Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-30 / 100. szám
A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. április 30. ::Kg:::::;nnnin!i::; a iKfPÍ ■Rfiyő f 1 f 1 1 néma iflvim e lőtt A szerkesztöseg postájából Nevelési értekezlet a szobában. Mert ma még ez nem általános. És hogy nem sok már ez a dohányzás elleni propaganda? Az írás, ami válaszra késztetett, hogy nem. azt bizonyltja, A Kossuth úti általános Iskolában április 23-án tar- tottak nevelési értekezletet, ahová — mint a szülői munkaközösség tagját — engem is meghívtak. Örömmel és várakozással mentem el erre a munkamegbeszélésre, amelynek témája a fegyelemre és munkára nevelés helyzete és feladatai volt. Fehér Károlyné igazgató- helyettes megnyitója után Vona László igazgató tartott beszámolót. Értékes és tárgyilagos, a gyermekek neveléséért felelősséget érző „számadást” hallottam; kicsengett belőle egy nagyon fontos igazság — a XII. pártkongresszus is hangsúlyozta: a gyermekek neveléséért a család és az iskola tehet a legtöbbet. Gyermekeink nagyon sok ellentmondással találkoznak Csordás Imre, az MHSZ karcagi városi titkára két eseményről is írt szerkesztőségünknek. Rádiós vizsga volt a közelmúltban a városban, amelyet az MHSZ rádióklubja szervezett. Mintegy húsz sorköteles fiatal tett rádió-távírász vizsgát, hogy majd a hadseregbe bevonulva hasznosítsák tudásukat. Ugyancsak nemrégiben, áp„A munka ünnepe alkalmából megköszönjük a Mezőgép Vállalat Május 1. Szocialista Brigádjának, a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság Tissa Szocialista Brigádjának, valamint az óvoda szülői munkaközösségének azt a sok apró, de az óvoda réVálaszolni szeretnék M. J. szolnoki olvasónk április 23-i számban megjelent „Segítaz életiben. A család és az iskola feladata, hogy segítse eligazodni a jövő nemzedéket. Fontos nagyon a család szerepe; kell egy biztos bázis a gyereknek, ahová mindig nyugodtan haza mehet, ahol tanácsot kérhet, és kap is! Ha minden szülő szem előtt tartaná ezt, kevesebb ún. „problémás” gyerek lenne. Manapság — ha gyereknevelésről van szó — felgyorsult, rohanó életünkre hivatkozunk... Gyermekeink nevelésére pedig mindenképpen időt kell biztosítanunk, hogy testben-lélekben egészséges emberek váljanak belőlük. Mert hiába adunk meg nekik mindent, amit pénzért meg lehet vásárolni, a gyerekek lélekben szegényebbek maradnak... Farkas Lászlóné Kisújszállás rilis 20-án volt a „35 év szabad hazában’’ vetélkedő városi döntője, melyen az MHSZ-klubok csapatai vettek részt. Négyen képeztek egy csapatot. Csordás Imre több fényképet is küldött az eseményekről. Amit olvasóink láthatnak. a vetélkedőn készült: a SZIM honvédelmi klub „legénysége” írásbeli feladat közben... szére fontos társadalmi munkát, amivel oktató-nevelő tevékenységünket gördülékenyebbé tették.” A rövid, de tartalmas levél a szolnoki Verseghy úti óvoda dolgozóinak és ötven „gyermekének” nevében érkezett. ség, óvnak!" című levelére. Senki sem gátolja a dohányosokat — nincs sértve a „személyes szabadságuk” —, hogy ezután is szabadon rongálják az egészségüket. De nem büntetlenül! Persze, minden ember szervezete más, ellenállóbb vagy gyengébb az esetleges szövődményekkel szemben. Csakhogy egy munkahelyen, például egy irodában vannak dohányosok és nem dohányzók. Itt már nemcsak egy ember — a dohányzó — egészségéről van szó! Ne a nem dohányzónak kelljen időnként kimennie a folyosóra friss levegőt szívni, hanem a dohányos az arra kijelölt helyen gyújtson rá, ne Dr. Soós Istvántól, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójától kaptuk az alant idézett, levelet egy kérdésre, amelyet az április 14-i rádiós „Sajtó- konferencia” válaszadóinak tettek fel. „ .. .A Karcag Kossuth tér 10. szám alatti 45 lakás tetőbeázásáról vállalatunknak tudomása van. A tetőn több alkalommal javítottuk a szigetelést, mindezek ellenére újbóli panaszok jelentkeztek, a beázás megismétlődött. Az 1980. évi tervünkben szerepel, hogy a „Festenének, de nincs kivel — festenének, de nincs kinek” címmel jelent meg április 16-án munkatársunk írása. Milyen lehetőség van Abádszalókon és Tiszabőn építkezésre, átalakításra, lakások szépítésére? — ezt kívánta bemutatni. 'Emlékezzünk csak rá vissza: .......Abádszalókon például e gyetlen kőműves dolgozik, legalábbis hivatalosan. Azokat a megrendeléseket, amelyeket képtelen kielégíteni, a helyi tsz szakemberei és a „bejárók” végzik el hétvégén, persze kontármunkában. A községi tanács kénytelen szemet hunyni a szabálytalanságok fölött, mert végül is örül, hogy valaki elvégzi az építést, az átalakítást ... A lakásfestéshez szükséges anyagok kellő mennyiségben állnak az abádszalókiak_rendelkezésér e. szobafestőt azonban hiába keresnek. Mit tehetnek? ... Tiszabőn szakemberek van; nak — munkájuk alig...” S most nézzük, mit írt Varga Tibor, a Hajdú-Bihar megyei Szolgáltatóipari Vállalat Fegyvernek!, 73 éves olvasónk levelét névtelennek tekintjük! Egyébként nemrégi - giben írtunk arról, hogy az autóbuszok késése miatt többször, többen lekésik a vonatokat... S. A. Kuncsorba: AdómenTarnóezi István Szolnok Martfűn felszabaduló homlokzati függőállvány igény- bevételével a javítást elvégezzük, ugyanis legutóbbi tapasztalataink alapján a beázás nem a tetőfelületről, hanem a párkányon keresztiül történik. Véleményünk szerint 3—4 hónapon belül a javítást be tudjuk ütemezni és el tudjuk végezni. Természetesen a lakásokban jelentkező — beázásból eredő — hibákat vállalatunk költségére kijavítjuk. Nincs tudomásunk arról, hogy a berendezésekben, bútorokban károk keletkeztek volna.” kisújszállási kirendeltségének vezetője: „ .. . A Hajdú-Bihar megyei Szolgáltatóipari Vállalat kisújszállási kirendeltségéhez tartozik Abádszalók 1976 óta, azóta több szakmában is folytatunk szolgáltatást. Jelenleg öt főfoglalkozású kőműves, egy kárpitos, egy kovács, három szobafestő, mellékfoglalkozásban két villanyszerelő, egy motorszerelő, egy lakatos végez szolgáltatást. Már előzőleg is jelent meg Abádszalók szolgáltatási helyzetéről cikk, amely csak kis mértékben érinti a SZOVÁLL szakembereit. Az igazság az, hogy Abádszalókon valóiban olyan nagy mértékű a kontár tevékenység, hogy még a SZOVÁLL dolgozódnak munkaellátottságát is befolyásolja. Érthetetlen, hogy Abádszalókon az érdekelt, szervek nem tudnak tevékenységünkről .. Ehhez egyetlen hozzáfűznivalónk van: munkatársunk az információt Abádszalókon Juhász Istvántól, a nagyközségi tanács elnökétől kapta. tes családi ház udvarán épült garázs után is kell garázsadót fizetni. Állandó adómentesség csak azon garázsokra] áldható, melyeket a családi házzal együtt, annak építésével egy időben építettek fel. Kétségtelen érdeme a televíziónak, hogy egy-egv értékesebb programjával — műfajra való tekintet nélkül — amelynek témája a múlt, akár a távoli, akár a közelebbi: segít felfrissíteni emlékezetünket. S ez nemcsak lehetősége, kötelessége is egyben. Ezt tapasztalhattuk most is a Martin Luther Kingről készült amerikai filmsorozat bemutatásakor. Martin Luther King Még alig tíz esztendeje, hogy a haladó világ felháborodását kiváltló tragédia lezajlott, 1967-ben rútul gyilkolták meg a Nobel-díjas polgárjogi és békeharcost, s bizony már csak halványan él tudatunkban, hogy ki' is volt ez a kiváló férfiú. Jól jött tehát emlékezetfrissítőnek is a dokumentumfilmnek is beillő háromrészes sorozat, amelyből nemcsak King doktor életútjának jelentősebb állomásait, küzdelmes harcának eredményeit ismerhettük meg, hanem a hatvanas évek Amerikájának bonyolultan ellentmondásos viszonyairól is képet kaptunk. A film egyik legfőbb erénye ugyanis, hogy ami a lényeges történelmi mozgásokat illeti, s ami a társadalom rajzára vonatkozik; abban egyáltalán nem szépít, nem hamisít: a valóságot tükrözi. Nem egy érdekes életű ember pályájának regényes ábrázolatát kaptuk, hanem igazi korképet, mondhatnám azt is kórképét az adott amerikai társadalmi valóságnak. Közismert dolog, hogy a legnagyobb s talán a legjobb krimiszerző maga a történelem. ugyanis számtalan olyan esetet produkál, amely részleteiben. fordulataival és tragikus kifejletével izgalmasabb mindenféle kitalált történetnél. Ilyen eset a Martin Luther Kingé is. _fgy azután a film készítőinek jóformán nem is kellett mást tenniük, mint egy az egyben visszaadni az igazságtól megszállott ember szenvedélyes drámáját. Abby Mann, a forgatókönyv írója és egyben a film rendezője így is tett, egyáltalán nem követte az amerikai úgynevezett életrajzi filmek megszokott sémáit. Messze elkerülte az érzelgősséget, holott a téma csábíthatta volna rá, hős iránti rajongása sohasem csap át álpáthoszba, jóllehet a patetikus hang nem idegen tőle. Megragad minden olyan jelentős mozzanatot, amellyel a békeharcos lelkész környezete fölé nő — hatalmas alakjával és ékes szólásával „magasb’ mindenkinél”, de ugyanakkor nem feledkezik meg arról sem, hogy a békeharcos is ember, akárcsak azok, akiknek sorsáért fáradozik, s akikért képes feláldozni akár az életét is. Sokszor és sokat ábrázolja a közélet porondján, de ugyanakkor megismerjük őt, mint a feleségét gyengéden szerető férjet, s a gyermekeiért rajongó apát. Közélet és magánélet szerves egységét teremti meg a film, s ilymódon emberien hiteles. Hatásának kétségtelenül ez az egyik titka. A másik, amiért lebilincselhette a nézőt: a tiszta, világos szerkezet, a logikusan, kitérők nélkül irányított cselekmény .(Sokan megfeledkeznek erről a követelményekről, filmkészítők idehaza is. külföldön is!) Abby Mann bonyolult utalásokkal nem terheli a cselekményt, a tragédiával végződő dráma kulcsmozzanatait és kulcs- szereplőit emeli ki. Ezzel kétségtelenül kissé leszűkítette a történések és az összefüggések körét, de az alapvető társadalmi ellentét ezen az áron még erőteljesebben rajzolódhatott ki. Mondhatnám azt is, nagyvonalúan ragadta meg a történelmet, és mutatta meg, hogy lényegében a négereket. feketéket sújtó megkülönböztetés igazi okai a kapitalista társadalom kizsákmányoló természetében keresendők. A film ugyanakkor azt is egyértelműen és világosan bemutatta, s ez is felfogható akár történelmi tanulságképpen is. hogy egy olyan társadalomban, amelyben a hatalmon lévők eszközeikben nem válogatnak, ellenükben csak hasonló eszközökkel lehet felvenni a harcot. King doktor tragédiáját épp az okozta, ez az ő ahogy mondani szokták „sebezhető pontja”, de nem tragédiájának igazi oka. mert az társadalmi-történelmi jellegű, hogy hitt abban: az igazság győzelméhez elegendő fegyver pusztán az emberség. Erőszakmentes politikáját erre az elvre építette fel. Mint általában a jó tragédiának, ennek is az a sajátja, természetesen a filmen ábrázolva, hogy számunkra lehetővé vált a szó szoros értelmében a hőssel való azonosulás, a szorongásaiban, félelmeiben való megtisztulás. S bár leterítette őt a gyilkos golyó, mégis harca felemelő érzéssel tölthet el bennünket. Mann ötletekben nem szűkölködött, és rendezői erényei közé tartozik, hogy kitűnően és élethűen tudja „visszaadni” az egyre terebélyesedő polgárjogi mozgalom tömegjellegét. Persze egyáltalán nem mellékes. hogy a főbb szerepeket is igazán nagyszerű színészekre bízta, akik élmény- szerűen játszottak, nem is játszottak, élték a- szerepüket. Mindenekelőtt a King doktort alakító, robosztus termetű Paul Wienfieldet kell említenem, akiben a férfias erő mérhetetlen gyöngédséggel, gyermeki játékossággal párosult. De emlékezetes a feleséget megformáló Cicely Tyson játéka is, aki szépnek egyáltalán nem mondható, s mégis szemünk láttára szépül meg attól, ahogyan eggyé forrott hitestársával, ahogyan aggódó. féltő szeretettel kísérte férje minden léptét. Meglehet, kissé idealizált ez a ..családi kép”, a fő azonban, hogy meggyőző volt, és egyáltalán nem hamis. Külön is dicséret illeti televíziónkat, hogy ezúttal nem hetekre osztotta el, azaz három egymást követő hétre adagolta a filmsorozatot; így ugyanis teljesebben össze- gezhetődött bennünk az élmény, és természetesen erősebben is hagyott nyomot a sorozat. A jó szinkronért elismerés a magyar változat készítőinek. Röviden A Terefere az úgynevezett szórakoztató műsorok közül való; azért született, hogy a képernyőn a csevegéssel úi formát teremtsen. Ügy kezdődött, hogy Rapcsányi László kedves vendégeket fogadott, és eltársalgott velük kellemesen, oldottan, családiasán. Legutóbb viszont egyszeriben hátat fordítottak a Terefere alkotói az eredeti ötletnek, és mondhatni szabályos kabarét produkáltak terefere ürügyén. Méghozzá olyan régi kuplék- hoz, tréfákhoz is visszanyúltak. amelyek felett bizony alaposan eljárt az idő. (Csak megemlítem, hogy mostanában, ha a televízióban szórakoztatni akarnak, akkor menten előkerülnek a .századvég, a századelő, de legalábbis a két világháború közötti időszak műfajai és művei. Hát mai humorban ennyire szegények lennénk?) Én azt gondolom, jobban tenné a Terefere is, ha visz- szatérne azokra a vizekre, amelyeken hajózni indult, és nem holmi nosztalgiák hullámain ringatózva keresgélné a néző kegyeit. V. M. MHSZ-hírek Karcagról Válaszok., intézkedések Csomagolás — automata gépeken Pintér József szolnoki lakos levelének „Méhecske, cukorban” volt a címe, s április 10-én jelent meg. Erre Renkei Pál, a Szolnoki Cukorgyár anyag- és áruforgalmi osztályának vezetőjétől érkezett válasz. kény ege: „... Mivel Pintér József pontos lakcímét nem ismerjük ... kérjük, tegyék lehetővé, hogy sajnálatunk kifejezése eljusson hozzá, és a történtekért elnézését kérjük. Szeretnénk ugyanakkor, ha szót kapnánk lapjukban és megnyugtathatnánk kedves vásárlóinkat, hogy a cukor csomagolása a higiéniai követelményeknek megfelelően történik, és csak elháríthatatlan körülmények közrejátszása során fordulhat elő olyan eset, amilyet P. J. tapasztalt. A vásárlók megnyugtatására közöljük, hogy a cukorkiszerelő gépsoraink automata berendezések. Ez, valamint u bakteriális vizsgálat kizárja, hogy szennyező vagy higiéniai szempontból kifogásolható anyagok kerüljenek a kicsomagolt cukorba... A méhecskének nem tudjuk magyarázatát adni... általunk nem ismert helyen és körülmények között juthatott csak az automata berendezés teljesen zárt rendszerébe ... Ennek ellenére ismételten átvizsgáltuk automata rendszerünket, és bár nem találtunk semmilyen rendellenességet, mégis további intézkedéseket tettünk, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő ...’’ Nem egy, öt kőműves Köszönet segítőinknek Segítség, rontják a tüdőmet Szerkesztői üzenetek Beázás a párkányról
