Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
1980. április 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A városi fül számára szinte riasztó a csend, az ember úgy érzi magát, mintha egy elvarázsolt faluba került volna, ahonnan egyik napról a másikra nvndenki elköltözött. Tiszainokát két szempillantás között átfoghatja a tekintet. A község központját a csillogó tornyú templom uralja, mellette élelmiszerbolt, pár méterrel odébb presszó, körülöttük ásító ab- lakú, tarka-barka házak, minden hivalkodástól mentesek, sehol egy cifrára kovácsolt kerítés, sehol egy emeletes, tetőteraszos, „én vagyok a legszebb” épület^ A tanácsháza mérsékelten ízléses, oszlopos homlokzatán a felirat igen megkopott már, és tulajdonképpen nincs is ott a helye, hiszen Inoká- nak nem önálló a tanácsa: Tiszakürt székhellyel Nagyrévvel együtt társközségi „beosztást” kapott több mint öt esztendeje. A kacskaningós folyosón könnyen megtalálni a kirendeltségvezető szobáját, az övén kívül talán három iroda ha van. Tatár Sándor kirendeltség- vezető hatalmas termetű fiatalember, kézszorítása mint a satu. Színes ingje megfeszül oszlopnyi karjain. De a hangja lágy, a külsejéhez nem igen illően halk, kimért. — Hogy félek-e itt egyedül? Engem nem zavar az egésznapos némaság — mondja nevetve, amikor szó- bahozom a dobhártya nyomasztó csendet. — De azért ne higgye, hogy elhalásra ítéltetett Tiszainoka — teszi hozzá elkomolyodva. — Ebből a faluból nem lehet továbbmenni, csak visszafelé, itt ér véget a bekötőút. Nem érez ebben valami szimbolikus befejezettséget? — Látja, ez eszembe se jutott még. Valóban itt szűnik meg a betonút, de földúton tovább lehet menni, egészen Tiszakürtig. — Hol vannak most a ti- szainokaiak? — Dolgoznak, legtöbbjük a Tiszazug Termelőszövetkezetben, de járnak a Kecskeméti Konzervgyárba, a ti- «szakécskei MEZÖGÉP-hez. Ez utóbbi munkahelyre, ha a folyó engedi, rév viszi- át őket, télen pedig autóbusz. — A Tisza jóbarát? Engedi magát kihasználni, vannak-e halászok, van-e strand...? — Jóbarát, de nem munkaadó gazda. Nincs halász, a Tatár Sándor kirendeltségvezető Egy arc -a napközi otthonból faluban, nagy ritkán, főleg hétvégén lejárnak páran pe- cázni, de fürödni nem igen, inkább a véletlenül idevetődő idegenek mártóznak meg a folyóban. Tatár Sándor nem inokai, Tiszakürtről jár át mindennap motorral. A kürti tanácsnál volt pénzügyi előadó. — Saját maga kérte, hogy kirendeltségvezető legyen? — Amikor szóba került ez a lehetőség, kaptam rajta. Szeretem a csendet és abból itt van elég. — Hányán lakják Tiszainokát? — A legújabb adatok szerint ötszáznyolcvanan. Az előző népszámlálás óta harminccal kevesebben. — Lassan teljesen „elfogynak ...” — Ettől nem kell tartani. A minap is ideköltözött Kunhegyesről egy fiatalember, családostól, és minden esztendőben négy-öt építési engedélyt adunk ki. Bár megvallom, szerintem az egyik legöregebb települése a megyének, hiszen az ötszáznyolcvanból több mint kétszázötven nyugdíjas. Tiszainokán az elsők között nyílt öregek napközi otthona, amelyben szinte egész nap telt ház van. A földszintes, tornácos napközi otthon épületének udvarára vidám, döcögős ne- vetgélés szűrődik ki. A nagyteremben az idegen belépésére abbamarad a vidám hongoskodás. Az egyik asztalnál (négyen kártyáznak, körülöttük egy-két „kibic”. A parti egyetlen férfi résztvevője a társaság központja. Hegedűs Bálintné otthonvezetőtől megtudom, hogy Sipos Imre bácsi nélkül el se lehetne képzelni a napközit, soha se hervad le az arcáéról a mosoly, mindenre van valami tréfás megjegyzése, sőt, citerázik is. Imre bácsi csontos ujjai alól egy ismert népdal hullámzik elő a meglehetősen kopott hangszerből. Pillanatok alatt megfeledkeznek rólunk, többen bekapcsolódnak a dalba, az éneklés felerősödik. — A napközi otthonban állandóan harmincán, negyvenen laknak a reggeli nyitástól a késő délutáni zárásig. Ök itt is ebédelnek — magyarázza az otthonvezető. — Akik pedig nem tudnak eljönni, mi megyünk a helyükbe. Három tisztelet- díjas gondozónőnk ebédet visz nekik, megveszi a szükséges gyógyszert, egyszóval nem érezhetik magányosnak öreg napjaikat. Az utcára érve a kirendeltségvezető úgy véli, hogy túlságosan lehangoló képet mutatott, mert csak öregeket láttunk. — Kitűnő a község kereskedelmi