Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-25 / 121. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. május 25. KÜLPOLITIKAI * KÖRKÉP R svéd modell válsága A háborútól másfél évszázada megkímélt Svédországban olyan ese­mény zajlott május első dekád jáhan, amely ott valóságos „háborúnak” beillett. A skandináv ál­lam életét 1909 óta első ízben 'bénította meg sztráj kihűl lám, s végül a munkáltatók engedtek, a dolgozók követeléseinek: az állami vállalatoknál 7,3 százalékos, a magán­szektorban pedig 6,8 szá­zalékos .béremelést vívtak ki a sztrájkolok. „Rranyévek” Az ügy jelentősége ibizio- nyos értelemben túlnő az or­szág határain. Az úgyneve­zett svéd modellt hosszú év­tizedekig úgy tekintették, mint a szociáldemokrácia ál­tal vezetett jóléti állam min­táját, amely megvalósította a „súrlódásmentes osztály­együttműködés” társadalmát. A svéd modell hirdetői azon­ban megfeledkeztek azokról a különleges feltételékről, amelyek e mechanizmust egyáltalán lehetségessé tet­ték. A két világháborútól megkímélt országban, ahol a világ egyik legmagasabb élet- színvonalát élvezik a polgá­rok, 44 esztendeig volt ha­talmon a szociáldemokrata párt. A svéd vezetés elvetet­te az államosításnak még azt a mértékét is, amely más nyugat-európai szociálde­mokrata pártok /programijá­ban természetes. Ehelyett két módszerré!: a rendkívüli progresszív adórendszerrel és a munka—tőke konfliktusok rendezésére kidolgozott me­chanizmussal operált. — Az utóbbi szerződéses formát kapott 1938-ban a Saltsjöba- den városában megkötött egyezménnyel. Ennek lénye­ge: a munkáltatók és a dol­gozók közötti bérvitákat rendszeres egyeztető tárgya­lásokon oldják meg. Alapel­vül szolgált az életszínvonal állandó emelése és a szociá­lis juttatások bővülése is. A sajátos svéd modell évekig zavartalanul műkö­dött. Általában azzal magya­rázták ezt. hogy a szociálde­mokrata párt volt hatalmon, amely biztosította mind a szakszervezetek, mind a munkáltatók „taktikus” ma­gatartását. A valóságban a modell működését sokkal In­kább az segítette, hogy a svéd semlegesség a második világháborúban rendkívüli gazdasági hasznot és kon­junktúrát eredményezett, A háború után egészen az 1973-as olajválságig tartottak az .aranyévek”. A gazdasági megtorpanás első jele volt, hogy a szociáldemokraták 1976-ban elveszítették a ha­talmat az egymással szövet­ségre lépett burzsoá pártok­kal szemben. Akkor az ener­giakérdés — pontosabban az atomreaktorok építésének problémája — csökkentette népszerűségüket. 1979 őszén sem tudták visszaszerezni a kormányhatalmat, bár a választási harcból a legna­gyobb pártként kerültek ki. R sztrájk háttere A mostani sztrájk hátterét az jellemezte, hogy a szociál­demokraták nem tompították a szakszervezeti követelések élét. Sőt, bizonyos értelem­ben' politikai érdekük volt, hogy kiderüljön: a polgári pártok vezetésével a problé­mák nem oldhatók meg. Oka volt a kinfliktus élességének az immár tíz százalék körül mozgó infláció is. Az évek óta halogatott bérrendezés nyomán a követelések felhal­mozódtak, végül május 2-án a munkáltatók (köztük a vi­lághírű Volvo, Saab, Erics­son) 770 ezer munkást „ki­zártak”, azaz felfüggesztet­tek, ahelyett, hogy rendezték volna a problémákat. — A szakszervezetek válaszképpen azonnali munkabeszüntetésre szólítottak fel. A sztrájkhullám gyors ütemben terjedt, de a mun­káltatók továbbra is csak két százalékos béremelést aján­lottak a 11,3 százalékos szak- szervezeti követeléssel szem­ben. A zavarok napról nap­ra fokozódtak a gazdaság­ban. A szállítómunkások megtagadták az olajtermékek továbbítását, Svédország négy Olajfinomítója közül három szintén sztrájkba lépett, ami már átfogó üzemanyaghiány­nyal fenyegetett. Fordulópont? A kaotikus gazdasági-ellá­tási problémák, amelyek az országos munkabeszüntetés következtében kialakultak. kompromisszum-keresésre szorították a polgári kor­mányt. Fällditn miniszterel­nök felismerte, hogy ahány nappal később képesek ren­dezni a munkáltatók és a dolgozók konfftüktusáti any- nyival előbb kerülhet sor a kabinet — kényszerű távo­zására. Ennek tulajdonítha­tó, hogy végül is a kormány szorította a dolgozók köve­teléseinek legalább részleges kielégítésére a imunkáitató- kat. Ez annál sürgetőbb volt, mert a Palme vezetése alatt álló szociáldemokraták a sztrájkrnozgalmat a minimá­lis többséggel kormányzó pol­gári kabinet megbuktatására akarták felhasználni. A „svéd csoda” mítosza azonban így is csorbát szenvedett. Ezzel maguk a svédek is tisztában vannak, ezért tartanak foko­zottan a jövőtől, amelyet in­kább a nehéz idők jellemez­nek majd, mintsem az „aranyévek”. —i—e. Szerszámgépek listája A szerszámgép-felhaszná­lás világranglistája szerint a múlt évi adatok alapján a Szovjetunió áll a második helyen, szorosan az Egyesült Államok nyomában. Len­gyelország a hatodik, Romá­nia a kilencedik, az NDK, Jugoszlávia és Csehszlová­kia foglalja el a 12—14. he­lyet, s Magyarország a kö­zépmezőnyben, a 21. helyen található. Az európai KGST- országok a múlt évben a szerszámgépek világterme­lésében 23,3 százalékkal, az exportban pedig 18,3 száza­lékkal vettek részt. A szov­jet ipar az előző évben mint­egy 230 ezer forgácsoló szer­számgépet állított elő, s eb­ből a digitális, a program és NC vezérlésű gép száma meghaladta a 7 ezret. A szovjet szerszámgépipar el­ső sorban Lengyelország­nak, Csehszlovákiának, az NDK-nak, Romániának és Bulgáriának szállít nagyobb tételekben gépeket, d,e im­portja több mint kétszerese külföldi szállításainak. Ipari robotok A Német Demokratikus Köz­társaságban automatizálással, ipari robotok alkalmazásával gondoskodnak a nehéz fizikai munka megkönnyítéséről. a munkaerő ésszerűbb foglalkoz­tatásáról. Az országban jelen­leg 160 különféle Ipari robotot üzemeltetnek, amelyek automa­tikusan végzik el a gépek ki­szolgálását, a munkadarabok adagolását, a késztermékek le­vételét. a mikroelektronika ré­vén és a manipulátortechnika továbbfejlesztésével bonyolult műveletek elvégzésére is be- programozhatók. Üjabban a te­herautók ajtajának hegesztésé­hez konstruáltak önállóan mű­ködő robotot, másutt pedig a festékszóró pisztolyt kezeli a robot, felismeri a munkadarab megfelelő felületét, és ezt a ki­választott részt szórja be fes­tékkel. Carter és Khomeini Nem sikerült a szelídítési mutatvány ... (Weltwoche — KS) A Közös Piac „szekere” Utasok és stopposok... (Profil — KS) Kijev olimpiai város Történelmi városkép, az 1037-ben épült templommal és kolostorral Kijevben olimpiai labda­rúgó elődöntő mérkőzéseket rendeznek. A központi sta­dionban hét hivatalos mér­kőzést játszanak. A stadion 100 ezer nézőt befogadó tri­bünjeit felújították. A já­téktér megvilágítására 4 ha­talmas, lámpákkal felszerelt oszlopot építettek. A stadi­on területén új,, két-termes edzőépület készült. A.terve­zők az újságírókról sem fe­ledkeztek meg: az új ripor­ter- és tájékoztatási központ bemondó fülkéi, sajtóköz­pontja és híreszközei min­den feltételt biztosítanak a sajtó munkájához. Az olim­piai játékokra Kijevbe ér­kező valamennyi sportoló, hivatalos személyiség és új­ságíró a Rusz-szállodában lakik majd. A sportolóknak ki sem kell menniük a szál­loda épületéből, hogy a star dionba jussanak; a két ob­jektumot ugyanis különle­ges lift köti össze. Ukrajna kétmilliós főváro­sa, a Rusz szállodában lé­vő helyeken kívül 10—12 ezer turistát fogad július— augusztusban a város 16 má­sik szállodájában és 32 di­ákszállójában. Harminc étterem kétezer szakácsa várja a vendégeket ukrán nemzeti fogásokkal. Az olimpia szervezőbizott­sága jóváhagyta a legjobb ukrán szakácsok által össze­állított étrendet. Ebben 80 különböző zöldség, hal- és húsféle található. Aki nem nagyon ügyel az alakjára, egészen különleges ételekre bukkanhat a nemzeti stílus­ban berendezett Verhovina, Natalka, Miin, Dubki, Go- riscse, Hata-Karaszja, Ku- renyi és Cservona ruta éttermekben. A Kijevbe érkező vendé­geket természetesen nemcsak a labdarúgás érdekli. Az olimpia 16 napja az ukrán főváros ünnepségsorozata is egyben. A város 11 színhá­za és a köztársaság 70 mű­vészegyüttese legjobb darab­jaikat mutatják be a világ- irodalom klasszikusaitól a népművészeti alkotásokig. A turisták programjában szerepel az olyan neves mú­zeumok megtekintése, mint az „Aranyraktár”, ahol a csodálatos művészi megfor­málású szkíta aranyékszerek láthatók. Az olimpiával kap­csolatban a vendégeknek különleges olimpiai útvona­lakat állítottak össze), ame­lyeken Ukrajna nevezetessé­geivel ismerkedhetnek meg a külföldi turisták. Az ukrán sportolók is ké­szülnek az olimpiai játékok­ra: 400 könnyűatléta, birkó­zó, labdarúgó úszó és más sportág képviselője szeret­né kivívni az olimpián va­ló részvétel jogát. Az elsőszámú olimpikon jelölt Vlagyimir Jascsenko, a kijevi magasugró világbaj­nok. Ugyancsak kijevi két úszó Európa-bajnok, az „új hullám” képviselői; Szergej Fecenko és Alekszandr Szi- dorenko. A szovjet válogatott leg­idősebb tagja minden bi­zonnyal az ugyancsak kijevi Valentyin Mankin vitorlázó lesz aki a mexikói, münche­ni és montreali olimpián két arany és egy ezüstérmet szerzett. APN — KS Portugália Évforduló kérdőjelekkel Felemásan ünnepelt az idén Portugália. Az 1974. áprilisi forradalom évfordulójának a korábbi években a lakosság, a politikai pár­tok és a hadsereg egyformán megadta a tisz­teletet. Még a jobboldal erői is óvakodtak ellenszelet gerjeszteni a fasizmus eltemetését idéző nemzeti ünnepen. Nem úgy ebben az esztendőben: most először próbálták meg a tavaly decemberben választási sikert elért reakciós pártok csökkenteni e szimbolikus nap jelentőségét. Az ünnep körüli, főleg a háttérben zajlott huzavonák is jelzik, hogy Portugáliában sú­lyos harc folyik a haladás és a reakció erői között. A Sa Cameiró miniszterelnök vezet­te jobboldali kormány kevesebb mint egy esztendőre kapott hatalmat, tehát ezalatt próbálja átformálni az ország politikai arcu­latát. Csapásokat mér az 1974 óta elért for­radalmi vívmányokra, ott, ahol az alkotmány ezt lehetővé teszi. A földeformot teljesen megsemmisíteni nem tudja, de jelentős terü­leteket kíván visszajuttatni egykori tulajdo­nosaiknak, a szegényparasztság kétségbeesett tiltakozása ellenére. Keményebb dió az álla­mosított vállalatok reprivatizálása, hiszen ezt tilja az ország — Nyugat-Európában párat­lanul progresszív — alaptörvénye. A nyílt magánkézbe adást megkerülő kísérleteket pedig megvétózta a katonák forradalmi ta­nácsa. Nem először és nyilván nem utoljára ütkö­zött bele a kormány e különleges alkotmány- jogi funkciókkal felruházott testület ellenál­lásába. Nem mintha a forradalmi tanács és a tábornok-államfő, Eanes hithű baloldali len­ne. De kötelezettséget vállaltak és felelőssé­get éreznek az alkotmányos rend védelméért, s ezt a feladatukat teljesítik is. Érthető hát, hogy a reakció kormánya hevesen támadja a forradalmi tanácsot, s magát az elnököt. A ka­binet mindent megtesz Eanes félreállítására; erre a jövőre esedékes elnökválasztások ad­nának módot. Mivel a hadsereg különleges szerepe Portugáliában jelenleg nem ad sem­mi esélyt polgári jelölteknek, Sa Carneiróék a főtisztek közül választottak megfelelő je­löltet, Soares Cdmeiró személyében. A reak­ciós nézeteket valló katonatiszt azonban ke­vés reménnyel indulhat Eanessel szemben, a jobboldal terve tehát az, hogy lejárassák a jelenlegi államfőt és elvegyék a kedvét az új­bóli jelöltségtől. A baloldal, a hadsereg haladó erői és a portugál tömegek növekvő aggodalommal fi­gyelik a kormány veszélyes manővereit. Ok­kal, hiszen a jobboldali politika nyomán to­vább romlik a gazdasági helyzet. A béreme­lések messze elmaradnak a 20 százalékos inflációtól, a vállalkozók pedig minden támo­gatást megkapnak a kabinettől a bérharcok során. Érthető, hogy újra és újra sztrájkhul­lám söpör végig az országon. A dolgozók reáljövedelme — a hivatalos statisztikák sze­rint is — az 1973-as szintre esett vissza. Portugália előtt tehát sötét távlatok rajzo­lódnak ki. Fél esztendő múlva lesznek a vá­lasztások, s a jobboldal eltökélten folytat­ja offenzíváját, 1980 nagy kérdése, hogy mi­lyen sikerrel, ősszel eldől, hogy mi marad­hat meg 1974 áprilisának vívmányaiból. Avar Károly Összeállította: Majnái- József Kijev egyik új lakótelepe, a Ruszanovka (Fotó: AFN—KS — I. Kosztin felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents