Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
1980. június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 / Egy hihetetlenül kezdődő vállalkozás története, amelyben arról lesz f szó: orvosok, mérnökök, munkások hogyan készítettek Magyarországon MŰVESÉT VEGYIMŰVEKBEN Nem hiszem, hogy a megrázó Vitray-műsorok és a sort folytató újságcikkek előtt az átlagember sokat tudott volna a vesebetegségekben szenvedők életét meghosszabbító eszközről, a műveséről. Aztán a téma — találóbb szó híján mondjuk így — népszerűvé vált, a közérdeklődés feléje fordult. A szomorú emberi sorsok, a reménykedő várakozás és az orvosok erőfeszítéseinek tükrében talán kicsit' misztifikálódott is a gyógyítók munkájának ez a szűk területe. Lehet, hogy ezért hittem álhímek, hogy a szolnoki Ti- szamenti Vegyiművekben két művesét is készítenek a He- tényi kórház részére. Az esztergályos: pékekre cipötalpalást? Azután... Hitetlenkedők a ma már beavatottnak számítók között is akadnak. Seres András, az esztergályosokat és lakatosokat tömörítő II. Rákóczi Ferenc Szocialista Brigád vezetője mesélte: „őszintén bevallom, először csak mosolyogtunk a dolgon, azt sem értettük, mit kérnek tőlünk. Később meg úgy éreztük, hogy pékekre bíztak cipötalpalást. Csak lassanként jöttünk rá, hogy nagyon is komoly feladatot kaptunk. Dr Czeczon Zoltán, a He- tényi Géza kórház urológiai osztályának főorvosa: — Az országban hat mű- veseállomáson foglalkoznak a krónikus betegek rendszeres ellátásával. A program elkészült a hálózat bővítésére, azonban csak fokozatosan, az egészségügyi tárca pénzügyi lehetőségei szerint válhat valósággá. Az idült betegek ellátása azonban rendszeres szállítással — ha nem is nehézségek nélkül — megoldható. Szolnok megyéből például Debrecenbe és Szegedre kerülnek a rászorulók. Az igazi gondot a sürgősségi betegellátás okozza. Művese nélkül gyakran tehetetlenek az orvosok. Pedig — pontos adat nincs, de az országos statisztikák kielégítő becslésre adnak lehetőséget — Szolnok megyében évente harminc-negyven akut veseelégtelenségben szenvedő ember szorulna azonnali segítségre. Az sem titok, hogy megfelelő feltételek híján súlyosabb esetekben a betegeket nem mindig sikerül megmenteni. Mindehhez azonban kevés köze van egy ipari üzem kollektívájának. Legalábbis akkor, ha csupán a formális „játékszabályokat” tartjuk mérvadónak. Persze, ha tágítjuk értékrendünk határait, már találhatunk közös cselekvésre ösztönző erőt: vegyiüzemben mindig is nagyobb a mérgezés veszélye, mint más munkahelyeken, s mérgezés esetén a művese életet menthet. Ez a felismerés azonban csak érvet adott a művesekészítés kórházi kezdeményezőit támogatók kezébe, mint ahogy a gyógyító intézmény és az ipari üzem közötti több éves szerződéses kapcsolat is csupán az akció formális kereteit jelentette. Ahogyan dr. Czeczon Zoltán megfogalmazta, a személyes kapcsolatok és a munka szervezésében, a tervezésben, a kivitelezésben résztvevők odaadásán múlott minden. A minden pedig nem kevés volt. A kórházban ugyanis a forintok, a segíteni akaró TVM-ben pedig a valuta hiányzott az annyira óhajtott, csak nyugatról beszerezhető készülékek megvásárlásához. Egy megoldás maradt: TVM költségén a Hetényi Géza kórházban házilag készített műveséket kell felállítani. Hogy a megyében gyógyíthassák a sürgős betegeket — legalább kettőt. (A krónikus esetek kezeléséhez sokkal több gép kellene.) De egyetlen készülék sem volt, és olyan szakember sem, aki gyártási tapasztalatokkal rendelkezett volna. Ilyen eszközt Magyarországon még nem építettek. Mégis akadt vállalkozó: a Lenin, a II. Rákóczi Ferenc és a Pattantyús Szocialista Brigád segítőkész tagjai közül név szerint hadd említsünk meg csak kettőt: a gépészeti részeket tervező Bez- dek Ervint, és a műszer lelkét, az elektronikát konstruáló Csönge Istvánt. A főorvos: a gépek mindent tudnak Tapasztalatok, de nem segítség nélkül kezditek a nagy feladat megoldásához. — A debreceni és szegedi műve- seállomásokon orvosspecialisták és a technikusok ismertették mesg velük a gép működését, funkcióit. A tervezéskor módosításokat javasoltak. És a szoros együttműködésnek meg is lett az eredménye: a kórházi szakemberek szerint a körülbelül 90 százalékig kész gyó- gyítóeszközök műszaki színvonala vetekszik a nyugati gépekével, automatizáltságuk a legmagasabb igényeket is kielégíti: — A minőség kifogástalanságához nem fér kétség — mondta el a készítőkkel állandóan kapcsolatot fartó dr. Czeczon Zóltán. — A gépek mindent tudnak, amit vártunk tőlük. A gyógyítás azonban még nem kezdődhet meg. hiszen a legkisebb bizonytalansággal is emberi életet kockáztatnánk. Először hát Szegeden állítjuk fel a készülékeket, ahol tapasztalt orvosok felügyelete, más művesek készenlétben tartása mellett „dolgoznak” egy ideig. Mindezt azonban csak kemény munkával', sok-sok fejtöréssel érhették el a TVM-ben. Mert igaz, hogy az elektronikus részt tervező Csönge István műszerész művezetőnek például megmutatták egy „gyári” művese kapcsolási rajzát, ő azonban kénytelen volt niás megoldásokat alkalmazni: — Az itthon kapható alkatrészekből kellett építkeznem, így hát szóba sem jöhetett a mechanikus másolás. Másként kellett az áramköröket' is megszerkeszteni, ez azonban csak a feladat érdekességét fokozta, én. pedig mindig szívesen végeztem hasonló munkát. A hozzáférhető 'műszereket végül is a célnak megfelelően át kellett alakítani, működésüket összehangolná. Egy nálunk hosszú uitán- najárással sem hozzáférhető mérőműszert a TVM itripoli- foszfát üzemét építő francia vállalat segített megszerezni. A nélkülözhetetlen vér- szivattyúkhoz úgy jutottak hozzá, hogy sok-sok próbálkozás árán a forgácsolóknak sikerült olyan, különleges fo- gazású kerekeket készíteni, amelyekkel megjavíthatták a szegedi műveseál'lomás öt elromlott szivattyúját. A segítség fejében a szegediök a fontos fődarabok közül kettőt a szolnoki kórháznak ajándékoztak. Persze nemcsak a műve- sekészítésben közvetlenül részt vevők hoztak áldozatot. Ekkora munkát lehetetlen csak munkaidő után elvégezni. Ügy kellett tehát a napi karbantartási feladatokat beosztani,, hogy a gyógyító készülékek kivitelezőit legalább részben tehermentesíteni tudják. Nem elégedetlenkedtek a vállalatnak azokban az üzemeiben sem, amelyek számlájára a gépek elkészítésének költségeit elkönyvelték. Persze, hogy vannak, akik többet és vannak, akik kevesebbet vállaltak magukra a különleges feladatból — az azonban bizonyos, hogy „csapatmunka” eredményeként születtek meg a szolnoki művesék. A konstruktőr: pénzért nem vállaltuk volna És hogy ki miért vállalt az előírásoknál többet ebben az esetben? Bezdek Ervin szerkesztő csoportvezető csak karjai széttárásával válaszolt, a talán legtöbbet tevő Csönge István is röviden felelt: „Miért ne segítettem volna, ha képes voltam rá?” Csak a beszélgetésbe belemelegedve derült ki, miféle motívumok ösztönözték: — Rám óriási hatással voltak a műveseállomások orvosai. Szinte megszállottként dolgoznak a betegek egészségéért. Ezt látva minden kételyem elszállt, pedig nagyon sokáig vívódtam: szabad-e vállalnom, hogy egy, az emberi életre ható készüléken dolgozzam. Pénzért ezt a feladatot közülünk senki el* nem vállalta volna. Nem azért, mintha az eltöltött órákat összeszámlálva. a műszaki feladat nagyságát felbecsülve, az elvégzett munkát forintokban nem fejezhetnénk ki. Még azért sem, mert a kezdet óta az is kiderült, hogy — ha a rossz sors úgy hozza — közvetlen munkatársakon segíthet a tervezők, a műszerészek és a forgácsolók készítette két művese: csökkent az egyszer már megtörtént tripolifoszfát üzembeli foszformérgezés végzetes kimenetelének valószínűsége. Valami, talán szavakban ki sem fejezhető dolog sugallja azt. hogy a fillérek, a percek hagyományos mércéje itt használhatatlan. V. Szász József U. i.: Tudom, nem válhat törvénnyé, liogy egy vállalat nyereségéből közel hatszázezer forintot költsön (az Önköltséginél is alacsonyabb áron számítva) egy kórház támogatására. Mégis: mérlegelendő lenne, hol hasznosíthatnák még a hazai művesék már kész terveit. Lehet, hogy sorozatban itthon nem érdemes gyártani őket. (A műszaki színvonal állítótag ezt sem akadályozná.) Egy, a szolnokihoz hasonló kényszer azonban bizonyos esetekben semmissé teheti a gazdaságossági meggondolásokat. Egy külföldről vett művese 9 ezer dollárba kerül. Béke és barátsági hónap Táviratok, levelek, a szolidaritás üzenetei Turistacsoportok érkeztek Megélénkült az idegenforgalom Megélénkült az idegenforgalom az országban. sok ezer hazai és külföldi turista kelt útra, hogy Budapesten, a Balaton partján vagy más tájakon töltse a víkendet. A kempingek is nyárias képiét mutatnak, a fővárosban a Római-parti táborba péntek délutántól folyamatosan érkeztek a turistacsoportok, főként az NDK-ból. Csehszlovákiából. de olyan távoli országokból is. mint Japán és Ausztrália. A kempingen belül táborépítés folyik, a lengyel Sliupsk városának gyermekei számára állítanak fel úttörőtátfort. amelyben kéthetenként váltják majd egymást a nyár folyamán a csoportok. Az ország más részein is megindult a kempingélet. Sikonda. Harkány, Mezőkövesd és Makó táboraiban töibb százan ütötték fel sátrukat, s a Balaton - parti kempingek is az idei legnagyobb forgalmat bonyolítják le, a hét végén ezért megnyitotta kapuit a bada- csonyőrsi tábor is. Megható, fölemelő és elgondolkoztató oLvasmány az a levél és távirat-köteg. amelyet az utóbbi hetekben juttatták el üzemi, intézményi, lakóhelyi közösségek, munkások. mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek az Országos Béketanács titkárságához. Amihez a sorok kötődnek: a béke és barátság hónapja. közéletünk immár hagyományos, nagy .tavaszi akciósorozata, amely május 9-én. a győzelem napján kezdődött. A levelek, táviratok jól érzékeltetik, tükrözik, hogy hazánk lakossága, a társadalom szinte minden rétege ro- konszenwel és eszmei közös- sé&vá lilái ássál kísérte figyelemmel a Béke-világtanács elnökségének a hónap elején megtartott ülését, a népek világparlamentjének Szófiában megrendezendő szeptemberi eseményét előkészítő munkáját, az európai biztonság helyzetét áttekintő értekezletet, amely fórumoknak parlamentünk adott otthont Nagy visszhangot váltott ki a „budapesti felhívás” népeket, kormányokat a béke megöl talma zására fölszólító dekrétuma. Azt hirdeti a kö- tegniy; távirat: az emberekben él a remény, hogy mielőbb oldódik a nemzetközi feszültség, mihamarabb politikai enyhülés töri meg a hidegfrontot. Helsinki szellemében folytatódik a párbeszéd, s majdan az együttműködés újabb távlatait nyitja meg a madridi konferencia. Befejezéséhez közeledik a békehónap eseményeinek sorozata. Június első harmadával véget érnek a békegyűlések. konferenciák, fesztiválok. szemináriumok, mindama fórumok, amelyeken társadalmunk különböző rétegeiből — munkások, mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek. alkalmazottak, egyházi személyiségek, kisiparosok. az ifjabb s az idősebb korosztálybeliek köréből — ezernyien tettek, tesznek hitet országunk szilárd békepolitikája mellett. Szép görög neve panelgyárat fed: eredetileg ugyanig a szolnoki Zagyva-parti lakótelep 1792 lakásának építésére hozta létre panelüzemét a Szolnok megyei Állami Építőipari •Vállalat. Az é*vi 400 lakás elemeit biztosító üzem ideiglenes megoldás volt a házgyári technológia bevezetésének idejére — és az öt év végére valóban nulla értékűvé váltak berendezései. A gyártóeszközöket ki is kellett selejtezni, a gépek tönkrementek. Ám — nem egyedül — megőrzött átmeneti megoldásaink sorába került a polygon. Nem koindult igazán nagyot az üzem felett megszólaló vészharang: 1976—77- ben a folyamatos termelés mellett gépi berendezéseit, közmüveit, szociális Létesítményeit felújították. Gőz- és traszportbeton-ellátását 1978- tól az óriási szomszéd, a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyára biztosítja. Egyelőre ugyan zökkenőkkel: a LSVM kazánháza ma sem képes a maximális téli gőzigénynek eleget tenni. Ezen minden bizonnyal javít majd. hogy a kazánház bővítésébe 3,5 millió forinttal az ÁÉV is „beszáll”. Mindenesetre: ma van egy viszonylag jó technológiájú „lakásgyár”. Megújulás és fordulat A rekonstrukció nyomán azonban a szabadtéri panelüzem felsőbb osztályba is lépett: a lakóházak mellett középületek fal- és vázelemei is itt készültek. Kezük nyomán születtek a szolnoki Domus, a Jubileum téri íves lakások előtti üzletsor, a MÁV csomóponti művelődési ház és a martfűi növényolajgyár falai. Vázelemeik tartják a Szolnok ABC, a Széchenyi lakótelepen a tömbfy- tömű, s a Csanádi körúti ..pirosiskola” épületeit. Emellett Paks. Szeged. Kisvárda. Zalaegerszeg épületei is tartalmaznak szolnoki elemeket: az egyedi vagy a kis sorozatú gyártás csak a kisüzemben lehet gazdaságos. A BVM helyett ezért is vállalta szívesen a munkákat, a polygon: haszna ellensúlyozta a szolnoki lakásépítésnél jelentkező vállalati veszteségeket. Jelenleg tehát két gyártósoron a kooperációs termékek készülnek. — elsősorban a 31. ÁÉV részére — a másik hármon pedig a lakáselemek sorakoznak. Évi 400 lakás a kapacitás: ám az ennek megfelelő, évenkénti 10 ezer köbméter elemtermelés egynegyedét egyéb épületszerkezetekre fordítják jelenleg. A tervek, az üzem- és munkaszervezési megoldások 'készek arra az esetre is. ha a termelésit növelni kell. „Fordulékony” kisüzemről van szó, az ÁÉV-nek* csak belső tartalékaihoz kell nyúlnia egy-egv gyors feladatnál, a panelgyár pedig rugalmasan alkalmazkodik a változó igényekhez. így volt lehetőség. például arra. hogy az októberi tervszolgáltatás után tavaly decemberben már álltak is a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola új épületének falai. (Más vállaltat esetében ennyi ideig, két hónapig tart egy megrendelés visszaigazolása!) Az építő kezdeményez Az ÁÉV is ezt a tulajdonságát használja ki kisüzemének. Kevés módosítással ugyanis a panelekből családi és társasházak is építhetők. A változások egyik iránya az önálló kazános épületek kialakítása — erre. mintegy 200 lakásra, Törökszent- miklóson igény már van. A drágább fűtés 20—30 ezer. a szállítás 8 ezer forintot jelent — de a gyorsaság csak ezzel a technológiával biztosítható. A továbbiakban a megve más városai, illetve a közeli Pest megyei települések felé is kacsint az. ÁÉV. A másik felvetődött lehetőség — amelyről előrehaladt tárgyalások folynak az OTP-vel — a társasházak építése. Szolnokon a Széchenyi lakótelep fűtőművével szemben van erre lehetőség. A közművesített, távfűtéssel ellátható területre kertvárosias település építhető, négv- lakásos. kétszintes házakból. Kőhidi Imre Az egyedi vázszerkezetek kiöntéséhez fasablont ácsol Baliák József Lépésváltás—polygon-üi yben
