Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-09 / 82. szám
1980. április 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hárman a munka versenyről Ki jár jól? Ki rosszul? A lelkiismeret diktálja, ne a kötelesség... Egyre kevesebb a „látszatvállalás” Tóth Sándor: — „Ha szerelőt kell hívni, az a traktoros szégyene” Idei mumíkaverseny-válla- lásaik teljesítésén dolgozó téesztagokat kerestünk fel Törökszentmiklóson, a Tisza- táj Tsz központi agronómu- sával, Balázs Károllyal. Űt- ban a szövetkezet tiszapüs- pöki kerületébe, a szocialista brigádok közötti versenyről 'beszélgetünk. —■ Az utóbhi években — véli Balázs Károly — sokat változott a munkaverseny tartalma. A felajánlások között egyre kevesebb, hogy úgy mondjam a látszatvállalás. A brigádok igyekeznék, hogy versengésük minél jobb eredményeket hozzon. De különben majd elmondják az emberek ... Ha kell, hát ünnepnapon is A napraforgónak szánt tábla szélén fürgén pattan ki a John Deere nyergéből Tóth Sándor. Ped,ig nem tartozik a fiatalabb traktorosok közé. Géppel dolgozott már a Hofferek korában, a Ti- szatáj földjeit már 1960 óta műveli. — Szókimondó embernek tartják ... —• Nem mondom — bólint rá —, valóban hamar a számon, ami a bogyómét nyomja. A munkaversenyről is megmondtam a véleményem, amikor jöttek összeírni a vállalásokat. Ne nevettessük már egymást olyannal, hogy vállaljuk pihenőnapon is a szántást, a vetést. Ha egyszer az időjárás engedi, és á magnak is ideje a földbe kerülni, hát dolgozni kell szabad szombaton és vasárnap. Most alighanem húsvétkőr is ... — Formálisnak tart egyes vállalásokat? — Az olyanokat mindenképpen, hogy felajánljuk: egy-egy munkát jobb minőségben végzünk el, hogy a gépekre jobban vigyázunk, hogy jobban takarékoskodunk az üzemanyaggal, és így tovább. Mindez ma már természetes kell, hogy legyen. Jószerivel ezért fizetik a traktorost. Ne a kötelesség, hanem a lelkiismeret diktáljon már a vállalások elhatározásakor ... — A traktoros lelkiismerete mit diktál? — Nézze, most egy másfél kilométer hosszú táblát dominátorozok. Magamnak végzek jó vagy kevésbé jó talajmunkát, mert itt vetni is én fogok. Azután egy hónap múlva majd kimotorozok ide a szabad időmben. Kripta Mihály: — „A műhelybelieknek ugyanannyi zsákolni mint másoknak” Megnézem, hogy sorol a cukorrépa, a napraforgó', a kukorica. És ha hibádzik, földhöz verem a sapkám. Csakhogy én — nemcsak azért, hogy a sapkám ne bánja — leszállók a gépről mind,en fordulónál. Megnézem, nem tört-e valamelyik rugós kapa a dominátoron. Később meg, hogy nem szo- rult-e kavics vagy gyökér- darab a vetőtárcsába. — A John Deere-nél automata jelzi, ha valami nincs rendjén. — Jó, jó, de csak egyszer ne jelezzen! Csak egyszer hagyjon ki oda-vdssza útban egyetlen csoroszlya, az máris legalább három mázsa terméskiesés. Fél órába se telik, máris kétezer forint a kár... A tiszapüspöki határból a téesz 1-es kerületébe igyekszünk. A főagronómus közben elmondja, hogy késésben vannak a növénytermesztők. — Eredetileg ötven napra terveztük a talaj lezárástól a rizsvetés befejezéséig tartó tavaszi kampányt. Visszavetett bennünket az időjárás, jó ha harmincöt napunk van még a munkák befejezésére. Rá kell húznunk alaposan, szerencsére van kivel számolni a hajrában. íz a fontos, hogy mindig lókor — Például velünk is — biztat a gépműhelyben Kripta Mihály, a Zalka Máté szerelőbrigád tagja. — Leszámítva az alkatrészhiány miatti mérgelődéseinket, sikerrel befejeztük a téli gépjavítást. Most mór a szállító jármüveinket készítjük elő a műszaki vizsgára. Nem mondom, hogy ezzel nincs éppen elég dolgunk, d.e ha a munka úgy kívánja, besegítünk a vetésbe. — Ezt a munkaversenyben vállalták? — Nem így konkrétan, csak azt, hogy ahol tudunk, segítünk. Azzal egyetért a brigádunk is, hogy kell valamilyen „keretvállalás”. Meg kell határoznunk, hogy milyen plusz teljesítményekkel tudjuk növelni a munkaversenyben a termelési értéket, a bevételt. Ugyanakkor a társadalmi munka idejét nem egyszer a szükség szabja meg. Tudjuk, hogy .kevés a nyújtott műszak a tavaszi munkákhoz, ezért mi oda ajánlottuk fel a segítségünket. Ha a szükség úgy hozza, szívesen megy a műhelyHorváth Miklós: — „Úgy keli hozzáfogni, hogy az csak jó lehessen” bői bárki, leváltani éjszakára a traktorost. Akár farosnak is. A hegesztő, a lakatos vagy a szerelő ugyanúgy át tudja nyalábolni a vető- magos zsákot... Az 1-es kerületben találjuk az építőrészleget is. A harminoegynéhány kőműves és segédmunkás közül tizennyolcán az Asztalos János Szocialista Brigád tagjai. Nekik akadt tennivalójuk a március 29-i kommunista műszakiban. A brigádvezető, Horváth Miklós sorolja: — Néhányan az új tejház alapját betonoztuk itt a kerületben. A brigád másik fele Surjánban ugyancsak betonozott, a juhhodályok- nál épülő két, egyenként száz köbméteres tűzrendésze- ti víztárolót. Voltunk elegen a munkához, úgy látszik ragadós a jó példa. A brigádon kívüliek is jöttek vagy tízlen, maguktól ajánlották fel segítségüket ... Egy családi ház fele Tóth László, a téesz versenybizottságának tagja kapcsolódik a beszélgetésbe: — Nemcsak egy napi munka a kongresszusi műszak haszna. Az építők szabad szombatjukon elkészítették az alapot, vasárnap volt ideje szikkadni a betonnak. Hétfőn aztán rakhatták a talpgerendákat, kibetonozták a csomópontokat, készíthették a szigetelést. Tulajdonképpen így három nappal hamarabb kezdhettek a falazáshoz. Három műszakban a négy kőművesünk felhúz vagy harminchat köbméter falat. Gondolja meg, az egy családi ház fele ... — Hogy zajlik a brigádgyűlés, amikor felütik a napló „Vállalásaink” oldalát? — Most már nálunk is letorkollják, — bizonygatja Horváth Miklós — aki amolyan látszatvállalásokkal hozakodik elő. Az építők közül senki ne ajánlja fel, hogy jó minőségben készítünk el egy beruházást, hibamentesen adunk át egy létesítményt. Aki nem úgy fog hozzá, annak nincs helye a brigádban. A téeszben se nagyon. Azt már igen, azt beírhatjuk a vállalások közé, ha képesnek tartjuk rá magunkat, hogy ezzel vagy azzal a tervezettnél előbb elkészülünk. De akikor úgy is legyen! Eddig, ha az Asztalos János brigád azt mondta, akkor úgy is volt. .. Tcmésközy Ferenc Hétvégi szállítás kérdőjelekkel A 7-es számú Volán illetékes vezetőjével a hétvégi szállításokról beszélgettünk. Kissé elkeseredetten mondta, hogy már régen elmúltak azok az idők, amikor a fuvaroztatók szombaton és vasárnap is sorban álltak a teherautókért. A járművek kihasználtsága akikor volt igazán jó — ma viszont... Szombaton még a legjobb esetben is csak feleannyi fuvart tudnak szerezni, mint a hét többi napján. „A vasárnapokra pedig nem is érdemes szót vesztegetni” — tette hozzá. A szállítási szakember nem volt elfogult. A változó helyzetet reálisan szemlélte, még a „szakma” szemszögéből nézve előnyös oldalairól is szót ejtett. Beszélt például arról, hogy a járművek kihasználtságának romlása fejlődést is tükröz. A több kocsit ésszerűbben terhelhetik, jut idő karbantartásukra, a sofőröknek és rakodóknak pedig szabad napra. A növekvő járműpark. megszüntette a Volánnál jóné- hány éve még általános, az állandó hajrá miatti, ingerültséget. Végeredményben az is a munka minőségét javítja, hogy a szállítóknak már harcolniuk kai a megr rendelésekért, ők függenek partnereiktől, nem a fuvaroztatók tőlük. A tény azonban tény maradt: lehetőség lenne a hétvégi szállítások szaporítására, a Volán és tulajdonképpen az egész ország gazdaságosabban működtethetné járműveit. Nem is meghoz- hatatlan áldozatok árán. A sok-sok kiskereskedelmi üz- ilet dolgozóitól például senki nem kívánja, hogy hét végén, zárás után is várják az árut hozó gépkocsikat. Ha minden boltban ügyeletet tartanának, akkor rengeteg ember pihenőnapját kellene elvenni, és a vállalatok sem járnának jól. Ezekért a napokért dolgozóiknak dupla bért kellene fizetni. Ám máshol vannak olcsóbban kihasználható lehetősé-, geik. Például az építőiparban. A Volán itt szombaton és vasárnap úgynevezett saját szervezésű fuvarokat vállalna. Saját gépeivel rakná fel és le a homokot, a kavicsot. Az építőipari vállalatoknak —< hangoztatják a fuvarozók — csak egyetlen ügyeletest kellene berendelni, hogy a szállítmányok érkezését ellenőrizze. Nyilvánvaló — gondolhatnánk ezután —, hogy az ügyeleti rendszer megszervezése nem kíván sok munkát az építőktől!:. Mégis a Szolnokon hétközben lekötött majdnem 40 tehergépkocsiból csak ritkán, szorult helyzetben foglalkoztatnak néhányat. Miért? Az előnyöket is felsorolva, ezt kérdeztem a Szolnok megyei ÁÉV egyik vezetőjétől is. A választ első pillanatra viccnek találtam: „És géppisztolyt vagy buzogányt adjak a szállítást ellenőrző ügyeletes kezébe?” — kérdezett vissza. Később derült ki, „halálosan” komolyan gondolta, amit mondott. A tapasztalatok szerint ugyanis egy ember kevés az ellenőrzéshez. A homok, a sóder ugyanis igen kelendő áru, és a gépkocsik — a nagyvállai'at kárára — gyakran egy készülő . családi háznál szabadulnak meg terhűktől. „Nem a 7-es számú Volánról beszélek — szúrta közbe az! építési szakember —1. a hasonló esetek azonban enyhén szólva bizalmatlanná tesznek bennünket. „Az egyik fővárosi építkezésükön történt meg például, hogy a szombati és vasárnapi fuvarleveleket ellenőrizve olyat találtak, amelyiken rengeteg fordulót igazoltak. Az ÁÉV főmérnöke személyesen reklamált a szállító vállalat vezetőinél.Ér- ve egyszerű és hatásos volt: „Niki Lauda teher nélküli versenygépével sem tudott vo'fna ennyiszer fordulni Pesten”. Ä fordulók számát minden ellenkezés nélkül módosították egy becsült, de legalább elfogadható értékre. Miért történhetett ez meg, ha ügyeletesnek mindig igyekeznek megbízható embert választani? Mert egy ember képtelen mindenhol ott lenni, és ha sejti is, hogy becsapják, igazolja a nem létező szállításokat is. „így könnyebb a dolga, nem idegesíti halálra magát.” Nem a legvonzóbb erkölcs ez, de a valóságot tükrözi, erre lehet számítani. Négy-öt embert kellene hétvégére berendelni, ez azonban pazarlás lenne, hiszen nem termelnek. Marad a szombati szállításoktól való húzódás —i a másik oldalion pedig a gépik öcsik egyenletesebb foglalkoztatásának gazdaságosságát bizonyító érvek. Lehetetlen igazságot tenni, hiszen mindkét félnek igaza van. Legalábbis a jelenlegi helyzetben. Azt azonban senki nem állíthatja, hogy a mai szokások váTltoztathatatla- nok. Üj módszerek — ilyen például a leszállított homok mennyiségének utólagos, hétfői megmérése — alkalmazásával a vita magától szűnne meg. V. Sz. J. Napirenden az alkoholizmus elleni tevékenység Fejlesztés a MEZŰGÉP-nél Egyre keresettebbék a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat termékei, ezért a vállalatnál fejlesztési terveket készítettek. Tószegen — az NDK-beli exportmegrendelések kielégítésére a múlt évben megkezdték a szerszámgéppark bővítését. A több ezer tonna alapanyag tárolására úgy tervezik. hogy egy betanalapú raktárát létesítenek mintegy 4 ezer négyzetméter területen. Az anyagmozgatást egy öttonnás bakdaru, új autódaru, és a 30 tonnás közúti hídmérleg üzembehelyezése segíti. Tegnap együttes ülésen tárgyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Szakszervezetek megyei Paradicsomfeldolgozó léállomást épít az idén a jász- kiséri Lenin Tsz. A 3 millió forint költséggel épülő feldolgozó üzemben a gazdaság 150 hektáron termesztett paradicsomából készítenek „félkész” árut, amit zárt tartáTanácsának elnöksége az alkoholizmus elleni tevékenység helyzetét és további feladatait. lyokban szállítanak a Hatvani Konzervgyárba. A léállomás létrehozásával gazdaságosabbá teszik a para- dicsomitermesztést, gyorsítják a betakarítást, könnyítik a növénytermesztők munkáját. Jászkiséren Helyben feldolgozzák a paradicsomot A Diósgyőri Gépgyár megrendelésére kábelsodró gépekhez különböző típusú cséve- leemető állványokat készít a tiszafüredi Építő- Vegyesipari Szövetkezet. Az idén mintegy 400 darab készült ezekből a gépekből szovjet exportra
