Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-30 / 100. szám

Éljen és virágozzék szeretőit hazánk, a Magyar Népköztársaság! Kitüntetés a szakszervezeti munkában élenjáróknak Átadták a művészeti díjakat Már hagyománnyá vált, "hogy május elseje, a mun- káBosiztáily nagyi (ünnepének alkalmából kitüntetik a szak- szervezeti munkában élenjá­ró aktívákat, dolgozókat. Tegnap délután a Szakszer­vezetek Szolnok megyei Ta­nácsának székháziban ren­dezték azt az ünnepséget, amelyen a kiemelkedő szak- szervezeti munkát végzők át­vehették a megérdemelt ki­tüntetéseket. Az ünnepségen Tóth János, az SZMT elnö­ke köszöntötte a megjelente­ket, közöttük Boros Ottónét, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét, majd rövid be­szédet mondott. A kiemelkedő munkát el­ismerő kitüntetéseket Fekete István, az SZMT titkára ad­ta át. A Szakszervezeti Mun­káért kitüntetés arany foko­zatát kapta Homonnai János, a MÁV Járműjavító Üzem tűzikovácsa, állami díjas szo­cialista brigádvezető, Márkus Imre, a tűnkével Városi Ta­nács osztályvezetője és Tóth János, az SZMT elnöke, aki Budapesten vette át kitünte­tését. Az ezüst fokozatot Koczkás Katalin, az SZMT politikai munkatársa és Már­ton Ernöné, a szolnoki Váro­si Tanács Társadalmi Ün­nepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda vezetője vet­te át. A Szakszervezeti Mun­káért oklevelet ketten kap­ták meg, Kiváló dolgozó ki­tüntetésiben pedig egy sze­mély részesült. Ezután Boros Ottóné meleg szavakkal köszöntötte a ki­tüntetetteket, az ünnepség résztvevőit. A különböző szakmai szak- szervezetekben is kitüntették az aktivistákat. A Szakszer­vezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta Ma- gyari Miklósné, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete megyei bizottsá­gának titkára, Olasz László- né nyugdíjas (Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete) Tarsolyné Bencze Ró­zsa, a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság dolgozója (MEDOSZ), Szegedi Albert, a Nagykunsági Állami Gaz­daság dolgozója (MEDOSZ). Strauss László, az ÉDOSZ megyei bizottságának elnöke, Terenyei Mihály, a Szol­noki Cukorgyár dolgozója (ÉDOSZ), Méhest Józsefné, a törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalat dolgozója (ÉDOSZ), Fábián István, az MTVB Járási Hivatal szb- titkára (Közalkalmazottak Szákszervezete). Varró Ist­ván, a Beruházási Vállalat szb-titkára (ÉFÉDOSZ), és Schmidt Tibor, az Állami Építőipari Vállalat dolgozója (ÉFÉDOSZ). A Szakszervezeti Munká­ért kitüntetés ezüst fokozatát heten kapták meg. A Szak- szervezeti Munkáért elismerő oklevelet pedig hatvanén ve­hették át. Ugyancsak az SZMT szék­házában rendezett ünnepség keretében adták át a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa idei művészeti díjait. A mű­vészeti díjat ketten vehették át: Bistey András, a Szolnok megyei Néplap olvasószer­kesztője. egy évtizedes iro­dalmi munkásságával, új­ságírói tevékenységével. Jor­dán Antal, a tiszaföldvári Nagyiközségi Tanács Társa­dalmi Ünnepségeket Szervező Irodájának vezetője, a kó- rusmozgalomban, a település zenekultúrájáért végzett munkájával', a tiszaföldvári munkáskórus eredményes irányításával érdemelte ki a kitüntetést. Fekete István, az SZMT titkára átadja a művészeti díjat Jordán Antalnak 7 év mérlege Kedvező kunhegyesi változások Sokan azt gondolják, a differenciált településfejlesz­tés, a jelenlegi központi, pénzügyi, anyagi támogatás csökkenése miatt falvaink. községeink fejlődése — amennyiben nem tartoznak a kiemelt szerepkörrel ren­delkező helységek közé —le­lassul, sőt megszűnik. Vita gyanánt mi számokat, ténye­ket gyűjtöttünk össze arról, mivel és miben gyarapodott hét év óta egy átlagos nagy­község. hogyan változtak, módosultak lakóinak életkö­rülményei, mindennapjai. Kunhegyes szerepköre sze­rint alsófokú központ, fej­lődő ipari, mezőgazdasági te­lepülés, 10 ezer 238 lakossal. Ez a szám száztizennéggyel több a hét évvel korábbinál. Az elmúlt időszak itt. is a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek egyesítésének, a szo­cialista brigádmozgalom ki­bontakozásának periódusa volt. de nyomot hagytak a település arculatán a helybe­li gyáregységek, szövetkeze­tek üzembővítései, építkezé­sei is. Nőtt a keresők száma Az életszínvonal emelke­désének egyik fokmérője a keresők számának növeke­dése. Kunhegyesen’ a létszá­muk — a megközelítően azo­nos lélekszám mellett — az 1973. évi 3 ezer 692-ről ez évre 4 ezer 650-re emelke­dett. örvendetesen nőtt' a munkába lépő nők száma. Arányuk az összdolgozók kö­zött 11,4 százalékról 45.1 szá­zalékra módosult. A lányok, az asszonyok valamennyien helyben találtak kenyérkere­seti lehetőséget. így érthe­tő: az eljárók száma hat­százról kéts.záz»a fogyott. A termelőszövetkezeti munkák nagyarányú gépesítésének a következménye, hogy a me­zőgazdaságban foglalkozta­tottak száma: 1227-ről 772- re csökkent. Túlnyomórészt már ők sem a régi paraszti világ képviselői: a hajdani gyalogmunkások helyett me­zőgazdasági szakmunkások dolgoznak a gazdaságokban. Emelkedett a betétállomány A keresők számának nö­vekedését tükrözi a helyi OTP-fiók betétállományának emelkedése is. Az összeg el­éri a 80 millió forintot, az­az hét év alatt megduplázó­dott. Hasonlóan gyarapodik a kunhegyesi személygépko­csipark is: hét év alatt 190- röl 437-re módosult. 1973- hoz viszonyítva 70 millió fo­rinttal lett nagyobb az áfész kiskereskedelmi boLti forgal­ma. Érdekes, a kunhegyesi ember változatlanul a gyom­rára költ legtöbbet, a kiadott forintok fele ugyanis az élelmiszerboltokban maradt. Ami a hús- és töltelékáru ellátást illeti. folyamatos, fennakadás nélküli. Ezt. tük­rözi két számadat is: a Kun­sági Húsfeldolgozó Társaság helyi telepén 1973-ban öt és fél ezer, tavaly már 15 ezer sertést vágtak le és dolgoz­tak fel. (Igaz, a társulás nemcsak helybe, vidékre is szállít.) A kereskedelmi ellátás ál­talánosságban jó a települé­sen. Azt itt megkeresett fo­rintokat van hol és mire el­költeni. Hét év alatt 318 családi ház, köztük 34 többszintes épült a nagyközségben. A vízvezeték hálózat 12,8 kilo­méterrel nőtt, megszűntek a járdaépítési gondok, egy ra­vatalozóval, fúrott kúttal. két orvosi lakással is gyara­podott Kunhegyes. Társadal­mi összefogással felépült az új, hattantermes ipari szak­munkásképző, a Kossuth úti iskola . központi fűtést, új villanyvilágítást kapott, fel­újították a községi sporttelep gyepszőnyegét, a játéktér vé­gére bitumenes kézilabdapá­lyát építettek, és ez év vé­gére befejeződik egy másik, hasonló létesítmény: az if­júsági diáksportcentrum lé­tesítése is. Ritka állítás, de igaz: nincsenek óvodai gon­dok, hiszen néhány éve egy új, 65 személyes óvoda épült a Zádor úton. A helybelieknek sokat ér a mondat: az orvosok száma négyről kilencre emelkedett, és a három körzeti orvoson kívül két fogszakorvos, tü­dőgondozó főorvos, szülész főorvos, gyermekszakorvos és üzemi orvos is dolgozik Kunhegyesen. Értelmes célokért Jelentősen javultak a dol­gozók munkakörülményei: új telephelyre költözött a vegyesipari szövetkezet. a BHG modern nagycsarnok­kal. szociális helyiségekkel bővült, de a vízgépészeti és a szilikátipari vállalat is milliókat költött a munka­helyi korszerűsítésekre. Szó sincs arról, hogy az 1973. évi általános tanácsvá­lasztás óta a se város, se falu településen minden gond megoldódott. nem maradt tennivaló. Maradit bizony, nem is kevés, sőt akad olyan gond is. amelyik orvoslásá­hoz kevés a helyi erő. Nincs kiépített szennyvízelvezető rendszer, az utaknak mind­össze 4,6 százaléka szilárd burkolatú, szükség lenne egy új. nyolctantermes iskolára. Biztató: a helybeliek 1973- ban végzett évi 684 ezer forint értékű munkája, tavaly már 10 millió 714 ezer fo­rintra nőtt. A számok tanú- dók vállalásaira, a kétszáz- negyven itt élő értelmiségi szellemi erejére, a kunhe- gyesiek jó értelemben vett lokálpatriotizmusára — megfelelő célok esetén — ezután is lehet számítani. D. Szabó Miklós Öntözés csapatmunkával Mondják a hékiek: többe kerülhet a kevés Néhány mezőgazdasági nagyüzem az árak emelke­désére hivatkozva jelentős mennyiségű öntözővízigényt mondott vissza a Tiszamenti Regionális Vízmű- és Víz­gazdálkodási Vállalatnál. Ezért is keltette fel a fi­Plusz 900 ezer köbméter Az öntöző agronómusok és az irányításuk alá tartozó öntözőbrigádok munkáját Kiss Imre növénytermeszté­si ágazatvezető koordinálja. Tőle érdeklődtem: — Mi késztette a gazda­ságot a fokozottabb öntö­zésre? — Ne haragudjon, hogy kapásból visszakérdezek, — mondja a kimutatásait sor- baszedve —, de mi indokol­ná. hogy kisebb figyelmet fordítsunk a mesterséges csapadékellátásra? Az ár­emelkedések? Természetesen mi se tapsoltunk, amikor megismertük a víz és az ön­tözéshez felhasználásra ke­rülő energiaféleségek új árait. Egy valamivel azon­ban reálisan számoltunk: a, vízjogilag engedélyezett, és öntözéses termesztésre be­rendezett területek arányá­ban mindenképpen fizetnünk kell az alapdíjat, akár ke­vesebb vizet használunk el, akár többet. Nemcsak az árunövényeket gyelmemet a Héki Állami Gazdaság intézkedése, mi­szerint a tavalyihoz hason­ló nagyságú területen a ko­rábbinál intenzívebb öntö­zést folytatnak, azaz a múlt évinél több öntözővíz felhasználását tervezték. — A vízjogi engedélyük a tavalyihoz hasonló nagysá­gú területre szól, a vízfel­használást mégis többre ter­vezték. — Kilencszázezer köbmé­terrel több öntözővíz fel- használásával számolunk. Tavaly 2,7 millió köbmé­terért kétmillió forint víz­díjat fizettünk. Az 1980-ra ütemezett 3,6 millió köbmé­ter víz költsége meghaladja majd a 4,4 millió forintot. — Megtérül majd a több­letbevételekkel ? — Az intenzívebb öntö­zéssel nemcsak a hozamok növelése a cél. Egyáltalán: a biztonságos termelés ér­dekében magát a biológiai szükséglet szerinti nedves­séget is biztosítani kell a szántóföldi kultúráknak, fő­leg az értékes árunövények­nek. Márpedig a 2 ezer hek­tárnyi , őszi búzánk száz- százhúsz milliméter csapa­dékhiánnyal indult az idei tavasznak is... A mezőhéki kerületbe ve­zető bekötőút szélén hatal­mas tócsákat fröccsent szét az autónk elől kitérő MTZ: egy héten át majd minden­nap esett a környékben. Mégis, ahol zöldell valami a táblákban, mindenütt ont­ják a vizet a gazdaság ön­tözőberendezései . Éppen csak arra volt jó, — legyint Lengyel Imre ke- rületvezető-helyettes —, hogy hátráltasson bennünket a vetésben. — Harminchét­negyven milliméter eső esett az utóbbi napokban. A lu­cerna gyökere mélyen van, pótolni kell öntözéssel vagy hetven millimétert, hogy a felülről elnyelt víz egybeér­jen az altalaj nedvességgel. — Nemcsak az árunövé­nyeknek juttatnak mestersé­ges csapadékot. A drágább vízzel is megéri öntözni a lucernát, a silónak valót meg a gyepet? — Feltétlenül megéld, megtérül a költség az ál­lattenyésztési hozamok több­leteinél. Maradjunk a lucer­nánál, ami nélkül elképzel­hetetlen lenne az 1500-as fejőstehénállományunk át­lagában elért 5 ezer literen felüli fajlagos tejtermelé­sünk. Szóval egy hektár lu­cernáról ötszöri kaszálással, ha öntözzük, 130 mázsán fe­lüli, ha szárazon műveljük, csak 70—80 mázsa széna­értéknek megfelelő zöldta­karmányt takarítunk be. — Említette, hogy öntözik a gyepet is. — Ötven hektárt. Manap­ság már vétek lenne a ter­mőterületek rovására gyep­vagy lucernatelepítéssel nö­velni a zöldtakarmány te­rületét. Hát ha már legol­csóbb takarmányozási mód a legeltetés, akkor megéri az öntözés, ha úgy jobb és több füvet fogyaszthatnak egy-egy táblában a növen- déküszek. . . A gazdaságbeliek által H— 4-esnek mondott búzatáb­lából Szűcs Gábor öntöző­munkás integet: maradjunk az út mellett, majd ő a he­lyünkbe jön. — Gumicsizma nélkül úgy­sem boldogulnak — mondja kézfogás közben, — Szép a búzánk, ugye? Most indult növekedésnek, ilyenkor ve­szi ki a legtöbb erőt a föld­ből. Azért is kell most a gabonának több áldás, mint ami felülről jön, — bök az ég felé. — Csakhát az öntözés meg­drágult, .. — Márpedig a több víz, az kell, mert esetleg többe ke­rülhet a kevés. Ügy értse, hogy víz nélkül nem fejlő­dik a növény, kevésbé hasz­nosul a műtrágya, kevesebb lesz az eladható, feletethető termés. Mit tehet a brigád? — Mivel tudnak takaré­koskodni ? — A lelkiismeretesebb munkával sok forintot meg­foghatunk. Például, ha az öntözőibrigád tagjai betart­ják a megadott milliméter­szintet, nem pancsolnak el fölöslegesen egy köbméter- vizet se. Vagy például a berendezések áttelepítésénél vigyáznak, ne fedje egy­mást a két öntözött sáv, de száraz csík se maradjon köz­tük. Na és ott van a rend­szeresebb karbantartás. Mert akkor drága igazán az öntözés, ha az optimális esőz- tetési időszakban javítás miatt áll az öntözőberende­zés, vagy ha a kiesett időt a háromszoros áramdíjat je­lentő csúcsidőszakban akar­ja behozni az öntözőszak­munkás. Visszaútban a kerületből, az ágazatvezetőtől megtu­dom:: az idén összesen 2 ezer 835 hektárt öntöznek a Hé­ki Állami Gazdaságban, A szántóterületük negyvenhat százalékát. — Jól megtervezett, ösz- szehangolt csapatmunkára van szükség. Nem hagyha­tom ki a munkaszervezést se. Mert ha egyszer már úgy is kijár a lucernatáblába egy traktoros a fűkaszával, oda bizony a szükséges ket­tő helyett elég egy öntöző-_ szakmunkást irányítani az ’ öntözőberendezések áttele­pítéséhez. Hát szóval ná­lunk a jó csapatmunka adott, mint belső tartalék, ezt is ki kell használni. Többek között ezért se gon­dolhattunk az idén az öntö­zés visszafejlesztésére... Temesközy Ferenc ■ ■ Uvegsátrak alatt A jászberényi Kossuth Tsz kertészetének Hámán Kató brigádjában 17-en dolgoznak, és mintegy 30 hektáron gazdál­kodnak. Ilyenkor áprilisban szorgos kezek gondozzák a pa­lántákat az üvegsátrak alatt. Tízhektáron termelnek majd fehér húsos, illetve paradicsompaprikát. Ennek egy része a város ellátására, másik része a Kecskeméti Konzervgyárba kerül, feldolgozásra. Bő víz kell az előnevelt palántáknak Két hektáron burgonyát vetnek, a termés a gaz­daság konyhájára kerül Tarpai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents