerül a képié. Volt hozzá egy táblázat, és — anélkül, hogy látta volna a keresőképet a fotós — szépen reprózhatott. Igaz, hogy a négy láb meglehetősen sok árnyékot tud vetni, de a Leitz gyár az ámyékmentes világítást ismertnek tételezte fel. Ma hány fotós is tudná ezt? — A fénymérők a büszkeségeim! Egyet — nem Leitz-et — odaajándékoztam egyszer Gadányinak, köny- nyekig meghatódott. Azt hitte, én is tudom, hogy az első olyan típus volt, ahol nem a mutatót kellet a skálához forgatni, hanem fordítva. Van egy olyan fénymérőm is. amely soha nem romolhat el. Aktivomé- ter, ilyet még kevesen láttak. Egy elfelezett cső, a kék fóliát egy állandó és egy változtatható nyílás világítja meg, ha a kettő azonos színű, az expozíció leolvasható. Azon alapul, hogy erre a kék színire minden ember szeme egyformán a legérzékenyebb. — Labor? Ennek a hívó- orsónak a filmvezető szalagja még celluloid — benne a perforáció: CORREX PATENT. Spirál hívóorsó 1936- ból. megvan hozzá az eredeti használati utasítás! Szakember is nehezen ismerné fel, hogy ezzel a sablonnal lehetett a film végét szabályosra vágni. Ma már kevesen fűznek filmet otthon: nekem még kazettázógépem is van. A filmhíváshoz találták tó ezt a szörnyűséget: egy nagy üvegdobra kellett spirálisan rásimítani a filmet, alá egy üvegtálba kellett önteni a hívót, a dobot forgatva egy része mindig a hívóba merült, és egy deci hívő elég volt egy tekercs filmhez. Ja, és akkor még tudták, hogy a filmhíváshoz nem sötétség kell. hanem megfelelő szűrő a lámpára! — Csak három kiemelkedő teleobjektívet mutatok: kalciumfluoritból, — ez nem üveg, hanem kristály — készültek 1950-ben. ,A 4,5/200 ^elyt, az 4,5/85 Sum- nnárex es a 2,5/125 Hektor ma is megbecsült objektívje lenne minden fotósnak — ha tudták volna olcsón gyártani. és ha Lett volna rá vevő. Huszonöt év után került elő ismét a kristálylencse: egy 2,8/300 Canon tele- óbjéktív ma 116 ezer 400 (!) forintba kerül az Ofotértnál. Az értékeket nem a használati érték határozza meg. Bár minden darabom működik, 1000—1200 forintot adna a Bizományi egy gépért. Az apró. speciális tartozékok viszont ritkák: a sportkereső könnyen megsérült. az objektívsapka elveszett — kevés van ma már. A háború sem szaporította e ritkaságok számát. így az után minden darab megszerzése egy Icülön mese: több hónapos alkudozás a gyűjtővel vagy az özveggyel csereanyagról, vagy vételárról — közben eszeveszett spórolás. Soha nem csapom be az eladót! Pedig ha a reproké- szülék lámpáiban a 110 voltos izzók ma is épek. ha egy csak ötszázdarabos sorozatban gyártott rendkívül ritka Objektív maradványait egy diavetítőben találom, elfacsarodik a szívem: menynyi érték hever átmenetileg holtan! Pedig az igazi, gondos kézi munka becsülete ma reneszánszát éli, az, emberek szeretik a becsületes tárgyakat. — Én minden apróságot használok, mind jó a munkámhoz. Ráadásul ezek a Ledca-k Berlin ostromakor és ’56-ban is aranyért keltek el, a gazdáik vissza szeretnék kapni befektetett 8—10 ezer akkori forintjukat. így aztán szívós munka minden darab. Sőt. amikor külföldön járunk Erzsikével, a feleségemmel, ő a szőrmét, aranyat bámulja sóvárogva, én a gépeket. Kőhidi Imre Motoros, 1—3 kocka/másodperc teljesítményű fényképezőgép a harmincas évekből A távmérős gépek korában a tüköraknát a gép és a teleobjektív közé lehetett illeszteni „Árulkodó” infrasugarak Szemünkkel csaik a testek álltai kibocsátott vagy az áltáluk visszavert fényt látjuk, amivel ma már nem elégedhetünk meg, hiszen az infravörös .és ultraibolya — vörösön inneni és ibolyán túli — tartomány jelenségei is sok értékes információval szolgálnak a technika és a tudomány számára. Vannak olyan műszerek és fotóanyagok, amelyek érzékenyebbek az emberi szemnél, így segítségükkel megfigyelési adatok szerezhetők be a tárgyak infravörös sugárzásairól, bizonyos höelosztásokiTÓl stb. Az i e célra, készülő fényképet vagy filmfelvételt „hőtérkép”-n.ek nevezik. Az élet minden területén nagyjelentőségű a testek felületi hőmérséklet- eloszüásámaik az ismerete. Segítségével el lehet végezni a különféle panelek és könnyűszerkezetes épületek hősziigjeteléis; vizsgálatait, ellenőrizni lehet a falak és a nyílászárók hőáteresztő-ké- pességének minőségét- Infra- technikai mérésekkel meg lehet állapítani a nehézipari kohók, kemencék, kazánok, kémények falazatának állapotát is. Jó szolgálatot fesz a itermovíziós berendezés vegyipari üzemekben és erőművekben a távfűtővezetékek vizsgálatánál is- „Hő- ' térkép” segítségével gyorsan és pontosan fel lehet deríteni azt is. hogy bizonyos gépeknek vagy gépcsoportoknak mely csapágyai melegszenek rendellenesen. azok milyen hőfokon vannak. A nagyfeszültségű távvezetékeiknél és kapcso-lószerkeze- teknél is előfordulhatnák túlmeleged ések, amelyek .— ma már könnyen „leleplezhetek.” a korszerű termoví- ziós vizsgálatokkal. AZ ŐRZŐ
