Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-06 / 81. szám

1980. április 6. SZOLNOK MEGVFI NÉPLAP 5 „...ÉN, JÓZSEF ATTILA, ITT VAGYOK!” A költő és korunk HA ÉLNE. NÉHÁNY NAP MÚLVA 75. SZÜLETÉSNAPJÁN KÖSZÖNTENÉNK... TALÁN SAJÁT SZAVAIVAL KÉRNÉNK: „ÜLJ LE KÖZÉNK ÉS MESÉLI." FAJÓ AZ IGAZSÁG; NEM TEHETJÜK. MA MÁR CSAK EMLÉKEZHETÜNK. 1. Tavaszodván, ünnepek ide­jén felbolyduLt méhkas az öcsödi iskola. A falaikon hí­res festők reprodukciói, az egyik teremben a diákok rajzai: egy táncoló medve, teknő fölé görnyedő nőalak, toporzékoló kisfiú, Dunában úszó dinnyehéj ... Ismerősek a képek, József Attila verse­it idézik. Asztalos Pisti csak néz rám. hunyorog, és fel nem foghatja, miért faggatom. Mi érdekes van az ő életében, talán az, hogy állami gondo­zott? De hiszen ez nem je­lent semmit. — Én nagyon szeretem a nevelőszüleimet, és ők is sze­retnek engem. — mondja ha­tározottan. — Jó itt Öcsö­dön, kétszobás, fürdőszobás lakásunk van. Apuka a té- eszben dolgozott most már nyugdíjas, velünk él még atyus- is, ő a nagyapám — teszi hozzá magyarázatként. — Tudod-e. hogy József Attila is élt Öcsödön? — Gyerekkorában a test­vérével együtt ide adta ki a menhely, és neki nagyon rossz volt, nem engedték is­koláiba, malacpásztornak tar-» tolták, de aztán értejött a Mama. — A te mamád el szokott-e jönni? — 0 nem szokott meglá­togatni engem, a testvérei­met sem ismerem. Ök is ál­lami gondozásban élnek va­lahol. — Nem hiányoznak? — Majd ha felnövök lehet, hogy megkeresem őket. — József Attila verseit is­mered-e? — Nem... egy sem jut eszembe. Majd csak jövőre tanulunk József Attiláról. 2. És akik már tanultak ró­la. vajon •mennyire és hogyan isme­rik a költőt? Erről beszél­gettünk Szu- chy Mártá­val, a szolno­ki Csanády körúti általános iskola ma­gyarszakos pedagógusával. — A gyerekek alsó tagoza­tos korukban már találkoz­tak a nevével, könnyedebb verseivel. Ismerik tehát. El is mondják: ..József Attila egyik legnagyobb magyar költőnk.” Azt azonban, hogy miért, már nem tudják meg­mondani. Gyakorlatilag tehát az órákon kell eljutni odáig, hogy a mondat mögé értelem és érzelem is kerüljön. Az óraszám viszont nagyon ke­vés, nincs arra mód, hogy el­mélyedjünk az anyagban, a legapróbb részletékig megbe­széljük a verseket. — A tankönyv mennyire köti a pedagógust? — A tananyagot át kell venni, ez azonban nem je­lenti azt. hogy a könyv szö­vege „szentírás”, s hogy a verseket nem értelmezheti ki-ki egyéni módon. Én le­hetőséget adok erre. jobban is örülök a gyerekek önálló véleményének, mint annak, ha csupán bemagolják, 'és könyv nélkül fújják a vers­elemzéseket. Az egyik leg­nagyobb gondom viszont az, hogy a mai gyerekek túlsá­gosan messze kerülték Jó­zsef Attila korától. Hiába elevenítettük, fel történelmi ismereteinket, alapvető kü­lönbségeket — mint például a szegénység és gazdagság ellentétét — nem értik, nem érzik át. Mindenesetre sze­retném, ha megértenék Jó­zsef Attila verseit, s igazán felismernék a költő jelentő­ségét. — S mennyire sikerül ez? — Azt hiszem, az órákon csupán a gyerekek érdeklő­dését kelthetjük fél egy-egy költő iránt. Ha ez sikerül, később is olvassák verseit, s ahogy nőnék, okosodnak, mind többet értenek majd belőlük. Az évfordulóra egy József Attila műsort állítot­tunk össze néhány nyolcadi­kos tanítványommal. Azt hi­szem ők igazán megszerették a költőt. 3. A kunszent­mártoni gim­názium tanu­lói határozot­tan állítják: József Attila neve szá­mukra nem­csak felirat az iskola hom­lokzatán. — Emlékszem, általános iskolás koromban megta­nultam József Attila A mama című versét. Csak most jöttem rá. itt a gimnáziumban, hogy milyen tiszta, milyen emberi, meny­nyi szeretet van benne — mondja Csabai Éva. — Na­gyon sokszor olvasgattam a Kései siratót is, nem értet­tem, de megfogott a han­gulata. Nagyon nagy hatás­sal volt rám. Máig is inkább az érzelmek felől közeledem József Attilához. Magával ragad a tisztasága, őszintesé­ge, embersége. Én is ilyen életre vágyóim. — Én azért szeretem Jó­zsef Attila verseit, mert egy­szerű szavakkal, igaz szívvel tud szólni hazaszeretetről, szerelemről, szeretetről, a munkások, a szegényemberek igazáról. Éz nagyon sokat je­lent, (hiszen az ember oly gyakran hall frázisokat, lel­ketlenül elmondott ..prédiká­ciókat” ezekről a témákról! — jegyzi meg Berkes Imre. József Attila szobra a kun­szentmártoni gimnázium előtt — Csak na­gyon ritkán látom József Attiláit moso­lyogni, ha a verseit olva­som — mond­ja Rákóczi Éva. — Szo­morú és kita­szított ember volt, pedig mindenkinél töb­bet látott meg kora Magyar- országából. Sokszor elgondo­lom, milyen jó lenne, ha megérte volna'a szabadságot, a ..rendet’’, a harmóniát, ami­re annyira vágyott. — József Attila úgy sze­rette a hazáját, mint aho­gyan csak kevesek. Pönbe ment a világgal, hazája sor­sáért. aggódott érte. Mi nyu­galomban élünk, nem tudjuk mi a harc — veszi át a szót Kovács Éva. — Azt hiszem a hazaszeretet érzését József Attila versei mindannyiunk­ban elmélyítették. Szerettük a hazánkat, de hogyan? Azt mondták szeretni kell. hát szerettük azt. ami eljutott hozzánk belőle. Erre az ér­zésre azonban különösebben senki sem nevelt. — Szerintem nagyon sokat mond József Attila költésze­te a mai fiataloknak — mondja Csabai Éva. — Tu­dom. hogy -minden költő a saját korának alkot, de sze­rintem csak akkor igazán maradandó ä' költészete, ha örökérvényű' gondolatokat hagy az utókorra. József At­tila ezt írja: „A minden^ég- gel mérd magad” szerintem ennél többét útravalóul sen­ki sem adhat a fiataloknak. 4. És mit jelent József Attila az idősebbeknek? Kiss Imre, a MÁV Járműjavító Üzemé­ben dolgozik idestova 45 éve. A karbantartó osztály József Attila Szocialista Brigádjá­nak vezetője. — Miért választották Jó­zsef Attilát névadóul? — 1964-ben döntöttünk úgy. hogy felvesszük a költő nevét. Annak idején a brigád 80 százaléka valamelyik is­kola padját koptatta. Főleg a fiatalok tanultak. József At­tila költészetével, munkássá­gával is megismerkedtek. Megszerették, példaként em­legették. És igazuk volt. hi­szen József Attila az első proletár költőnk. Mi mun­kásemberek vagyunk, közel érezzük őt magunkhoz. Török Erzsébet (Fotó: T. Katona László A Mama — gyermekszemmel KONGRESSZUS UTÁN Művelt emberfők sokasága (társadalom annyit ér, amennyit kreatív, munká­ra, alkotásra kész, erős, egészséges emberrel rendelkezik, és any- nyit tud felmutatni majd, amennyit hasz­nosítani tud tagjainak képességeiből. Mi most- építőmunkánk mai periódusában mi­nőségileg új és a korábbiaknál kompli­káltabb feladatok elé nézünk. A stabil politikai hatalom lehetőséget ad, hogy minden erőnket a gazdasági tényezők megoldásának szenteljük, és nyilvánvaló, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldá­sa csak a szocialista magyar társadalom céltudatos munkájának eredménye lehet. Az értelmes élet alapja a jól végzett munka. A szocialista társadalom ezért munkára neveli alkotó tagjait, arra, hogy szellemük, kezük ügyességét a társadalom egészének érdekében kamatoztassák, azért hogy megvalósulhasson hazánkban az emberiség ősi nagy álma. Minden emberi tevékenység kötve van a közösséghez. Az igazi emberi érték csak az emberiségen, ' egy konkrét kis közösségen keresztül nyilvánul meg, .