Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-31 / 126. szám

I960, május 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A könyvek varázsa ffy friss megjelené­sű, okos könyvecs­ke. az 1980-as Ma­gyar statisztikai zsebkönyv — bizo­nyító erejű adatokat közöl — többek között hazánk könyv­kiadásáról. a könyvtárak ol­vasómozgalmáról is. Tavaly több mint 8100 könyv jelent meg Magyarországon, 92 mil­lió 300 ezer példányban, minden magyar állampolgár­ra jutott tehát mintegy ki- ' lene friss megjelenésű könyv. A tanácsi és a szak- szervezeti közművelődési könyvhálózat olvasóinak szá­ma meghaladta a kétmilliót, az általuk kölcsönzött kötete­ké pedig az ötvenmilliót. És sorolhatnánk az adatokat, amelyek — föltehetőleg — bárkit meggyőznek: az olvas­nivaló fontos, mondhatni: mindennapi „közszükségleti cikk”. Könyvkereskedők, könyvtárosok a maguk napi gyakorlatából számtalan ide­vágó példát tudnak citálni: van úgy. hogy sorban állnak egy-egy új könyvért, létez­nek csak „pult alól”, elő­jegyzéssel. némi — megen­gedhető — ügyeskedéssel be­szerezhető művek. Az évről évre megrende­zésre kerülő ünnepi könyv­hét sajátos varázsa italán épp annak köszönhető, hogy a könyv, az irodalom ilyenkor mintegy eléibamegy olllvasó- jának — aki könnyen elcsá­bítható. A sok évtizedes ha­gyományokon nyugvó könyv­heti formák kifinomult demokratizmusa lehetővé te­szi. hogy könyvkiadók, könyvkereskedők. írók és ol­vasók — egy bensőségesen ünnepélyes művelődéspoliti­kai akció keretében — olyan környezetben fallálkozzanak. amelynek hangulatát, lénye­gét klasszikus és új irodal­mi művek határozzák meg. Veres Péter — éppen az ün­nepi könyvhét fontosságáról gondolkodva — így írt: „Bi­zonyítanak a ma is élő, hal­hatatlan művek és bizonyít az az eleven hatás, hogy ná­luk nélkül egyszerűen nem tudunk élni. mert náluk nél­kül nem tudunk gondolkoz­ni.” Országszerte — Szolnok megyében is — megkezdő­dött az ünnepi könyvhét ese­ménysorozata. Kinyitottak az utcai könyvsátrak, pavilo­nok: polcaikon, pultjaikon — többek között — kereken száz. erre az alkalomra meg­jelenő könyvújdonsággal. Magyar és külföldi szépiro­dalmi művekkel, szak- és is­meretterjesztő könyvekkel, képzőművészeti albumokkal, verseskötetekkel, gyermekek­nek szánt olvasnivalóval. A tanulás, a szórakozás nagy­szerű eszközeivel! Szépírók. szakírók, költők, ismeretter­jesztők. művészek járják az országot ezekben a napok­ban: az olvasók az alkotás, a kötet könyv mellé megsze­rezhetik az alkotóval való találkozás örömét is. A ha­gyományos utcai könyvvásár, az író-olvasó találkozók mel­lett a Szolnok megyei prog­ramot számos más esemény is színesíti: irodalmi előadó­estek. hangversenyek, nép- művészeti vásár, szerzői es­tek rendhagyó irodalomórák, szakmai tanálcskozási. klub- műsorok és így tovább. Mindennel együtt: jelen­tős. minden társadalmi ré­tegre kiterjedő művelődéspo­litikai akció az idei könyv­ünnep. Olyan, amely alkal­mas az elmélyült olvasás, a művelődés iránti igények fel­keltésére, illetve kielégítésé­re. S ez ma művelődés- ügyünk legfontosabb felada­tai közé tartozik. * * * A könyvünnep országos vi­déki megnyitóját tegnap tar­tották Szegeden. A Szolnok megyei eseménysorozat — ugyancsak tegnap — a szol­noki megyei művelődési központ előtti téren rende­zett nagyszabású könyvvásár megnyitásával kezdődött. Szabó János Kállai Gyula kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének, a