ellátottsága, a . kunszentmártoni Áfész egy mindent árusító boltot tart fenn, amellett van Tüzép- telep. van mozi, presszó. .. Délután, a munkából hazatérők megtalálják maguknak a szórakozási lehetőséget. És akad ám itt jócskán fiatal is, egész jól működő KISZ- szervézetünk van. És sorolja annak bizonyítékait, hogy egyáltalában nem öregszik el a falu, az emberek jól élnek, Tiszaino- ka szombat-vasárnap hangos a fiataloktól. Végül nem kis büszkeséggel előadja az „adut”. — Majdnem száz darab személygépkocsit tartunk nyilván. Nem hiszem, hogy sok helységet talál, ahol csaknem minden ötödik családnak van autója ... Bendó János Fotó: T. Katona László A lakosság bútorellátásá- nak javítása érdekében a belkereskedelmi miniszter rendeletben szabályozta a bútorértékesítés egyes kérdéseit. A rendelet lényege, hogy gazdálkodó szervek, állami költségvetési szervek, társadalmi szervezetek, egyesületek, egyszóval közületek nem vásárolhatnak lakossági célokat szolgáló bútorokat. A rendelet mellékleteként kiadott jegyzék felsorolja a tilalom alá eső bútorokat. Ilyenek például a teljes szobaberendezések. a szekrénysorok, a két-három- ajtós gardrób-szekrények, az elemes bútorok, a könyv- és bárszekrények, a heverők. az íróasztalok, a stíl-, a stilizált, a rusztikus bútorok stb. Az -értékesítési tilalom alól felmentést kapnak a Külügyminisztérium intézményei, az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények, az óvodák, iskolák, valamint a szállodák és a vendéglátó üzletek. amelyek rendeltetésszerű működéséhez szükségesek az ilyen bútorok. R közös vagyon védelméért Megyénkben évenként átlagosan 150—160 vizsgálatot tartunk, 500—600 szervnél, 1500—1600 népi ellenőr segítségével. Munkánk d,öntő hányadát ezek a vizsgálatok adják, de emellett — a törvényben előírtak szerint — nagy figyelmet fordítunk az állampolgárok közérdekű bejelentéseinek, javaslatainak és panaszainak vizsgálatára. Ennek ellenére kedvezőtlen jelenségnek tartjuk, hogy — bár törvényeink megfelelő védelmet biztosítanak a bejelentőknek —, mégis sokan vannak, akik névtelenül írnak. Igaz egy részük bejelentése kifejezetten rágalmazó jellegű, vagy vélt sérelmeken alapszik. Tapasztalataink szerint vizsgálatainkat, javaslatainkat, felhívásainkat —. néhány kivételtől eltekintve — kedvezően fogadják, segítő szándékúnak tartják, és a hibák megszüntetésére megfelelő intézkedéseket tesznek. Megyénkben ma már — részben a korábbi évek következetes felelősségrevo- násainak. megelőző intézkedéseink hatására — egyre ritkábban fordulnak elő olyan esetek, amikor a népi ellenőrzésnek kell fegyelmi, kártérítési, szabálysértési vagy bűnvádi eljárást kezdeményeznie az elkövetőkkel szemben. Megítélésünk szerint megyénk közvéleménye, a munkahelyi kollektívák, erkölcsileg is elítélik a törvénysértéseket, a visszaéléseket, a felelőtlen mulasztásokat, és hasznos segítséget adnak a reális helyzet feltárásához. a törvényesség betartásához. Megyénkben a szocialista tulajdon aránya meghaladja a 96 százalékot. Gyarapítása, védelme a megváltozott gazdasági körülmények között a jövőben méginkább meghatározó lesz. A népi ellenőrzés szinte minden esetben — bármilyen témáról van szó — vizsgálta, illetve vizsgálja a társadalmi tulajdonnal összefüggő kérdéseket. Különböző területeken végzett vizsgálataink főbb tapasztalatairól, a teljesség igénye nélkül, a következőket emelném ki. Jelentős tartalékok vannak A megyében valamennyi népgazdasági ágban nőtt a termelés, a fejlesztések és korszerűsítések hatására bővültek a termelési alapok, a termékszerkezet átalakításában alapvetően a hatékonyság, a gazdaságosság és az exportképesség fokozásának szempontjai érvényesültek. E témakörben javaslataink az értékes eszközök (épületek, gépek, berendezések) jobb kihasználását, tervszerűbb karbantartását, a műszakszámok növelését, a beruházások határidőre történő befejezését, a tervezők, kivitelezők, beruházók együttműködésének javítását, a fejlesztések megfontolt előkészítését, a korszerű termelési eljárások bevezetését, a technológiai fegyelem megszigorítását, az eddiginél több, gazdaságosabb és exportképesebb termék előállítását szorgalmazták. Több területen foglalkoztunk a belföldi és az importanyagok, energiahordozók felhasználásával. Köztudott, hogy hazánk alapvető nyersanyagokból és energiából jelentős importra szorul. A világpiaci árak változásainak hatására sok helyen eredményes intézkedést tettek a takarékosabb anyag- és energiafelhasználás érdekében. Ennek ellenére jelentős tartalékokat találtunk, és több helyen pazarlást is tapasztaltunk. Követendőnek tartjuk azokat a hasznos üzemi intézkedéseket — javaslataink is erre ösztönöznek — amelyek szigorítják az anyagnormákat, csökkentik, vagy hasznosítják a hulladékot, keresik az importanyagok belföldivel való helyettesítésének lehetőségeit, nagyobb arányban hasznosítják ä melléktermékeket, a gépek, járművek rendszeres karbantartásával, szigorúbb elszámolással csökkentik az üzemanyag- és energiafelhasználást. Több helyen jó példákat találtunk a korszerű, az üzem, az intézmény- sajátosságaihoz alkalmazkodó. anyaggazdálkodási rendszer feltételeinek megteremtésére. Aktív alkotó emberek kellenek Vizsgáltuk a munkaerőgazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés kérdéseit, mert a társadalmi tulajdon gyarapítása, a gépek hatékonyabb működtetése elképzelhetetlen az alkotó ember aktív közreműködése nélkül. Tapasztalataink szerint — a különböző társadalmi és gazdaságpolitikai intézkedések együttes hatására — a vizsgált szervek többségénél javult a munkaerőgazdálkodás, a munka szervezettsége, termelékenysége. Ugyanakkor még bőven van tennivaló a szakemberek tervszerű képzése, továbbképzése, átcsoportosítása utánpótlása területén. De nem lehetünk elégedettek azzal sem, ami eddig a munkafegyelem szigorítása, a kapun belüli munkanélküliség felszámolása, a dolgozók jogainak és kötelességeinek egységes értékelése, a korszerű üzem- és munkatervezés- feltételeinek megteremtése érdekében történt. Véleményem szerint még nem mindenütt használták ki megfelelően a szocialista munkaversenyben, a brigádmozgalomban rejlő lehetőségeket sem. A társadalmi tulajdon fejlesztésének követelményei — a sajátos szervezeti felépítésnek megfelelően — vonatkoznak az állami, érdekképviseleti szervekre is. A felügyeleti, az irányító, az érdekképviseleti és az* ellenőrző apparátusokban is sok még a tartalék. Társadalmi, politikai és gazdasági céljaink megvalósítását szigorúbb, takarékosabb költségvetési gazdálkodással, a lakosság egészségügyi, szociális, művelődési, oktatási, kereskedelmi és kommunális ellátási színvonalának megtartásával kell megoldani. Nem lehetünk közömbösek Gazdasági feladataink hatékonyabb megvalósítása és a társadalmi tulajdon gyarapítása szorosan összekapcsolódik. Elősegíti a nemzeti jövedelem, a termelési és fogyasztási alapok növekedését és a dolgozók élet- színvonalának emelését. Emiatt tartom fontosnak, a gazdálkodó, az irányító és ellenőrző szerveknél a köz- gazdasági elemző. tervező, szervező munka és a belső ellenőrzés színvonalának emelését, az ellenőrző szervek közötti jobb együttműködést, a vizsgálati tapasztalatok szélesebb körű, kölcsönös hasznosítását. A társadalmi tulajdon védelme közügy. Megkárosítóinak felelősségre vonása végső soron a bűnüldöző szervek feladata. Nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a jövőben minden területen a bűncselekményeket előidéző okok feltárására és megszüntetésére. Tapasztalatból mondom, mert a vizsgált szervek jelentős hányadánál kellett a vezetők figyelmét felhívni a számviteli, bizonylati, ügyviteli fegyelem hibáinak. lázaságainak felszámolására, a hatékonyabb ellenőrzésre, a tárolási gondok megoldására, az értékpapírokkal, készpénzzel való elszámoltatás szigorítására. Ugyanis ezeknek az elhanyagolása előbb-utóbb alkalmat teremt bűncselekmény elkövetésére. Ezen a téren elsősorban a gazdasági vezetőknek, a munkahelyi kollektíváknak. az irányító és ellenőrző szerveknek van tennivalójuk. De valameny- nyiünknek állampolgári kötelességünk, hogy ne legyünk közömbösek, amikor a közvagyont felelőtlenül pazarolják. vagy szándékosan megkárosítják. Lőrinczy György a Szolnok megyei NEB elnöke A kivitfelező, a ftEVIÉP az év közepére fejezi be a tiszafüredi szennyvíztelep építését. A közel 54 millió forintos beruházás során eddig többek között elkészültek az iszapágyak, a homokszárító, a ragasztóit műtárgyak, valamint félkész állapotban van a szociális épület A BEKÖTŐÚT VÉGÉN fl lakosságnak szánt bútorokat tilos köziileteknek eladni
