Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-29 / 151. szám
1980. június 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Viaszérésben Erőpróba előtt ember és technika Kései és hosszan tartó aratással számolnak Túrkevén A Himesdi-laposon topott el bennünket a hirtelen jött zápor, a terepjáróban várjuk meg, amíg elvonulnak a meleg júniusi esőtől terhes felhők. Balogh Lajos, a türkevei Vörös Csillag Tsz termelési elnökhelyettese sokallja már a nyáreleji esőzéseket. — Májusban az ország legcsapadókosabb területe volt a túrkevei határ. Négy hét alatt kétannyi esőnk volt, mint más években ilyenkor, van elég tartalék- nedvesség a földiben. Mondják is az idősebb gazdák, hogy bevált most a Medárdr napi jóslás. Hetenként kétszer-háromszor esik, hátráltatja a növényápolást, a kukorica meg a napraforgó sorközművelését. No és persze a gabona is lassabban érik. Megtudom, hogy a megye nagyüzemei közül a túrkevei téeszben vetettek az idén legnagyobb területen kenyérnek Valót. — Három kerületben ötezer hektáron érik a búzánk — sorolja az elnökhelyettes. — Ezen 'kívül 950 hektár borsó, fele takarmánynak. fele vetőmagnak való, és 700 hektár őszi árpa vár betakarításra. Innen a kocsiból is láthatja, az árpánk már szőkül, de a búzatábla még mindig haragoszöld. Jó, ha a jövő hónap derekán megindulhatnak a kombájnok, és a legnagyobb baj. hogy a bú- "za egy részének atz aratása egybeesik majd a borsóbe- tatorítással. A ponyvatetőn közben elhalkul az eső dobolása. Feltúrt nadrágszárral belábalunk az árpatáblába, kísérőnk néhány kalászt szét- morzsol a tenyerében. — Ez már túl van a viászéréser., gazdanyelven mondva gipszesednek már a szemek. Ha szárazabbra fordul az idő. július ötödikén, hatodikén vághatjuk a takarmánygabonát. Az út túloldalán búzatáblát ringat a záport kísérő szél. Balogh Lajos erős szárú, kövér kalászt mutat, — Meg kell hagyni, szép a kenyérnek valónk. A tavalyi négy és fél tonnás átlagnál jobb termést várunk hektáronként. Szerencsére csak foltokban látható a táblákban megdőlt gabona. A terület egyharmadáról, mintegy nyolcezer tonna szemet, javító minőségben szeretnénk átadni. Kell nagyon a bevétel a közösnek. .. Útban a hármas kerület gépműhelye felé, alkalmi gépkocsivezetőnk, Láng István növénytermesztési ágazatvezető méltatlankodik a felázott út miatt. — Délután vezetőségi ülést tartunk, ki akartuk hozni busszal a résztvevő' ■két, határszemlére. Az aratásba, közvetlenül bekapcsolódó csaknem százötven téesztaggal már munkahelyi tanácskozásokon ismertettük a betakarítási kampánytervet. Felkészítettük az embereket egy hosszantartó, nehéz aratásra, Mihelyt 18 százalékra csökken a búza nedvességtartalma, indítjuk az arató-cséplőket. Így is legalább tizenkilenc napba telik, mire az ötezer hektárról fedél álé kerül a szem, ha további esőzések ki nem tolják még jobban a kezdési időt. A kerületi gépműhely udvarán katonás rendben bevetésre várnák a kombájnok. Szőlősi Kálmán műhelyvezető mondja:, a hót közepén tartották a betakarítás előtti .gépszemlét. — Valamennyi kombájn és szállító jármű kijavításá• val, felújításával elkészültünk, A téeszben összesen 36 kombájn, 32 pótkocsis MTZ és 17 tehergépkocsi vesz részt az aratásban, a gabonaszállításban. Ha nem is könnyen, de sikerült beszereznünk a szükséges alkatrészeket, egyedül az SZK—6-os kombájn motorjához nem toptunk dugattyút, dugattyúgyűrűt. Sorolja még, hogy a gépék felkészítésével a műhely- belieknek nem ért véget a kampány. ■ — A ' szövetkezetben a műhelydolgozók fele, a kerületből tizenöt ember ül kombájnra. így, ha elromlanák a gépek, nem kell velük a műhelybe vonulni, vagy a műhelykocsira várni, kéznél les a szerelő. Sok időt és üzemanyagot takaríthatunk meg. A termelési elnökhelyettes is említ néhányat a kampánytervben megfogalmazott energiatakarékossági feladatok közül. — Minden táblában ala-' posan meg kell néznünk indulás előtt, mennyi a gabona nedvességtartalma. Tizennyolc százalékosnál nedvesebb szem nem kerülhet a szárítóra, nyolcvan foknál magasabb hővel nem üzemelhetnek a szárítóberendezések. Nincs elégetni való felesleges olajunk, és az se mindegy, hölgy a sikértartalom alapján takarmány, „Az árpát talán már július első hetében vághatjuk” — bizakodik Balogh Lajos termelési elnökhelyettes és Láng István ágazatvezető malmi vagy javítóminőségűnek felel majd meg a szárítóról lekerülő búzánk... * Időközben Simon József kerületvezető csatlakozik hozzánk. Nem elégedett az aratásra felkészített „technika” kapacitásával. — Sajnos a . 'kombájnok közül mindössze hat nagyteljesítményű, John Deer és Claas Dominátor, a többi SZK—5-ös és SZK—6-os. Na- pohta 300 hektárt tudunk velük learatni, emiatt nyúlik tizenkilenc napra a betakarítási idő. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat besegít két-három szállító járművel, a kengyeli Dózsa Tsz-ből is átirányítanak néhány kombájnt, ha ott végeztek az aratással. Sokat lendít majd ez is a mimikák menetén. A kerületi gépesítési vezetőtől, Faragó Bálinttól tudjuk meg, hogy a szállító járműveket nem csak műszakilag készítették fel az idei aratásra. — A lehető legkevesebb szemveszteséggel kell a szárítókhoz, a szérűikre és az átvevőhelyelkré szállítanunk a megtermett gabonát. Valamennyi pótkocsi sarkait kibéleltük zsákvánosszal, a tehergépkocsik is csak le- ponyvázottan indulhatnak el a szemiröikománnyal. A munkahelyi tanácskozásokon megmondtuk az embereknek, és ők meg is értették, hogy a vezetőség szigorúan megbírságolja a szemet el- hullajtó kombájnotokat, trafctorosoikat, vagy gépkocsivezetőket. Simon József, a kerület- vezető elköszön. Mondja, hogy a városba indul a terepjárójával. . — Benézek Szabó Imre bátyámhoz, a Május 1. utcába, meg azután sorba járom Vigh Lajos, F. Nagy István és még néhány nyugdíjasunk lakását. Ilyenkor, a nagy munka előtt mindig felajánljuk nekik, ha az egészségük engedi, jöjjenek, adunk munkát a szérűkön, a magtisztításnál. Nem csak arról van szó, hogy jól jön az a kis nyugdíjkiegészítés, —• minden dolgos kézre szükség van. Ezek az emberek itt nőttek fel, itt öregedték meg a közösben. Megszépíti nyugdíjas napjaikat, ha nem felejtjük ki őket a legnagyobb mezőgazdasági, munkából, a kenyérnek való betakarításából... Temesközy Ferenc AZ ÚJ SZABÁLYOZÓK NYOMÁN Mennyiség helyett minőség és hatékonyság UÁMfkBM jelentést vitatott meg és fo- Will gadott el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 24-i ülésén. Az időszerű nemzetközi kérdésekről, az idei népgazdasági terv végrehajtásának helyzetéről, valamint az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokról szóló előterjesztések megtárgyalásáról kiadott közleményt a lapok — így lapunk is — csütörtöki számukban publikálták. Mindennapi életünk három fontos részterepét tekintette át a vezető párttestület. A Központi. Bizottság megállapította, . hogy a jelenlégi nemzetközi helyzetben egyidejűleg vannak jelen az enyhülés és a feszültség elemei. Pártunk vezető testületé “síkraszállt a világ békéjének, az enyhülés vívmányainak megőrzése mellett, s újólag elítélte az agresszív imperialista törekvéseket. Amint arra a közlemény is utal, az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások jó politikai légköréhez, a közéleti aktivitás fokozódásához jelentős mértékben hozzájárult, hogy az 1980. évi népgazdasági terv végrehajtásában — kezdeti jelekként ugyan — már tapasztalhatók a kívánatos módosulások és átalakulások. • Ha megengedjük a bonyolult folyamatok leegyszerűsítő megfogalmazását, akkor így summázhatjuk a lényeget: a korábban általános mennyiségi szemlélet és teljesítmény helyett egyre inkább előtérbe kerülnek a termelés minőségi-, hatékonysági jellemzői, s ezek nyomán szembeszökő differenciálódási folyamat kezdődött el a vállalatok körében, az egyes iparágak, iparcsoportok, s nem kevésbé az ágazatok között. Erre mutat például, hogy a vállalatok egy részénél jelentősen csökkent, egy másik részénél viszont' gyors iramban bővült a termelés, attól függően, Hogy az új ár- és pénzügyi rendszer tükrében miként ítéltetett meg az árukibocsátás eredményessége, vállalati — s elsődlegesen: népgazdasági — haszna. Az eltérések, a különbözőségek ilyen markáns kifejeződésének lehetősége tagadhatatlanul szokatlan nemcsak a vállalati közösségek, hanem a közvélemény számára is, de: most már állandó jellemzőként kell számolni ezzel. Túlzás lenne azt állítani a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény ismeretében, hogy a termelőágazatokban minden a fő irányhoz igazodott', s a haladás útja zökkenőmentes. Az azonban bizonyos, hogy • — az év első felének teljesítményei alap- . ján — még a termelésüket kényszerűen csökkentő vállalatoknál sem romlott ezzel párhuzamos mértékben az eredményesség, ami a szerkezetváltozás, -s a termékösszetétel korszerűsödésének szerény, kezdeti jeleként fogható fel. Rendkívül fontos jelzések ezek, nemcsak .pénzügyi, hanem erkölcsi, lélektani értelemben is, mert hiszen a bonyolult gazdasági teendők végrehajtásának középpontjában az ember áll, úgy is, mint megvalósító, s úgy is, mint az eredmények haszon- élvezője. S mert a termelőágazatokban a megkezdett átalakulások emberek százezreit érintik napról napra, nem mindegy. mikor tapinthatók ki az első bizonyítékok arra, hogy helyes az irány, jó a cél. Nagy figyelmet szentelt a Központi Bizottság a népgazdasági terv végrehajtása tapasztalatainak elemzésén belül a külkereskedelmi tevékenységre, hiszen most a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának minden más feladatot alá kell rendelni. A termelői kollektívák törekvéseinek elismerését is föllelhetjük abban a megállapításban, hogy lényegesen erőteljesebb az exportálási kedv, mint volt korábban, s az importigény — remélhetően az ésszerűség, s nem az átmeneti vállalati taktikázás, a szükséges vásárlások elhalasztása következtében — csökkent. Szintén a pozitívumok közé tartozik, bár kezdeti jelekről van szó, hogy kisebbek a készletek, s a fizetési gondokkal küzdő vállalatok köre szűkebb. A határozatoknak "és az azokhoz kapcsolódó intézkedéseknek a gyakorlati átültetését láthatjuk megmutatkozni abban is, hogy mérséklődtek a beruházási célú kiadások, de itt döntő a rendkívül gondos differenciálás. Azaz: a bizonyos területeken érvényesülő visszafogás mellett a gazdaságos termelést, a külkereskedelmi mérleg javítását szolgáló fejlesztések terv szerinti; vagy annál Is gyorsabb megvalósítása, s az utóbbira több területen — az alumíniumkohászattól a vegyiparon át az élelmiszeriparig, a mezőgazdasági üzemeknél a feldolgozó ágazatban — jogos igény mutatkozik. Veszélyes egyoldalúság lenne csupán a kívánt irányban tett lépéseket összegezni, s nem szólni arról, amit a Központi Bizottság ülése az átrendeződés gyorsabb 'tempóját segítő, de ma még nem eléggé kihasznált forrásaiként sorakoztatott fel. Amibe az anyagellátás és a vállalatok közötti kooperáció zavarainak visszaszorítása éppúgy beletartozik, mint a vállalkozás! készség erősítése, a felelősség, a fegyelem szilárdítása. Indokoltan hívja fel a figyelmet a párt- testület üléséről kiadott közlemény árra, hogy bár a népgazdaság alapvetően a terv követelményeinek megfelelően fejlődött, de- vállalati és irányítási körben egyaránt további intézkedésekre van szükség a kezdeti folyamatok kibontakoztatása érdekében, azért is, mert az idei eredmények és gondok valójában a hatodik ötéves terv kezdetének milyenségét — lehetőségeit — jelzik. Ezeknek a lehetőségeknek a bővítését szolgálja — nem tagadva abbán a kényszerítő jelleget sem — a gazdaságirányításnak az a következetessége, hogy nem siet támogatásokkal, mentesítésekkel a gazdaságtalan, vagy hasznot nem hozó tevékenységet folytatók segítségére. E következetesség tartóssága, valamint a kívánt irányban történt elmozdulások együttesen adhatják annak alapját, amit a célok megértésének, támogatásának s elérhetőségének jelöl a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény. Tanácskozott a MEDOSZ. megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) ségviselő dolgozik, s ez az első olyan MEDOSZ-küldöttértekezlet, ahol már mezőgazdasági termelőszövetkezeti küldöttek is jelen vannak. A vitában Somogyi Attila, a TRVW szakszervezeti bizottságának titkára a MEDOSZ sajátosságai köziül a nem telepített munkahelyeken folyó tevékenységről 'beszólt, — Takács Mihály, szakszervezeti bizalmi a KÖTIVIZIG vállalati művelődési bizottságának eredményeiről számolt be. Ber- czeli István, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság igazgatója a gazdasági vezetés és a szakszervezet kapcsolatát, Csapó Ferenc, az abádszalóki Lenin Termelő- szövetkezet szó-titkára a termelőszövetkezeti szak- szervezeti munkát elemezte. Nyitrai Rozália főbizalmi Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozóinak javuló élet- és munkakörülményeiről, Agócs József, a törökszentmiklósi mezőgazdasági szakközépiskola tanára a tanuló-alapszerve- zetekről, Drahos Gáborné dr.. az AGROBER küldötte a nők és fiatalok helyzetéről beszélt. Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei BL Zottságának első titkára a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a küldötteket, s hangsúlyozta: — Egész társadalmunk fejlődése szempontjából nagy jelentősége van a mezőgazdaságnak. Az élelmi- szertanmelés fontossága világszerte növekszik. A megyei hizottság beszámolója elismerést érdemlő, gazdaságpolitikai célkitűzéseinket megfelelően szolgáló munkáiról ad számot. Lényeges eredmény, hogy sikeresen tudták mozgósítani a tagságot az előttünk álló országos és helyi feladatok megvalósítására. Az elért eredmények is bizonyítják, hogy a MEDOSZ megyei bizottsága betölti hivatását, tekintélye van a dolgozók körében. A feladatok között hangsúlyozta: — Öntözési adottságaink kedvezőek. A belvíz elleni védekezésben azonban nagy feladatok várnak még megoldásra^ Növénytermesztésben és állattenyésztésben fő teendőnk a minőség javítása, a hozamok növelése, a költségek csökkentése és a természeti feltételek ésszerű kihasználása. Erdőgazdálkodásban tovább kell folytatni a tervszerű erdőtelepítést és állományápolást. Ezek a feladatok azonban csakis a munkában érdekeltek összefogásával, felelősségteljes helytállásával és aktív részvételével valósíthatók meg. A szakszervezetnek a dolgozók érdekvédelmén túl az elkövetkező időben az előttünk álló célkitűzések megoldására történő mozgósítás a legfontosabb politikai feladata. Andrási István, a DATE karcagi kutató intézetének küldötte a szocialista mum- kaverseny-mozgalomról, a Marx Károly Szocialista Brigád országos felhívásának eredményeiről szólt. Dr. Lachmann Gáborné, a MEDOSZ központi vezetőségének titkára elismerőleg beszélt a megyei bizottság kiegyensúlyozott, fegyelmezett és tervszerű munkájáról. Tóth Károly, a TRVW főbizalmija a bizalmiak tevékenységéről. Németh János, a MÉM Öntözési Szolgálat szb-titkára pedig a munkavédelemről tájékoztatta a küldötteket. Második napirendként a küldöttek a MEDOSZ megyei bizottságába tizenöt a szakszervezetek megyei küldöttértekezletére 29, s a MEDOSZ XXV. kongresz- szusára 15 küldöttet választottak. Nyílt szavazással ugyancsak megválasztottak kilenc munkabizottságot is. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Szolnok megyei bizottságának elnöke Makrai Mihály, titkára Kátai Mária lett. A megválasztott tisztségviselők, a bizottság és a küldöttek nevében Makrai Mihály mondott köszönetét a bizalomért. Szőlős! Kálmán: — „Valamennyi gépünk kijavítva várja az aratás kezdetét”