és életünk értelme csak akkor és úgy lehet saját magunk önmeg- va’lósítása, ha önmagunk értékei igazi ér­tékek társainknak, szűkebb és nagyobb közösségünknek, társadalmunknak is. Nyilvánvaló, ha az egyéni boldogság, az emberi lét értelmes feltétele az ember önmegvalósítása és ha éz az önmegvaló­sítás a munkában,, az alkotásban jelenik meg és válik társadalmi értékké, akkor a társadalomnak mindent el kell követ­nie annak érdekében, hogy minél több kulturált,‘művelt tagja legyen. Az a tár­sadalom, amelyiknek szorongatóan nagy feladatokat - kell elvégeznie, annak szük­ségszerűen csak- egy módon lehet felké­szülni ezekre á feladatokra: a társadal­mi agyat — az emberfők sokaságának összességét — kell aktívabbá, érzékenyeb­bé, felkészültebbé tenni. Amikor azt mondjuk, hogy a tudomány ma a terme­lés szerves része, akkor gyakorlatilag ar­ra utalunk, hogy az alapkutatásokon túl ma már minden tudományág, szinte min­den képviselője — ha a társadalom jól gazdálkodik vele — konkrét termelési ér­ték forrása. Természetes válóság lett, hogy a szellemi érték anyagi valóság, és minél több ilyen mobilizálható agykapa­citással találkozunk, annál nagyobb a lét­rejött anyagi termékek köre. Régi példasor bizonyítja, hogy az ipa­rilag fejlett országok gazdasági potenciá­ja nemcsak a felhalmozott anyagi tő­kében, — természetesen abban is — há- nem elsősorban a megszerzett szellemi tulajdonban található. Abban, hogy az emberiség által felhalmozott tapasztalat­anyagot iskolák, főiskolák, egyetemek, rendszerében jól őrzik, jól közvetítik ki a társadalom tagjainak, természetesen a megadott osztálykonlátaikon belül. Ezt — — az emberiség közkincsét — a maguk ér­dekében a maguk osztályérdekeinek meg­felelően sajátítják ki. Az emberiség tapasztalatanyagának, tu­dásának minden társadalomban természe­tes átörökítője az iskola. Ma már az is­kola egyet jelent a tudással. De ez a tu­dás csak az alap, a készség megalkotója. Az egyes ember képességének kell hoz­zá társulni, hogy hasznos társadalmi ér­tékeket teremtő, az elődök munkáját to­vábbfejlesztő kreatív ember váljék az egyénből. A jó iskola jó készségeket te­remt. Ezért hát biztos, hogy az iskola a legolcsóbb gazdasági beruházás, amely a legkevesebb ráfordítással a legtöbb érté­ket termeli. Mert nemcsak közvetlenül a ■falba beépített tégla' társadalmi beruhá­zásban megvalósuló érték, hanem egy magunkévá tett, gondolatmenetünkbe be­épített felismerés is, hiszen lehet hogy abból fog kisarjadni hogyan lehet ol­csóbb vagy jobb téglát, funkciójának job­ban megfelelő falát teremteni. Ezért hát az olcsó beruházások közé tartozik minden olyan beruházás is, amely az iskolán túl a társadalom tagjainak kulturáltságát, gondolkodóképességét, al­kotókészségét fejleszti. A szellemileg gazda­godó ember nem marad meg önmaga agyá­nak korlátain belül, biztosan ki akar tör­ni koponyájának csoriífalái közül, ahogy Bertrand Russel mondta: „Ha érdeklődé­sünket egyre szélesítjük személyes életünk egyre növekvő mértékben olvad össze az univerzális élettel.” Amit Széchenyi tudott a múlt század­ban: „Egy ország gazdagságát a művelt emberfők sokasága teszi” — azt Bert­rand Russel a közösségi létben tekinti bi­zonyítottnak. A. szocializmus pedig össz­társadalmi cél, csak az egész társadalom teljes erőfeszítésével valósítható meg. ezért fontos- az, amit a XII-, kongresszuson Kádár János elvtárs mondott: a kultúra, a művelődés ügye nemcsak a kultúra, a művelődés munkásainak bel- ügye, hanem az egész társadalom közös ügye, gazdasági feladataink megoldásának forrása. Ahhoz, hogy előre tudjunk lép­ni,. a napi gyakorlatban javítani kell a szellemi erőfeszítésre irányuló magatar­tásunkat. Hiszen „a szocialista építés nél­külözhetetlen feltétele a társadalom mű­veltségi színvonalának emelése” és ez pe­dig „nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy tovább erősödjenek társadalmunk szocialista vonásai.” Sz. M. Minden Éppen Színvonalas műsor, igényes előadás Pedagóguskórusok parlamentje és találkozója Szolnokon Úttöröküldöttség utazott Párizsba Pénteken Párizsba utazott a Magyar. Úttörők Szövetsé­gének kulturális delegáció­ja* hogy részt vegyen a Fran­cia Pionírszervezet április 12-ig tartó nemzeti gyer­mekfesztiválján. Hazánkat a KISZ Köz­ponti Művészegyüttes úttö- < rő együttesének 16 láncosa és a Rajkó zenekar 6 tagja képviseli. Művészet ' és ifjúság A művészet és ifjúság rendezvénysorozat vizuális bemutatóját pénteken nyi­tották meg a gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen. A seregszemlén 36 felsőoktatá­si intézmény hallgatóinak, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium diákjainak, va­lamint a Somogyi Fotó- és Filmklub tagjainak munkái szerepelnek. Békéscsabán Diákszlnjátszá napok Tegnap befejeződtek a bé­késcsabai diákszínjátszó na­pok. A rendezvénysorozaton 19 együttes igyekezett bizo­nyítani tudását a zsűri előtt. A háromnapos versenyen teljes Cson.g»á,d megyei si­ker született, hiszen a bíráló bizottság a rendelkezésre ál­ló aranydiplomákat — négyet — szegedi és hódmezővásár­helyi együtteseknek ítélte. Szépen szerepeltek megyénk diákszínjátszói is. az újszá- szi gimnázium- diákszínpada ezüst-, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium bronzdip­lomát kapott. Örvendetesen növeke­dett az utóbbi' években a pedagóguskórusok szá­ma — állapították meg pénteken Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban az óvónő, tanító, tanár da­losok első országos par­lamentjén. Amíg 1973-bani a pécsi fesztiválon mindössze tizen­hét pedagógus-énekkar lé­pett a közönség elé, az idén egy országos találkozón negyvenhat kórus mutathát- ná be műsorát. A Szolnokon — az Alföld pedagóguskórusiaiinak talál­kozója keretében — megren­dezett parlamentre szinte valamennyi együttes el­küldte képviselőit. A tanács­kozáson Fasanig Árpád ze­neszerző bevezetője után, az énekkarok művészeti, belső nevelési munkájáról, a fenntartó szervek támogatá­sáról vitatkoztak a résztve­vők. A bevezető előadás — amelyben Easang Árpád egy felmérés alapján elemezte a pedagógusegyüttesek helyzetét — és a hozzászólások egy­aránt meggyőztek arról, hogy az énekkarok egyre javuló színvonalú műsorokkal, fej­lett énekkuLtúróval előkelő helyet vívtak ki maguknak az amatőr kórusok mozgal­mában. Jelenleg a pedaigó- guskórusok 80 százaléka rendelkezik larainydl plomás vagy ennél maigasafob minő­sítéssel. Ugyanakkor sok he­lyen gondot okoz az után­pótlás biztosítása, s megle­hetősen kevés a vegyeskar. ' Már hagyomány, hogy há­romévenként Szolnokon ta­lálkoznak az Alföld pedB- góguskórusai. A hét énekkar. — a törökszentmiklósi Liszt Ferenc kórus, a Békés me- gvei, a kisvárdai, á csong­rádi, a debreceni, a kecske­méti együttes, valamint’ a házigazda szolnoki Kodály kórus a tanácskozás után megkoszorúzta a szolnoki felszabadulási emlékművet. Ezt követően ugyancsak a művelődési központban dr. Voksán József, a Pedagógu­sok Szakszervezete főtitkára megnyitó szavai után bemu­tatták főként hazai, kortárs szerzők alkotásaiból összeál­lított műsoraikat. A zsűri elismeréssel szólt a produkciőkróL Valameny- nyi együttes igényes műsor­ral lépett pódiumra. A szak­emberekből álló zsürii az összehasonlítás helyett — hiszen a bemutatkozó együt­tesek különböző minősítéssel rendelkeznek — minden kó­rus teljesítményét korábbi színvonalához viszonyította. Megállapította, hogy az érieké karok sokat fejlődtek az utóbbi időben; előadásuk ha­tásosabb. műsoruk színvona­lasabb. a bemutatott művek megformáláisa. igényesebb, a hangzás tisztább lett, mint a korábbi években. Az értékelés után jó han­gulatú baráti találkozóra ke­rült sor, majd tegnap város­nézéssel ért véget az Alföld pedagóguskórusaimak harma­dik találkozója. — tg —

Next

/
Thumbnails
Contents