Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-08 / 106. szám
1980. május 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetében megkezdődött az 5 (öt) megawattos kísérleti atomreaktor rekonstrukciója. A korszerűsítés első lépése volt, hogy számítógéprendszerre „bízták" a reaktor működtetését, szabályozását. A KFKI—Videoton kooperációban készült számítógép-együttes nagy teljesítményű atomerőművekhez is használható, és az idén már Líbiába exportálnak belőle Nyári gyerekruhák Sopronból Új növényfajták Tanácskozott a minősítő bizottság Tovább bővült a nagyüzemi és a háztáji növényfajták választéka — állapította meg az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács tegnap. Az ülésen Váncsa Jenő miniszterhelyettes elnökletével .34 növényfajta és egy állatfajta minősítéséről döntöttek. A rizs fajtaválaszték bővítésére egy új hazai fajtát előzetes elismerésben részesítettek. Törölték a termesztési listáról a korszerűtlenné vált Donszkoj 2 rizst. Jelentősen bővült a kukorica fajtaválaszték. Több új külföldi és hazai hibrid kapott engedélyt: ezek jó termőképességükkel és kiváló szárszilárdságukkal tűnnek ki. Tegnap befejezték az idei nyárra szánt gyermekruhák gyártását a Soproni Ruhagyárban. A lányok számára, 130 fazonban mintegy 800 ezret készítettek tavaly október óta kartonból, pamut és műszálas anyagokból. A nyári gyerekruhára specializálódott gyár elsősorban a 10—12 évesek korosztályát látja el legújabb divatvonalakat érvényesítő ruhákkal. TAKARMÁNYOZÁS TAKARÉKOSAN Tízmilliókat érő egy két százalék Különböző megfogalmazásokban számtalanszor találkozhatunk azzal a megállapítással, hogy a mérnöki pontosságú takarmánygazdálkodás az állattenyésztés fejlesztésének, a jövedelmezőség javításának elengedhetetlen feltétele. Nem új ez a summázás, hiszen a gazdaságok szakemberei saját bőrükön érzik a feladat megoldatlanságának gondjait. Egyedül azonban még a nagyüzemek sem birkózhattak meg a problémákkal. Ezért is alakult meg néhány hónappal ezelőtt a Tiszavidéki Takarmánygazdálkodási Társaság. Oda-vissza — fölöslegesen A takarmánykészítést, a forgalmazást és a felhasználást egységes rendszerbe tömörítő társaság jelentőségét jól jellemzi, hogy Szolnok megyében a nagyüzemek évente körülbelül másfél milliárd forint értékű abrakot használnak fel. Ekkora ösz- szegnél egy viszonylag kis arányú megtakarítás is soksok forintra rúg. Márpedig a „spórolásra” kínálkozik lehetőség. Elég például megemlíteni, hogy a sertés-, a szarvasmarha- és a juhtele- peken összesen 250 ezer tonna gazdasági abrakot etetnek fel. azonban 50 ezer tonnához egyáltalán nem adnak kiegészítő anyagokat, vitaminokat. Csökken a hús- és tejtermelés hatékonysága. Sok-sok pénzt emészt fel fölöslegesen a szállítás. Az üzemek ugyanis jelentős mennyiségű, tápok készítéséhez használt saját terményt adnak el. Ez nem lenne baj. ha a kész keverékekben nem vennék meg ismét ugyanazt az anyagot. A számítások szerint a kétszer szállított mennyiség felére csökkentésével rövid idő alatt 15 millió forintot lehetne megtakarítani. A gazdaságok terményeinek értékes takarmánnyá alakítására ugyanis helyben lenne mód: a megyében működő 74 berendezéssel ma feleannyi keveréket készítenek, mint amennyit készíthetnének. Azért, mert hiányoznak a gazdaságosabb kihasználás feltételei. A koncentrátumok elterjesztését célul kitűző Tiszavidéki Takarmánygazdálkodási Társaság keretében azonban ez a gond megoldódhat. A termelőszövetkezetekben. az állami gazdaságokban ugyanis most a táp minden elemét külön adagolják a keverőgépekbe. A tulajdonképpen más célra készült berendezések kétszer olyan hosszú idő alatt sem képesek megfelelően elegyíteni a sok-sok alkotórészt. Nemcsak a gépek kihasználtsága romlik így, hanem a táp minősége sem lesz megfelelő. A vitaminokat, az ásványi sókat, a premixeket és a szükséges fehérjéket megfelelő arányban tartalmazó „előkeverékek”, a koncentrátumok használata esetén azonban megváltozna a helyzet: ezeket ugyanis tulajdonképpen csak „hígítani” kell. a mezőgazdasági üzemek terményeivel. Sokkal egyszerűbben és biztonságosabban betarthatók a legnagyobb súlygyarapodást, vagy a tej- hozam növekedését garantáló receptúrák. A fö érv: hatékonyság A szállítások ésszerűbb szervezése, a keverőüzemek kihasználtságának fokozása, vagy a társasági tagságból húzott más anyagi előnyök ■— például az olcsóbban biztosított anyagok — révén elért igen jelentős költség- csökkenés azonban csupán „melléktermék”. Az igazi megtakarítást a takarmányozás hatékonyságának javulása jelenti. Mi a biztosíték arra. hogy az ígéret valósággá válik? Mindenekelőtt a koncentrátumok tudományosan kimunkált receptúrái. Persze, ezt a feladatot az „előkeverékek” készítői maguk is megoldhatnák, nem lenne szükség az alapanyagot termelő és az állatokat tartó üzemek szoros együttműködésére. A Tiszavidéki Takarmánygazdálkodási Társaság azonban nemcsak a legkiválóbb szereket kínálja, szolgáltatásai sokkal szélesebb körűek. Rendszeres vizsgálatok A vegyészek, az állatorvosok tudományos kutatásainak eredményeit felhasználva számítógép segítségével állítják össze a legjobb re- ceptúrát. A koncentrátumo- kat azonban nem szabad, nem kifizetődő minden üzemben ugyanúgy használni. Az adaptációhoz nyújt segítséget a TTT. Minden a társasághoz tartozó állattenyésztő-telep adottságait részletesen elemzik. Számba veszik az üzem gazdasági lehetőségeit. a tenyésztett fajták tulajdonságait, a saját termények minőségét. Ezután határozzák meg a koncentrátumok hígításának arányát. A vizsgálat rendszeres, figyelemmel kísérik például az elraktározott koncentrátumok és kész takarmányok minőségének változásait is. Azokban az évszakokban, amikor például a szarvas- marháknak bőségesebben jut a zöld terményekből, másféle keverési arányt írnak elő. Mindebben három laboratórium segíti a társaság munkáját. A legóvatosabb számítások szerint a jószágok etetésére így legalább két százalékkal, azaz többször tízmillió forinttal kevesebb pénzt kell költenie a gazdaságoknak. Az idén a TTT 15 ezer tonna koncentrátum gyártását tervezi, A termelési és a felhasználási kísérletek már elkezdődtek. Jövőre 60 ezer tonna .koncentrátumot szeretnének előállítani, és ebből 30 ezer tonnát Szolnok megye nagyüzemeinek szánnak. A vállalkozás sikere persze a ma igen érdeklődő állami gazdaságok és termelőszövetkezetek csatlakozásán áll vagy bukik. Valószínű, hogy az érdeklődők be is lépnek a társaságba, hiszen a szervezők érvei között az is ott található. hogy a legkorszerűbb koncentrátumokból készülő értékes tápok ára nem magasabb a most is kaphatókénál. VSZJ. ÁRDOSSZIÉ Miért nő az árak szerepe? A vásárlót a termék két döntő tulajdonsága érdekli: mire használható, illetve mennyibe kerül? Az anyagi lehetőségek adott keretei között e két tulajdonságtól függ, hogy milyen fokon elégíthetők ki a szükségletek: miből mennyi vásárolható? Ha valami viszonylag olcsó, akkor az ár felhasználásra, fogyasztásra, esetleg pazarlásra ösztönöz. A viszonylag drága áruval pedjg óhatatlanul csínján bánunk. Az árak tehát helyes irányba akkor befolyásolnak bennünket, ha a termék az országnak is tényleg annyiba kerül, amennyit a fogyasztó fizet érte. Az árpolitika tehát tudatosan ösztönözheti vagy mérsékelheti, visszafoghatja a felhasználást, a fogyasztást. A személyes szükségletek kielégítésében — meghatározott keretek között — viszonylag nagy a választási szabadság. Az áruk és szolgáltatások választékától, a jövedelmi és a vagyoni viszonyok differenciáltságától. a szokásoktól, a személyes beállítottságtól függően a fogyasztás összetétele rendkívül sokszínű. Az ár szerepe a jövedelemelosztásban is növekszik. Az árrendszertől, az árarányok az árszínvonal alakulásától ugyanis nagyban függ a képződő jövedelmek felosztása az állami költségvetés, a vállalatok és a lakosság különböző rétegei között. Így minden árrendezés a jövedelmek újraelosztását is szolgálja. Az 1980. évi termelői árváltozások a jövedelmek újraelosztásával ösztönzik a hatékonyság fokozását, segítik a külgazdasági egyensúly javítását. Végül az ár szerepe növekszik a kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtésében is. Az ár mindenekelőtt a vállalati jövedelmezőségen keresztül szabályozza a termelést, a kínálatot. A kereslet/ és a kínálat kölcsönösen hat egymásra és az szükséges, hogy ez a kölcsönhatás árformáló tényezővé váljon. Ha a kereslet túlsúlyban van, s az összhang nem teremthető meg a termelés, a kínálat növelésével, akkor csak magasabb ár mellett tartható fenn a zavartalan ellátás. Az a termék a legdrágább, amit nem lehet kapni. Tapasztalatból tudjuk, hogy a lakosság nagyra értékeli, politikai vívmánynak tekinti a kiegyensúlyozott és zavartalan áruellátást. ha a reálbér növelésének nincs és az adott gazdasági helyzetben nem lehet szilárd árufedezete, akkor inkább az elért életszínvonal megőrzésére, fenntartására törekszünk, beleértve az áruellátás kialakult szintjét is. A magyar gazdaság- irányítási rendszer nem tűri el a lakossági jövedelmek fedezet nélküli kiáramoltatását. Hosszú időszakon át a kereslet túlsúlya uralkodott, s a termelőüzemek érdektelenül tűrték ezt az állapotot. Kényelmes volt számukra: minden áru elkelt, a fogyasztó ritkán reklamált, a fejlesztéssel sem kellett bajlódni. (Az áruhiányból néEzért, melykor a bolti eladók, a spekulánsok húznak anyagi hasznot.) fogyasztói II merev árak ugyan------------------- akkor eltávolodtak a valóságos költség- viszonyoktól, s kevés jelzést adtak a termelőknek az igények változásáról. A termelői ár és egyes elemei, a diktált anyag-, bérnormatí- vák stb. arra késztették a vállalatokat, hogy a legkedvezőbb feltételekkel előállítható cikkeket gyártsák, S mivel a terv választékmélységben nem határozta meg a feladatokat, bizonyos termékekből feleslegek, másokból hiányok keletkeztek. A z árrendszer, az árarányok problémái eleinte lappangóak. csak elvétve érzékelhetőek, s úgy válnak mind szembeötlőbbé. ahogyan kezd kialakulni a vásárlóerő és az árualap közötti globális egyensúly, illetve az élet- színvonal emelkedésével szélesednek a választékbeli igények és merőben új szükségletek is jelentkeznék. Fontos, hogy mindenkor reálisan ítéljük meg árpolitikánk lehetőségeit, ne becsüljük se túl, se le annak szerepét. A szocialista árpolitika mozgásterét a gazdaság törvényszerűségei egyértelműen behatárolják. De ha helyesen ismerjük fel a tennivalókat és időben megtesszük a szükséges intézkedéseket, jól szolgálhatja gazdasági fejlődésünket, életszínvonal-politikánkat. Kovács József Több ezer fiatal dolgozott a megyében (Folytatás az 1. oldalról.) nak segítettek a tavaszi „nagytakarításban”: festettek, ajtókat ablakokat mázoltak, udvart takarítottak, tantermeket csinosítottak. Karcagon az egész város lakosságát megmozgatta az akció. Az úttörők közül 1200- an 36 ezer négyzetméternyi területen füvesítettek, parkosítottak. A munkák megszervezésében segített a népfront és a Vöröskereszt is. A legtöbb munkát a város legújabb, 41 lakásos épületét körülvevő tér rendbehozása igényelte. A több mint 2 ezer négyzetméteres területen terepet' rendeztek, fákat, virágokat ültettek. Jól előkészítették az akciót Jászberényben is A munkahelyek, az iskolák KISZ-esei közvetlen környezetük rendbetételében segítettek; udvart takarítottak, füvesítettek, fákat ültettek. A Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár fiataljai szemét- gyűjtő tartályokat készítettek — ötvenet — és azokat a város különböző pontjain helyezték el. A Jászsági Állami Gazdaság KlSZ-bizott- ságának kezdeményezésére mintegy három hektárnyi területet füvesítettek, parkosítottak 1500 fát ültettek a fiatalok, de ebben a munkában segítettek a gazdaság idősebb dolgozói is. A Jászberényi járás fiataljai is kivették részüket a munkából. Mintegy 1500 KISZ-es, 2400 úttörő és kisdobos, valamint a lakosság nagy többsége — 8300 órában — szépítette községét. Aktívan dolgoztak a tiszafüredi járás fiataljai is. Abádszalókon például szeméttárolót építettek, rendbe hozták a játszótéri játékokat. Tiszafüreden a sportpálya átadását gyorsították a fiatalok, Tiszaörsön a községi strandot parkosították, újrafestették a padokat. A kunszentmártoni járás valamennyi községében tisztasági napot tartottak március első napjaiban. Kunszent- mártonban az akció nyomán mintegy háromezer facsemete került földbe. A szolnoki járás fiataljai közül több mint kétezren fáradoztak környezetük szépítésén, rendbetételén. —sze— Gépműhely épül Kuncsorbán A kuncsorbai Búzakalász Tsz-ben 1125 négy zetméter alapterületű gépműhelyt építenek. A mintegy 5 millió forintos beruházás kivitele zési munkáit a téesz építőbrigádja végzi
