Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

1980. május 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ÜGYESKEDŐ „SPÓROLÓK" Nem kenyérre kellett... megérte? Lopták az áramot, bíróság előtt felelnek érte Pásztor Imre: RÉGI IDŐK PARLAMENTJE 1. Petőfi bukása A boltból nem vihetünk haza semmit, amié ki nem fizettük. Akadnak persze, akik ügyeskedni próbálnak, fizetség nélkül zsebrevágnak egy tábla csokoládét, egy üveg itókát, csakhogy ez többnyire gyorsan kiderül, a lopás könnyen bizonyítható. Más a helyzet a villamos energiával. A felhasznált áramért utólag kell fizetni... A TITÄSZ szolnoki Üzem­igazgatósága 120 ezer fo­gyasztó áramellátásáról gondoskodik, és ehhez ké­pest igazán elenyésző az a havi 400—450 díjnyugta, aminek kiegyenlítésére kényszerítni kénytelenek az áramfogyasztókat: csak a szolgáltatás szüneteltetése — a villany kikapcsolása — folytán tudják „behajtani” követelésüket. Akadnak olyan adósok is, akik túl akarnak járni a TITÁSZ „eszén” így vagy úgy: egyesek tartozásuk el­lenére se mondanak le a vil­lanyfényről, mások különfé­le manipulációk folytán sa­ját zsebükre „spórolnak”. Ezekkel a mesterkedésekkel nem a szolgáltatót károsít­ják, hiszen a villamos ener­gia társadalmi tulajdon — a TITÁSZ csupán közvetí­ti. — az áram jogtalan hasz­nálata a társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett lo­pásnak minősül. Az idén nyolc olyan fo­gyasztót „fedeztek fel” az áramszolgáltató vállalat dol­gozói* akik jogtalanul hasz­nálták a villamos energiát. Nem egy közülük a mérő­óra zárópecsétjeit feltörve, különféle átkötésekkel olyan kapcsolást alakított ki, hogy a kiiktatott mérőberendezés csupán a fogyasztás töredé­két jelezte, annak alapján számláztak, így a nagyobb hányad fizetetten maradt. Egyik Szolnok környéki termelőszövetkezet anyagbe­szerzője több mint három éven át folyamatosan lopta az áramot. A háromszobás összkomfortba beépített há­lózat terhelési maximuma — ha minden világítótest, és elektromos berendezés egyszerre üzemel, — órán­Kertvárosi fiatalok A hét közepén az MN Sza­muely Tibor nevét viselő ifjúsági klubja látta vendé­gül a Kilián György Repü­lő Műszaki Főiskolán a szol­noki Ragó Antal klub tag­jait a Kertvárosból. Közö­sen emlékeztek meg a Var­sói Szerződés létrejöttének 25. évfordulójáról. Megnyi­tották a témához kapcsolódó kiállításukat, majd sport- programmal töltötték a na­pot. A hétvégét a kertvárosi fiatalök Kolozsváron töltik, háromnapos túrán ismerked­nek a várossal. ként 6 kilowatt. Míg koráb­ban 190—250 kw fogyasz­tásért fizettek kéthavonta, érdekes módon 1976 óta csupán 21, 46, 10, 70 kw-ot mutat a mérő, a szomszé­doknál viszont változatlanul magas, 230—300—480 kw volt a fogyasztás. Feltűnt a díjbeszedőnek, csakhogy az óra a lakáson kívül van* leolvasásért nem kell be­mennie, amikor becsenget a számlával, az ajtóból nincs módja felmérni, hogy milyen berendezéseket üzemeltet­nek, valóban ilyen jelenték­telen-e a fogyasztás — és mert hatósági joggal nem rendelkezik, hívás nélkül nem mehet be. Hosszas megfigyelés után egyik szerelőnek sikerült „tettenérnie” a furcsa mó­don takarékoskodó fogyasz­tót. Amikor a felszólító le­véllel kiküldött csekket a háziasszony meglátta, olyan rosszul lett, hogy orvost kellett hozzá hívni: pár fo­rint híján százezret kell visszamenőleg megfizetniük az