mun­kásmozgalomban és a köz­életben, kifejtett több évti­zedes eredményes munkás­sága elismeréseként 70. szü­letésnapja alkalmából a Szo­cialista Magyarországért ér­demrendet adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke tegnap adta át. Jelen voltak a ki­tüntetés átadásánál Németh Károly, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága titkára és Sar­lós István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára. Hagyflíjas filmek Cannes-bál Magyar filmek a világban A Cannes-i filmfesztivál mindkét megosztott nagydí­jas alkotása szerepel a ma­gyarországi moziforgalmazás- ra kiválogatott produkciók között. A magyar mozinézők elé kerül a történelmi tár­gyú japáín „Árnyéklovas”, Akira Kuroszova alkotása, valamint az egy zeneszerző életútját nyomon követő amerikai film, a Bob Fosse rendemé „Mindhalálig dzsessz”. Az átvett filmek sorából kiemelkedik még a különdíj- ra méltatott „Amerikai nagy­bácsi”, rendezője: Alain Res­nais legutóbb a „Gondvise­lés” című művével lépett a magyar közönség elé. Á 22 film közül egyébként hét szerepelt a hivatalos feszti­vál-programban, a többi az egyidejűleg lebonyolított film vásáron keltette fel a magyar szakemberek érdek­lődését. Diplomás fiatalok Kondoroson II munkahelyen kezdeményezőbbek Kenderesen, jelenleg száz­nál több diplomás él, és kö­züliük mintegy ötvenen har­minc éven, aluliak. Vajon a fiatal pályakezdők hogyan érzik magúikat a települé­sen ? Oittttnararinak-e hosz- szabb ideiig, vagy csak át­meneti „megállónak” tekin­tik a nagyközséget? Egyálta­lán: állandó részesei-e a te­jépülés életének, minden­napjainak? Mint általában a jelentős ipar nélküli községekben, itt is a diplomások többsége pe­dagógus. A karcagi H. Tóth Mária negyedik éve él Ken­deresen. — Harmadéves orosz—tör­ténelem szakos hallgató va­gyok Egerben, és a munka mellett a tanulás szinte minden időm lefoglalja. A pedagógus KlSZ-alapszerve- zet tagjaként esetenként mű­sorokat, ünnepségeket, vetél­kedőket szervezünk a fiata­loknak. az üzemeknek, még­is a tanulmányaim miatt rendszeresebben nem tudok bekapcsolódni a helyi köz­életbe. Viszont ideköt a munkahelyem, a szolgálati lakásom, összességében azon­ban jól érzem itt magam. Ügy tűnik, nem választot­tam rosszul, „összebarátkoz­tam” Kenderessel. Tanterv váltó zás, szakiroda­lom-tanulmányozás, óraváz­latok, füzetjavítások garma­dával. Nem lekicsinylő fel­adata a ma pedagógusának a tanórákra való felkészülés. Ezt erősíti meg özse Mária csapatvezető és Balassa Éva. ök már néhány éve taní­tanak. Éva az MSZMP tag­ja is. — Tagja lettem a községi pártbizottságnak is. így még jobban figyelemmel kísérhe­tem a pályakezdők életét, sorsuk alakulását. Különbö­ző fórumokon sokszor el­hangzik: a kenderesi diplo­más fiatalok bármilyen köz­életi feladatot teljesítenek, ha megbízzák őket. Az a bizonyos kezdeményezőkész­ség azonban még hiányzik belőlük. Nekünk pedagógu­Feíadatok és bízatom soknak némileg mentségünk­re szól: közöttünk sok a pá­lyakezdő, a főiskolai tanul­mányait most végző kolléga. Bizony ez a kettős megter­helés önmagában is egész embert, temérdek lemondást követeli A 27 éves Hlesznák Má­tyás. a Szolnok megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás agrármérnöke. egyT ben az állomás KlSZ-alap- szervezetének titkára. — Tősgyökeres debreceni létemre a kenderesi állomást választottam munkahelyül, mivel az itteni telepen fe­lelősségteljes munkáit ígér­tek, amellyé] meg is bíztak. Számítanak rám, kellek, így jól érzem magam. A KISZ- tagok, a társaim jó része szintén diplomás. Előfordul, hogy egy szakelőadás meg­tartására felkérnek bennün­ket, amelyet örömmel telje­sítünk. Sajnos, a mi beosztá­sunk „cigányélet” —" az egyik nap a megye egyik csücskében, a másik nap a másikban, és esetenként ké­ső éjszaka érünk csak ha­za. Ez hátráltat bennünket abban, fiogy jobban bekap­csolódjunk a helyi közélet­be, részesei legyünk a gon­dok megoldásának. A fiatal agrárszakemberek másik csoportja a Novem­ber 7. Termelőszövetkezet­ben dolgozik. Vitathatatlanul nekik is köszönhető, hogy a közös gazdaság elnyerte a Kiváló Termelőszövetkezet kitüntetést. A 27 éves Ko­vács Andrásné agrármérnök most a szószólójuk. — Nagyszerű indulóhelyre kerültem a férjemmel: szol­gálati lakást, felelősségtel­jes beosztást kaptunk mind­ketten. A munkahelyemen KISZ-tag, szocialista brigád- tag vagyok. otthon pedig gyakorló háziasszony, egy két és fél éves kisgyermek anyukája. Ez a két tényező döntően befolyásolja az éle­tem, kevés időm jut másra. Ráadásul én „bevándorló” vagyok. Egyekrői érkeztem, a férjem sem helybeli, és így a legapróbb bevásárlás­tól kezdve mindent nekem kell elvégezni. Ez pedig egy Kenderes nagyságúköz­ségben nem mindig zökke­nőmentes. Ami a közéletisé- get illeti, én úgy látom, a helybeli fiatalok nincsenek a községben megfelelően „megdolgoztatva”. Ezt nem a munkahelyekre értem, ha­nem a közéleti (tevékenysé­gükre. Talán ha folyamato­san több, konkrétabb feladat­tal bíznák meg őket, még jobban kötődnének a tele­püléshez. A munkahelyek vezetőivel, a különböző tisztségviselők­kel folytatott beszélgetések­ből egyértelműen kitűnt, a helybeli, friss diplomások túlnyomó többsége magas színvonailon, jól látja él fel­adatát, a munkahelyén ak­tív, kezdeményező. Mindezeket az észrevéte­leket a község irányítói is megerősítették. Ugyanakkor a helyi tanács vezetői azt is elmondták: a közéletben az eddigieknél rendszeresebben szeretnének támaszkodni az ifjú diplomások szellemi fel- készültségére. Éppen ezért még folyamatosabban igény­be veszik őket szakelőadá­sok, szakmai, politikai tájé­koztatók megtartására, vita­körök vezetésére, sűrűbben szándékoznak velük véle­ményt cserélni a községpoli­tikai célfkátlüzéBek. helyi gondok megoldhatóságáról. Elvégre valahogy így ér­hető el. hogy a legráter­mettebb fiatal értelmiségiek ne csak munkahelyükért, hanem a településükért is végzet t Régüknek, felkészült­ségüknek megfelelően buz- gólkodjanak Kenderesen. D. Szabó Miklós Pásztor Imre: RÉGI IDŐK PARLAMENTJE 11. Kabátban az ülésteremben 1946. március 7.: a Baloldali Blokk tömegtüntetése Kabátban üLtek a képvise­lők 1945. november 29-én az országgyűlés padsoraiban. Hideg volt. de az ország ak­kori helyzete még azt sem tette lehetővé, hogy legalább a törvényhozás házában fűt- senek az ülések idején. S odakint, szerte az országban még hidegebb volt : az értel­metlen vesztett rabló háború következménye­ként nemcsak a szén. ha­nem egyre inkább az élelem is hiányzott, az infláció egy­re nagyobb sebességre kap­csolt. Nélkülöztek, szenved­tek a dolgozók. Azok a po­litikai erők azonban, akik tulajdonképpeni okozói vol­tak az ország ilyen állapotá­nak. örültek ennek a hely­zetnek. Számukra mi sem volt fontosabb, minthogy megőrizzék hatalmukat, uralmukat. 1. Tagadhatatlan, hogy ez a kabátban összeült országgyű­lés az ő sikerüket jelentet­te. Az 1945. november 4-én lezajlott választásokon 57 százalék jutott a Független Kisgazdapártnak — az azon a szavazáson indult legjobb­oldalibb pártnak. Abszolút többség: erről álmodoztak, és ezt meg is szerezték. Kétszáznegyvenöt kisgazda 70 kommunista. 69 szociál­demokrata és 23 parasztpár­ti mandátum ellenében! Ez már valami, ezzel már meg lehet akadályozni, hogy az ország tovább haladjon a de­mokratikus fejlődésnek azon az útján, amelyen a felsza­badulás napjaiban elindult. Nem lehetett.az urak gaz­da nélkül csinálták a szám­adást. Nagy Ferenc miniszterel­nök nem egy csupa kisgaz­dapárti politikusokból, ha­nem egy koalíciós kormány fejeként mondta el bemu­tatkozó beszédét az általá­nos, titkos választásokon megválasztott országgyűlés előtt. Már a választások előtt a kommunisták azt ajánlották, hogy a demok­ratikus pártok egyezzenek meg: a választások után, bármi legyen azok eredmé­nye, koalíciós kormányt ala­kítanak. és ahogy addig, a továbbiakban is közösen vi­selik majd a felelősséget az ország sorsáért. A kisgazda- párti vezetés, amely önma­gában is meglehetősen ve­gyes képet mutatott ott ül­tek benne a munkáspártok­kal, a haladással elkötelezet­ten együttműködő politiku­sok és még a horthysta po­litikában is jobboldalinak számító politikai kalandorok, kénytelen volt elfogadni a javaslatot. Nagy bánatára azoknak a kisgazdapártivá vedlett alakoknak, akik a Horthy-rendszert kívánták visszahozni. Dobi István, a párt akkori baloldalának te­kintélyes alakja, később az Elnöki Tanács elnöke és az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja írta emlékiratai­ban. hogy ő. a régi tekinté­lyes parasztpolitikus. ha Szőnyből Budapestre. a pártközpontba hívták, tsupa ismeretlen ficsúrt látott ott. alig akadt egy-egy ismerő­se. „Ha szabadjára enged­nék ezt a képviselői csopor­tot és pártadminisztrációt — írta —, akár királyt vagy kormányzót is szívesen vá­lasztana a többség, mintsem az adott történelmi hely­zetből adódó kötelességével törődjék. Vannak horthys- táink. nyílt és titkos legiti­misták. akik Ottót remélik megkapni az amerikaiaktól, gyárosok és nagybirtokosok, grófok és zsidó bankárok, nyugalmazott és aktív kato­natisztek, egykori miniszté­riumi és egyéb államigaz­gatási főtisztviselők, polgá­ri demokraták és liberáli­sok, haladó és reakciós ér­telmiségiek. .. A kisgazdapárti jobboldal egyik legtekintélyesebb alakja Sulyok Dezső volt. Egy ravasz pápai ügyvéd, a Horthy-időkben is honatya, a MÉP. a kormánypárt kép­viselője. Politikai irányvo­nalára nézve elszánt nyu­gatbarát és ugyanakkor le­gitimista. Mégis, amikor el­jött az ideje, hogy az or­szággyűlés törvényt hozzon végre a királyság avitt és már 1918 óta csupán elvi­leg működő rendjének meg­változtatásához, és a Magyar Köztársaság megteremtésé­ről, őt bízták meg a párt­ban a törvényjavaslat elő­adásával. Egyebek mellett azért, mert Sulyok mesteri­en értett ahhoz, hogy lát­szólag új elvek hirdetésével a régi világot védelmezze. 2. Lám. mint a köztársasági törvényjavaslat előadója is ..kitett” magáért. Visszament egészen a görög városálla­mokig. de eszeágában sem volt egyetlen rossz szót sem szólni a Habsburgokról, vagy a királyságról. Viszont hosszan taglalta az Egyesült Államok és Anglia példáját. Mondván: az egyik köztár­saság. a másik királyság, de „egyik állam fejlődését, ha­talmának kifejlesztését sem akadályozta meg államfor­mája”. Viszont nagyon elis­merő szavakkal méltatta a Tanácsköztársaságot meg­kezdő Peidl-kormány poli­tikáját azzal, hogy „ebben a kormányban megvoltak a lehetőségei annak, hogy egy demokrácia valósulhatott volna meg Magyarországon”. Az a hatalmas' tömeg, amely 1946. február elsején a Kossuth Lajos téren ünne­pelte a Magyar Köztársaság kikiáltását, nem ilyen kom­munistaellenes, burzsoá or­szágot. hanem népi demok­ráciát akart. Bár a válasz­tók számát tekintve — no­ha ez sem biztos, hiszen na­gyon sokan azért szavaztak a kisgazdaképviselőkre, mert azok demokratikus jelsza­vakkal is operáltak — talán kisebbségben voltak azok, akik meggyűlölték a régi vi­lágot, készek voltak harcol­ni visszatérése ellen és a további politikai haladásért, az erőt tekintve a baloldal ragadta magához a kezde­ményezést. A reakció, amely — a par­lamenti képviselők egy ré­szének támogatását is élvez­te — először a földreform ellen, a földek visszavételé­ért indított támadást, erős és elszánt tömegmozgalom­mal találta szemben magát. Csaknem négyszázezer bu­dapesti munkáshoz az or­szág különböző részeiből ér­kezett parasztküldöttségek is csatlakoztak, amikor 1946. március 7-én a Baloldali Blokk tömeggyűlést hirde­tett. A Blokk programját nyilvánosan is magáévá tet­te néhány baloldali kisgaz­dapárti képviselő is. Egyéb­ként a tüntetés jelszavai kö­zött ott szerepelt: „A Kis­gazdapárt demokratái bará­taink, a reakciósokat elsö­pörjük!” Egy hét sem telt bele, s a Baloldali Blokknak a tö­megek erejével alátámasz­tott követelésére kizárták a Kisgazdapárt soraiból Su­lyok Dezsőt és húsz társát. A pápai ügyvéd-politikus ezekután megalakította a Magyar Szabadság Pártot. Az országgyűlés vitájában ezek egyre szélsőségesebb jobboldaliként jelentkeztek. A parlamenti összecsapások során sorra vereséget szen­vedtek, ha pedig — jórészt a levitézlett úri rend cse­metéiből. leventefunkcioná­riusokból, turulistákból, sőt kisnyilasokból verbuválódott — csoportjaik az utcákon összecsapásokat provokáltak, a szó szoros értelmében is megverték őket. Bármiiyen nagy reményeket fűzött a reakció az 1945. novemberé­ben megválasztott ország- gyűlés összetételéhez a par­lamenti és a politikai tö­megharc együttesen bizto­sította. hogy az ország egy­re határozottabban rátérjen a szocialista fejlődés felé vezető útra. 3. Maga Sulyok, miután az új választási törvény rhegtil- totta,. hogy a Horthy-rend- szer kormánypárti képvise­lői az 1947. augusztus 31-ére kitűzött új választásokon in­duljanak. Sulyok pedig egy­kor MÉP-képviselő volt, lát­ványosan lemondott és fel­oszlatta pártját. Gondosan kerülve az igazi okot arra hivatkozott, hogy „nem biz­tosították számukra a mű­ködésükhöz szükséges sza­badságot”. A Szabad Nép megjegyzése: „A vég méltó volt a pályafutáshoz. A Su­lyok-párt úgy szűnt meg. ahogy működött: népellene­sen és nemzetellenesen”. Sulyok elhagyta az orszá­got. és rövidesen valahol az Egyesült Államokban talál­kozhatott Nagy Ferenccel aki már előzőleg megtette ezt az utat. Nagy volt az, aki 1945. novemberében mint a Ház elnöke egyebek mellett ezt mondta megnyitó beszé­dében: „Arra kell töreked­nünk, hogy a nemzetgyűlés munkáját mindenekfelett a tiszta és kifogyhatatlan ha­zaszeretet irányítsa”. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents