Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-26 / 148. szám

1980. június 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Roy, Néró és a többiek Egy rendhagyó táborról dióhéjban A KISZ tiszaligeti vezető­képző táborában néhány napja olyan fiatalok vannak, akik meg akarnak ismerked­ni a rendőri és a katonai pá­lya szépségével és nehézsé­geivel. Juhász István, a me­gyei KISZ-bizottság munka­társa a tábor egyik vezetője. — Hogyan merült fel a. gondolat, hogy megszervezik ezt a tábort? — Ismeretes, hogy a rend­őri-katonai pálya is utánpót­lási gondokkal küzd. Kevés a jelentkező, és a fiatalok többsége tájékozatlan, vagy csak hiányos, egyoldalú is­meretekkel rendelkezik. Ezért is gondoltak a Honvédelmi Minisztérium és a Belügymi­nisztérium képviselői a KISZ-szel együtt arra, hogy a jobb tájékoztatás érdeké­ben hasznos lenne bemutató jellegű szaktáborok létreho­zása. Ezek egyike a mindösz- sze harmadik alkalommal megrendezett szolnoki tábor. A szervezés a KISZ vállalá­sai közé is tartozik, szorosan beilleszkedik a honvédelmi nevelő- és pályaválasztást irányító munkába. — Kik jöhetnek el a tá­borba? Reménytelen a menekülés — A megyei pályaválasz­tási intézetek, a hadkiegé­szítő parancsnokságok és a KISZ segítségével, felmérték az igényeket, és ezek alap­ján, aki érzett magában el­hivatottságot, jelentkezhetett. Most tíz megyéből közel két­száz fiatal — gimnazista, szakközépiskolás és szak­munkástanuló — van itt. — Milyen program alapján kaphatnak képet az érdeklő­dők a rendőri és katonai pá­lyáról? — A programban szerepel többek között a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola meglátogatása, kor­szerű harci és technikai esz­közök megismerése, a mun­kásőrség, az MHSZ és a pol­gári védelem alakulatainak bemutatója. Egy délelőtt kö­tetlen beszélgetés keretében a fegyveres erők több pa­rancsnoka válaszol a felme­rülő kérdésekre. Ezen kívül a gyerekeket elszállítják egy- egy határőr őrsre, így bete­kintést nyernek azok min­dennapi életébe is. Közben a sportpályán megkezdődött a dunakeszi Kutyavezető Kiképző Iskola és a forradalmi rendőrezred látványos bemutatója. Roy, Néró és a többi nagyszerűen kiképzett kutya bebizonyítja, hogy érti a dolgát. Fegyve­res támadó ártalmatlanná té­tele, kisgyermek kimentése a lángoló házból és hasonló produkciók késztetik tapsra a diákokat. A következő Fotó: Pósa . színtéren az erőt és ügyessé­get igénylő önvédelmi bemu­tatóban gyönyörködhetnek, sőt a bátrabbak be is. kap­csolódnak a „nagyok” közé. Még nincsenek sokan ... * * * Balogh Attila, Bíró Tibor és Nagy Gusztáv Szabolcs- Szatmár megyéből érkezett. Első benyomásaikról, távo­labbi terveikről faggatom őket. Balogh Attila bizony­talan : — Nem döntöttem még el. — • Bennem már szilárd volt az elhatározás, és most még jobban megerősödött — folytatja Bíró Tibor, aki épí­tőtábor helyett jött ide, — Tiszthelyettes szeretnék len­ni. Hasonló véleménye van Nagy Gusztávnak is: — Egy szóval tudnám jel­lemezni az egészet: „klassz”. Nagy vágyam, hogy repülős legyek. Egyébként a táborról az eddigiek alapján csak jót mondhatok. Nagyszerű prog­ramok, kielégítő ellátás, sok szabad idő. Jártunk már koncerten, az uszodát pedig ingyenesen látogathatjuk. Holnap zárja kapuit az idei tábor, remélhetőleg nem kisebb sikerrel, mint az elő­zőek. Ugyanis a tavalyi tá­borozáson részt vett Szolnok megyeiek hetven százaléka jelentkezett valamilyen rend­őri-katonai pályára. Daróczi László r ______ É lelmiszer-gyümölcs és vízvizsoálatok A kisújszállási Állami Köz­egészségügyi Járványügyi Felügyelőség ezévi nyári ter­vében kiemelt jelentőségű a helyi strandfürdő, az üzemek és vendéglátóegységek kony­háinak, a vásárcsarnok gyü­mölcs- és élelmiszer-kínála­tának, az ABC-üzletek higié­niájának, valamint a városi vezetékes ivóvíz minőségének rendszeres ellenőrzése, vizs­gálata. A városi strandfürdő vize fokozott ellenőrzésre szorul, ugyanis a csökkenő vízho­zam, a kis fürdőterület miatt soknak tűnik a hétvégi ká­nikulai napok 7—800 fürdő­vendége. A kismedence me­leg vizét — az előírásoknak megfelelően — kétnaponként cserélik, viszont a nagyme­dence vizének hétvégi álla­romlik, sor kerülhet a hét­végi strandlátogatók számá­nak korlátozására is. A helybeli három kisven­déglő és egy falatozó élelmi­szerraktárai, előkészítő he­lyiségei, konyhái szűkösek. Különösen a Róna kisven­déglő zsúfolt. Valamennyi egységnél a nyári hónapok­ban több mintavétellel egy­bekötött étel-, italellenőrzést végeznek a városi KÖJÁL munkatársai. A Gyógyászati Segédeszkö­zök Gyárának, a MEZŐGÉP valamint a Törökszentmik­lósi Állami Gazdaság csor­bái kerületének üzemi kony­hái modern, új létesítmé­nyek, ahol az élelmiszerek kezelésének, illetve tálalásá­nak az egészségügyi feltéte­lei is kedvezőbbek. pota nem megfelelő. Az úszó- tér szennyezettségének fokát ezentúl vasárnap mérik, el­lenőrzik. Ha a hétvégi víz minősége, tisztasága tovább Sajnos a város élelmiszer- üzleteinek egy része is kor­szerűtlen, elavult. A rakte- rületek nedvesek, a tárolás feltételeinek alig felelnek Nyári KÖJÁL-tervek Kisújszálláson meg. Ide is gyakoribb ellen­őrzéseket terveznek júliusra, augusztusra. Hasonlóan el­avult a városi vízvezeték­hálózat is. A meglévő fúrott kutak a kánikulai napokon a vízellátást éppen hogy biz­tosítják. Ilyenkor többször előfordul, hogy a negatív nyomás következtében talaj­víz kerül a hálózatba. Az évente • száznál több csőtörés is súlyosbítja a helyzetet. örvendetes, hogy a hely­beli őstermelők, állattartók a tejtermékeket már a vásár- csarnok fedett részén árul­hatják. A piacon a követke­ző időben hetente ellenőrzik a növényvédőszerekkel ke­zelt gyümölcs- és zöldségfé­léket. A szigorítások, vizsgá­latok eredménye, hogy a vá­rosi KÖJÁL illetékeseinek az öt évvel korábbi évi tizenhá­rom büntetése tavalyelőtt hatra, tavaly pedig már egy­re csökkent. D. Sz. M. fl válás — társadalmi jelenség Mi lesz a gyermekkel? „Válunk”. A közlés a hét­köznapi témák természetes­ségével hangzik el különböző társaságokban, és nem vált ki megütközést, csodálkozást, egyszerűen tudomásul vesz- szük a tényt, hogy az isme­rős, barát vagy rokon fel­bontja házasságát. A jelen­ség hétköznapisága tükröző­dik a válások számában is. 1950-ben csupán 11 263 vá­lást regisztráltak Magyaror­szágon, tíz évvel később már 16 590-et, 1977-ben pedig 27167-et. A válások számá­nak rohamos emelkedésén túl megfigyelhettünk egy új tendenciát is: az egy, két és több gyermekes szülők válá­si gyakoriságának növekedé­sét. Mi okozta ezt a változást és milyen eszközökkel lehet­ne csökkenteni a válások ká­ros hatásait, következménye­it? Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Lőcsei Pál szo­ciológussal, az MTA» Szocio­lógiai Kutatóintézete tudo­mányos munkatársával. — Ha egy társadalmi kér­dés méretére és fontosságára szabad abból következtetni, hogy mennyit -és hogyan be­szélnek róla — mondta —, akkor a válást joggal minő­síthetjük a mai magyar tár­sadalom jelentős kérdésének. — A válás tehát társadal­mi jelenség lett. De ugyanez a helyzet a gyermekes szülők válásaival kapcsolatban is? — A század első felében a kisgyermek komoly vissza­tartó erőnek számított. Az öt­venes évek második fele ho­zott nagyobb változást. Je­lenleg a felbontott házassá­gok relatív többsége már az egy gyermekes házasságok­ból kerül ki, az egy, két és több gyermekes elváltak pe­dig az 1977-ben elváltak abszolút többséget alkotják. — Mi okozta ezt a válto­zást? — Az általános okok, az iparosodás, az urbanizáció, a nők munkába állásának el­terjedése, a társas párkap­csolatokra lehetőséget nyújtó felnőtt életszakasz meghosz- szabbodása, a tulajdonviszo­nyok változásai, természete­sen itt is hatnak. De ebben a vonatkozásban különleges jelentősége van az individu­alizációnak. Ez nem más, mint. az egyénnek az a gyak­ran túlzásoktól sem vissza­riadó' törekvése, hogy önma­gát érvényesítse, és csak sa­ját egyéni céljaival, életprog­ramjával azonosuljon. Többé kevésbé függetlenül attól, hogy azok mennyiben egyel­nek meg a házasság, a csa­lád közös .céljaival. — A kérdés tehát, az hogy képesek vagyunk-e egyéni ambíciókat, vágyainkat a há­zastárs és a kiskorú gyerme .- kék érdekeivel egyeztetni? — Az egyik alapkérdés kétségtelenül ez. Az utód felnevelése, gondozása, az esetleges sérülésektől való megóvása érdekében az em­berek egy része ma is haj­landó elhalasztani a döntést, kivárva azt az időt, amíg fel­nőnek a gyerekek. De épp az önérvényesítés fokozódása miatt egyre kevesebb ilyen esettel találkozunk. Ha ugya­nis valamelyik fél, ritkábban mindkét fél, úgy érzi, hogy a meglévő kapcsolatában rosszul jár, és kedvező, per­spektívát lát a válást követő időszakban, akkor a kiskorú gyermek érdekeire való te­kintet nélkül megszakítja az életközösséget, és sokszor törvényesen is elválik. — A gyermekek érdeke te­hát egyre inkább háttérbe szorul? megszenvedik a házassági konfliktusokat. A tapasztalat azt mutatja, hogy, a fiatal, gyermektelen párok válásá­tól eltekintve, minden házas- ságbomlásnak van vesztese. Mégpedig az a fél, aki kevés­bé, vagy egyáltalán nem ér­dekelt a válásban, mert a to­vábbi partnerszerzés esélye sokkal kisebb, mint volt há­zastársáé. Aoban azonban • mind az illetékes tudomány­ágak, mind a tapasztalátok megegyeznek, hogy a kiskorú gyermek az egyik szülő, többnyire 'az apa gondosko­dásának, nevelőmunkájának, szerepmintájának részbeni, vagy teljes elvesztése követ­keztében károsodik. Ez alól csak az olyan esetek kivéte­lek, ahol a házastársak kon­fliktusa tettlegességig fajul; ahol a gyermek számára a szülők válása a ’ veszekedés poklából való menekülést je­lenti. — De nem válik-e vesztes­sé