illegális fogyasztás bün­tetőtarifával számított díja­ként. Ugyanez — ha folya­matosan, becsülettel fizetnek — körülbelül 30 ezer forint­ba került volna. A népgaz­daságnak okozott kárt — a számla egy részét — már megtérítették ugyan, ám a teljes kiegyenlítésig nem kaphatnak áramot. Ez per­sze csak az egyik következ­mény, mert az ügy a bíró­ságnál folytatódik. . . Kor­szerűen berendezett ottho­nuk, a garázsban álló két gépkocsi bizonyítja: nem kenyérre kellett , spórolni­uk”. .. Nyilván az eljárás végén ...ugrik” annak a Törökszent- miklós közelében élő ötven „Szeghalom” címmel tör­ténelmi, néprajzi és földraj­zi tanulmánykötetet jelente­tett meg a helyi tanács: a szép kivitelű, hétszáz olda­las könyv szerzői kollektí­vája Szeghalom és környé­ke népének életét az újkő- kortól napjainkig dolgozza fel. A kötetben több orszá­gos érdeklődésre számot tartó tanulmány is helyet kapott. Ezek közé tartozik a he­lyi történelmi mondák gyűj­teménye, a jobbágyvilág és 1848—49 néphagyományai­nak leírása, a Szeghalom év körüli vonatvezetőnek is az erkölcsi bizonyítványa, aki bár a MÁV köztisztelet­ben álló, anyagilag is meg­becsült dolgozója volt, ugyancsak manipulált a vil­lanyórával, és 40 ezer forin­tos büntető jellegű számla rendezése vár rá. A bíróság tesz majd pon­tot annak a szolnoki főgé­pésznek az ügyére is. akit három hónapon át tartó fo­lyamatos megfigyelés után „csíptek el”. Az tűnt fel valakinek, hogy az egész garázssoron csupán az ő része fölött olvadt el a hó. Villany nincs, kémény nincs, ugyan mivel fűtenek ott? Kiderült* hogy a falon jCu-t végig az elektromos főveze­ték, arról illegális csatlako­zást épített ki a tulajdonos, amiről több mint 8 kilo­wattóra teljesítményű villa­mos berendezést üzemelte­tett nyolc hónapon át. Ta­láltak a garázsában az iz­zólámpákon kívül hősugár­zót, hegesztő transzformá­tort, elektromos barkácsgé- pet... Hatvanezer forintja bánja a jogtalan áramhasz­nálatot, mert ha nem is üzemeltetett mindent egy­szerre, az előírások értel­mében a megállapított ma­ximális fogyasztásra kell ki­vetni visszamenőleg a bün­tetőtarifával számított dí­jat. A társadalmi tulajdon vé­delme érdekében a TITÁSZ dolgozói — díjbeszedők, szerelők, energetikusok, ren- dészek — állandó figyelő- szolgálatra kényszerülnek, s bizony rengeteg időbe, ener­giába kerül a visszaélések — olykor nyomozói bravúr­nak is beillő — felde­rítése. A kétezer forint értékhatár feletti áram­lopások elkövetőit felje­lentik a rendőrségen, s a hosszadalmas nyomozási, bi­zonyítási eljárás végén a társadalmi tulajdon megká­rosítói a bíróság előtt fe­lelnek tettükért. — rónai — hajdani paraszti gazdálkodá­sát és a mai modern szö­vetkezeti földművelés ered­ményeit feltáró dolgozat. Tartalmazza a könyv Vigh Károlynak, a Nemzeti Mú­zeum főmunkatársának „Til- dy Zoltán életútja” című terjedelmes tanulmányát is — a kisgazdapárti politikus ugyanis 1932-től 1946-ig a szeghalmi református gyüle­kezet lelkésze volt. Képek, térképek, táblázatok teszik szemléletesebbé a tudomá­nyos igényű, ám ismeretter­jesztésre is alkalmas tanul­mánykötetet. Addig a karók és rendek küldték követeiket az ország­gyűlésre, de 1848-ban. a sza­badságharc és forradalom lázas napjaiban először vá­lasztott népképviseleti or­szággyűlést az ország. Ez a parlament néhány törvényé­vel beírta magát nemcsak történelmünkbe, hanem a magyar nép szívébe is. Pél­dául ezek az 1848. június 15- én megválasztott követek mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását, ők fogadták el a Függetlenségi Nyilatkozat tot. De ezen a követválasztá­son bukott meg Petőfi Sán­dor, a pesti március 15-e hő­se, a magyar ifjúság bálvá­nya, a magyar nép nagy köl­tője, a szabadság és forrada­lom jelképe örök időkre. A magyar általános iskolákban Az apostol-t olvasva minden gyerek megtanulja: ennek az elbeszélő költeménynek írá­sára mindenekelőtt a keserű csalódás ihlette a költőt. Az irodalomtörténetbe be­vonult és a nemzet hálátlan­ságáról tanúskodó szabad- szállási választás jegyző­könyve — Kerék József vá­lasztási jegyző kézírásával — fennmaradt. A jegyzőn kívül Szeles László választási el­nök. Balogh Lajos. Szilágyi Lajos és Józan István vá­lasztmányi tag írta alá. S ab­ban egyszerűen nem szere­pelt Petőfi Sándor neve. Hogyan lehetséges ez? 1. Ügy. hogy Petőfi azért bu­kott meg, mert — legalábbis formailag — senki nem is ajánlotta képviselőül. A megválasztott Nagy Károly nevén kívül elhangzott még Tóth Károly, Baiajthy Ven­del. Tóth Pál. Kerek József és Virágh József neve, de mivel ezek mind visszalép­tek, a választmányi bizott­mány „köz akarattal kikiál- tatván” — vagyis egyhangú­lag — Nagy Károlyt válasz­totta meg országgyűlési kö­vetnek. akinek legfőbb eré­nye abban volt. hogy a he­lyi református pap fia lévén megfelelő helyi szövetsége­sekkel rendelkezett a nagy választási manőverhez. Mert az volt, nem válasz­tás a szó mai értelmében. A jegyzőkönyv is rögzíti hogy a választó kerülethez tartozó. Laczháza, Kun Szent Miklós, Szabadszállás, Fülöpszállás. Dorozsma. Városokból öszve- sen jelen vót 760 Választók” gyűltek össze ,a szabadszál­lási Város ház tág udvarán”. Hétszázhatvanan választot­ták; egy törpe kisebbség még a szavazásra jogosultak szá­mát tekintve is, pedig az 1848. V. törvénycikk — 'bár a kor egyik leghaladóbb vá­lasztási törvénye volt — a legszegényebbeket, a nép többségét eleve kizárta en­nek a fontos állampolgári jognak gyakorlásából. És története Ivian annak, hogy miért nem volt a 760 között senlki az országszerte ünne­pelt költő hívei közül. 2. Amikor az országgyűlési választásokat kiírták. Petőfi elhatározta, hogy szülőhe­lyén. a Kiskunságban lép fel követjelöltnek. Nyomtatott proklamációban fordult a több városiból álló kerület választóihoz, hogy elfogadja a képviselőséget, ha megvá­lasztják. de örülni fog. ha különb embert választanak nála. Ebben a röpiratban be­mutatkozott. S magát gyalu­hoz hasonlította a haza föl­építésének munkájában: „Magyarország az utóbbi időkben sokat tett. de még korán sem eleget arra. hogy boldog és szabad legyen ... Magyarország eddig egy nyers fenyőfa volt — most már le van vágva és föl van deszkára fűrészelve, de még nincsen ám meggyalulva, pe­dig előbb meg kell gyalulni, hogy asztal készüljön belő­le — az a dicső asztal, mely­hez majd odaül vendéges­kedni a két földi istenség: a boldogság és a szabadság ... Annyit jó lélekkel mondha­tók, hogy én már megpróbált gyalu vagyok, meggyalultam sók faragatlan tüsköt, és nem esett rajtam csorba...” A proklamációban ■— akár­csak kétrendbeli választás előtti környékbeli körútjai alkalmával — Petőfi nem hí- zelgett a választóinak. Kere­ken megírta, megmondta: azt várja a kiskunoktól, hogy többet tesznek majd a haza üdvéért, mint addig tettek. S ezzel valósággal szállította a muníciót a kerület konzer­vatív. vagyonos elemeinek, az úgynevezett kaputosok- nak. Nekik ez a Petőfi túl­ságosan radikális volt. nyi­latkozataiból ...communistikus tanokat” hallottak ki. Már amikor június 12-én Petőfi Kunszientmiklósra ér­kezett és beszélni kívánt a néphez, Viirágh Dénes város­bíró azzal akarta ezt megtil­tani. hogy a követjelölt majd „kommunisztikus tanokat hirdet és föl találja lázi tani a népet az uraik ellen”. A népgyűlést megtartották, s Petőfi azzal a meggyőződés­sel távozott, mint még ugyanaznap Szabadszállás­ról: a nép majdnem kivétel nélkül őt támogatja. Az ese­ményekben azonban inkább Szabadszállás bírái játszot­ták a főszerepet. Már akkor megfenyegették Petőfit, hogy a követválasztás napján an­nak színhelyén meg ne je­lenjen mert „a nép ingerült, s nem állhatunk jót, méltó haragja fölgerjedésében le­hető dühiért”. S aztán eljött a követvá­lasztás napja. Nagy Káro- lyék már előző estére tökré- szegre itatták a választó né­pet és az ivás. ordít ozás egész éjjel tartott. Az eredmény: a részeg csürhe megtámadta a költőt, amikor a választás reggelén a szabadszállási vá­rosházára ment. A választá­si elnöktől és jegyzőtől pedig nem védelmet, hanem újabb fenyegetéseket kapott. Így kénytelen volt a felajánlott kocsit igénybe venni. Az pe­dig egv mellékúton vitte Kunszentmlklós felé, pedig az ottani és a lacházi Petőfi választók a rendes megyei úton igyekeztek Szabadszál­lás felé. Amikor azok meg­érkeztek Szabadszállás hatá­rába, az ottani kortesek az­zal fogadták őket, hogy Pe­tőfi megszökött. A becsapott emberek csüggedten vissza­fordultak. nem várták be a szavazást. Elvégeztetett. Nagy Károly egyhangúlag lett követ. Pe­tőfi Sándornak még a neve sem hangzott el! „Ha még át nem láttátok, majd át fog­játok látni, hogy vétkeztetek, nagyot vétkeztetek ellenem és magatok ellen és akkor pirulni fogtök. szégyenlerii magatokat, és sokért nem ad­nátok. ha nem történt volna meg az, ami megtörtént”. A szabadszállási visszaélé­sek országszerte is felhábo­rodást keltettek. Táncsics Mihály a Munkások Üjságá- ban: „Gondoljátok csak meg barátaim, mennyi álnoksá­got, gazságot kellett némely kaputosnak elkövetni, hogy a kedves népembert, Petőfit megbuktassák! Én meg va­gyok arról] győződve, hogy az elámított kiskunsági nép rövid idő múlva átlátja hi­báját, megszégyenülve kér bocsánatot szeretett emberé­től. s meg fogja átkozni azo­kat. kik a nép jóságával olyan rútul visszaéltek”. 3. És ismét Petőfi: „De én azért nem a népet kárhoztatom, hanem ámítóit. félrevezetőit, kiket egykor a törvény és az isten egyaránt meglafkoltat... a nép én előttem szent, annyival in­kább szent, mert gyönge, mint az asszony, s mint a gyermek”. (Folytatjuk) üzembehelyezték az új győri vízmüvet. A Í70 millió forintos fejlesztéssel a városi vízmű napi kapacitása húszezer köbméterrel nőtt. Az új vízművel együtt a régi is üzemel. így a jelenlegi víztermelés negyvenháromezer köbméterről hatvanháromezer köbméterre nö­vekedett, és ez azt jelenti, hogy a nyári csúcsigényeket is zavartalanul kielégítik Győrben Helytörténeti tanulmányok A pesti Redoutban, a Vigadó elődjében ült össze 1848-ban az országgyűlés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents