Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. április 13. Gazdaságosan és határidőre Meghatározott keretek között Beruházó, tervező, kivitelező A fejlesztés és az emberi tényezőkAz V. ötéves terv első éveinek beruházási tevékenységét nem kívánatos túlteljesítés jellemezte. Az első évék jelenségei a beruházási piacon tovább növelték a „fizetőképes kereslet” és a kivitelezői (szállítói és tervezői) kapacitás mögött meglévő egészségtelen feszültséget. A tervszerűtlen folyamat megállítása érdekében a központi szervek különböző kényszer-intézkedéseket tettek. Így például a tanácsi gazdaságban 1978-tól a beruházási színvonal határozza meg az évente tervezhető beruházási célú pénzeszközök felhasználásának felső határát. A Minisztertanács határozatának megfelelően a Szolnok megyei Tanács 1977. december 9-i ülésén rendelkezett a megyei tanácsi szervei részére a beruházási szabályozás kötelező alkalmazásáról. A Szolnok megyére jóváhagyott beruházás összege éves bontásban a következő: 1978- ban 750 millió forint 1979- ben 825 millió forint 1980- ban 808 millió forint. A Szolnok megyei Beruházási Vállalat tevékenységét az új szabályozás közvetlenül érintette. A vállalatnak elsőrendű kötelessége a tanácsi beruházások gazdaságos, határidőre történő elkészítését biztosító előkészítő, szervező és mozgósító tevékenység. A vállalat feladatát 1980- ban 461 millió forint értékű tanácsi kommunális, kultuA Tiszamenti Vegyiművek 1969-ben kezdte meg a TOMI mosószerek gyártását. Az volt a cél. hogy az új mosószerek már megjelenésükben is modernebbek legyenek az eddig gyártottaknál, minőségi mutatóikat illetően pedig megközelítsék a világszínvonalat. Ezeket az elképzelése1 két sikerült is megvalósítani, minden új mosószerünk „Kiváló áru” minősítést kapott. Nagy a verseny a mosószerpiacon Az üzemünk indulásával a mosószertermelői kapacitások meghaladták az országos igényeket, a vállalatok tehát versenyre keltek a minél nagyobb piaci részesedés biztosítása érdekében. A hagyományos mosószergyártó vállalatok is javították mosószereik minőségét, a választék bővült, az árak csökkentek. Vállalatunk ebben a versenyben igyekezett elől járni. Problémáink kétirányúak voltak; hogyan lehetne az üzem termelői kapacitását teljes egészében kihasználni, és emellett — a verseny ellenére — hogyan lehet gazdaságos mosószert ermelést folytatni. A mosószertermélés indításakor összehasonlító számításokat végeztünk. Érték- arányos áraikat alakítottunk ki. pontoztuk a mosószerek tulajdonságát és a magasabb Ibeltartalimi értékből eredően magasabb árat is állapítottunk meg új termékeinknél. Az első csalódás ekkor ért bennünket. Mintegy fél év alatt kiderült, hogy a fogyasztók többsége másképpen „pontoz”, mint mi. és a magas árak miatt a kereslet olyan alacsony lett. hogy a termelést nem tudtuk nyereségessé tenni. A kialakult helyzetből levontuk a konzekvenciát, két ízben is ár- leszállítást hajtottunk végre. A további árcsökkentés azonban az adott termékeinknél ismételhetetlennek rális. egészségügyi, vízügyi beruházás képezi. Az előirányzott beruházási színvonal ismeretében minden év kezdetén összegezzük az előttünk álló éves feladatokat, s a rendelkezésre álló pénzalapokkal, beruházási színvonallal, kivitelezői kapacitással egybevetve soroljuk őket. — Munkánkban a fő figyelmet a társadalompoliti- kailag legfontosabb, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága cselekvési programjában meghatározott feladatok maradéktalan végrehajtására összpontosítottuk. — A megkezdett, folyamatban lévő beruházásoknál a minél előbbi, de legalább határidőre, jó minőségben történő befejezést, üzembehelyezést szorgalmaztuk, segítettük elő a rendelkezésre álló eszközökkel. — Egyre nagyobb figyelmet és munkát fordítottunk az indításra tervezett beruházások szakszerű gazdasági és műszaki előkészítésére. A megadott beruházási színvonalon belül a következő létesítményeket valósítottuk meg: 1978- ban a megyében átadtunk 1037 lakást, egy nyolc tantermes általános iskolát, 200 helyes óvodát, 100 helyes szociális otthont. Két város vízellátását, bővítését' szolgáló víztornyot és vízhálózatot helyeztünk üzembe. 1979- ben a szolnoki Széchenyi lakótelep komplex építése során üzembe helyeztük a végleges fűtőmű I. ütemét. Határidő előtt átadtuk a forgalomnak a lakótelepet a 32-es fő közlekedési úttal összekötő dr. Mün- nich Ferenc út új szakaszát. A megye különböző településein 900 lakást adtunk át, amiből 679 határidő előtt készült el. A nemzetközi gyermekév célkitűzéseinek megfelelően a megyében 80 bölcsődei és 325 óvodai férőhelyet helyeztünk üzembe. Idei feladatunk, hogy az alapos gazdasági és műszaki előkészítés törésmentes átmenetet segítsen elő a VI. ötéves tervre. Ennek érdekében felmértük az 1981— 82-es évekre áthúzódó beruházások várható alakulását. Tárgyalások sorozatát kezdtük meg a tanácsok ágazati osztályaival. A kiegyensúlyozott munkavégzés érdekében szorgalmazzuk az 1981— 82-es években induló beruházások területelőkészítését, kiviteli terveinek elkészítését. Gazdasági-műszaki számítások, célokmányok ösz- szeállításával segítjük a tanácsi tervező munkát. Sorrendben fontos feladat a befejezésre tervezett beruházások átadása, ezek közül különös figyelmet fordítunk a karcagi 250 személyes egészségügyi gyermekotthon üzembehelyezésére. Fejlesztjük a Széchenyi lakótelep ellátottságát egy 16 tantermes általános iskola, újabb 150 helyes óvoda és egy 1336 négyzetméter alapterületű ABC-áru- ház üzembehelyezésével. Varjú István, a Szolnok megyei Beruházási Vállalat igazgatóin főkönyvelője A piaci verseny kötelez Állandóan bővül a Tomi család mutatkozott: oly kismértékű nyereség tartalmat engedett meg a leszállított ár. Új megoldást kellett tehát keresni, melynek során olyan mosószerek (előmosó és szappan alapú fékezett habzású) gyártását vezettük be, melyek összetétele lehetővé tette, hogy az eddigieknél alacsonyabb fogyasztói árszínvonalon legyenek értékesíthetőek. Családi mosószerek Az automata mosógépek belföldi elterjedésének időszakában megjelentünk egy különlegesen jó. fékezett habzású bioaktív mosószerrel, a TOMI Sztárral, mely termék kiváló adottságait az átlagosnál jóval drágább anyagösszetételének is köszönhette. A drágább anyag- költségeket az árban érvényesíteni kellett. Ez volt az első mosószerünk, amelynél a magasabb' minőségi mutatókat az árban el tudtuk fo- gadt'atni a vevőkkel. Ez a tény is hozzásegített ahhoz, hogy a mosószergyártás gazdaságossága növekedjék. A gazdaságosság tovább javult, amikor bevezettük a maxi kiszerelésű mosószerek gyártását. Erre a kiszerelésre úgy „jöttünk rá”, hogy volt eg£ nem teljes sikerű tőkés export üzletünk, melynek kapcsán felmértük a nyugati piaci szokásokat, és láttuk, hogy ezekben az országokban a mosószerek értékesítése nagyobbrészt nagy kiszerelésben történik. További tőkés export reményében csomagoló automatát vásároltunk, melynek üzembehelyezése után a belföldi ellátásnak már közel felét maxi kiszerelésben végezzük. Az országban jelenleg egyedül vállalatunk bocsát ki ilyen ún. családi mosószereket. A fogyasztók számára ez a kiszerelés további előnyöket jelent. Az új termékek árait ugyanis a kiskisze- relésű mosószereknél alacsonyabb szinten állapítottuk meg. A hazai termelő’ konkur- rencia miatt műszaki, kereskedelmi. csomagolásbeli újdonságokat. újításokat mindig viszonylag alacsony áraikon kellett a. fogyasztókra hárítani. Ez azt eredményezte, hogy tíz év alatt az értékesítés négyszeresére való növelése, a világszínvonalhoz közelálló minőség sem tett lehetővé az átlagosnál kedvezőbb jövedelmezőséget. Felmerül a kérdés: hogy ha a belső termelő kapacitások meghaladják a fogyasztói igényeket, akkor a kapacitás-többletet miért nem realizáljuk export útján? Magas a tőkés importhányad Az export gazdaságos kivitelezése mindig nagyon nehéz volt. A mosószereknek igen nagy a tőkés alapanyag igénye. Ezért is vált szükségessé a nátriumtripolifoszfát üzem megépítése. A tőkés alapanyagok árai. fuvarköltségei. vámterhei oly magasak, hogy azokat tartósan egyetlen külpiaci relációban sem tudta mindezideig a mosószergyártó iparág érvényesíteni. Nehezíti ezt az is, hogy termékeink szemcsés megjelenési formájuk miatt könnyű fajsúlyúak, így a kiszállítás fajlagos fuvarköltsége nagyon magas. Annak ellenére, hogy az értékesítésünk többszörösére A rendkívüli módon megnehezült külgazdasági feltételek mellett mostanában sok szó esik a hatékonyság növeléséről, a tartalékok feltárásáról. Pártunk XII. kongresszusán az elkövetkezendő időszak politikai gazdasági feladatainak megfogalmazásánál is rendkívül nagy hangsúlyt kaptak ezek a kérdések. A helyzetet vizsgálva óhatatlanul felmerül azonban egy kérdés vagy aggály. A hatékonyság növelése szorosan összefügg a szerkezet váltásával, a szerkezet váltása pedig az ezen változtatáshoz szükséges pénzekkel, magyarán fejlesztési lehetőségekkel. Ugyanakkor azonban azt is tudjuk, hogy ezen fejlesztési lehetőségek is szűkültek. Hogyan lehet ezt a két ellentétes tendenciát egyeztetni? Talán nyúljunk vissza az alapokhoz, a bizonyos jól megtanult alapokhoz, amelyek alkalmazásával azonban nem mindig állunk a helyzet magaslatán. Hogyan is tanultuk annak idején? A munka tárgya, a munka eszköze és a munkar végző ember maga. Ebben a fogalomrendszerben fejlesztés, beruházási pénzek megfelelője a munka eszközének kicserélése, modernizálása, javítása. De mellette ott van a másik tényező, a munkát végző ember maga. Ha a fejlesztési lehetőségek szűkülnek, ennek egyenes következménye, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az emberi tényezők. Tehát nőtt. a termelés gazdaságossága a mennyiségi növekedéssel nem tartott lépést. A termelői kapacitásunk ugyanis egy gyártási útvonalból áll. A forgalom növelésére irányuló törekvésünkben újabb termékkel jelentünk meg. és növeltük a kiszerelés választékát. A termék- váltáshoz azonban az üzemet mindig le kell állítani, ki kell takarítani. Ez veszteséget jelent energiafelhasználásban és kapacitás kiesésben. 1979. január 1-től a mosószergyártás gazdaságosságát állami intézkedés érintette, túlnyomórészt megszűnt a mosószer alapanyagok ártámogatása, és ettől az időponttól kezdve az anyagokat tényleges beszerzési árakon kapták meg a vállalatok. Ezen intézkedés eredményeképpen az alapanyagok árszintje jelentősen megnövekedett. a termelés gazdaságossága csökkent, vagy veszteségessé vált. Hogy ez mennyire komoly probléma, azt igazolja a mosószerék fogyasztói árának júliusi felemelése is. Ettől az időponttól kezdve még nagyobb feladat lett vállalatunknál is a gazdaságos termelésre való törekvés, ebben a helyzetben ez a veszteség kivédését jelentette. A választékcsökkentésen túlmenően főleg a tőkés import anyagok áralakulására kellett odafigyelni, és gyorsítani kellett a tőkés importanyagok kiváltását. A tőkés importanyag árak várhatóan tovább emelkednék, ezért az ez irányú feladatok vállalatunknál változatlanul nagyok. A gazdaságosság fenntartására irányuló törekvésünk mellett továbbra is szeretnénk pozíciónkat a belföldi piacon megtartani, sőt erősíteni. A szűkösebb anyagi lehetőségek ellenére tovább újítunk. Ennek során bevezettük az elmúlt hetekben a zöldalma illatosítást. Varga Sándor a Tiszaimenti Vegyiművek gazdasági igazgatóhelyettese ugyanazon fejlesztési feladat realizálásához szűkösebb pénzeszköz-állomány mellett azt kell megvizsgálni, hogy a fejlesztési beruházási munkának melyek azok a kérdései, amelyeket szorosan emberi tényezők határoznak meg, s amelyeken javítva végső soron jelentősebb anyagi forrás hiányában is javítható a beruházási, fejlesztési munka egész mechanizmusa, hatásfoka. Érdekek A beruházási, fejlesztési munka egyik legnagyobb problémája, tapasztalataim szerint, még mindig az érdekek skizofréniája, a beruházó, tervező, kivitelező szentháromságában. Hogy csak egyet vegyünk: a szükséges funkcionális szemlélet helyett a volumen-szemlélet dominál. A beruházó ugyanis valamilyen funkciót megvalósító objektumot szeretne, lehetőség szerint legkisebb volumenben, tehát legkisebb költséggel. A tervező a jelenlegi tervezői díjszabásszámítás alapján, amely a díjalap-értékre támaszkodik, abban érdekelt, hogy azt a bizonyos funkciót a lehető legnagyobjj volumennel valósítsa meg. Az eddigiek során, amikor az árképzés alapját nem a hozzáadott érték határozta meg az építési-szerelési tevékenységben, valójában ebben volt érdekelt a kivitelező vállalat is. A volumen növekedése ugyanis értelemszerűen magával hozta a fajlagos élőmunka-ráfordítás csökkenését, másrészt a különböző „feltét” százalékok végső összegének növekedését. Felelősség Lényegében az előbb említett érdekellentét tovább rezeghet a felelősség vállalásának kérdésében is. A már említett beruházási hármas valójában abban érdekelt, hogy a másik két fél nyakába lehetőleg minél több felelősséget varrjon. A tétel egészen pontosan úgy hangzik azonban, hogy egyáltalán nem érdekelt abban, hogy a szükségesnél egy parányival is több felelősséget vállaljon. Ez önmagában még nem volna baj, ha nem kellene azt is megállapítani, hogy semmi sem igényel olyan hosszút időt, köt le, annyi energiát, mint a felelősség áthárítása. Márpedig: beruházási, fejlesztési munka éppen az egyre szigorúbb világpiaci feltételek miatt csak akkor lehet eredményes, ha minél rövi- debb id,6 alatt végeredményt, üzembelépő, termelni kezdő gyáregységet, üzemrészt produkál. Határfelületek A nem mindig egyirányba ható érdekeltségi rendszer, valamint a felelősségvállalás készségének hiánya az esetek jelentős részében a kelleténél sokkal több határfelületet visz bele a beruházási tevékenységbe. A határfelületekkel kapcsolatban két problémáról kell beszélni. Az egyik a durvább, de nagyon gyakran előforduló hiba, az ugyanis, amikor a határfelületek még csak nem is érintkeznek, és a határfelületek között olyan tevékenységek helyezkednek el, amelyeket a másikra várva senki nem végez el. Például bizonyos részlettervek elkészítéséről a tervező úgy gondolja, hogy azt a kivitelező terv nélkül megoldja, a kivitelező pedig azt várja a tervezőtől, hogy részletterveket szolgáltasson. Amíg azokat nem kapja meg, nem kezd hozzá a tevékenység érdemi végzéséhez. Ezt a határfelületi problémát akár úgy is jellemezhetjük, hogy a határfelületen jelentkező hatásfok a 0-val egyenlő, a tevékenységet ugyanis senki nem végzi. Másik gyakori eset, hogy a határfelületek érintkeznek ugyan, de közöttük a transzmisszió — a technikában megtanultakkal teljesen analóg módon — nagyon komoly hatásfokromlással jár. Amennyiben például a beruházói igények és elvárások nem fogalmazódnak meg a tervező számára is érthető és értékelhető módon, úgy a kölcsönös egyeztetések, tárgyalások, levelezgetések sorozatában lekötött szellemi kapacitás hallatlanul rossz hatásfokkal hasznosul, arról nem beszélve, hogy a folyamat ismét csak rendkívül időigényes, az időveszteség pedig végsősoron a fejlesztési, beruházási tevékenység egészének hatásfok-romlásában jelentkezik. Funkcionális zavarok A fent^ leírtakra saját beruházásunk, a martfűi Növényolajgyár építése tárgyköréből számtalan példa volna felsorolható. Megjegyzem, nem vagyok annak a beruházási szemléletnek a híve, és ez talán ebből a rövid, kis írásból is kiderül, amely csak a másik két fél hibáiban látja jelenlegi beruházási gyakorlatunk nem kielégítő voltát. Az a három gondolat, amelyet korántsem a teljesség igényével kiemeltem, valójában a részterületek együttműködésének funkcionális zavaraira utal. Ezen funkcionális zavarok mögött döntően olyan emberi tényezők húzódnak meg, amelyeken a fogalmak kellő tisztázása és helyére tétele esetén anyagi áldozatok vállalása nélkül lehet segíteni. Amennyiben ezt elvégezzük, úgy feltétlenül elérjük az egész fejlesztési, beruházási tevékenység hatásfokának javulását. Ez a hatásfok-javulás végsősoron mindig a fajlagos költségek csökkenésében jelentkezik a pénzügyi elszámolásnál. Márpedig ha a fajlagos költségek csökkennek, akkor logikus következmény az, hogy a fejlesztésre, beruházásra összességében fordítható pénzösszegek csökkenése mellett is naturális mutatókkal számolva ugyanannyi vagy ugyanúgy megépíthető. És akkor gazdasági életünknek ezen területe is jobban eleget tud tenni annak a kongresszusi határozatban megfogalmazott követelménynek, hogy elért eredményeink megszilárdítása mellett teremtsük meg továbbfejlődésünk feltételeit. Erdélyi Sándor a martfűi Növényolaj gyár főmérnöke Összeállította: dr. Gyénél Márta
