Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-25 / 121. szám

1980. május 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Formás gyártmányok Ilyenkor szokták azt mon­dani, hogy elkeseredésre semmi ok. Majd legközelebb. Akkor azután minden pál­ma az övék lesz. Mi is történt voltaképpen? Csupán annyi, hogy a négy minisztérium és a Magyar Kereskedelmi Kamara formatervezési ní­vódíját egyetlen megyéből kikerülő gyártmány sem kapta meg. Szóval ilyenkor szokták mondani: elkesere­désre semmi ok. Ha mindez kétségbeesésre nem is ad alapot, néhány gondolat felvetésére azonban föltétien igen. Többek között arra — s a formatervezési munkák értékelése is ezt bizonyítja, — hogy ma már a tartalom nem minden. A belbecs mellett egyre job­ban helyet követel magának az a bizonyos külcsín. Vagyis nem elég egy gyárt, mánynak azt tudni, amit minden más termék tud. a nemzetközi piacon, kelletnie is kell magát, ez a jellemző ugyancsak az értékelendő tulajdonságok közé tartozik. Meglátni és megszeretni — mondja egy külföldi tár­gyalása után a hipermodern- nek tűnő darabológépről egyik vasipari üzem főmér­nöke — egy pillanat műve volt. A kérdésre, hogy ők törekednék-e hasonlóan szép formák kialakítására, le­gyintett. örülnek, ha időre, határidőre készen vannak a gyártmánycsoporttal. Kide­rül, saját szakembereik al­kották a „masinát” — úgy hályogkovács módjára for­matervezési szempontok alig-alig kerültek szóba. A vállalatok többsége számol­gatja, figyeli szigorúan a költségek alakulását, a for­matervező szakértő munká­ja többnyire az áthúzott — nem kell, nincs rá szükség, megvagyunk nélküle — té­telekhez kerül. Kicsit ha­sonlatos ezeknek a vállala­toknak a példája azokhoz a mezőgazdasági üzemekhez, amelyek az öntözővízen — mert azért is fizetni kell — akarnak takarékoskodni. Szép számmal találni olyan terméket a megyében, amelynek „tartalmát” a gyá­riak., formáját szakértő em­berek tervezték. A török­szentmiklósi Gépgyártó Szö­vetkezet betonkeverőire nem véletlenül figyeltek fel a külföldi szakemberek, pedig „csak” betonkeverő. Ez a „csak” sűrűn elhang­zik vállalati berkekben. Az csak egy lábos, emez csak egy öltözőszekrény, a másik csak egy emelőberendezés. Vagyis, csak egy gyártmány. Vannak termékek, így pél­dául a ruhák, a rádiók, az autók, amelyeknél már nemcsak a külföldi piacon, hanem a házai boltokban megtalálhatóknál is feltétel a divatos, szép forma. Az említett nívódíj ák viszont azt is bizonyították, nemcsak ezeknek, hanem a menetkö­szörűgépeknek, az aszink­ronmotoroknak, a vízanalí- tikai .készleteknek is lehet szép külsője. Nemcsak lehet, kell is. Igaz, ezek csupán „csak” gyártmányok, viszont ugyan­olyan pénzzel fizetnek érte, mint bármilyen más tetsze­tős formájú cikkért. H. J. Tiszáról!, Jásztelek Kiváló termelőszövetkezetek Két termelőszövetkezetben tartottak tegnap ünnepi gyű­lést az 1979. évi eredményes gazdálkodással kiérdemelt országos elismerések átadá­sa alkalmából. Tiszaroffon, az Aranykalász Termelőszö­vetkezetben ünnepi küldött- gyűlésen értékelték a tava­lyi munkaversenyt, amely­nek során a félezres szövet­kezeti kollektíva az 1978. évinél 40 millió forinttal na­gyobb árbevételt és ötmillió forinttal több nyereséget ért el. A téesz kollektívájának a tegnapi ünnepségen dr. Tresser Pál. a TOT elnök­ségének tagja, a dunavarsá- nyi termelőszövetkezet Öt­vös-díjas elnöke adita át a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, valamint a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa által adomá­nyozott Kiváló Termelőszö­vetkezet címet dokumentáló oklevelet. Ugyancsak az 1979. évi munkasikereiket ünnepel­ték tegnap a jászteleki Tol- buhin Tsz tagjai. A gazdaság gépműhelyében megtartott ünnepi közgyűlésen elhang­zott beszámolóból kitűnt, hogy a tavalyi, 136 milliós árbevétel 12 százalékkal meghaladta a tervezettet. A sikeres gazdálkodásért a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a szö­vetkezeti kollektívát elisme­rő oklevéllel tüntette ki, amelyet dr. Bereczki La­jos, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese adott át a tegnapi ünnepi közgyűlé­sen. A SZIM karcagi gyárának rezgőbélyeges koordináta vá­gó berendezését a tervező, Dorka Imre mutatja be az érdeklődőknek Karcagi szerszámgép sikere a nemzetközi vásáron (Folytatás az 1. oldalról.) Ezek — a vezetékétől függet­lenül működőképes troli­busszal együtt — új termé- ' kék. Nagydíjat kapott a BEAG hangrendszere is, amely öt­venöt nap múlva, az olim­pián, a magyar tévénézők előtt is vizsgázik. Valameny- nyi moszkvai közvetítés hangját magyar berendezé­sek továbbítják. Huszonöt helyszínről, kétezerhatszáz riportertől egyszerre húsz színes televíziós és száz rá­dióadást képes adni a rend­szer, tizenkilencezer termék 600 millió forintos együttese. Hasonlóan magas színvonalú a VBKM eredményhirdető táblája, amely a hozzákap­csolt komputerrel a villám­gyors eredményközlésre épp­úgy alkalmamint az ép­pen zajló sportesemény mozzanatainak megjeleníté­sére és lassított visszajátszá­sára. Ha nem is ilyen bo­nyolult, de minden bizony­nyal hasznos, keresett ap­róság lesz egy másik nagy­díjas termék, a REMIK Rá­diótechnikai Vállalat Tradi- kó hidegindítója: nyolc voltra lemerült akkumulá­torral is biztosítja az autó azonnali indítását. E kira­gadott példák is bizonyítják: érdemes megszemlélni a be­ruházási javak idei szakvá­sárát. Kőhidi Imre A szemüvegellátó központot hordozó Ika­rusz berendezései Irodaberendezések — felsőfokon. Bemutat­ja a Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet mezőtúri üzeme A MEGYE KÉPVISELŐJELÖLTJEI Közös ügyért, együtt ■■ O nt, mint a megyei párt- bizottság első titkárát, jól ismerik megyeszer- te, de keveset tudnak And- rikó Miklósról, a magán­emberről. — Az életem nem külön­bözik azon emberek éle­tétől, akiknek a sorsát a fel­szabadulás határozta m£g. Nyíregyházán, a felső keres­kedelmiben érettségiztem. Akkoriban ez egy munkás­család életében nagy dolog­nak számított, így a miénk­ben is. Azután 1948-ban Bu­dapestre, a Dózsa György Népi Kollégiumba kerültem, és a Közgazdaságtudományi Egyetemen fejeztem be , ta­nulmányaimat 1952-ben. bel­kereskedelmi szakon. Azután a Belkereskedelmi Minisz­tériumban kereskedelmi ter­vezéssel foglalkoztam. Vol­tam a DISZ V. kerületi tit­kára, dolgoztam a KISZ KB- nál, elvégeztem közben a pórtfőiskolát. A Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes veze­tője voltam, amikor meg­választottak a Szolnok me­gyei pártbizottság első tit­kárának. — És most képviselőnek jelölték a városbeliek. Mit szólt hozzá a családja? — Két lányunk van, mind­kettő férjnél, és mindkettő­nek egy-egy gyereke van.' Budapesten élnek, de gya­kori vendégek nálunk, Szol­nokon. Az a legiobb kikap­csolódás számomra, ' araikor ők és az unokáim itthon vannak. A jelölést megtisz­teltetésnek veszem, a gye­rekek is örültek neki, per­sze Ők ezt úgy fogták föl. hogy gyakrabban járok maid Pestre, többször eljutok hoz­zájuk és nem úgy, hogy több lesz a munkám. — A munkát említette. Ho­gyan fogalmazhatjuk meg legfontosabb feladatainkat a megyében? — Ahogyan azt a XII. pártkongresszus és a mi pártértekezletünk is megha­tározta: most az a legfon­tosabb feladatunk, hogy a gazdaság minden területén egy más magatartást, gon­dolkodást és munkastílust valósítsunk meg: úgy. hogy a tevékenységünk a fő cél irányába hasson, hozzájárul­junk a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének, különösen a nemzetközi fizetési mérle­gének javításához. — Mit tehet e célok eléré­séért az országgyűlési kép­viselő? — Szerintem a képviselő akikor tud jól dolgozni, ha azokat a nagy kérdéseket, amelyekben az országgyűlés dönt, a megyében a legjob­ban ismeri, és megtalálja a módját, hogy választópolgá­raival is megismertesse és megértesse azokat a felada­tokat, amelyek az ország, a választókerület előtt állnak, és ő maga is tevékeny ré­szese azok megyalósításának. — Az embereket érdekli, hogy ön a nagy felelősség­gel, elfoglaltsággal járó első titkári tisztsége mellett, ho­gyan tud majd választókerü­lete lakosságával rendszere­sen találkozni, ügyeikkel fog­lalkozni? — A pártmunkás egyik legfontosabb feladata, hogy az emberekkel jó kapcsola­ta lepren. Én itt a megyei pártbizottságon nem vezet­tem be fogadóórát, de aki felkeres, azzal nem mon­dom, hogy feltétlen azonnal, de előbb vagy utóbb talál­kozni szoktam. Az elfoglalt­ságom több lesz, ha képvi­selővé választanak, de ter­mészetesen teljesítem az ez­zel járó kötelezettségeimet. — Visszatérve jelölő gyű­lésére: hogyan hatott önre a nagy érdeklődés, hogy a választókerület lakossága egyhangúlag fejezte ki bi­zalmát? — Nagyon nehéz volna a jelölő gyűlés minden egyes résztvevőjének a köszönete- met kifejeznem az érdeklő­désért — mely mindenek­előtt a párt vonzó politiká­jának szólt — és a nekem előlegezett bizalomért. Azt hiszem, mindennél többet ér majd, ha megválasztásom után minden erőmmel, lehe­tőségemmel a megye álta­lános feladatainak végrehaj­tása mellett különös figyel­met fogok fordítani e nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező munkáskerület­ben ‘lakó, dolgozó emberek élet- és munkakörülményei­re, gondjaikra, szerény le­hetőségeimhez mérten azok orvoslására. Évek óta „brigadéros” a Kengyel határában lé­vő Erzsébet-majorból semmi sem maradt. Szét­bontották a kastélyt a cseléd­házakat. a múltat csak a kas­télyként öreg fái őrzik. Sza­bó Lajosné emlékezetében azonban élénken él minden. Elmerengve néz ki a Tisza Cipőgyár szépen zöld.ellő ud­varára. — Onnan jártam ide tél­víz idején három hónapig minden nap. mire felvettek. A major legalább nyolc ki­lométerre volt innen. Álltunk csoportosan a portán, és igye­keztünk minél magasabbra nyújtani a munkakönyvün- ket, hogy jobban észreve­gyék. Tizennégy éves korától kezdve mezőgazdasági mun­kát végeztem. Tizenhat éve­sen került a Tisza Cipőgyár­ba. — Már az első nap gép­re tettek. — ringliztem. A géptől féltem, mert nagyon csattogott. Félelmemet azon­ban leküzdötte az öröm. hogy végre bekerülhettem a gyár­ba. Szerencsém, hogy Kocsis Ferencné művezetőnő keze alá kerültem. aki aranyos ember volt. Szabóné pártonkívüli. Fia­talabb korában részt vett az ifjúsági mozgalomban. — Nem nagy feladatokat láttam el. de becsületes tag­ja voltam a KISZ-nek. Ami­kor meg „kiöregedtem”, be­kapcsolódtam a brigádmoz­galomba. Hosszú évek óta brigádve­zető. Az idén hatodszor nyer­ték el a Vállalat Kiváló Bri­gádja címet. Néhány évvel ezelőtt megkapták a Magyar Népköztársaság Kiváló Bri­gádja címet is. Első jelentős közéleti szereplése is a bri­gádmozgalomnak köszönhe­tő. — Hetvenkettőben az or­szágos brigádvezetői tanács­kozásom szót kaptam. Em­bertömeg előtt ott beszéltem először. Nem is olyan köny- nyű az ország vezetői előtt tolmácsolni egy hatezer lélek­számú vállalat üzenetét. Az első néhány mondatnál még remegett a hangom. Ügy éreztem, hogy kiszárad a szám. Ittam néhány kortyot. Mondták is a kollégák, nem hiszik, hogy ideges voltam, mert le tudtam tenni a poha­rat. Volt olyan, aki feldön­tötte. Férje szintén cipőgyári. Se­gédművezető. Kislányuk a jászberényi Tanítóképző Fő­iskolán tanul.Amikor a lakás­ra terelődik a szó. az mond­ja Szabóné: — Nagyon hosszú volt az út. míg idáig jutottunk. Először egy felvonulási épü­letben laktunk, majd egy szoba-konyhás lakásban. Tíz év után vállalati támogatás­sal jutottunk kétszobás la­káshoz. Példamutató munkáját ko­rábban is megbecsülték. ;— megkapta például a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Most meg képviselőnek je­lölték, a megye 5-ös számú választókerületében. — A család, a rokonság örült is, meg féltenek is. Ag­gódnak azért, hogy el tudom- e látni tisztemet, lesz-e erőm. energiám közel harmincezer ember érdekeit úgy képvisel­ni. ahogy elvárják tőlem. Bennem is felvetődnek ilyen gondolatok, de azért boldog vagyok, mert megbecsülése­met. munkám elismerésének jelét látom képviselői jelö­lésemben. S. B. Egy időben Ház, ABC Parkolók, kempingek, utcák A Ganz-Vill. erősáramú berendezései — a paksi atom­erőmű generátora, transz­formátora, a 3600 kilowat- tos villanymozdony — szol­noki vasszerkezetekből épül­nek fel­Tavaly decemberben kezdték meg a talajelőké­szítést és cölöpözést Szeged leendő új városrészének építésénél, s azt tervezik, hogy az első 950 otthont ez év második felében átadják. A kifli alakú Rókus-lakóne- gyed négy. és tízemeletes házai között, azokkal egy időben 24 tantermes iskolát. 80 és 100 személyes bölcső­dét, gyógyszertárat, orvosi rendelőt, két ABC-áruházat és vendéglőt is építenek.' A nagy sorozatban gyár­tott vasbeton útpályaelemek gyors térhódítása számotte­vően segíti az útépítők mun­káiét. — Készítésük 1978 végén kezdődött hazánkban. Ezek az útelemek elsősor­ban nem autóutak és -sztrá­dák építésére valók, inkább lakótelepi utakhoz, parko­lókhoz, kempingekhez, mote­lekhez; ipartelepekhez vagy mezőgazdasági munkahelyek útjainak készítéséhez hasz­nálják fel. Az 1973-ban kezdett és öt év múlva si­kerrel befejezett fejlesztő munka eredményeiről s a további lehetőségekről volt szó az Építőipari Egyesület legutóbbi előadóülésén. Pályaelemek — sorozatban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents