Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. április 15. Kommentárunk Carter új jelmezben Jónéhány változáson ment át az amerikai diplomácia, amióta 1979. november 4-én az „isz­lám diákok” megszállták az USA teheráni nagy- követségét és az ott ta­lált személyeket túszul ejtették. Kétségtelen, hogy a honfitársaik sor­sáért aggódó amerikaiak bizonyos körében elége­detten fogadták az elnök döntését, miszerint ápri­lis 7-én megszakította a diplomáciai kapcsolato­kat Iránnal, egyszer­smind teljes gazdasági bojkott alá vette az or­szágot. Annái nagyobb fejtö­rést okoz a lépés ame- rika szövetségesei köré­ben. Az Európa Tanács külügyminiszteri érte­kezlete már Lisszabon­ban híven tükrözte: mennyire megoszlik a nyugat-európai államok véleménye. Ezúttal min­den korábbinál nagyobb nyomás nehezedik az Egyesült Államok szö­vetségeseire. Washington számára ugyanis nem közömbös, vajon csatla­koznak-e szankcióihoz, vagy sem. A Fehér Ház úgy érvel: minél hosz- szabban húzódik a túsz­ügy. annál veszedelme­sebbé válik a helyzet. A Közös Piac ezek­ben a napokban tanul­mányozza azt a „kataló­gust”, amely az Iránnal kapcsolatos lépéseket tartalmazza. Brüsszeli értesülések szerint gaz­dasági szankciókra egye­lőre nem gondolnak a „kilencek”, miután az iráni olajimport elmara­dása — márpedig a te­heráni olajügyi minisz­ter ezt kilátásba helyez­te — válságos helyzetet teremtene néhány or­szágban. Washington vi­szont aligha éri be a diplomáciai lépésekkel. A Közös Piac tagálla­mainak nagykövetei Te­heránban határidőt kér­tek a túszok szabadon bocsátására, majd hét­főn jelentéstételre haza­utaztak. A Fehér Ház azonban ennél jóval többet kö­vetel. Míg a gazdasági­kereskedelmi kapcsola­tok befagyasztása az Egyesült Államok szá­mára közömbös — Car­ter már jóideje mindent elkövetett ennek érde­kében —. annál jobban érinti Nyugat-Európát és Japánt. Rómában például rendkívül nyug­talanok a washingtoni követelések miatt. Tokiót ugyancsak za­varba ejtette az ameri­kai nyomás, s egyelőre nem tudják eldönteni, mitévők legyenek. Dön­tésükkel viszont legfel­jebb április végéig vár­hatnak. Ohira miniszter- elnök ugyanis május 1- én találkozik Carter el­nökkel. Miközben folytatódik Irán ügyében az USA és szövetségeseinek erő­próbája, Warren Chris­topher amerikai külügy­miniszterhelyettes egy tv-interjúban nyíltan tudtul adta: az Egyesült Államok egyedül tesz újabb, feltehetően kato­nai lépéseket, ha szö­vetségesei rövid időn belül nem szakítják meg diplomáciai és gazdasá­gi kapcsolataikat Irán­nal. A novemberi válasz­tási erőpróbára készülő Jimmy Carter új szere­pében tetszeleg: az ener­gikus, határozott és rettenthetetlen állam­férfi jelmezében. A je­lekből ítélve sem Tehe­ránban, sem szövetsége­sei körében nem növel­te ezzel népszerűségét. Ráadásul a túszdráma megoldását sem segítette elő. Mindez persze nem zavarja. A lényeg, hogy jövendő választói szemé­ben — úgy véli — a harcias elnök esélyei nagyobbak. Nagyszabású tömegtüntetés Teheránban Carter fenyegetéseinek visszhangja Teheránban tüntetők fejezték ki eltökéltségüket az Egyesült Államokkal való szembeszállásra. Képünkön: fegyveres fel­vonulók az iráni fővárosban (Telefotó — KS) A Carter-kormány mind fenyegetőbb taktikát alkal­maz a teheráni túszok ügyé­ben nemcsak Iránnal, hanem saját szövetségeseivel szem­ben is. Az elnök szombaton, majd Christopher külügymi­niszter-helyettes vasárnap meglehetősen nyíltan tudtul adta: ha Nyugat-Európa né­hány héten belül nem sza­kítja meg Iránnal a diplomá­ciai és a gazdasági kapcso­latokat. Washington egyedül tesz további, feltehetően ka­tonai jellegű lépéseket. Az elnök brit. nyugatné­met, francia és olasz tv-állo- másoknak adott interjút, használt szócsőként. Kijelen­tette. hogy Washington türel­me legfeljebb néhány továb­bi hétig tarthat. Feltűnő volt, hogy a kollektív interjúba japán tv-társaságot nem von­tak be: a jelek szerint az USA úgy érzi. nem gyako­rolhat olyan nyomást Japán­ra. mint európai szövetsége­seire. a többi között Japán magas iráni olajvásárlásai miatt. Khomeini ajatollah és több más iráni vallási veze­tő jelenlétében Teheránban vasárnap, az amerikai—iráni diplomáciai szakítás hatodik napján nagyszabású tömeg­tüntetést tartottak. A sokez­res tömeg Amerika-ellenes jelszavakat hangoztatott, és éltette ..az. iszlám harcosok húszmilliós seregét”. Tegnap utaztak el Teherán­ból a Közös Piac tagorszá­gainak hazarendelt diploma­tái. Diplomáciai körök sze­rint Washington „nagyon nagy” nyomást gyakorolt szövetségeseire, hogy tegye­nek valamit Irán ellen. Égy magát megnevezni nem óhaj­tó diplomata kijelentette, hogy a nyugat-európai nagy­követek mielőbb vissza kí­vánnak térni állomáshelyük­re. Az egyik közös piaci or­szág nagykövete hivatalosan is szót emelt kormányánál, s szorgalmazta, hogy a jelenle­gi helyzetre való tekintettel Lenini munkahét kezdődik a Szovjetunióban: a kom­munista párt és a szovjet ál­lam megteremtője születésé­nek 110. évfordulója előtt va­lamennyi üzemben, kolhoz­ban, minden munkahelyen lenini műszakot tartanak. Ünnepi felajánlásokat telje­sítenek. s készülnek a hetet lezáró kommunista szombat­ra is. A születésnap évfordulóját megelőző kommunista szom­bat immár régi hagyomány a Szovjetunióban. Ezen a na­pon a termelő üzemekben önként dolgoznak a munká­állomáshelyén maradhasson. Jayaslatát elutasították. Érzékelhetően nemtetszést váltott ki Nyugat-Európában Carter amerikai elnök vasár­napi nyilatkozata, amelyet a brit. a francia, az olasz és a nyugatnémet televíziónak adott Iránról. Warren Christopher ame­rikai külügyminiszter-helyet­tes úgy nyilatkozott, hogy Washington „néhány héten belül” várja szövetségeseitől szolidaritásuk kifejezését. Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár a Bild Zei­tungnak adott nyilatkozatá­ban (kijelentette: az NSZK semmiképpen sem venne részt katonai akcióban Irán ellen. Mindazonáltal — mondta — ..nem hiszem, hogy Carter elnök úgy érzi, mi cserben hagytuk volna”. Schmidt szerint Carter üd­vözölte a Közös Piac diplo­matáinak teheráni tevékeny­ségét. A kilencek nagyköve­tei az iráni vezetőkkel talál­kozva kérték, hogy Irán ál­lapítson meg határidőt a tú­szok szabadon engedésére. sok. az adminisztratív appa­rátus. a hivatalok dolgozói, az iskolások, az egyetemis­ták, a háztartásbeli asszo­nyok pedig országszerte köz­vetlen környezetük, lakótele­pük. gyáruk, iskolájuk szépí­tésével. csinosításával foglal­koznak, a hosszú tél után rendbehoezák az utcákat, te­reket. a parkokat, a lakóhá­zak udvarait. A kommunista szombatok jövedelmét szoci­ális célokra fordítják: isko­lákat. óvodákat, bölcsődéket, kórházakat, művelődési há­zakat építenek ebből. Margaret Thatcher brit miniszterelnök nem hagyott kétséget afelől, hogy kor­mánya erősen hajlik az Egyesült Államok Irán-elle- nes lépéseihez való csatlako­zásra. Az alsóház tavaszi szünet utáni első ülésén Thatcher közölte, hogy az EGK külügyminiszterek, jö­vő hétfőn vitatják meg az amerikai kérést, amit sze­rinte Carter elnök nem ulti­mativ formában intézett a s zövetségesekhez. Thatcher asszony azt hangoztatta, hogy az ameri­kai túszok kiszabadításának valószínűsége diplomáciai módszerekkel „erősen csök­kent”, s Carter elnök „a ka­tonai beavatkozás elkerülé­se végett akarja fokozni a politikai és gazdasági nyo­mást Iránra”. A brit kor­mányfő ezzel kimondatlanul ugyan, de arra célzott, hogy teljesen egyetért, és készen áll az amerikai kérés telje­sítésére, esetleg a diplomá­ciai kapcsolat megszakításá­ra is Iránnal. Begin Washingtonba utazott Menahem Begin izraeli mi­niszterelnök tegnap hivatalos látogatásra az Egyesült Ál­lamokba utazott. Begin ma és holnap három ízben ta­lálkozik Carter amerikai el­nökkel. A kormány felhatalmazta Begint. hogy minden felme­rülő javaslatot „megvitathat” Washingtonban, de a Camp David-i egyezmények „betű­jétől nem térhet el”. Lenini hát kezdődik a Szovjetunióban JERUZSÁLEM Az izraeli katonai parancs­nokság szóvivője vasárnap este bejelentette, hogy az iz­raeli csapatok „teljesítették feladatukat és kivonultak a térségből”. ENSZ-megfigye- lők mintegy 350 főnyire be­csülték azoknak az izraeli egységeknek a létszámát, amelyek páncélosok támoga­tásával a múlt szerdán be­törtek Dél-Libanonba. ÜJ-DELHI Merényletet kíséreltek meg tegnap Indira Gandhi indiai miniszterelnök ellen Űj-Delhiben, egy koszorúzá- si ünnepségen. A miniszter­ei nők asszony az ünnepség­ről távozóban éppen gépko­csijába készült beszállni, amikor a mintegy két méter távolságra álló merénylő rugós kést hajított feléje a tömegből. A tíz centis pen­géjű fegyver éppen hogy csak elkerülte Indira Gan­dhit. de eltalálta a bizton­sági szolgálat egyik embe­rét. A merénylőt a rendőr­ség letartóztatta. HAVANNA A Peru havannai nagykö­vetségére egy hete behatolt érkezett személyek hamarosan helyet változtatnak: a nagykövetség épületét és környékét, a li­mai „Tupac Amaru” ■•park­kal cserélik fel — jelentet­te vasárnap a perui főváros­ból a Prensa Latina kubai hírügynökség. Ezalatt Ha­vannában a hatóságok fo­lyamatosan adják ki az or­szágból való távozásra fel­hatalmazó engedélyeket a perui nagykövetség „meg­szállóinak”. A Limában történt élőiké—- szülétek a Kubából jövők átmeneti elszállásolásáról tanúskodnak: azok az úgy­nevezett „menekültek”, akik nem szándékoznak Peruban maradni, innen tovább utaz­nak majd az Egyesült Álla­mokba. illetve Spanyolor­szágba. LONDON A londoni Central Hall­ban 2500 résztvevővel húsz év óta a legnagyobb angliai leszerelési konvenciót, tartot­ták a hét végén. A gyűlés világméretű mozgalomra és egymilliárd aláírás gyűjté­sére hívott fel az ENSZ- közgyűlés újabb rendkívüli leszerelési ülésszakának ösz- szehívásáért 1982-ben. — A nagyszabású és lelkes han­gulatú gyűlésen társadalmi szervezetek, neves egyházi és közéleti személyiségek vettek részt. BRASILIA A brazil nemzeti kongresz- szus képviselőházáinak meg­hívására Brazíliába érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának küldöttsége. A de­legációt Eduard Sevardnad- ze, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a szovjet parlament képviselő­je vezeti. MONROVIA Az új libériái vezetés va­sárnap intézkedéseket tett arra. hogy a fővárosban helyreálljon a rend. Samuel Doe főtörzsőrmester, a szom­bati hatalomátvétel vezetője vasárnap a monroviai rádió­ban bejelentette. hogy a megbuktatott kormány le­tartóztatott minisztereit ha­zaárulás vádjával katonai bíróság elé állítják. Vasárnapi program Nagytakarítás a Szaljuton Pihenőként nagytakarítást rendezett vasárnap a Szal- jut—6. űrállomáson Popov és Rjumin, az új űrexpedí­ció két tagja, bár az űrhajó­sok földi munkarend szerint, vagyis ötnapos munkahéttel dolgoznak, teljes munkaszü­netet azért nem tartottak: jó házigazdák módjára rendbe­hozzák lakóhelyüket. Ehhez hozzátartozik, hogy vasárnap is folytatták a Szaljut mű­szereinek, berendezéseinek felülvizsgálatát s egyes bio­lógiai kísérleteiket is, a program azonban 'kevésbé volt zsúfolt, mint az átla­gos munkanapokon. Mérlegelték a két űrha­jóst, hogy a Földről figye­lemmel kísérhessék, válto­zik-e súlyuk az űrrepülés során. Súlytalanul persze nem lehet .normális” mér­leget használni, így az űr­állomáson különleges mű­szerekkel a lakók testének tömegét mérik meg. Rjumin egyébként előző, 175 napos űrutazása során végig meg­tartotta induló súlyát, eddig egyedül társai közül — a többieknél a tartós utazás valamelyes testsúly-veszte­séggel járt. A jelenlegi űr­expedíció tagjai vasárnap más orvosi ellenőrzéseket is elvégeztek s az adatokat a telemetrikus berendezésekkel továbbították a Földre. A földi orvosok véleménye sze­rint Popov és Rjumin szer­vezete normálisan alkalmaz­kodik a megváltozott körül­ményekhez. Szilárdság Frontja Csúcstalálkozó Tripoliban Vasárnap Tripoliban meg­nyílt a Szilárdság Frontjához tartozó arab államok és fel­szabadító szervezetek veze­tőinek csúcstalálkozója. Lí­bia. Szíria, Algéria, a Jemeni NDK államfőin kívül a ta­nácskozáson részt vesz Jász- szer Arafat, a PFSZ VB el­nöke és valamennyi jelentős Palesztinái felszabadítási cso­port képviselője. Az arab vezetők elsősorban azt vitatják meg. hogy a kö- zel-tkeleti válság rendezésé­nek washingtoni forgató- könyvével szemben milyen alternatíva állítható. Szó lesz a Szilárdság Frontján belüli nézeteltérések rende­zéséről. mindenekelőtt Líbia és a Palesztinái Felszabadí­tási Szervezet kapcsolatainak megjavításáról. ' Ebből a szempontból megfigyelők ígé­retes fejleménynek tartják azt, hogy Arafat elment a líbiai fővárosba. Jól tájékozott források szerint Szíria a csúcsértekez­let elé terjeszti azt a javas­latát. hogy a Szilárdság Frontja hozzon létre közös katonai parancsnokságot. A javaslat összefügg a Libanon ellen indított legutóbbi izra­eli támadásokkal. Olimpia ’80 űz USD olimpiai bizottsága a bojkott mellett Lord Killanin, a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság el­nöke vasárnap bejelentette, hogy a bizottság Végrehajtó Tanácsa április 21-től 23-ig a svájci Lausanne-ban ülést tart, amelyen „megvizsgálja a moszkvai, olimpiai játékok helyzetét”. Lord Killanin nyilatkozatában nem tett említést az amerikai olim­piai bizottság határozatáról. Az Egyesült Államok olimpiai bizottságának kül­döttközgyűlése vasárnap ar­ra szavazott, hogy az ame­rikai sportolók nem vehet­nek részt a moszkvai olim­pián, hacsak május 20-ig Carter elnök nem jelenti, hogy „a helyzet megválto­zott”. Hector Monro, brit sport- miniszter vasárnap üdvözöl­te az amerikai olimpiai bi­zottság határozatát és re­ményét fejezte ki, hogy ez­után a brit olimpiai bizott­ság is felülvizsgálja állás­pontját. Sir Denis Follows, a brit olimpiai bizottság el­nöke azonban „csalódását” fejezte ki az amerikai dön­tés miatt. A brit olimpiai bizottság, a kormány köve­telése ellenére, már koráb­ban a moszkvai részvétel mellett döntött. Helmut Schmidt nyugat­német kancellár megismé­telte kormányának vélemé­nyét: a Szovjetunió „afga­nisztáni jelenléte” nem teszi lehetővé az NSZK részvé­telét a moszkvai játékokon. A nyugatnémet olimpiai bi­zottság május 15-én hoz végleges döntést. Kurt Moeller, a dán olim­piai bizottság elnöke kije­lentette: „az amerikai dön­tés helyrehozhatatlan kárt okoz az olimpiai hagyomány­nak”. Dick Pound, a kanadai olimpiai szövetség elnöke azt mondta, hogy „a politi­kai nyomás álláspontjának felülvizsgálatára késztetheti a szövetséget”. A kanadai szövetség három hete a moszkvai részvétel mellett döntött. Primo Nebiolo, az olasz nemzeti olimpiai bizottság alelnöke „mélységes fájdal­mának” ad.ott hangot és ki­jelentette: reméli, hogy az amerikai döntés nem vissza­vonhatatlan. Sibata Katszuji, a japán olimpiai bizottság elnöke szerint az amerikai határozat „elég komoly ahhoz, hogy befolyásolja döntésünket”. Sales Grade tábornok, a portugál olimpiai bizottság elnöke leszögezte: a bizott­ság elhatározására nem lesz semmiféle hatással az ame­rikai döntés. Üjabb tüntetés volt Londonban a francia kormány agrárpoli­tikája ellen. Képünkön: a felvonulók az ellen tiltakoztak, hogy Párizs a Közös Piac vámszabályai ellenére korlátozza az angol birkahús behozatalát (Telefotó — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents