Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-17 / 114. szám

1980. május 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Választási nagygyűlések Salgótarjánban és Debrecenben Takarékosabb gazdálkodással Kiváló lett a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz Az ünnepségen részt vett és felszólalt Andrikó Miklós a mezőgazdaság termelés- szerkezetének jobban kell igazodni területi adottsága­inkhoz. Mindez megkíván­ja a főágazatok és az ága­zatok arányának helyes ki­alakítását. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a termőföld ésszerűbb haszná­latára, takarékoskodni kell, s gazdálkodni az eszközök­kel, az energiával. Jó üzem- és munkaszer­vezéssel, — hangsúlyozta — nlagyobb munkafegyelemmel, ösztönzőbb bérezéssel segít­hetik elő a mezőgazdasági Megvannak a termelés feltételei A megyei pártbizottság 1980-ra a mezőgazdasági ter­melés hat-hat és fél száza­lékos növelését határozta meg. Ezen belül a növényi termékek tíz százalékos, az állattenyésztés hozamainak pedig 1—2 százalékos eme­lését. Céljaink, feladataink nagyok — hangsúlyozta —, de nem teljesíthetetlenek, mert a termelés feltételei biztosítottak. A technikai, a technológiai felszereltségben, a megyében, nincs különö­sebb gond. Természetesen a célok megvalósításának leg­biztatóbb feltétele a terme­lőszövetkezeti dolgozók szor­galmas munkája, a tenniaka- rása és áldozatvállalása. Ha­talmas erő az a képzett, gár­da, — szakmunkások, tech­nikusok, mérnökök, akik a mezőgazdasági üzemekben, megyénkben fegyelmezetten és jól dolgoznak. Ez a mi aranytartalékunk — fűzte hozzá a megyei pártbizott­ság első titkára, majd a me­zőgazdaság időszerű tenni­valóiról beszélt. Gond ugyan, hogy a ked­vezőtlen időjárás miatt a tavaszi munkákkal kissé el­maradtak a gazdaságok. — Mindez azonban a kétségbe­esésre nem adhat okot. A tavalyihoz hasonló vagy an­nál is jobb szervezettséggel, rugalmassággal, körültekintő munkával a lemaradás pó­tolható. Felszólalásának további ré­szében Andrikó Miklós poli­tikai és társadalmi életünk aktuális kérdéseiről beszélt. Arról, hogy a XII. kongresz- szus legnagyobb jelentősége Kiváló a kenderes! tsz a tejipari és a vetőmag- termeltető vállalat üzemekben a munkaidőalap hatékonyabb felhasználását. Arra kell törekedni, hogy mindenki ott dolgozzék, ahol munkájával a legnagyobb társadalmi hasznot tudja el­érni. Egyik tartalék a mun­kaerőgazdálkodásban a ter­melő és a feldolgozó kapcso­latának, együttműködésének kiszélesítése. Nem jó dolog — mondotta Andrikó Mik­lós, — hogy sok esetben a szomszédos termelő üzemek sem ismerik egymás ered­ményeit, gondjait, nemhogy közösen fejlesztenék tevé­kenységüket. számunkra: megerősítette több mint húsz éve folyta­tott politikánkat, amely biz­tosítja hazánkban a szocia­lista építés eredményes to­vábbvitelét. A társadalmi munkamegosztásban bárhol is dolgozik valaki, világos és egyértelmű politikai el­igazítást, iránymutatást me­ríthet a kongresszus határo­zataiból. Az elkövetkezendő hetek nagy fontosságú belpolitikai feladta: készülődés a június 8-i országgyűlési képviselő és helyi tanácstagi választá­sokra. Az előkészületek so­rán a szocialista demokrácia fórumain a jelölő gyűlése­ken, a választási gyűléseken, a különböző rétegtalálkozó­kon megyénkben is sok tíz­ezer ember folytatott esz­mecserét, társadalmunk helyzetéről és jövőjéről, ki- sebb-nagyobb közösségek gondjairól és terveiről. Cé­lunknak azt tekintjük — hangsúlyozta —, hogy pár­tunk politikáját megértő és elfogadó választópolgárok szavazatukkal támogassák a népfront választási program­ját vállaló képviselő- és ta­nácstag-jelölteket. Azt tart­juk. hogy a nép' szolgálata nem önmagáért van, ha­nem a dolgozók ügyének képviseletéért. Ezután jókívánságok kö­zepette nyújtotta át a me­gyei pártbizottság első tit­kára a szövetkezet elnöké­nek a Kiváló Szövetkezet címet dokumentáló oklevelet, majd kitüntetések átadásá­ra került sor, végül hozzá­szólások következtek. Országgyűlési képviselő je­löltjeivel — Brutyó Jánossal, az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottságának elnöké­vel, valamint dr. Fancsik Já­nossal, a salgótarjáni Mad- zsar József kórház osztály- vezető főorvosával —1 talál­kozott tegnap Salgótarján la­kossága. A József Attila Mű­velődési Központ színházter­mében megtartott választási naigygyűlésen Marczinek Ist­ván megyei népfronttitkár köszöntő szavai után Brutyó János lépett a szónoki emel­vényre, és a többi között a következőket mondta: — Pártunk XII. kongresz- szusa körültekintően elemez­te országunk helyzetét, ennek alapján megjelölte, és hatá- rozaitailbBn rögzítette a to­vábbi feladatokat. E határo­zatok szolgálnak alapul a következő évék tennivalói­hoz. amelyek megvalósításá­ra szólít választási felhívásá­ban a Hazafias Népfront is. Népünk helvesléssel fogad­ta ezeket a célkitűzéseket — hangoztatta a szónok, de ah­hoz, hogy pártunk határoza­tai szerint végezhessük mun­kánkat. az egyetértésen túl jól kell ismernünk lehetősé­geinket. és máginkább azon kell munkálkodnunk, hogy minden előre vivő kezdemé­nyezés zöld utat kapjon, és megvalósul j on. Hangsúlyozta: — — El kell érnünk, hogy olyan közszeláem váljék uralkodóvá, amelyben a leg­főbb értékmérő a munka, az elosztás aiaoia pedig a mun­ka szerinti teljesítmény. Ezt követően d.r. Fancsik János emelkedett szólásra. Beszédében egyebek között A különböző lakossági fó­rumokon, így a közelmúlt­ban lezajlott tanácstagi je­lölőgyűléséken is gyakorta esett szó a szolgáltatásokról. Társadalmi méretű, és he­ves viták tárgya: az iparo­sok, javító, karbantartó szak­emberek. s a szolgáltatások efT'“b terepén tevékenykedők kellő igyekezettel igazod­nak-e a megrendelő óhajai­hoz, megfelelő szakértelem­ről tesznek-e tanúságot. Min­dent összevetve alighanem több a panasz, mint a dicsé­ret. gyakoribb a bírálat, mintsem az elismerés nyug­tázása. És még több lenne, ha a szolgáltató ágazatok nem mutattak volna föl olyan mértékű fejlődést, mint amilyenre szerte az or­szágban példát találhatunk. A fővárosban és vidéken az utóbbi öt esztendős terv­periódusban a korábbinál jó­val nagyobb dinamizmussal foglalkozott az értelmiség­nek a város életében játszott szerepével. — Az értelmiség — mon­dotta ma már nem húzódo­zik a tisztázó vitáktól, véle­ményt mond gazdasági, ter­melési. várospolitikai kérdé­sekről. hozzájárul a város arculatának, kulturális és szellemi életének formálásá­hoz. * * * Választási nagygyűlést tar­tottak tegnap Debreceniben, a városi sportcsarnokban. A nagygyűlésen Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Hajdú-Bihar megye 1. szá­mú választókerületének kép­viselőjelöltje mondott beszé­det. Bevezetőben az ország. Hajdú-Bihar megye és Deb­recen felszabadulás utáni fejlődéséről, mai helyzetéről, gondjairól beszélt, ezt köve­tően az időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkozott, majd a Hazafias Népfront munkájáról szólt. Már több évtizedes tapasz­talat bizonyítja — hangoztat­ta —. hogy a népfrontmozga­lom alkalmas keret a közös munkára és mindazok tömö­rítésére, akik szocialista cél­jainkkal egyetértenek. Az új társadalmi rend. a szocializ­mus. kezdetben csak a kom­munisták programjában sze­repelt, s közvetlenül a mun­kásosztály érdekeit fejezte ki. Később — nagyrészt az ipari munkásság útmutatása alapján — a dolgozó paraszt­fejlődtek a szolgáltatások. Az ellátás színvonalának növe­lését is jelzi a termelési ér­ték emelkedése. melynek mértéke Budapesten mintegy 35 százalékot tett ki az utób­bi fél évtizedben. Az illetékesek vélekedése szerint a további teendők el­sősorban nem a kapacitás növelése, a minőséget kell javítani^ s a (munkatempót gyorsítani. E cél érvényesülésének máris akad jele. Hajdú-Bi­har megyében például jelen­tősen csökkent a fogyasztói rekLaimációk száma, kivált a (textiltisztítást, a híradás­technikai eszközök javítását illetően. A megyében öt esz­tendő alatt a gépkocsi és mo­torkerékpár-javítás. _az elekt­romos háztartási gépek ja­vítása. a textiltisztítás az építőipari szolgáltatás telje­sítményértéke kétszeresére emelkedett. jára lépett. Természetes, hogy az értelmiség a két nagy dolgozó osztály mellé állt, segítette társadalmi tö­rekvéseik megvalósítását. A szónok végül a népfront­nak a választásokkal kapcso­latos tevékenységével, a szo­cialista Magyarország parla­mentjének munkájával fog­lalkozott. Ezután dr. Bartha Tibor, az Elnöki Tanács tagja, a ti­szántúli református egyház- kerület püspöke. Hajdú-Bi­har megye 10. számú válasz­tókerületének országgyűlési képviselőjelöltje szólalt fel. Beszédében kiemelte: hazánk állampolgárai között egyet­értés és együttműködés van világnézeti különbségekre való tekintet nélkül, azoknak a hazafias és humanitárius célkitűzéseknek a jegyében, amelyeket a kormányzat társadalmii-polntikai prog­ramja meghatároz és ame­lyeket a haza minden polgá­ra a sajátjának érez. A né­pünk .történetében egyedül­álló nemzeti egység, úgy ala­kult ki. hogy a kormányzat az egész nemzet javát szol­gáló politikát folytat, az egész népre kíván támasz­kodni; az ország lakossága pedig bizalommal viseltetik a kormányzat iránt. A képviselőjelöltek után felszólalt a nagygyűlésen Csikav Gyula, a Kossuth La­jos Tudományegyetem tan­székvezető tanára. Major László, a debreceni Béke Tsz agrármérnöke, Bogáti László villanyszerelő kisiparos, s az első választók nevében Rácz Istvánné, a Magyar Gördülő­csapágy Művek munkásnője. Miniszteri kitüntetések a magyar kultúra tolmácsoliinak Tegnap Pozsgay Imre kul­turális miniszter kitüntetése­ket és jutalmakat adott át az íróknak, képző- és szín­művészeknek, muzeológusok­nak, akik tevékenyen közre­működtek „A magyar kultú­ra napjai a Szovjetunióban” című, valamint a József At­tila születésének 75. évfordu­lóját köszöntő rendezvényso­rozatokban., s Művészet és társadalom című jubileumi kiállítás létréh ozásában. A kulturális élet összesen 43 szakértője (kapott minisz­teri köszönő levelet. Szocia­lista Kultúráért kitüntetést illetve miniszteri dicséretet. Az ünnepségen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnök- helyettese. Ünnepi küldöttgyűlést tar­tottak tegnap a törökszent­miklósi Tiszatáj Termelőszö­vetkezetben abból az alka­lomból, hogy a gazdaság kollektívája elnyerte a Ki­váló Szövetkezet címet. A küldöttgyűlésen részt vett. és felszólalt Andrikó Mik­lós, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Papp Lajos, a törökszentmiklósi városi pártbizottság első titkára. A köszöntő szavak után Csemány Béla elnök tájé­koztatta az ünnepség részt­vevőit a szövetkezet tavalyi eredményeiről, idei tenniva­lóiról. Beszélt egyebek kö­zött arról, hogy amíg 1976- ban a három gazdaságból egyesült Tiszatáj 1,5 millió forintos nyereséggel zárta az évet, ennek értéke tavaly már elérte a 21 millió fo­rintot. Igaz, jelentősen hát­ráltatta a munkákat 1979 tavaszán az ár- és a belvíz, fagy- és jégkára is keletke­zett a gazdaságnak. A ter­melőszövetkezet kollektívája időről időre figyelemmel kí­sérte a tervek megvalósítá­sát, és pótolta a kieső vesz­teségeket. A napraforgó pél­dául hektáronként a ta­valyelőttihez viszonyítva há­rom mázsával többet adott, a cukorrépából a legmaga­sabb cukorszinitet érte el a szövetkezet a megyében. Törekedtek a gazdaság.dol­gozói arra is. hogy csökkent­sék a termelési költségeket. Egy kilogramm marhahúst például az 1978-ashoz ké­pest jóval kevesebb abrak felhasználásával állítottak elő. A hizlalási idő némi­leg nőtt, de ugyanígy emel­kedett a jövedelmezőség is. Ügy döntött a szövetkezet, hoigy nem számolja fel a sertéságazatát, sőt rekonst­rukcióval. új. de viszonylag olcsó épületek felállításával továbbfejleszti. Szemléletváltozás, együttműködés A szövetkezet elnökének tájékoztatója után Andrikó Miklós kért szót. Mint el­mondta, az elismerés rang­ját emeli az a tény, hogy a korábbi évekhez képest ked­vezőtlenebb körülmények és szigorúbb közgazdasági fel­tételek mellett tudták elér­ni a gazdaság dolgozói az átlagon felüli eredményeket. Kiemelte, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban me­gyénk ben a növényi kultú­rák átlaghozamai jelentősen növekedtek, a kitűzött cé­loknak megfelelően formá­lódott a növénytermesztés ipari háttere, növekedett az úgynevezett gépi kapacitás. Szemléletváltozásról tanús­kodik, hogy nagyobb figyel­met fordítottak a mezőgaz­daságban dolgozók nemzeti kincsünk, a termőföld vé­delmére. és új együttműkö­dési formák létrehozására. Természetesen az ezekben rejlő lehetőségeket még ko­rántsem használták ki tel­jesen — fűzte hozzá And­rikó Miklós. Az állattenyésztés minden ágazatában nőtt a törzsállo­mány, s jó dolog — hang­súlyozta a megyei pártbi­zottság első titkára —, hogy az előirányzottnál nagyobb mértékű volt a sertés- és baromfiállomány gyarapodá­sa. Körültekintő munkára vall, hogy a fajlagos hoza­mok nemcsak elérik, hanem több esetben meghaladják a tervezettet. A feladatokról szólva And­rikó Miklós kiemelte: a cé­lok eléréséhez önmagában nem elegendő a termelés mennyiségi növelése, mind­inkább a gazdaságos, a mi­nőség javításán alapuló ter­melésgyarapodást kell kiala­kítani. A megyei pártérte­kezlet előremutatóan az új követelmények szellemében határozta meg a következő időszak agrárpolitikai fel­adatait, hangsúlyozva, hogy Kiváló Termelőszövetkezet cím átvételét ünnepelték csütörtökön a kenderesi No­vember 7. Termelőszövetke­zet tagjai. Közgyűlésükön részt vett, és felszólalt Dé­nes Lajos, mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter- helyettes. A termelőszövet­kezetben a tavalyelőttinél 12 millió forinttal több ér­tékű mezőgazdasági termé­ket. élelmiszer-alapanyagot állítanak elő. A gazda­ságban jó eredményeket ho­zott a szocialista munkaver­seny, a 21 brigád tagjai vál­lalásaik túlteljesítésével 2,5 millió forint terven felüli árbevételt értek él1, és 175 ezer forint értékű anyag- és energiaköltséget takarítottak meg. A Tejipari Vállalatnál teg­nap vették át a kitüntetést. A MÉM és az Élelmiszer- ipari Dolgozók Szakszerve­zete elnökségének a Kiváló Vállalat címet dokumentáló oklevelét a TOT főtitkárhe­lyettese, Nyírj Béla adta át. A Tejipari Vállalat 50 szá­zalékkal teljesítette túl ta­valyi nyereségtervét, ez 26,6 millió forintos vállalati eredményt jelent. Kiváló lett a Vetőmag- termeltető és Értékesítő Vál­lalat, amelynek 3380 fős kol­lektívája 11 vidéki egység­ből szerveződött. Emiatt — központi ünnepség helyett — munkásgyűléseken számol­nak be a Kiváló Vállalat ki­tüntetésről. A szolnoki te­rületi központ 280 dolgozója tegnap tartotta meg ünnep­ségét. sag is a szocialista építés ut­A Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárának meó-résziegénél havonta mintegy 250—300 különböző betonkocka nyomószilárdságát ellenőrzik. — Képünkön a körüreges födémpanel betonjából készült próbakocka terhelését vizsgálja Tóth István Körkép a szolgáltatásokról A küldöttgyűlésen felszólalt Andrikó Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents