Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-12 / 85. szám
1980. április 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskoztak a termelőszövetkezetek küldöttei Országgyűlésünk a tényleges néphatalmat testesíti meg APRÓ ANTAL NYILA TKOZ A TA Az 1975-ben megválasztott' országgyűlés, s a tanácsok megbízatása hamarosan lejár; az Elnöki Tanács határozata alapján június 8-án általános választásokat tartanak hazánkban. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa értékelte társadalmunk helyzetét, az állami szervek munkáját, az országgyűlés tevékenységét, meghatározva a soronkövetkező feladatokat is. Ennek kapcsán Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyilatkozatot adott. — lévén az országgyűlés ülé(Folytatás az 1. oldalról.) sen fel kell zárkózniuk a gazdasági változásokhoz, mert icsaik úgy ltudnak á bonyolultabbá vált termelési viszonyok között is hatékony szolgáltatást biztosítani taggazdaságaiknak. Felszólalt a vitában Mohácsi Ottó, a megyei párt- bizottság titkára is. Elöljáróban azt szorgalmazta, hogy az újabb feladatok megvalósítása során a közös gazdaságok ne csak a szabályozók változásából adódó nehézségeket tartsák számon, hanem igyekezzenek jobban kihasználni az új helyzetben létrejött kedvezőbb lehetőségeket is. A belső tartalékok jobb kiaknázása érdekében a célszerűbb fejlesztési tevékenységre. a költségtakarékosabb termelésre és a munkaerőgazdálkodás javítására hívta fel a figyelmet. Néhány konkrét termelési feladatról szólva többek között a mindinkább konjunkturálissá váló baromfi ágazat gazdaságos termelési feltételeinek megteremtését sürgette. Felül kell vizsgálni azt is — mondotta — hogy helyesen döntöttek-e a megye tée- szei, amikor 15 ezer hektár termőterület öntözési igényét lemondták a vízügyi szerveknél. Végezetül a megyei pártbizottság titkára dlismieréssel szólt a TESZÖV elnökségének és apparátusának a szövetkezeteket segítő munkájáról. Az idei tervekkel kapcsolatban elhangzott a küldöttközgyűlésen, hogy az Szolnokon Tanácsi vb-ülés Ülést tartott tegnap Szolnak Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A testület megvitatta és elfogadta azt a jelentést, amely annak a több mint ezer embernek az életkörülményeiről és életmódjáról adott képet, akik ma az úgynevezett szociális körülményeknek nem idén a népgazdasági célokkal összhangban termelésük 13,6 százalékos növelésén, összesen 10,1 milliárd forintot meghaladó termelési érték elérésén munkálkodnak a termelőszövetkezetek. A növénytermesztési eredmények 18,4 százalékos javítását többek között a gabonafélék. az olajosnövények és a cukorrépa termelésének a központi igényeknek megfelelő növelésével kívánják elérni. A juh- és a sertéságazatban az állomány jelentős növelése, a többi ágazatban a költségek ésszerű csökkentése, a fajlagos hozamok növelése, összességében az állattenyésztési termelés 7,5 százalékos fejlesztése szerepel a téeszek idei terveiben. A gazdálkodási eredmények javítását szolgálják a tegnapi tanácskozáson meghatározott szövetségi és szövetkezeti feladatok is. A megyei szövetség a közgazdasági munka további javításával, a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó szövetkezetek fokozottt patro- nálásával, a termelést eredményesen segítő társulások, együttműködések szorgalmazásával nyújthat az eddigieknél nagyobb segítséget taggazdaságainak. A mező- gazdasági üzemekben pedig többek között a munka és energiatakarékosabb termelési módszerek elterjesztése, a termőföld teljesebb kihasználása. a melléktermékek fokozott hasznosítása az 1980. évi tervek sikeres megvalósításának záloga. megfelelő telepeken élnek Szolnokon. Ezután a végrehajtó bizottság többek között a tanácstagi választásokkal kapcsolatos- szervezeti kérdésekről döntött, majd elfogadta az OTP társasházi lakások idei névjegyzékét. Végezetül a testület személyi kérdésben határozott. — A demokrácia a szocialista társadalomban. így nálunk is, nem pusztán a közélet, az államirányítás eszköze, hanem annál jóval több, államrendünk és egész társadalmunk felépítésének lényegi vonása — mondotta. — Ahogy pártunk program- nyilatkozata is leszögezi: szocialista társadalmunk fejlesztésének elsőrendű követelménye a szocialista demokrácia mind teljesebb kibontakoztatása. A dolgozók közvetve a választott testületek, a tömegszervezetek útján, s közvetlenül állampolgárokként is egyre nagyobb mértékben vesznek részt a társadalom életének irányításában, a közügyek vitelében. Ez az alkotmányban is megfogalmazott követelmény országgyűlésünk tevékenységében az elmúlt fél évtizedben még teljesebben érvényesült. A szocialista demokrácia már meghatározó a képviselők jelölésénél, választásánál, s tükröződik az országgyűlés összetételében is. A szocialista Magyarország jelenlegi parlamentjébe, az országgyűlés 352 tagú testületébe népünk — eredeti foglalkozás szerint — 157 munkást. 48 parasztot, 146 értelmiségit és egy egyéb foglalkozásút választott meg. Százegy nő és 37 harmincévesnél fiatalabb képviselő vesz részt a parlament munkájában. Országgyűlésünkben jelen vannak a fontosabb társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői, valamint egyházi személyisé— Mi jellemezte ebben a ciklusban az országgyűlés törvényalkotó tevékenységét, s hogyan járult hozzá a parlament állami életünk fejlesztéséhez? — Országgyűlésünk ebben a ciklusban a kormány előterjesztése alapján 24 törvényt alkotott. Ezzel közelebb jutottunk annak a nagyszabású kodifikációs munkának a befejezéséhez, amely célul tűzte ki, hogy — alkotmányunk alapelveit szem előtt tartva — rendeletek helyett döntően törvényekkel szabályozzuk az alapvető társadalmi viszonyokat, az állampolgári jogokat és a kötelességeket, valamint az államszervezet felépítésének és működé nek meghatározó elveit. A rendieietekkel történő kormányzásról tehát áttértünk a törvényekre épülő kormányzásra. E ciklus törvényalkotásaiból kiemelkedik az V. ötéves tervről szóló törvény. A termelés és a gazdálkodás szervezeti rendjét és működési feltételeit fejleszti tovább az állami vállalatokról, valamint a pénzügyekről szóló törvény. — Milyen következtetések vonhatók le a törvénytervezetek társadalmi vitáiból? — A törvénytervezetek szélesebb körű, nyilvános vitája hazánkban több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Pártunk útmutatásának megfelelően az elmúlt öt évben tovább erősítettük a törvényalkotás társadalmi nyilvánosságát. Széles körben és rendszeresen megvitatva valamennyi tervezetet, hasznosítottuk az állampolgárok, a társadalmi s a szakmai szervek észrevételeit és javaslatait. Az elmúlt öt esztendő alapján tehát leszögezhetjük, hogy a törvények előkészítésében is erősödött a demokratizmus. A gek is. Mindezek alapján elmondhatjuk. hogy a Magyar Népköztársaság országgyűlése összetételében is a tényleges néphatalom megtestesítője, valóságos népképviseleti szerv, amely hű tükre szocialista nemzeti egységünknek. — Hogyan érvényesül a szocialista demokrácia az országgyűlés gyakorlati tevékenységében? — Parlamentünk fontos helyet foglal el és jelentős szerepet tölt be államszervezetünkben. Országgyűlésünk a Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerveként az elmúlt öt évben is felelősen gyakorolta a népszuverenitásból eredő valamennyi jogot. Biztosította a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározta a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az alkotmány előírásainak megfelelően tevékenykedtünk tehát, amit azt is jelenti, hogy nálunk — hasonlóan más szocialista országokhoz — az állami mechanizmus az államhatalom egységének elvére épül, vagyis minden állami szerv- alárendeltje a parlamentnek. Elsősorban ebben fejeződik ki országgyűlésünk működésének demokratikus, azaz néphatalmi jellege. A másik fontos elemet — amely egyébként szintén csak a szocialista országokra jellemző —, a választók és a képviselők folyamatos kapcsolata. s a képviselői tevékenység választópolgári ellenőrzése jelenti. társadalmi fórumok szervezésében és értékelésében tevékenyen részt vettek a Hazafias Népfront bizottságai és a szakszervezetek. A vitákba bekapcsolódtak a nők, az ifjúsági szervezetek, a tudományos, a gazdasági, a jogi és más értelmiségi szervezetek képviselői. Példaként ide kívánkozik, hogy a vállalati törvény tervezetét országosan, a megyékben és a vállalatoknál több mint hetven fórumon vitatták meg. Az új Büntető Törvénykönyv tervezetének társadalmi vitájában különösen hasznos volt a lakosság különböző rétegeinek, köztük munkásoknak, szövetkezeti dolgozóknak, gazdasági vezetőknek, pedagógusoknak és orvosoknak a véleménye. A lakosság javaslatainak hasznosításán túl ezek a párbeszédek segítették a leefidő törvény előzetes megismertetését, s kovácsolták az állampolgárok egyetértését is. Közvetlen hasznot hoztak a képviselőknek, az országgyűlésnek, hiszen a képviselő- csoportok és a bizottságok üléseiken már a társadalmi tapasztalatokra támaszkodhattak. — Hogyan érvényesült az elmúlt öt esztendőben az országgyűlésnek az állami szervek működését ellenőrző tevékenysége? — A Minisztertanács elnöke rendszeresen beszámolt a kormány munkaprogramjáról, majd e program végrehajtásának időarányos teljesítéséről. Két alkalommal került az országgyűlés elé az Elnöki Tanácsnak, a legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökének a beszámolója. A kormányzati munka számos fontos kérdésről, a törvények végrehajtásáról adott számot a parlamentnek az egészség- ügyi, a kohó- és gépipari, a közlekedés- és postaügyi, a pénzügyminiszter, a munkaügyi, a nehézipari, az oktatási, valamint a külügyminiszter, továbbá az Országős Vízügyi Hivatal és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. A beszámolókkal az országgyűlés belpolitikai életünk nagy horderejű kérdéseit tárgyalta meg, s jóváhagyta a kormány külpolitikai tevékenységét. Ezek a tanácskozások — Hogyan töltötték be az állandó bizottságok az ülésszakokat előkészítő, a törvények végrehajtását ellenőrző alkotmányos szerepüket? — Az állandó bizottságok segítették az országgyűlést törvényalkotó, ellenőrző tevékenységében. a társadalom alkotmányos rendjének biztosításában, és előmozdították a parlament tárgyalásainak eredményességét. A bizottságok munkája tehát egyrészt közvetlenül kapcsolódott az országgyűlés plenáris üléseihez, másrészt az ülésszakok közötti időben, ellenőrző funkciójukat gyakorolva biztosították az országgyűlés működésének folyamatosságát. A legfelsőbb népképviseleti testület bizottságainak alkotmányos kötelessége, bogy a törvényalkotás mellett ellenőrizzék is a törvények végrehajtását, s az így szerzett tapasztalatokkal segítsék a kormányzati munkát. A fontosabbak közül megemlíthető a bírósági, az élelmiszer-, a közművelődési és a külkereskedelmi törvény végrehajtásának bizottsági ellenőrzése. A testületek nagy gonddal vizsgálták energiahelyzetünket, a mezőgazdaság fejlesztését, a beruházási tevékenység javítását, a’ szelektív iparfejlesztést. a szállítás, a hírközlés fejlesztését, a lakosság szociális, egészségügyi, kereskedelmi ellátását, az oktatás tárgyi és személyi feltételeit, valamint kulturális, tudományos életünk aktuális kérdéseit. Javaslataikat és ajánlásaikat rendszeresen eljuttatták az illetékes kormányzati szervekhez. A — A politikánkból eredő alapvető követelmények teljesítése mellett — az elmúlt öt esztendő tapasztalatai alapján — jnely területeken fejlesztheti munkáját az országgyűlés? — Pártunk most lezajlott XII. kongresszusa meghatározta feladatainkat a gazdaság, az életkörülmények, a kultúra, az állami élet területén. Ezek a célkitűzések irányt mutatnak az ország- gyűlésnek is. A kongresszus külön is elemezte és meghatározta a parlament működésének irányát. Kádár János elvtárs előadói beszédében megállapította, hogy az országgyűlés az alkotmány előírásai szerint végezte munkáját „széles körű nyílt vitákra támaszkodva a társadalom fejlődését szolgáló számos törvényt alkotott, folyamatosan napirendre tűzte, áttekintette a törvények végrehajtását, ellenőrizte a kormány tevékenységét”. A kongresszus határozata szerint „az országgyűlés a jövőben is számoltassa be a kormányzati szervek vezetőit, fejlődjék tovább az országgyűlési bizottságok munkája, fokozódjék a képviselők aktivitása választókerületükben és az országos kérdések megoldásában, váljék szorosabbá kapcsolatuk választóikkal ...”. A határozatnak ez a megfogalmazása a parlament tevékenységének kétirányú, úgy is mondhatsei nyilvánosak — jól szolgálták közvéleményünk tájékoztatását, s ezen keresztül az adott állami feladatok végrehajtásába a lakosság bevonását is. A parlamenti ellenőrzés sajátos eszközével, az interpellációval 32 alkalommal éltek a képviselők, felhíva a figyelmet a törvények és más jogszabályok végrehajtásában fellelhető fogyatékosságokra. szerteágazó tevékenység igazolja, hogy a bizottságok érdemben gyakorolták törvény- előkészítő, ellenőrző és javaslattevő jogkörüket — Milyen előrelépésről, milyen kezdeményezésről lehet beszélni a választókkal való közvetlen kapcsolat erősítésében, a választókerületi munkában? — A képviselők az elmúlt fél évtizedben választóik, a köz érd,ekében, a néptől kapott felhatalmazás felelősségét átérezve teljesítették megbízatásukat. A képviselők és a választók kapcsolatában a beszámolók jelentették az egyik legfontosabb láncszemet. Parlamentünk tagjai tájékoztatták választóikat az országos és a helyi politikai életben végzett munkájukról, " ismertették az országgyűlés tevékenységét, az időszerű állami feladatokat. E kötelességüknek a képviselők önálló beszámolón, falugyűlésen, tsz-köz- gyűlésen, pártnapon, előadóként vagy felszólalóként tettek eleget. A képviselők és a választók a hagyományos fogadóórákon közvetlenül, személyesen • is találkoztak. Az előre meghirdetett fogadóórák mellett mind több képviselő rétegtalálkozón, falugyűlésen vagy üzemlátogatáson tart fogadónapot, de gyakran munkahelyükön vagy otthonukban is felkeresik őket a választópolgárok. A formák tehát változatosak, ám a hangsúly változatlanul a közvetlen kapcsolat kialakításán van. A képviselők választókerületi munkáját jól segítették a helyi politikai, állami és társadalmi szervezetek. nánk tartalmi és módszerbeli fejlesztését jelenti. Az elmúlt, több mint egy évtizedes kiterjedt törvényalkotó tevékenységre támaszkodva az országgyűlésnek egyrészt még jobban kell élnie a meghozott törvények és más fontos döntések ellenőrzésének jogával. Másrészt — még jobban egybekapcsolva — fejleszteni kell a képviselői munka három területét: az országgyűlés plénumain, a bizottságokban és a választókerületekben végzett munkát. A választópolgárok véleményének szélesebb körű kikérése hozzájárul ahhoz, hogy a parlament és a képviselők tevékenysége még demokratikusabb legyen, még jobban tükrözze a választók állásfoglalását, mindez egybekapcsolva a törvény- tervezetek előzetes társadalmi vitájával végeredményben a közvetlen és a közvetett demokrácia együttes erősödését jelenti országgyűlésünk tevékenységében. — Ügy gondolom, hogy a megválasztandó új ország- gyűlés az eddigi tapasztalatokra építve, s azokat továbbfejlesztve jól és eredményesen fogja szolgálni pártunk XII. kongresszusa határozatainak valóraváltá- sát, állami és társadalmi életünk demokratikus vonásainak további' erősítését — mondotta befejezésül Apró Antal. (MTI) Portáldaruk a Szovjetuniónak A Magyar Hajó és Darugyár egyik legnagyobb megrendelője a Szovjetunió. A tiszafüredi gyárban készült portáldaruk jórésze a szovjet kikötőkben végez árurakodást. Az idén 15 öttonnás és 20 darab 16 tonnás darut rendelt1 a szovjet partner. A gépmonstrumok átvételének megkönnyítésére szovjet szakember is dolgozik a füredi gyárban. Felvételeink az egyik szállítmány rakodása közben készültek. T. F. Rendeletek helyett törvények Képviselők és választók kapcsolata A demokratikus vonások erősítése Pjotr Profimovics Kuszkov ellenőrzi a rakodást Egy portáldaru tornya tíz tonnát nyom
