Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

1980. május lé. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 flki mindig újat lát Beszélgetés Meggyes László festőművésszel — De a természet nem maga a megtestesült nyuga­lom, a bölcs szelídség. Fes­tőjét viszont már régóta is­merem, sohsem hallottam még szavaival mennydörög­ni, szemeivel villámokat szórni. Amikor azt látom, hogy milyen alázattal és nyugalommal sétál a 'mű­vésztelep fái alatt: ahogy gondolkodik, ahogy beszél, mindig Arany János emléke­zete kísért, a bölcs szavaké: „Ha egy úri lócsiszárral / Találkoztam s bevert sár­ral: / Nem pöröltem, — Fél­re álltam, letöröltem. / — Arany János a legked­vesebb költőm, olvasmá­nyom, a legnagyobbak egyi­— Azért vagyok talán most „fűtöttebb”, mert a festészetemről — mert er­ről van szó — nem szeretek beszélni. A festő fessen, be­széljenek a képei. „Pöröl- jenek” azok. Ami a költőnél a vers, ugyanaz a festőnél a kép... Humánus, realista alapon nyugvó költészet Meggyes László művészete, írja az egyik kritikus. — Elégedett? — Ha valamivel elégedett vagyok, akkor hát azzal igen, hogy a Tisza, a Zagyva­partján, ahol idestova las­san már negyedszázada élek, ma is gazdag témavilág vár rám, s kedvemre dolgoz­hatom, — talán embertár­saim örömére is. — Címadó kérdésünk eh­hez igazodik: most min dol­gozik? — Annyi, de annyi té­mám van, a bőség zavará­val küszködöm. Ha jó idő lesz végre, megyek festeni. — Köszönöm a beszélge­tést. Tiszai Lajos Fotó: Tarpai Zoltán A Szolnoki Galériában ma délelőtt 11 órakor d;r. Sel- meczi. László megyei múze­umigazgató nyitja meg Meggyes László kiállítását. — . Tárlata katalógusának kézirata szerint 77 fest­ményt, 6 pasztellt, 53 akva- rellt és 21 rajzot láthat majd a közönség. Számszerűségé­ben is tekintélyes anyag, még akkor is, ha gyűjtemé­nyes kiállításról van szó. Vi­szont tudjuk, hogy nem sze­ret kiállítani... — Téved, hiszen minden kiállításon ott vagyok ahová meghívnak, vagy amelyen, úgy vélem, nem veszik tola­kodásnak megjelenésemet. Inkább arról van szó, hogy az önálló kiállítások sűrű egymásutánjától idegenke­dem. A festészetet nem tu­dom valamiféle attrakció­nak felfogni, amivel évről évre oda lehet állni a kö­zönség elé. — Életútjának fontosabb dátumai egyértelműen bizo­nyítják, hogy nem tört gyors sikerekre: 1957-ben telepe­dett meg a „vizek partján” — érdekes: a Duna mellől jött ide — s csak 1965-nen vállalkozott gyűjteményes tárlatra. — Inkább csak önálló ki­állításnak vélem azt a be­mutatkozásomat. Talán a mostanit 'lehet már gyűjte­ményesnek nevezni, hiszen huszonhárom éve élek e tá­jon, s azt veszem észre, hogy mindig megújul vala­mi a tegnapi látványból. Vagy csak én változom? Ta­lán én is, de mindenképp igaz, hogy a Tisza vizében a nap és az éj minden órá­jában újabb és újabb arcát tükrözi a táj. Abban érzem elhivatottságomat, hogy fel­tárjam, megmutassam az embereknek azt a szépséget, amit látok, s ami mellett mai, rohanó világunkban el­megyünk naponta, hogy ész­re sem vesszük. Nem tit­kolom, annyira csodálom a természetet, a színek vará- zsos világa annyira lenyű­göz, hogy néha úgy érzem, eggyé válók, a fákkal, bok­rokkal, vizekkel, virágok­kal, mezőkkel, feloldódom a természet semmihez sem ha­sonlítható harmóniájában. Arató ke... Talán az ember-, a természetszeretet ami kö­zös. .. Való, hogy sohsem tipródtam olcsó sikerekért, én sem „pöröltem” mert tudtam, hogy csak a munka vezethet eredményre, az al­kotás az igazi érték. Türe­lem kellett — s kell! —hoz­zá. sok-sok lemondás. De nem vagyok az út végén, je­len s jövő időben is beszél­hetek. .. Aztán majd eldől, érdemes volt-e? — Érdekes, hogy most, amikor önmaga életútjáról beszél, milyen energikus, szenvedélyes. A festőről a képei beszél­jenek Min dolgozik Automata telefonközpont az iskolában A kunhegyesi Híradás- technikai Szakközépiskola a közelmúltban jelentős érté­kű szemléltető eszközzel gyarapodott. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár köz­pontjának és az üzem helyi telepének segítségével az együk földszinti teremben automata telefonközpontot szereltek fel a szakemberek, A mintegy 300 ezer forint értékű, 100 vonalas központ­ból tárcsázás, automatikus kapcsolás után a hívott szám közvetlenül jelentkezik. Je­lenleg a központhoz tíz te­lefonkészülék csatlakozik, így azok lehetővé teszik akár az épületen belüli, akár — a megfelelő vonalak kiépítése után — a községi beszélge­téseket is. A helyi üzemben már elkezdődött egy hathe­tes tanfolyam, amelyen azok a szakoktatók, tanárok vesz­nek részt. Verseghy nyelvművelő verseny Megyei döntő Szolnokon A Verseghy Ferenc me­gyei könyvtár, a megyei út­törőelnökség és a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya idén negyedik alkalommal hirdette meg a Verseghy nyelvművelő versenyt. Az anyanyelv ápolásának jelen­tőségét, a helyes, szép ma­gyar beszéd, s az erre va­ló nevelés fontosságát úgy véljük nem lehet elégszer hangsúlyozni. Éppen ezért örvendetes, hogy évről évre több iskola kapcsolódik be a nemes versengésbe, egyre több diákkal találkozhatunk az iskolai, városi, járási elő­döntőkön. Az idei versenyre mintegy háromszáz hetedik­nyolcadik osztályos tanuló nevezett be. Közülük került ki az a tizenhét pajtás, aki Szolnokon a megyei könyv­tárban tegnap megrendezett döntőn versengett a legjobb­nak járó Verseghy-emlék- éremért. A tanulók —• nem kis szerepe van ebben peda­gógusaiknak — jó felkészü­lésről adtak számot, több­nyire helyesen oldották meg írásbeli és szóbeli feladatai­kat. A legjobbaknak járó Verseghy-emlékérmet végül is Pethő Judit, Dobos Bor­bála, Drahos Ágnes, Kiss II- djkó, Kakukk Tünde és Cs. Nagy Éva kapta meg. Gazdag kulturális program a Balatonon A változékony időjárás el­lenére a kétnapos szezonnyi­tó ünnepség kezdetén, tegnap megelevenedtek a balaton- parti üdülőtelepek. Az üdü­lőkön kívül sokeeer kirán­duló is felkereste a nyaraló- vidéket. Gazdagnak ígérkezik a kul­turális és szórakoztató prog­ram. amelynek nyitányaként tegnap, a kétnapos szezon- kezdő ünnepségen 15 művé­szeti együttes és énekkar lé­pett fel. Siófokon dalostalál­kozót tartottak. Balatonfüre- den tegnap délután nemzeti­ségi folklór bemutató és kó­rushangverseny, este pedig tavi fényjáték, továbbá lam- pionos hajófelvonuMs szóra­koztatta a vendégsereget. 0 keszthelyi nemzetőr Százötven éve született Goldmark Károly „Sakuntala”... „Falusi la­kodalom”. .. „Házi tücsök” Szívbemarkolóan édes melódiák. Goldmark Károly remekművei. Szerzőjük 1830. május 18-án született Keszt­helyen. Tizennégy éves ko­rában ' szakadt ■ el a szülői háztól, és Bécsbe gyalogolt. Fivérénél lakott. Szabadide­jében Jansa hegedűművész­nél tanult. Komponálgátott is. Aztán elkövetkezett az 1848-as esztendő. Ekkor ér­tek Bécsbe a párizsi forra­dalom hírei. Bécs lakossága gyűlölettel fordult Metter­nich kancellár kormányzata ellen. Goldmark Károly is ott volt a tüntető néptö­megben. Goldmark a szabadság- harc után Budára költözött és a Várszínházban hegedült. A társulat olyan szegény volt, hogy csak ketten szol­gáltatták a zenét. Nyomorú­ságos fizetést adtak. Gold- mark éhezett és betegeske­dett. Hét esztendeig tartott hihetetlen nyomora. De ez­alatt már szorgalmasan kom­ponált. Zongoraleckét adott kracjárokért, kottát másolt, hegedült és tanított. A Du- na-parton lakott egy nyomo­rúságos viskóban, a mai Parlament helyén. A magyar zenészek felfi­gyeltek a szerény, dolgos és nagyon tehetséges Gfjldmark- ra. Volkmann Róbert, Mo- sonyi Mihály is kezdte em­legetni, végül tudomást vett róla Erkel Ferenc., Magához hívatta, meghallgatta szer­zeményeit. további munkára biztatta, és rendelt tőle egy vonósnégyest. Erkel támoga­tásával 1859. április 13-án az Európa Szállodában vég­re megrendezhette első szer­zői estjét. Ábrányi Kornél akkor azt írta róla, „zseniá­lis zeneköltő”. De köziben a zeneköltőnek nem volt mi­ből ebédelnie. Az erkölcsi si­ker így arra késztette, hogy Bécsben kísérletezzék. Az akkori Becs mozgalmas ze­nei élete opera megkompo- nálására ösztönözte. Mennyi koplalás fűződik a Sóba ki­rálynője partitúrájához! — Ugyanis ezt a művet írta meg akkor. Száraz kenye­ret evett és csak egy-két tanítványának szüleinél ju­tott olykor rendes ebédhez. Végre megtört a jég — váratlan segítség érkezett. Erkel közbenjárására a ma­gyar közoktatásügy; minisz­ter 800 forint segélyt utalt ki számára. Ha ezt nem kapja meg, akkor a szó szo­ros értelmében éhen hal, és sohasem születik meg a Sába királynője, az opera- irodalom egyik gyöngyszeme. Persze a küzdelemnek mű­vészi vonalon nem volt vé­ge. Bécs közismert kritiku­sa, Hanslick lekicsinyelte Goldmark művét. Kijelentet­te, hogy nevetséges szöve­gekre komponál. Goldmark- nak azonban olyan erős tá­mogatója akadt, aki Bécs­ben minden nehézségen át­segítette: Liszt Ferenc. Az ő beavatkozására mégis bér mutatták a Sába királynő­jét, amely világsikert ara­tott. Goldmark elindult a siker útján. Kevés zeneszer­zőnek adatott meg, 'hogy késő aggkoráig úgy megőriz­hesse alkotóereje teljességét, mint Goldmark. 1915. január 2-án hunyt el Bécsben. Re­mekműveket hagyott hátra. A mai magyar közönség az utóbbi hetekben felfigyelhe­tett arra, hogy a rádió mű­sorra tűzte légszebb kompo­zícióit. — K — „Rajzos” délelőtt a Tallinn moziban Az előtérben Lisziák Elek rajifilmrendező. A legnehezebb „könnyű műfaj” titkairól beszélt Hangulatos gyermekren­dezvény színhelye volt teg­nap a szolnoki Tallinn film­színház. A rendezvényen a „Legszebb filmélményem” című megyei rajzpályázaton legjobban szerepelt gyer­mekek és nevelőik vettek részt. A pályázatra minden korábbinál több gyerek — mintegy 850 — küldte el rajzait. A hat legszebb filmélmény megjelenítőjének jutalma: zárikai táborozás, rajtuk kívül többen kaptak értékes jutaimákat. Az ered­ményhirdetés és a díjátadás természetesen „filmes” kere­tek közt történt. Előbb ve­títettek: a Pannónia rajz­és animációs filmstúdió ki­emelkedő ’ alkotásait, majd Lisziák Elek rajzfilmrendező — a tévéből is jól ismert Könyves Karcsi figurájának megteremtője — avatta be a gyerekeket a rajzfilmkészí­tés titkaiba. Később — mi­közben Nagy Tibor pol-beat énekes megzenésített ver­seket adott elő — a gyerekek is megpróbálták rajzban rögzíteni a látottakat és hal­lottakat. Fekvő nő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents