Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-07 / 132. szám
1980. június 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szászberekén 43 alsótagozatos gyerek tanul összevont osztályokban. Képünkön Szöllősiné Hegedűs Irén nyelvtanórát tart Parttalan v Szép versek 19T9 Aki unja a kritikusok közhelyeit, annak azt ajánljuk, hogy olvassanak alkalmi antológiáikat, s próbáljanak véleményt mondani róluk. Mert a Szép versekről bármit is dadogni legalább olyan nehéz, mint volt a szerkesztő: Bata Imre dolga a kötet összeállításával. Igaz, az ő munkáját minősíti már a puszta névsor, a „ketrec” is a kötet címlapján. Elég lenne tehát leírni a 81(!) költő nevét ABC-sorrendben Apáti Miklóstól Zelk Zoltánig, s kiderülne, hogy — no, nem az, hogy 'kit igen, hanem hogy kiket nem szeret a szerkesztő. Kiket haragított az idén magára pusztán azzal a ténnyel, hogy kifelejtette őket. Sok oka lehet ennek, s ezek közül szinte elhanyagolható az, hogy a kimaradtak közül publikált-e vagy nem 1979-ben az illető. (Például Ladányi Mihály). Volt idő, amikor ez az antológia rangot ad,ott, mert aki bekerült, az „számított”. Igaz, akkoriban még karcsúbbak voltak ezek az évi versleltár kötetek. S milyen paradoxon! Talán mégis kevesebb ok lehetett a neheztelésre. Mert áttekinthetőbb, olvashatóbb volt maga az antológia! Nyolcvanegy költőt, ötszáz oldalnyi verset egyszerűen nem lehet áttekinteni, befogadni, mert bármilyen színes és markáns legyen egy-egy költő, együtt szürkévé tompítják egymást. Holott egy vers minden lehet, csak szürke nem, mert akkor már nem vers. Mit téhet ilyen helyzetben a recenzens? Csak kerülgeti a feladatot, elő-elő- veszi a kötetet, belelapoz (az csak természetes, hogy a kedvenceit, jó ismerőseit keresi!), aztán leteszi, alszik rá egyet. Mert ez az antológia valóban egy egész évre szóló olvasmány, s óva intjük az olvasót, hogy úgy üljön neki, mint egy regénynek, vagy egynemű (azaz egyetlen szerzőtől való) verskötetnek! Csipegetni kell. vagy szemezgetni, ha úgy tetszik, mint a mezőn a szamócát. Mert, ha botorul mondjuk arra kíváncsi valaki, hogy milyen volt 1979- ben a magyar költők közérzete, szemlélete a világról, avagy hogy ezekben a versekben mennyire van jelen a mai magyar valóság, akkor csak olyan választ adhatunk, mint a színvak. Elfogultat, szubjektivet, esetlegeset. Rosszkedvű és szomorú néhány költőnk, mert megfogyatkoztak, jeles kollegák távoztak el 1977—7« óta. (Nagy László. Kormos István. Ország Lili. Kondor Béla. Simon István, de fel- ködlik néhány versben La- tinovits Zoltán árnya is.) Egyáltalán — (talán, mert magas a kötetben szereplők átlagéletkora?) eluralkodik a nosztalgia, a múltba (a sajátba és a történelembe is) révedés, az elmúlás herva- tag és hervasztó élménye. Oly ritkán csillan meg például a humor, a játékos derű, ami pedig — iskolai tanulmányaink szerint —szim tén a költészet egyik éltető eleme lenne. Örömmel említjük meg itt Kálnoky Lászlót, aki szintén emlékszik ugyan, de micsoda pajzán örömmel, csúfondáros öniróniával! (Szerelem a harmincas években, Első olvasótermem.) Mintha elernyedt, megfáradt volna a magyar líra, ha ugyan elfogadhatjuk ezt az antológiát keresztmetszetnek, s szabad ez alapján következtetést levonni, ha mégolyán hevenyészettet, esetlegeset is. Pontosan azt a fajta közéletiséget hiányoljuk, amelyet csupán jelezni és nem minősíteni kívántunk Ladányi Mihály nevével. Persze van kivétel, illetve kontiniutás, s ha név kell,, hát önkéntelenül is Illyés Gyula neve kanyarodik toliunk alól. Az idős Vörösmarty zord szigora. Arany János bölcsessége és Babits nemesveretű beszéde jut eszünkbe őt olvasva, s nem is annyira a verseik, mint inkább a szerepük, amelyet Illyés tudatosan vállal és visz tovább. (Gyűrűk, A szél, a hab, az agy; A lápi tölgyes száradása; Aki úgy él, hogy túlél stb.) S ha most valaki azt gondolná, hogy ez az antológia hevenyészett, hogy gyenge verseket is beengedett Bata Imre, akkor hevesen tiltakoznunk kell. Esztétikailag „minden stimmel”, s mindenki örömét lelheti, pontosabban örömére valót is lel a kötetben. Ám, ha a verset a kor tükrének is tekinti, akkor zavarba jön az olvasó, mert nem tudja hányadán áll. Furcsamód erről a zavarról is egy idős költő. Csorba Győző ad pillanatképet, a Vigalom ’78 című versében. „Tombolt a villamos zene, / a csaj s krapek / bizony nem állott ellene...” Mintha egy bepárásodott ablak előtt állnánk. — vagy a szemünket bántja, kínozza könnyesre egy porszem, belerepült bogár? — s onnan néznénk a világot. Süt kint a nap, vagy beborult? Vagy mintha egy albumot lapoznánk, tele besárgult, rojtos szélű fényképpel, gonddal metszett régi-régi rézkarcokkal. Ámde lehetséges a kötetnek más olvasata is, más ^impressziókkal. más tanulságokkal, kinek-kinek vér- mérséklete szerint. Elvégre egy jó leltárkönyvben sokminden van (ha ugyan jó), ki-ki böngészhet benne a következő megjelenéséig ... (Magvető Könyvkiadó 1980.) H. S. Szolnokon Közoktatási vezetők megyei értekezlete A megye mintegy kétszáz közoktatási vezetője —igazgatók, szakfelügyelők, tan- felügyelők. osztályvezetők — részvételével értekezletet tartottak tegnap Szolnokon, a Ságvári Endre Szakszervezeti Művelődési Központban. Az értekezleten Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást „A politika és a közoktatáspolitika kölcsönhatása az MSZMP XII. kongresszusának tükrében” címmel. Az előadást hozzászólások követték. A borényiek összefogásából Régi szakiskolából új óvoda Az idei óvodai beiratkozásokról szóló értesítésiben felhívják a szülők figyelmét — mert már biztos —. hogy új gyermekintézménnyel, a Kossuth úton épült és átadás előtt álló százszemélyes óvodával gazdagodik Jászberény. A kezdeményezés, hogy az üresen álló. volt mezőgazda- sági szakiskola épületének átalakításával óvodát kell építeni, hasznos volt Az épület átvizsgálása után ugyanis kiderült, hogy az állapota a vártnál is jobb. Ez lehetővé teszi, hogy — mintegy 3 millió forint költséggel — óvodává alakítsák át. A gyermekintézmény építése 1978-toan el is kezdődött. a kivitelezést a városi tanács költségvetési üzeme vállalta. A megyei tanács egMmillió forint támogatással járult hozzá az óvoda létrehozásához, az Aprítógépgyár szocialista brigádjai több százezer forint értékű társadalmi munkával segítettek. A százszemélyes óvoda négy foglal'koztató-teremből és a hozzájuk tartozó korszerűen felszerelt szociális létesítményekből áll. A gyerekek „ovi kosztját” a létesítmény mellett, a korábbi években épült óvodai konyhán főzik. A létesítmény átadásával Jászberényben a tanácsi óvodai helyek száma ezerharminchétre. a két üzemi óvodával együtt pedig ezerkétszázhuszonkettőre emelkedik. Lehetőség nyílik arra. hogy az idén már a gyermekgondozási. szabadságukat töltő. többgyermekes édesanyák kicsinyei is óvodába járjanak. I. A. NEM KALLÓDNAK EL A tankötelezettség helyzete Törőkszentmlklóson K. Pisti véletlenül lett óvodás. Szüleivel s öt testvérével nem régiben telepedtek meg egy tanyán. A körzeti orvos .fedezte fel” Pistit és testvéreit, aikik között már nem egy iskolás korú. A szülői felélőtíenség csúcsa a hat gyerek eddigi kal'lódása. Nemcsak hogy is- ' kólába nem járták, de még az anya személyi igazolványában sem szerepéitek. Az ötéves kisfiú azóta már megszokta az óvodát, nagy erőfeszítések árián beilleszkedett a közösségibe, készül az iskolára. N. Mária itavaily áprilisban töltötte be 16. életévét. A tanév hátralévő két hónapját már senkt 'kedvéért nem volt hajlandó az iskolapadokban. tölteni. A nyáron férjhez ment. Iskolai végzettsége hét és fed osztály. Mária annak a három fiatalnak egyike, akik az utóbbi két évben kimaradtak a törökszentmiklósi iskolákból, mivel elérték a tankötelezettség felső határát. Egyikük azóta már a dolgozók általános iskolájában pótolja mulasztását. Noha Török- szentmaklóson is nagy erőfeszítéseket ítésznek a tankötelezettség teljesítéséért néha úgy tűnik mégis, hiába. A városban az utóbbi években — jelentős társadalmi összefogás eredményeként — örvendetesen szélesedett az óvodáhálózat. Az előző tanévben például az elsősök 96,8 százaléka járt óvodába. 3,2 százalékuk pedig iskolaelőkészítő . tanfolyamra. Az idén is a leendő elsősök beíratása gyakorlatilag már szeptemberben megtörtént. valamennyien vagy óvodába vagy előkészítőre járnak. A városkörnyéki községekben tavaly is s az idén is minden ötéves óvodás. Továbbra is gondot okoz a tanyán élő gyerekek óvodáztatása. A gyermekintézmény-hálózat fejlesztése, az ötévesek zömének óvodában történő iskolaelőkészítése majd csak 'később érezteti hatáisát a tankötelezettségi törvény teljesítésében. A pedagógusok tapasztalatai szerint a kedvezőtlen családi körülmények között élő (gyerekek előmenetelét nagyban segíti az óvodában eltöltött egy év ám mégis kevés ahhoz, hogy egyenlő esélyekkel kezdjék meg iskolai tanulmányaikat. Nekik legalább két évet kellene eltölteni az óvodában ahhoz, hogy sikeresen beilleszkedhessenek az iskola közösségébe, s eredményesen, kudarcok nélkül zárják az első tanévet A városban e tapasztalaitok alapján — mihelyt elhagyják -az óvodát a nagyobb létszámú évfolyamok — .kiterjesztik a tankötelezettséget” a négyévesekre is. Az elsősök egy részének sikertelenségében — a város oktatásügyi szakembereinek véleménye szerint — szerepe van annak is, hogy némelyik pedagógus talán kissé korán lemond egy-egy tanítványáról. Visszaküldi újra az első osztályba, noha az iskolaérettségi vizsgálat tanúsága szerint alkalmas volt a tanulmányai megkezdésére. Az utóbbi években általában negyven hatéves fordul meg Törökszentmik- lósról a Nevelési Tanácsadó Intézetben. Az alapos vizsgálat után mindössze két- három gyereket javasolnak gyógypedagógiai intézetbe, nyoloan-tízen még egy évig óvodások maradinak, a többiek pedig elkezdhetik a tanulást normál' általános iskolában. A kevésbé félké. szült kisdiákok részére 1978- ban először indítottak korrekciós osztályt, amely százszázalékos eredményt hozott, minden tanuló „átléphetett” a második osztályba. Az óvodáztatás, az első tanév meghatározó a tankötelezettségi törvény teljesítésében, Ezért is fordítanak oljyan nagy figyelmet Török- szentmiklóson s másutt is az iskolai tanulmányaikat megkezdő hatévesekre. A jó előkészítés az eredményes tanulás legfőbb biztosítéka. A .kallódó” ötévesek „felderítésében” — noha számtalan társadalmi szervezet, mozgalom tűrte feladatul a tankötelezettségi törvény teljesítésének segítését — az iskola, az oktatásügy irányítói többnyire mégis magúikra hagyottak. Számottevő segítséget az egészség- ügyi szervektől s az üzemektől!, vállalatoktól kapnak. A munkahelyek többségében már hagyománnyá vált a tamévelejei tanszerae- gély is. Törökszentmiikióson az üzemek, vállalatok ezen túl az Egy iskola — egy üzem mozgalom keretében segítik az oktatási intézményeket az igazolatlan mulasztások csökkentésében s a pályaválasztásban. Az utóbbi években mindkét területen javulás tapasztalható. A végzős diákok 98—99 százaléka tanul tovább. Az" erőfeszítések révén, jó eredményekét ért él a város a tankötelezettség .teljesíté- sébani A jövő feladatai azonban mégsem -könnyűek, hiszen a hiányzó százalékokat a legnehezebb kikerekíteni. a Pistiik, Máriák sorsát megnyugtatóan alakítani. sok szülő „nemtörődömsége” ellenére is. T. G. Közönség-művész találkozó, szatiraest Az ünnepi könyvhét végén Az ünnepi könyvhét utolsó napjai sem szűkölködtek eseményekben. Csütörtökön este a megyei művelődési központban — mintegy ráadásként a színházi évadra — a Szolnoki Szigligeti Színház művészei adtak — részletek felidézésével — keresztmetszetet az évadról. A zömmel fiatalokból álló közönség nagy tetszéssel fogadta Fonyó István. Győry Franciska. Jeney István. Té- ry -Sándor, IFéhér Ildikó, Ivánka Csaba, Ferencz Éva, Hollósi Frigyes és Nádor László (a zongoránál) produkcióit. valamint Paál István - főrendező és Magyar Fruzsina összekötő, tájékozódást segítő szövegét. A formabontó közönség-művész találkozó nem kevesebb, mint négy órán át tartott. — a műsort követő beszélgetéssel együtt. Az esemény figyelemre méltó sikere — remélhetőleg — biztatást ad. későbbi hasonló jellegű találkozások szervezéséhez: a kötetlen. közönség előtt lezajló „évadbúcsúztatásból” pedig mindenképpen jó lenne, ha hagyomány válna. Tegnap este a művelődési központ színháztermében Gyárfás Miklós „Közhely- benjárás” című szatirikus művét mutatta be a Radnóti Győry Franciska és Fonyó István Jarry Láncra vert Übüjéből hozott a vásárra * Miklós Színpad együttese. Gáspár János rendezésében. A Budapesti Műszaki Egyetemen nemrég alakult meg a Járműgépészeti Intézet. A hallgatók itt különböző speciális berendezéseken a gyakorlatban sajátíthatják el a mérnöki munka mesterségbeli fogásait. Képünkön: Futómű geometriai ellenőrzése és beállítása, optikai műszer segítségével Ősbemutató Szolnokon Műsoron Horusitzky Zoltán kantátája Hétfőn este mutatják be Horusitzky Zoltán Felkelt a Nap című kantátáját. A bariton szólóra, vegyes'kamra és énekkarra komponált, hat tételből álló alkotás ősbemutatóját Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében tartják meg. A művet a Budapesti Postás szimfonikus zenekar. a Budapesti Művelődési Központ vegyeskara adja elő dr. Vasady Balogh Lajos vezényletével. Közreműködik Sólyom Nagy Sándor. az Állami Operaház énekese. A hangverseny második részében Csajkovszkij V. szimfóniája hangzik el.