az apa is, aki távol kerül gyermekétől? — Az apa, aki szülői teen­dőit mélyen átérzi, maga is sokat veszít. Sajnos elég gyakori, hogy a válóperes ítéletek ezt az apatípust is sútják. Jó példa volt erre a TV Családi kör című műso­. rának esete. Én is azon a vé­leményen vagyok, hogy a kiskorú gyermek az apát il­leti olyan esetben, amikor a szülői teendők ellátásában az apa rátermettebbnek, felelő- sebbnek bizonyult, és a há­zasság megromlásában maga egyáltalán nem, vagy az anyánál kisebb mértékben hibáztatható. Az apát ilyen esetben anyagi vonatkozás­ban is méltányosabb elbírá­lásban kellene részesíteni. — Sajnos igen. A kiskorú gyermekek szinte mindig Katona Horváth János Palócföld- fában Palócmenyecske sokkal reménytelenebb, az van legalul az elnyomottak hierarchiájában. A mester domborművei közül a Szüret két tablóját nézhetjük meg Karcagon, s a szintén nagy méretű Földosztást. A Kossuth-díjas művész gyermekkora néhány évét bányában töltötte — eredeti foglalkozása kerékgyártó — nem hogy nem múltak el nyomtalanul ezek az idők, sőt az emlékek felerősödtek. A bányászélet ábrázolása a mester munkásságának egyik fő vonulata. A parasztság és a bányászok minidennapjai- nak kitűnő ismeretéből szü­letett az a szintézis, amely id. Szabó István néprajzi ih­letésű alkotásaiban csúcsoso­dik ki. Tízegynéhány portré — Ágasváriné, karancssági —, nádújfalusi nemesi me­nyecske stb. — vall arról, hogy a művész mennyire emberközelből, s milyen ala­posan ismeri azokat, akik között él. Id. Szabó István Kossuth-díjas faszobrász kiállítása A karcagi Déryné Művelődési Köz­pontban kedden délután id. Szabó István Kossuth-dijas szobrászművész kiállítását Fodor Gyula, a városi pártbizottság titká­ra nyitotta meg. Amikor 1978-ban a Magyar Nemzeti Galériában megren­dezték id. Szabó István Kos­suth-díjas faszobrász kiállí­tását, még a mester munkás­ságának legavatottabb szak­értői is meglepődtek a hihe­tetlenül gazdag életmű lát­tán. Miért kezdjük a karcagi, méreteiben — érthetően — jóval szerényebb — kiállítás méltatását a Magyar Nemze­ti Galériában rendezett tár­lat felidézésével? Azért, mert a Karcagon látható ki­állítási anyag arányaiban megközelítően — ez esetben csak a közelítés lehetséges — ugyanazt fejezi ki, mint a nagy, reprezentatív fővárosi bemutató. Ha semmit sem tudunk id. Szabó Istvánról, „csak” le­nyűgöző, nemes fákból fara­gott szobrait nézzük, akkor is következtetni tudunk: a föld a művész ihletője. Min­den műve a paraszti munká­hoz és a bányászathoz vezet­hető vissza. Tehát oda, ahon­nan vétetett, a palócföldi ős­foglalkozásokhoz. A karcagi tárlat nagyszerűsége, hogy ezt kézközeiben érzékelteti, ha szabad ilyen kategorizá­lást tennünk: tematikusán. A tárlat gerincét a mun­kaábrázolás adja. Láthatja a közönség a felülmúlhatatlan szépségű és erejű Szántás négy ökörrel című, csaknem négy méteres kompozíciót, az Aratás 11-edért elnevezésű szomorú heroizmust, a Bé- res-t, s a Béresgazdát. E két utóbbin különösen jól felis­merhető alkotójuk társada­lomszemlélete: a bérest, s a béresgazdát egyaránt meg­nyomorította a kizsákmányo­lás, a béres helyzete persze Szántás, négy ökörrel — ti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents