Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-26 / 148. szám

A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. június 26. Hivatalok és emberek sokat só­Korábban hajtoz­--------------------------tunk: bár a hivatalok, a különböző ha­tóságok, intézmények, no és persze a szolgáltató üzemek is tudomásul vennék, hogy az idő — a munkaidő — pénz... Ha valamelyest csökkenthető lenne az a (óvatos becslések szerint is évi 600 millió órára tehető) munkaidőveszteség, amit „törtnapi kiesések” címmel tartanak nyilván a statiszti­kusok,. s aminek oka jórészt az, hogy menni kell a ta­nácshoz, az OTP-be, a biz­tosítóhoz; várni kell a szere­lőt, a tüzelőt, s ki tudná fel­sorolni, hoP'r még ki min­denkit, Illetve: az esetek egy — és egyre nagyobb — részé­ben fogalmazzunk csak múlt­időben. így pontosabb. Ma­napság már mehetünk — mehetnénk! — a napi mun­ka végeztével is a hivatal­ba... De nem megyünk. Mert megszoktuk? Mert nem tudjuk, hogv például a taná­csoknál, ‘ bizonyos napokon „nyújtott” . műszakban vár­ják, és fogadják az ügyfele­ket? Vagy mert a munkahe­lyek — esetlég maguk sem ‘tudván a rugalmasabb ügy- félfogadási rendről — válto­zatlanul könnyen engedélye­zik a napi néhány órás eltá­vozásokat? Igaz: a szolgáltató vállala­tok változatlanul a termelő vállalatok munkarendjében dolgoznak, mondván — s tu­dom ezt néhány szolgáltató egység vezetőjével való be­szélgetésből —, hogy ugyan mi jogon és mi módon „kényszeríthetnék” a mun­kavállalókat a „normálistól” eltérő munkarendre? Hogy mi jogon? Netán an­nak jogán, hogy minden vál­lalat saját maga határozhat­ja meg, és írhatja elő a leg­célszerűbb munkaidő-rendet. És annak okán, hogy mégis­csak fejtetőre állított helyzet az, ha a termelő üzemek kénytelenek igazodni a szol­gáltató ipar munkarendjéhez, és nem fordítva. S hogy mi módon? Példá­ul: a Fővárosi Gázművek a háztartási készülékek kötele­ző ellenőrzését naponta 8 és 14 óra között végzi. Erről a lakókat jóelőre értesítik, az időpont megjelölésével. Ilyenkor az „élhetetlenebb- je” egy nap szabadságot kér, az „ügyesebbek” pedig né­hány órai eltávozást. Legfel­jebb nem jön az a szerelő időben, s ezért a műszak vé­ge előtt jelenhetnek meg a munkahelyükön. Vagy még akkor sem... A Gázművek azonban viszonylag könnye­dén megoldhatná a problé­mát, ha például a berendezé­seket ellenőrző' szerelők ru­galmas munkaidőben, a kora reggeli, vagy az esti órákban dolgoznának. Űj formák, új módszerek jelentek meg az ügyintézési gyakorlatban, ám az új lehe­tőségek jórészt kihasználat­lanok. S hogy miért,. annak okát inkább az ügyfelek, il­letve munkáltatóik magatar­tásában kell keresni. A fő­városban például minden ta­nácsnál megszervezték a he­tenként egy alkalommal es­te 6 óráig tartó ügyfélfoga­dást. Túlzás nélkül mondhat­juk : e napok késő délutáni óráiban a tanácsi ügyintézők szinte zavartalan nyugalom­ban várhatják a munkaidő végét. Az ügyefelek nem jön- .nek... Olyannyira nem jön­nek, hogy más városokban fel is hagytak a nyújtott munkaidő gyakorlatával, mert a tökéletes érdektelen­ség esetében minek is tarta­nának készenlétben egy ter­jedelmes apparátust. Hasonló tapasztalatokkal zárult az a *— kísérleti jelle­gű — kezdeményezés is. hogy egyes tanácsok a vállalatok­hoz kihelyezett államigazga­tási szolgálat megteremtésé­vel próbálták könnyíteni az ügyfelek dolgát. Nagyváro­sokban ez persze nehezen járható út, mert az emberek többsége másutt lakik, mint ahol dolgozik. Ám a kísér­let még ott is szerény ered­ményekre vezetett, — a szak­emberek szerint a megfelelő propaganda hiányában —, ahol egy településen belül egyetlen közigazgatási intéz­mény működik. Üjabban a tanácsok (pa­naszügyekben az ügyészségek is) mind gyakrabban külde­nek két időpontra szóló idé­zést, ám hiába. Sokan a mun­kaidő szempontjából kedve­zőtlenebb — viszont a szá­mukra kedvezőbb — idő­pontban jelennek meg a hi­vatalokban. Mert a munka­hely elengedi őket. S ugyan­ez a munkahely időről-időre elkészíti a törtnapi hiányzá­sok statisztikáit, újra- és új­ra megállapítva, hogy a hely­zet csak nem változik. Az államigazgatásban, egy sor szolgáltató jellegű hiva­talban (például a takarék-. pénztárakban, a biztosító ki- rendeltségeinél) megterem­tették a munkaidőn túli ügy­intézés lehetőségeit. A meg­hosszabbított hivatali mun­kaidő, ,az ügyfélszolgálat, a munkahelyekre kihelyezett államigazgatási szolgálat, a rugalmas munkaidő esetle­ges elterjesztése, az ügyke­zelési eljárás lehetséges egy­szerűsítése ... minden egy- egy mozzanata a hivatali munka és a szolgáltató tevé­kenységnek olyannyira óhaj­tott és sürgetett racionalizá­lásnak. " szervezési Minden lépésnek--------------------------- szükség­szerűen további következmé­nyei vannak: az új módsze­rek rugalmasabban — és fel­tehetően gyorsabban — mű­ködő szervezeteket hoznak létre, a racionálisabban mű­ködő szervezetek pedig a munkamódszerek további ésszerűsítését és egyszerűsí­tését kényszerítik ki. Végső soron tehát gyökeresen vál­tozhat az a ma már tartha­tatlan szemlélet és gyakorlat, hogy alkalmazkodjék min­denki például az igazgatási rendszer — minden külső té­nyezőtől függetlenített — rendjéhez, és módszereihez. D e ha egyszer változnak a módszerek és tágulnak a le­hetőségek, miért nem vesz- szük észre, és miért nem használjuk ki? — vértes — Mi lesz Baksi Márton sorsa? Hazánkban sajnos nagyon magas a táppénzes napok száma. Ennyire beteges nem­zet lennénk? Aligha, hiszen őszintén szólva, akadnak táp­pénzes állományban lévők, akik panaszaikat az orvostól távozva a háztáji földön vagy a kiskertekben viharos gyorsasággal feledik. Történetünk hőse — a ti­szafüredi Baksi Márton — az átlagosnál szintén sokkal több időt betegeskedik. Igaz, indokoltan. Tavalyelőtt pél­dául hatvankét, tavaly har­minckilenc, az idén eddig negyvenhárom munkanapot töltött táppénzes állomány­ban. Baksi Mártont most sem az MHD tiszafüredi gyáregy­ségében, hanem Malom úti lakásán találom. A 44 éves alacsony, sovány testalkatú férfi üzemi baleset következ­tében 21 éve bal kezének négy ujját tőből elveszítette. Jelenleg hatvan százalékos rokkantként targoncavezető, és május 20 óta a táppénzes napjai számát szaporítja — Tíz éve dolgozom a da­rugyárban és a kezdeti havi 388 forint rokkantsági jára­dékom 1 ezer 122 forintra emelkedett. Mint targoncave­zető havi 3 ezer 200-at kere­sek, így az átlagos havi jö­vedelmem 4 ezer 300 forint körül van. Hiányzó ujjaim ellenére is százszázalékos munkát végzek: felmentést soha nem kértem. Sajnos a bal kezemmel semmit nem bírok fogni, így a másikat rendszeresen megerőltetem, mivel, minden munkát ezzel csinálok. Sokszor fáj a há­tam, meg a vállam is. Most úgy ahogy rendbejöttem, de tudom, 30—40 nap múlva minden kezdődik élőről. Dr. Keszthelyi Tibor kör­zeti főorvos ismeri a ténye­ket. — Való igaz, a Baksi Már­tonhoz hasonló, erősen rok­kant végtagú ember nem Targoncavezetés, hiányzó ujjakkal bírja egyenletesen használni a két kezét. Panaszkodik: fáj a gerince, a válla. Hihető, bár én június huszonkettedi­kével már kiírtam dolgozni, hiszen a targoncavezetés nem nehéz fizikai igénybevétel. Remélem a négyhetes pihe­nő után néhány hónapig nem kell visszatérnie hozzám. László György, az MHD szállítási csoportvezetője, Baksi Márton közvetlen fő­nöke. — Olyan munkát keres­tünk neki: amit elvállalt, és szívesen végez. A targonca­vezetésnél állapodtunk meg, hiszen így jóval több a pén­ze, mintha takarítana vagy őrködne. Noha rokkant, a munkáját kifogástalanul lát­ja el. Tíz év óta bármilyen feladattal is bíztam meg, so­ha nem volt rá panaszom. Sőt sokszor különbül helyt­állt, mint akinek mindkét keze ép. A Darugyárnál maradva Baksi Márton nincs egyedül problémájával, hiszen rajta kívül még hét, hozzá hasonló megváltozott munkaképessé­gű ember dolgozik az üzem­ben. Míg a gyáriak tavaly személyenként átlagosan 18 táppénzes munkanapot hiá­nyoztak az üzemből, ez a szám ennél a nyolc embernél csaknem annak ötszöröse. Adott a kérdés: mi lesz a Baksi Mártonok sorsa? Azo- ké, akik megváltozott mun­kaképességűek de rokkant­sági fokuk csak 50, 60 szá­zalék, azaz nem éri el — 67 százalékot, ami a rokkantsá­gi nyugdíjhoz elegendő len­ne? Ezeknek az embereknek — az üzemi rehabilitációs bi­zottság döntése alapján — a hajógyárban például köny- nyebb beosztásokat — kapu­őr, portás, takarító, fürdőőr, öltözőőr — ajánlottak fel. Igaz, (jóval)i kevesebb fize­téssel. így volt, aki a régi helyén maradt. Sőt Baksi Márton példájából kiindulva így is százszázalékos munkát végez. Ugyanakkor a szűkebb környezet: a műhely, a bri­gád azt is tudomásul vette, hogy ők esetenként az átla­gosnál is többször szorulnak orvosi kezelésre, kerülnek táppénzes állományba. El­végre munkaviszonyuk csak ilymódon nyújtható, munká­ban eltöltött éveik csak így gyarapíthatók hosszabb-rövi- debb ideig. Szerencsés eset­ben a nyugdíjkorhatárig, azaz ötvenöt vagy hatvan éves korukig is. D. Szabó Miklós Különleges — elemekből összeszerelhető — bútorcsalád készült el a székesfehérvári* és a szekszárdi bútoripari vállalatok együttműködésében. A több színben gyártott bútorokat SZOT-üdülők részére készítik Mi van a tervezők asztalán? Iskolákat, óvodákat, lakásokat és üzemeket terveznek Kisújszálláson Gazdag program napköziseknek A kisújszállási napközi ott­honos tábor több mint száz „lakója” részére színes prog­ramot állított össze a hét ele­jén a városi művelődési ház. Hétfőn az űrkutatásról, a szovjet—magyar űrrepülésről hallgathattak meg előadást, majd vetélkedő keretében az űrhajózással kapcsolatos kér­désekre válaszoltak a gyere­kek. A kedden megrendezett aszfaltrajzverseny témája ugyancsak az űrhajózás volt. A napközisek tegnap Nánási László kosár- és vesszőfonó kisiparos műhelyébe látogat­tak, ma pedig a helyi népraj­zi gyűjteményt tekintik meg. Volánosok a gyermekekért A Volán 7-es számú Válla­lata karcagi üzemegységének dolgozói a kongresszusi mű­szakban teljesített hétvégi vállalásaikon kívül újabb harmincezer forint értékű társadalmi munkát végeznek a városi tanács gyermekin­tézményeiben. A vállalásból eddig tízezer forint értékűt már teljesítettek. A Szolnok megyei Tanács tervezőirodájában építész- tervezők, statikusok, épület- gépészek, külső közműterve­zők és árelemzők több mint százan dolgoznak. A SZOL- NOKTERV szakemberei je­lenleg harminc tervet készí­tenek. A tervezési fázisok minden fajtája megtalálha­tó a rajzasztalokon, így ál­talános — közép- és hosszú­távú valamint részletes ren­dezési tervek, beépítési ter­vek. A SZOLNOKTERV fő profilját a középüzemek, la­kóépületek és intézmények tervezései adják, de mező- gazdasági létesítményeken kívül mindent terveznek. A megrendelések több mint háromnegyed része tanácsi beruházás, melyeket me­gyénkben építenek meg. A szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- iskola tervezésének sikerét bizonyítja, hogy Salgótar­jánban is a szolnoki tervek alapján építenek hasonló is­kolát. A dabasi nyomda, az általános iskola és több közintézmény is a szolnoki tervezők munkáját dicséri. A megye szinte minden is­kolájának, óvodájának, böl­csődéjének, szociális ottho­nának terve az iroda rajz­asztalain született meg. A tervezők asztalán van­nak a szandaszőlősi tizen­hat-, a jászapáti és török­szentmiklósi nyolc-nyolc- tantermes általános iskola és a törökszentmiklósi száz­személyes óvoda tervei. La­kóházaikat terveznek a me­gye több városába, így Szol­nokon a József Attila útra 80 lakást, Jászberényben a Pesti-Villány útra 90 lakást és a Pesti útra 75 lakásos garzonházat. A mezőtúri If­júsági lakótelepre égy 17 és egy 18 lakásos házat tervez­nek. A karcagi Horváth Fe­renc úti 19 lakásos OTP-la- kóépület tervei most alakul­nak. Részletes rendezési tervet készítenek a szolnoki Ta- bán-művésztelepről a dé­li ipartelepről és a Kar- cag-berekfürdői fürdő­központról. A jászberényi városi kórházhoz egy 800 adagos konyhát és éttermet terveznek. A Szakszervezet tek Megyei Tanácsának meg­rendelésére az ábrahámhe- gyi sátortábor központi épü­letének rajzain is dolgoznak a tervezők. Ugyancsak ké­szülnek az abádszalóki ta­nácsházának, a szolnoki és a kunhegyesi MÉH-telepek tervei. Megrendelték, és most rajzolják a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakközépiskola 100 személyes kollégiumának és a kisújszállási, hatvan diák elhelyezésére alkalmas, di­ákotthonnak a terveit. Ké­szül a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium, a szolno­ki ifjúságvédő intézet fel­újítási terve. Ebben az év­ben közel húszmillió forint értékű tervezői munkát vé­geznek az iroda dolgozói. — orbán — Bérelt üdülő Balatonfenyvesen A SZOLTISZ augusztus 31-ig üdülőt bérel Balaton­fenyvesen. A kies fekvésű üdülőben a szövetkezet dol­gozói kedvezményes áron pihenhetnek. Egyszerre ti­zennyolc család töltheti a szabadságát, tíznapos váltá­sokban. Somogy megye erdeiben megkezdődött a fenyőfák csapolása. A Zalaegerszegi Erdőkémiai Vállalat dolgozója a Nagybajom környéki erdőben április elején kezdte el a fák kérgének ha­sítását, és a cserepek felrakását. Az idény október közepéig tart. Ez idő alatt háromezer fenyőfát csapol meg. Egy-egy fából mintegy másfél kilő gyanta nyerhető

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents