Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-31 / 126. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. május 31. jtudomáriy ■1 Az űrhajózás haszna hazánkban Felvetődik a kérdés, mit adott hazánknak az űrkutatás és mi magyarok mit adtunk ennek az új, dinamikusan fejlődő tudománynak? Cikkünk erre a kérdésre ad választ. A Főid országainak több mint 95 százaléka résztvesz az űrkutatásban, illetve részesül annak szolgáltatásaiból. Köztük van hazánk, a Magyar Népköztársaság is- Az űrkutatás kezdetén sokan voltak, ma azonban már egyre kevesebben vannak azok, akik kétségbe vonják az űrkutatás, illetve az abban való részvétel szükségességét. Ez érthető, hiszen Földünkön számtalan probléma vár megoldásira. Ugyanakkor ma már annyira hozzátartoznak mindennapi életünkhöz azok az eredmények, amelyeket az űrkutatás, űrrepülés biztosít, hogy nélkülük nehéz lenne elképzelni mindennapi tevékenységünket. Hazánk lehetőségeinek megfelelően vállal részt a világ- űrkutatás problémáinak megoldásában. Több mint egy évtizede — a Szovjetunió javaslatára — megalakult az Inter kozmosz együttműködés, amelyben 9 szocialista ország összehangolt tevékenysége eredményeként nagyszerű eredmények születtek. A szocialista országokban készült berendezések tucatjai emelkedtek magasba a Szovjetunió űrhajóin, űrállomásain és különböző műholdjain és bolygóközi kutatást végző űrszondáin. Meggyursitja a technikai fejlődést Az űrrepülés irányítása A Szojuz Szaljut együttes repülésirányításának vázlata Felvetődhet a kérdés: mit adott hazánknak az űrkutatás és mit adtak a magyar tudósok az űrkutatásnak? Hazáinkban a korábbi élv- tizedekben különböző égitestek megfigyelésével: vizuális észlelések állapján elméleti interpretációs tevékenységekkel foglalkoztak. Az e téren szerzett tapasztalatok alapján kezdték 1957- tőr a műholdak megfigyelését, azok pályáinak alakulására vonatkozó számításokat végeztek és azokat a geofizika és geodézia területén hasznosították. A kísérletekbe való közvetlen bekapcsolódás az 1960-as évek második felétől jelentősen növelte lehetőségeinket. Az Imterkozmosz szervezett ke- - reteket biztosított a kutató munkák összehangolására, biztosította, hogy a Szovjetunió gazdag tapasztalatait átvegyük és kialakítsuk lehetőségeink keretei között az űitviszanyoknak megfelelő gyártástechnológiát. — Egyik nagyon fontos hasznunk az űrkutatásból, hogy a magas követelmények szerint dolgozó kutatók szemlélete jelentős változáson ment keresztül. Az űrkutatás eredményei egyre inkább átültethetők a termelés különböző ágazataira, és így az általános technológiai színvonal emelését segítik elő. A technológiai színvonal emelkedése — jói tudjuk — korszerű termékeket — és ennek eredményeként — versenyképességet jelent a világpiacon, ami végsősoron népgazdasági terveink megvalósulását segíti. Távközlés, olajkutatás ügy gondolám részletesen nem kell elemezni azokat az előnyöket, amelyeket az űrtávközlés biztosít számunkra. A televízió lehetőségei erősen korlátozottak voltak mindaddig, amíg a világűrben keringő híradástechnikai műholdak óriás; mértékben ki nem szélesítették. Napjaink eseményei, történjenek akár tízezer kilométer távolságban is, szinte azonnal megjelennek képernyőinken. Ezt is az űrkutatás eredményei tették lehetővé. Ma még szinte belát hatatlanok azok a lehetőségek, amelyek a világméretű meteorológiai, vagy a navigációs rendszer kiépítése tartogat számunkra. Hatalmas lehetőségeket rejt magában az erőforráskutatás, vagyis a Föld távszondázása. — Az emberiség energiaszükségletének jelentős hányadát az olaj és a gáz biztosítja. Elzák tartalékai nem kifogy - hatatlanok. A tartalékok pontos ismerete, amit az űreszközök biztosítanak, lehetővé teszi, hogy időben, feltárják az új energia fel- használásának lehetőségeit Ez fontos számunkra is, de ezen tevékenységek még a nagy országok érdekein is •túlnőnek. A világűr kutatása az erők és eszközök egyesítését, a tevékenységek összehangolását sürgeti. Az űrkutatás eredményei az egész emberiség boldogulását kelt hogy szolgálja. Szerepünk jeleníts így jutunk el a kérdés második feléhez. Mit adtunk mi magyarok az űrkutatásnak? Meg kelj mondani, hogy szerepünk az űrkutatásban, ha \nem is meghatározó, de jelentős. Űrkutatás a mi tevékenységünk nélkül js lenne, de néhány eredeti ötlettel, jól szerkesztett és igényesen kivitelezett műszerünk pedig 'kivívta az űmagyhatalmak szakembereinek elismerését. — Mindez arra kötelez bennünket, hogy tovább szélesítsük az űrkutatásban való részvételünket, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy munkánkkal népünk, a szocialista közösség és az egész haladó emberiség javát szolgáljuk. Szabó József flz átszállás manővere Az űrállomás fontos része az összekapcsolódó szerkezet. mely egyfelől a két keringő űrobjektum összekapcsolására szolgál, másfelől pedig ez a szerkezet egyben ajtó is, mélyet kinyitva az űrhajósok az űrbe való kilépés nélkül szállnak át az egyik űrobjektumibói a másikba. Korábban — például a Szojuzok első összekapcsolásakor — 1969 elején, a Szojuz—4 és a Szojuz—5 csatlakozását követően még külső átszállás történt. Az űrhajósok ezt úgy végezték, hogy először a két Szojuz orbitális fülkéit déhermeti- zálták (a légnyomást csökkentették és a nyílásokat kinyitották). majd az autonóm életfenntartó rendszerű szkafanderben (űrruhában) levő űrhajós kívülről átmászott az egyik űrhajóból a másikba. Mivel azonban e módszer rendkívül bonyolult volt és végrehajtása sok időt vett igénybe, ezért kifejlesztettek egy olyan összekapcsoló szerkezetet, amely hermetikusan csatlakoztatja az összekapcsolt űrőbjektumokat és az űrhajósok — a biztonsági szabályok betartásával — az összekapcsoló szerkezeten levő ajtók megnyitása után úgynevezett belső átszállást hajtanak végre. Ilyen összekapcsoló szerkezettel látták el 1970-től a Szojuz űrhajókat. Ezek az összekapcsoló szerkezetek két félből — az aktív és a pasz- szív részből — állnak. Az aktív rész mindig a manőverező űrhajón van, a pasz- szív rész pedig a nem manőverező űrhajóra, vagy az űrállomásra szerelik fél. A passzív részen található a kúpos vezétőhüvély, csúcsában rövid hengeres szakasszal, míg az aktív részen egy félgömb véggel ellátott hengeres csap helyezkedik el. Az összekapcsolási feladat abból áll, hogy a közelítés végső szakaszán a csappal bele kell találni a hüvelybe. majd pontos manőverezéssel tovább vezetik a csapot a hüvely hengeres részébe, egészen az illeszkedő peremek érintkezéséig. Ezután működésbe lépnek az összekapcsoló horgok és egymáshoz feszítik a két illeszkedő peremet. Belső átszállás esetén a két peremnek hermetikusan kell összekapcsolódnia, hogy a levegő él ne szökjön. Ennek ellenőrzése után lehet csak összekapcsoló szerkezetek közepén levő ajtókat oldalra megnyitni és megkezdődhet az átszállás. Az összekapcsolási művelet fázisai A Szaljut—6 űrállomáson két összekapcsoló szerkezet van: az egyik a mellső, a másik pedig a hátsó átszálló fülkén, a hajtómű egységnél Kozmikus földrajz Termésbecslés űrhajóbél Az űrfelvételek előnyeit hasznosítva, a föld'tartalé- kokikal foglalkozó állami tudományos kutatóintézet munkatársai, a Türkmén Tudományos Akadémia Sivatag- kutató Intézetének a tudósaival, valamint a „Turk- mengiiprozj om” tervező intézet szakembereivel karöltve jelenleg a több mint 1 millió hektárnyi földterülettel rendelkező „Jerbent” szovhoz geobotanikai (növényföldrajzi) térképének összeállításán dolgoznak. A készülő térképen részletesen ábrázolják a takarmánytermesztő területek elhelyezkedését, a fűállomány minőségét és idényjéUegét, a tö- megtakarmány-készileteket. A kolhoz legelőgazdálkodásának a megszervezése ígyszi- gorúan tudományos alapon történik. Az űrfelvételek szolgáltak alapul a Kalmük Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság természeti erőforrásainak a feltérképezéséhez is. A Föld'tartalékok Állami Tudományos Kutatóintézete más Éintéfeetékkel együtt gondosan tanulmányozza a köztársaság területének talajtakaróját, Ennek eredményeképpen készítik majd el a természeti-, mezőgazdasági térképek sorozatát az ésszerű földhasználat és földvédelem megtervezéséhez. A mezőgazdasági termelés szempontjából nagy jelentőségű a termésbecslés — egész köztársaságok vagy nagy tájegységek viszonylatában. Ennek a feladatnak a megoldásához arra van szükség, hogy igen rövid idő alatt összegyűjtsék az információkat a természetesés kultúrnövények állapotáról. Ebben az irányban is folynak kutatások. A Szaljut—6 űrállomás fedélzetén Vlagyimir Ljahov és Vale- rij Rjumin űrhajósok élé a többi közt azt a feladatot tűzték, hogy hasonlítsák ösz- sze a mezőgazdasági növények vetésterületének állapotát az ország európai részén, a szűzföldi körzetekben és az Altáijban. Ezt a feladatot 1979 júliusában a Szaljut—6 fedélzetén vizuális megfigyeléssel teljesítették. Ezek és az egyéb jellegű kutatások, amelyeket az utóbbi időben a Szaljut—fl orbitális űrállomás fedélzetén végeztek, újra meggyőzően bizonyítják, hogy a kozmikus földrajz jövője igen sokatígérő.
