Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

1980. május 18.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Milliók, milliárdok — beruházásokra

Premixet, tápszert készítenek a Phylaxia karcagi gyárában ahol évente mintegy 65 ezer tonna kukoricát dolgozhatnak fel

i: - .jgyEjTj

W Hr

k fin

k p* aK- 1

Kunszentmárton és a járás mintegy 38 ezer lakójának naponta 15 tonna kenyeret és péksüteményt készítenek a helyi TÖVÁI.L kivitelezésében 1979. május elsejére elkészült új, korszerű sütőüzemben

Csak milliárdokban fejezhető ki azoknak az ipari beruházásoknak az értéke, amelyek az ötödik ötéves terv időszakában készültek el, vagy még készülnek. Legtöbbjük jellemzője: azzal a céllal hozták létre, hogy munkába állításával minél több gyártmány utazzon külföldre, vagy olyan termék előállításához járuljon hozzá a , létesítmény, amelyet eddig dollárért vásárolt az ország. Néhányu- kat, ilyen például a Tisza- menti Vegyiművek nátrium- tripolifoszíát üzeme vagy a zagyvarékasi Béke Termelő- szövetkezet baromfifeldolgd- zója, abból a bizonyos 45 milliárdos keretből finanszírozták, amelyet az exportárualap bővítésére, importkiváltásra hozott létre a kormányzat. A vállalatok, a szövetkezetek nagy része saját erőből igyekezett létrehozni beruházásokat.

Mások éltek a hitel adta lehetőséggel, így például a Növényoiajipari és Mosószergyártó Vállalat. A martfűi növényolajgyár beruházási költsége mintegy 2,5 milliárd forint. A létesítmény elkészülte után várható termelési produktuma, exportja jelentősen hozzájárul majd a népgazdasági egyensúly javításához. A martfűihez hasonlóan a szántóföldből nőtt ki Karcag határában a Phylaxia gyára is, amely premixet, karbamidos tápszert készít. Termelési értéke évente mintegy 800 millió forint.

Milliókról, milliárdokról esett szó eddig, pedig jelentős súllyal esnek latba a kisebb, tételek is, hiszen a termelékenység növeléséhez ezek a rekonstrukciók, gép- beszerzések jelentősen hozzájárultak. Így p,éldául az automata esztergák, a SZIM karcagi gyárában vagy a műanyag fröccsöntő gépek a Kontakta, a Fémfeldolgozó i Szövetkezet mezőtúri üzemeiben. Persze voltak szép számmal olyan vállalatok, szövetkezetek az ötödik ötéves tervidőszakiban, amelyek a lakosság ellátásának, kiszolgálásának javítását segítették beruházásaikkal,

mint például a sütőipari vállalat vagy a rákóczifal- vi Rákóczi Termelőszövetkezet. Az utóbbi az üvegház- városában nevelt primőr áruival tette magát ismertté a megyében.

Naponként 45 ezer köbméter friss vízzel látja el a megyeszékhelyet, s néhány környező községet is a szolnoki felszíni vízmű

Száznégymillió forintos költséggel

épült fel a túrkevei Vörös Csilla? Termelőszövetkezet 1040 férőhelyes új tehenészeti szaktelepe

Ma már okos célgépek segítségével készülnek az ipari hűtőberendezések a jászberényi Hűtőgépgyár új üzemében

A MEGYE KÉPVISELŐJELÖLTJEI

Hazajöttem, dolgozni akarok

P

app Lajost nemrég választották meg a törökszentmiklósi városi pártbizottság első titkárának.

— őszintén mondom, a nagy bizalom nekíelm nagy örömet jelént mindmáig — mondja. — Bár Nyíradony- ban (Születtem, egész gyermekkorom. ifjúságom Tö- rökszentmiklóshoz köt. Itt jártam iskolába, általános és technikumi tanulmányaimat is itt fejeztem be. Aztán — rövid budapesti munka utón — hazajöttem. Először a földművesszövetkezetnek járási központjában dolgoztam, majd 1961-ben fontos esemény történt az életemben. Ekkor lettem a párt tagja, s tíz éven át a város ifjúsági mozgalmában dolgoztam. Innen kaptam újból bizalmat, s 1969—72 között elvégeztem az MSZMP Politikai Főiskoláját. Tanulmányaim befejezése egyúttal búcsút is jelentett szeretett városomtól. Szolnokon először a megyei pártbizottság apparátusában, majd a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának titkáraként tevékenykedtem.

— Aztán a városi pártértekezlet az idén ...

— Igen. Február óta itthon vagyok, ismerkedem — nem. nem mindennel — csak azokkal a dolgokkal, amelyeket korábban nem volt alkalmam és kötelességem alaposan ismemi.

— Az alkalom és a kötelesség most méginikább megvan. mert képviselőnek jelölték.

— A Mezőgép nagy műhelycsarnokában volt az első jelölő gyűlés. Ezerötszáz ember volt ott. ültek a gépeken. munikásruhában. s nem keresték szemükkel se. ki. melyik ember az. akit a Hazafias NépfronJ képviselőjüknek jelöl. Ismertek. Csakúgy, mint én az elődömet. Varga Sándor elvtársat, akire úgy tekintek, mint atyai jó barátra. Olyan jól. tisztességgel és a politika szolgálatában szeretném végezni a képviselői munkát, ha megválasztanak. mint ő tette.

Papp Lajos, ha megválasztják a 8-as számú ország- gyűlési választókerület képviselőjeként nemcsak Törökszentmiklós, hanem Tisza- püspöki és Tisza tenyő polgárait is képviseli majd a Parlamentben.

— Tudja, egyszer már jártam az Orszógházban. 1968 decemberében a KIMSZ megalakulásának félévszázados jubileumán, a KISZ Központi 'Bizottságának ünnepi ülésén voltam ott. Akkor nagy-nagy megilletődöttség- gel léptem be a törvényhozók házába. Meglehet, öt évig ..hazajárok” majd oda is. Mert ’Miklóson már itthon v^«»r0k. és nem félek a munkától, szeretnék megfelelni a bizalomnak, amit elvtársaimtól. és most a választópolgároktól kaptam.

S. J.

Meghatározó

a gazdálkodás színvonala

B

ugán Mihály, a tisza- őrsi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke a megyei 12-es számú választó- kerület országgyűlési képviselőjelöltje. A 38 éves vezető debreceni születésű, azonban Nagyivánlban nőtt fel, az általános iskolát is ott fejezte be. Főiskolai, illetve egyetemi tanulmányainak színhelye Kecskemét és Budapest volt.

„Diplomásként visszatértem Nagyivánba, ahol kezdetben főagronómusként dolgoztam. később pedig elnöknek választott a tagság. Az 1975-ös termelőszövetkezeti egyesülés után is én lettem a megnagyobbodott tiszaőrsi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke.

Adottságaink kedvezőtlenek. Ennek ellenére úgy érzem, hogy közös gazdaságunk a jó közepes szövetkezetek közé sorolható, tagságunk, igyekszik, becsületesen dolgozik.

Ami közéleti tevékenységemet illeti, 1962-ben vettek fel a pártba, a tiszaőrsi Nagyközségi Közös Tanácsnak vagyok tanácstagija, és beválasztottak a járási pártbizottságba is. Ezek a tisztségek jó iskolának bizonyultak a számomra, hiszen ilymó- don választott testületek tagjaként szólhattam, véleményt cserélhettem a tiszafüredi járás. a mezőgazdaság helyze- Itéről. az eredményekről, a gondokról egyaránt.

Az országgyűlési képviselői választókerülethez Tiszafüred. Tiszaszentimre. To- majmonostora. Tiszaőrs. Ti- szaigar, Napviván tartozik. Ezek a településék részben eltérő, részben azonos gondokkal küszködnek. Tiszafüred városiasodik. a fejlődés minden nyűgével, bajával, ami — úgy gondolom — nemcsak helyi, hanem járási.

megyei ügy. mert gyarapodása kihat a környékre is. A Tisza II. üdülőkörzettel nincs minden rendben, továbbá a járás termelőszövetkezeteinek belvízgondjadt is előbb-utóbb meg kell oldani.

Talán nemcsak a gazdasági szakember mondatja velem: ennek a választókerületnek mégsem ezek a legégetőbb gondjai, hanem a gazdálkodás stabilizálása. Elvégre egy község lakóinak életében mindig meghatározó szerepe van a termelőszövetkezetnek: pozitív, és olykor negatív értelemben is. Különösen akkor, ha ott helyben a közös gazdaság jelenti az egyetlen elhelyezkedési. kenyérkereseti lehetőséget. Tudom, nem könnyűek a feladatok, de ha megválasztanak, remélem, hogy a szorgalmas munkahelyi kollektívákkal, a helyi, a járási. a megyei, az országos testületek támogatásával jó néhány említett kérdésben sikerül valamilyen megoldást találnunk, sikerül előbbre jutnunk.”

D. Sz. M.

Huszadik éjjel „nyeregben”

Már nyiladoztak a Vegyiművek fényei, mire a koraesti szürkületben rátaláltunk az abonyi határhoz közeleső földeken dolgozó vetőgépekre. Ütközben Csomós Béla. a tószegi Petőfi Tsz termelési elnökhelyettese elsorolta, mennyire jutottak az alaposan megkésett tavaszi munkákkal.

— Idejében, április 12-én megkezdtük a vetést, de egyheti folyamatos munka után egészen május 1-ig az eső miatt csak hébe-hóba tudtunk rámenni a táblákra a gépekkel. Tavaly május 5-én jelentettük a tanácsnak, hogy befejeztük a vetést.

— A többi tavaszi növény?

— A cukorrépa, a napraforgó együttesen 1300 hektáron szépen sorol. Csakhát hideg rá az időjárás, nagyon lassan fejlődik. A kártevők bezzeg nem fáznak, már felütötte a fejét a drótféreg, meg a kukoricabarkó.

Ahol megálltunk, az inokai tábla eső előtt bevetett innenső felén félarasznyi kukoricát mutatott az elnökhelyettes.

* * *

A kél Becker vetőgép éppen találkozott a tábla közepén. Ahogy „kezeltünk” a traktorosokkal. Voller Béla,

idős Szálai Béla. S. Tóth János. Szentmártoni Károly viszonozták sorban a jóestéteket.

— Május elseje óta nyújtott műszakban dolgozunk — magytaráata S. Tóth János.

— Reggel hattól este 9-ig, 10-ig. Egy-egy gép napi teljesítményét 12—15 hektárral tudjük így megnövelni.

— Mit szól a család a túlórázáshoz?

— Hát este. amikor hazamegyünk, semmit, — vette tréfásra Volter Béla — mert hogy már alszanak. Reggel megint csak semmit, mert még alszanak.

* * *

Ától Istvánék csataszögi házának ablakából már a tévé fénye szűrődött ki. Res- tellkedve hívtuk el a családtól a ikőtellki Ady Tsz fiatal ágazatvezetőjét, de nélküle nem! mentünk nekivágni a Sötét határnak.

— Nem is tanácsos csak úgy vaktában csámborogni

— magyarázta a nagykörűi kerület felé menet. — Rendben tartjuk ugyan üzemi útjainkat, de most némelyiknek porzik az eleje, bemtebb meg sár fogja a kereket.

Még az esők előtt földbe került a tsz-ben a napraforgó, a lúcema, a cukorrépa és

a rizs, összesen 1350 hektáron.

— Ez is csak úgy sikerült — sorolta az ágazatvezető. — hogy április eleje óta éjjel- nappal dolgozik a talajelőkészítésen két gépünk, kombi- nátorokkal. A vetésre is nyújtott műszakot szerveztünk. talán húszadikáig így földben lesz mind az 1600 hektáron a közös, a háztáji és a silókukorica.

Jókora vadnyulat riasztott meg a kocsink, egy ideig előttünk cikázott a dűlőúton, aztán az éppen kiforduló traktor reflektorától megrémülve oldalt belevetette magát az éjszakába.

— Na. ebből se lesz pörkölt — nevetett a K—700—Á típusú traktorról leszálló Tóth János. — Jól mondja Ától István, más évben ilyenkor már a kukorica első kultivátorozásához készítettük elő a.1 gépeket.

— Fárasztó lehet egész éjjel a traktor nyergében.

— Megszokja az ember, ha

ez a dolga. A huszadik éjszakát töltöm gépen, heti váltásban Gazdag Imrével. Mondja az asszony, már reklamált is a kislányom, de a délelőtti lepihenés előtt mindig kárpótolom egv kis játszadozással. T. F.