Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
1980. április 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Pódiumon Az elmúlt hét figyelemre méltó zenei eseménye volt Deseő Csaba és együttesének dzsessz hangversenye a szolnoki Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A műfaj ismert jeles képviselői látogatták ezúttal városunkba. Sőt a véletlen folytán még meglepetésben is volt részünk Jack Gregg személyében, aki egyenesen Párizsból került Szolnokra. Deseő Csaba — brácsa, Horunzsij Vladimír — zongora, Kőszegi Imre — dob, Jack Gregg — bőgő és Berki Tamás — ének, kitűnően harmonizált temperamentummal telített igen ritmikus improvizatív muzsikát játszottak. Nagyon sok saját kompozíció is elhangzott, melyek színes, változatos improvizációkra adtak lehetőséget. Általában a dzsessz tradicionális keretei között valósították meg elképzelésüket, de olykor meglepő zenei fordulatok dús ritmikai építkezés tette még színesebbé számaikat. Valamennyien nagyszerű szólisták hangszereiken, és mégis szerényen egymásra figyelők az össz- játékban. Ez utóbbi különöa dzsessz sen zenei szempontból jelentős, mert bármilyen kitűnő is egy szólista, az együttes produkcióját figyelem.be- véve nem sokat ér ha egocentrikussá válik az összjá- ték. Kőszegi Imre érdekes, figyelmet keltő szerzeményei, mint a Kati, Baseball Blues, Darling, vagy Deseő Csaba Nagy erdő című száma, Berki Tamás dala a műsor legsikeresebb produkciói voltak Charlie Parker Yarbird Suite és Nat Adderley Munkadala mellett Számomra a hangerő volt egyetlen — a bőgő és dob szólóit kivéve, mely olykor kifejezetten zavart. Dinamikai differenciáltságról szinte nem is írhatok, ami úgy érzem minden érthető indokolás dacára a zene rovására megy. Egy bizonyos hangerő fölött a zene képtelen funkcióját mairadéktalianul •betölteni. Tehát a műfaj komolyzenei rangjának elismerését tekintve ez nem lehet közömbös, hiszen a dzsessz művészi értéke a lemérhető fejlődés ellenére még ma is vitatott kérdés. Egyed Ferenc Emlékezés József Bttilára Koszorúzási ünnepség Szolnokon József Attila születésiének 75. évfordulója alkalmából holnap délután fél 4-től koszorúzása ünnepséget rendeznék Szolnokon a József Attila szobornál. A város lakóinak nevében Szunmay Ernő, a Verseghy Ferenc megyei Könyvtár igazgatója tart ünnepi megemlékezést. A tiszteletadás koszorúit a KISZ Szolnok városi Bizottsága és a megyei József Attila emlékbizottság képviselői helyezik el a szobor talapzatán. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban délután 5 órától költészet napi irodalmi műsort mutatnak be a Szigligeti Színház művészei: Ferencz Éva. Margittal Ági, Basilides Barna és Fonyó István. Főiskolások matematikaversenye Szép sikert értek ei a „házigazdák” Az ország tizenhat műszaki főiskolája, négy-négy hallgatóból álló csapatokkal képviseltette magát az idei Hajós György matematikai tanulmányi versenyen, amelyet tegnapelőtt rendeztek meg a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán. A verseny eredményhirdetésére tegnap délelőtt került Sor. A csapatok vetélkedéséből a budapesti Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola került ki győztesen, minimális különbséggel végzett a második helyen a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola, a harmadik helyezett a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola csapata lett. Az egyéni versenyben Vojczek Judit., az Ybl Miklós főiskola hallgatója végzett az első helyen, a második, harmadik helyre a „házigazda” főiskola hallgatói — Pix Gábor, illetve Hanácsek László — kerültek. A legszebb feladatmegoldásért járó különdíjat A Kilián főiskolás matematikusai. Képünkön Brassói Tivadar vezérőrnagy, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola parancsnoka az egyéni verseny második helyezettjének, Pix Gábornak adja át a jutalmat Kozma Erzsébet, a győri Műszaki Főiskola, hallgatója Közlekedési és Távközlési nyerte el. A Budapesti Történeti Múzeumban láthaifó a budai gótikus galéria legszebb szobra, a hetvenhárom centiméter nagyságú Fehér Madonna. 1947-ben találták meg a testet, majd 1979. november 8-án a hozzátartozó fejet. A szobor anyaga Budafok-nagytétényi bányákból származó puha mészkő A Kossuth Könyvkiadó és a Kossuth Nyomda között kötött szocialista együttműködési szerződés érteiméiben Lenin születésének 110. évfordulójára a , boltokba kerül Lenin összes műveinek befejező kötete is. Az évforduló alkalmából a Kossuth Nyomda hatvannapos átfutási idő alatt elkészítette a kiadvány prospektusát. A prospektus az ötvenöt kötet rövid ismertetését tartalmazza. A lámpások messzi világítanak K Ki-be kergetőzik a pajkos tavaszi szél a kungyalui iskolában. Gyerekzsivajt idézve muzsikál. — Nem iskola ez már — legyint a csizmaszárból kihúzott újsággal a régi épületre a postással dislkuráló idős bácsi. — A gyerekeink, unokáink a városban tanulnak. Reggelente jön értük a busz. délután meg haza hozza őket. Régebben járt velük a tanító is de biztos megunta. mert elköltözött a faluból. Nehéz eldönteni mit fájlal jobban: a kihalt épületet, ahova egykor palatáblával járt, vagy azt. hogy még a tanító is elköltözött a faluból. Gazdátlan szolgálati lakások A körzetesítéssel, az elnéptelenedő isíkolák felszámolásával a pedagógusok egy része ..munkanélkülivé” vált lakóhelyén. A gyerekekkel egy üt ingázik a szomszédos község iskolájába, vagy más településre költözött át. A kungyalui tanító az utóbbit, Cser Imréné mezőhéki pedagógus az előbbit választotta. A fiatal magyar-orosz szakos tanárnő akikor kel. amikor még „a nap is lábujjhegyen jár”. Hét óra előtt már viszi a két kisebb gyerekét az óvodába, ^ két nagyobbal, s a többi mezőhéki diákkal pedig együtt utazik Mester- szállásra, az iskolába. A napközi után ugyanígy fordítva. —• Kényelmesebb volt Me- zőhéken. helyben tanítani, de ott csak az alsó tagozat maradt. — mondja. — Igaz, hívtak, települjünk át Mesterszállásra. most is üresen áll két szolgálati lakás —% de idős apámat már nem hozhatom át a családi házunkból, öreg fát vétek átültetni. A tantestület másik két pedagógusa dr. Horváth Fe- rencné igazgatónő és Prekup János tíz éve ingázik. Ök Kunszentmártonból. Nem a szolgálati lakás minősége ellen van kifogásuk, az igazgatónő családi körülményék miatt költözött el Mesterszállásról. Prekup János meg egyelőre még r.erp döntött a letelepedés mellett. Ügy véli. a napi_ utazgatás nem megy a munkája rovására. Nem így Cser Imréné. a,ki abban látja a bejárás legfőbb hátrányát, hogy nem „lélegzik” együtt a faluval, nem igazán mezőhéki. nem igazán-mesterszállási. nem tudja úgy megismerni tanítványai szüleit, életkörülményeit. örömeit gondjait, mint ahogy helyben élve tudná. Szerinte bármekkorát is fordul a világ, különösen a falusi pedagógusnak változatlanul „lámpásnak ” kell lennie, nemcsak az iskolában', hanem az adott közösségben is. Csak így tudhat maradandót alkotni munkájával. Az ingázás átmeneti megoldás lehet csupán. Életprogramnak beillő szép feladatot jelölt ki magának Cser Imréné, amelynek megvalósítása számára Mesterszálláson egyelőre — rajta kívülálló okok miatt — még várat magára. Milyen a gombostű? Ki tudja miért, egy másik mesterszállási „hiányszakos” tanárnő meg a szomszédos településen szegődött el. A pedagógusok „útjai” sole esetben, úgy tűnik, kiszámíthatatlanok. Ki ezért, ki azért vesz vándorbotot a kezébe. Kerekes Alajos például az öcsödi cigánygyerekek kedvéért ingázik naponta Kun- szentmártonból, no meg azért, mert azt vallja, „senki sem lehet próféta saját hazájában”. Tíz évig Kungyaluba, tizenhárom éve Öcsödre jár tanítani. — Nézze meg a gyerekeim írását — mutatja a diákok füzeteit. — Pedig négy évvel ezelőtt némelyiknek még gondot okozott a magyar nyelv. Mintha csaik rácáfolna a tanítóra. elélép egy óriás biztosítótűvel egy kisdiák: — Tanító úr. találtam’ egy gombostűt. Nevetésre görbülne a szám, de a tanító komoly arca visz- szatart. Megköszöni, s elmagyarázza a nebulónak milyen a gombostű. — Egy évtizede még tizenéveseket tanítottunk a betűvetésre. Most a tizennyolc 'harmadik, negyedik osztályos tanítványaim között egy túlkoros sincs. Sajnos, az ingázók többségét nem effajta „megszállottság, a pedagógia „perifériájának” vonzása indítja útnak; hanem az egyik mert éppen összeveszett az igazgatójával, rossz a tantestületi légkör, a másik a magasabb fizetésért, a harmadik, mert nem a szakját taníthatja, a negyedik nem adja fel a városi lakását, s az ottani elhelyezkedés lehetőségét, — az ok, ahány nevelő annyiféle. S hogy mennyi? Nem szerepel ® statisztikában, hogy hány a bejáró — azaz höly inkább a városokból kijáró — pedagógus. Egy országos becslés Szerint az arányuk eléri a harminc százalékot, mások véleménye: még ennél is több, Szinte alig van olyan tantestület. amelyben ne lenne „bejáró” nevelő, s szinte hihetetlen. de van olyan iskola. amelynek óvónői, tanítói, tanárai valamennyien ingázók. Korán kell kelni annak, aki Szolnokról akarja elérni a jászberényi „tanító” buszt, így nevezik a Jászság „fővárosából” Pórtelekre induló járatot, mivel a busz utasai között minden reggel ott van az iskola egész tantestülete. A tizenegy tanítót, tanárt százötven diák várja a tanyaiközpont iskolájában. Azaz fordítva, hiszen — a busz nem a becsengetés- hez igazodik — a pedagógusok már hét óra körül megérkeznek az iskolába, s a gyerekek csak ezután szállingóznak be — többségük öt kilométernél is messzebbről 1— a környező tanyákról. Pórtelekről három éve költözött el Salamon József, az utolsó „lámpás”, helyben élő 'tanár. „Egy esős novembervégi” napon, emlékszik visz- sza, nem túl lelkesen. Nem Csoda. Élete nagy részét itt töltötte: — 1945»ben, ahogy elvonult a front, akkor jöttem Pórtelekre, öten voltunk a tantestületben. mind itt laktunk, többnyire albérletben. S aztán, ahogy bővült az iskola, sokasodtak a diákok. egyre több lett a Jász-' berényből kijáró nevelő. Végül azt vettem észre, csak én lakom Pórteleken. A tanítás 'mellett afféle mindenes voltam, könyvtáros, népművelő, mozis... de ne higgye, hogy ez panasz. Most Pórteleken nincs mozi. gazdátlan a művelődési ház., A könyvtár ablakán elmosódott a nyitvatartás. a polcokhoz támasztva, a sikált hajópallón egy rossz kerékpár: nem éppen csalogató látvány. Á könyvtár szomszédságában a nyolcszor nagyobb büfén, akárcsak a közeli Pipacs presszón viszont jól látható, hogy csak 9-órától várja a vendégeket Ügy tűnik, korábban nem érdemes kinyitni. Nincs tolongás a vegyesboltban. Nem is igen lehet mit venni — jegyzi meg a kora reggeli kenyérrel távozó egyetlen vásárló. A boltos szerint meg: „nem fogy itt semmi; a tej rániksavanyodiik, a felvágott megzöldül”. Eltartotta a lakosság —• Én nem akartam elköltözni innen — folytatja a beszélgetésünket Salamon József, az iskola igazgatóhelyettese. — Megvettem volna a szolgálati lakást, vagy építettem volna. A tanácson azt mondták, állami lakást nem lehet megvenni. Telek meg nincs. Jászberényben volt. így most ő is ingázik. A település története szerint Pórtelek első tanítója a századforduló előtt nyitotta meg iskoláját. Egy írástudó pásztor római módra a szabad ég alatt a porba, hamuba írva vezette be a gyerekeket a betűvetés tudományába egy véka lisztért, egy zsák kukoricáért... A lakosság eltartotta. Pórtelken most több mint ezren élnek — a központban hétszáz körüli a lélekszámú A takaros utcákban új házaik épülnek. Szeptemberben megnyitotta kapuit a diákok számára a napközi, van óvoda a kövekező tanévben húsz elsős — több mint tavaly — lépi át az iskola küszöbét. A település — úgy tűnik — nem egykönnyen néptelene- di'k el. S mégsem tudna nem „el”, hanem megtartani egy pedagógust sem? Tál Gizella
