Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-23 / 94. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. április 23. A szerkesztoseg postájából JOGSZABÁLY SZERINT Segítség, óvnak! A változott munkavédelmi szabályokról I Az elmúlt három évtizedben bekövetkezett munkavédelmi intézkedések jelentős mértékben hoz­zájárultak a munkavédelmi körülmények javulásához. A technikai fejlődéssel együtt azonban új veszélyek és ártalmak is keletkeztek és az üzemi balesetek szá­mának csökkenése mellett növekedett azok súlyos­sága, a halálos és a tömeges balesetek száma. Elnézést kérek orvostól, újságtól, tévétől, rádiótól, de felforr az agyam attól a sok okos szótól, amit rám pazarolnak. Nem érdemiem én azt meg, mihaszna, ok­talan ember, hiszen rendsze­rint oda se figyelek, sőt, ha a tévé rákezd, ki is megyek a szobából. Nem vitatom az érvelések igazságát, nem akarok senkit az ellenkező­jére rábeszélni, de szemé­lyes szabadságom sértését látom hovatovább abban a rengeteg figyelmeztetésben és tiltásban, amit rám, mi­hasznára „céloznak”. Azon is gondolkoztam már, nem kellene-e sorstársaim­mal összefogva valamiféle dac- és érdekszövetséget ala­pítani vagy védelmet kérni. Tavaly az egyik kolléga­nőm nyert autónyeremény- befcétkönywel egy Skodát, előtte a másik zenesarkot, lottó tárgynyereményen. Most meg én a Ladát! Ne­vetve mondják az emberek, hozzánk jönnek dolgozni, mert a mi brigádunk sze­rencsés brigád ... Jászapáti elég kis hely, napokon be­lül mindenki megtudta, mi­lyen öröm ért. Február 16-án húszezer-valahányszáz Már­ka szerencseszelvény közül az enyémet húzták ki. Más­nap közölte a nyertesek ne­vét a Népszabadság, de az enyémet elírták, így csak szerdán tudtam meg, hogy én is a szerencsések között vagyok. Aznap este csak jár­káltam fel-alá a lakásban... Két éjjel alig aludtam. Nem gondoltam volna, hogy a boldogság is megviseli az emberit. Edütke. a kislányom azt kérdezte: Anyu, milyen szí­nű? — meg azt. hogy elme­gyünk az állaitkertbe, meg a Mátrába. Persze, elmegyünk majd mindenhova. Kilenc éve mentem férjhez, két lányunk van. Editke másodikos. Emese Az „Irány Moszkva” ve­télkedőre szüleim biztatására csak félve mertem benevez­ni. Csalódás nem ért. A,leg­jobbak közé jutásra — ko­romnál fogva — véletlenül se gondoltam. Valószínű, hogy tizenöt évemmel én voltam a verseny legfiatalabb részt­vevője. Lehetőségeimhez mérten én is készültem. Szin­te minden új, érdekes volt nekem, amiit ott hallottam. Figyelmem lekötötte, és rá­döbbentem, hogy ez is része az általános műveltségnek. A szolnoki ipari szövetke­zetek nyugdíjas klubjának vezieitősége az idén is gondos­kodik tagjai nyári program­járól. kikapcsolódásáról — írta Palihüber Kálmán, a klub szervező titkára. Beneveztek az „Ismerd meg hazádat” és az „Életet az éveknek” moz­galomba. Az idei munkatér- vét már elkészítették. Esze­rint május végén kétnapos kiránduláson ismerkednek Kőszeg nevezetességeivel. Jú­A távirat kálváriája Táviiratot talált lakásán március 6-án K. L.-né szolno­ki Olvasónk, amelyben a cím­zettet halálesetről (temetés­ről) éresítetitók. A szomorú üzenet nem neki szólt. Sze­mélyesen visszavitte a szol­noki 2-es postára, ahol — vé­leménye szerint — nem intéz­kedtek megnyugtatóan... K. így ugyanis egész évben rá­gom magam... És a cigarettámat, amitől óvnak, tiltanak, ami miatt korholnak. Mindent beisme­rek. Tudom, hogy egészsé­gem kárára, netán mások bosszúságára fújom a füstöt, rontom a tüdőmet. Azért mégis: nem sok ez már egy kicsit? Egy dolog miatt azonban mégse háborgók teljesen. Azt még ugyanis senki nem mondta, írta, hogy túlzott nikotinfogyasztás miatt tör­tént halálos gázolás, baleset otthon és az országúton, munkahelyen és máshol. M. J. Szolnok ötéves. Felépült a házunk, be is bútoroztuk. A teraszt sze­retnénk befejezni. A kocsi ára éppen elég lenne, de nem adjuk el. Pedig vevő lenne rá, kérték már sokan. Most még egyikünknek sincs jogosítvá­nya. Először a férjem vizsgá­zik le. én aztán majd „elle­sem” tőle a vezetést. A Márka forgalma egyéb­ként most újból fellendült, a „Gyűjtse a kupakot tavasz­tól őszig” akció. Azt kívánom, nyerjenek a többiek is. Elmondta: Járvás Istvánná a jászapáti Nefelejcs presszó vezetője A vetélkedőn nagyon jól éreztem magam, sokat tanul­tam, kellemes emlékkel tér­tem haza. Nem titkolom, hogy a Szovjetunióba ón is sze­retnék kijutni. Az élet még előttem áll, s ha becsülete­sen dolgozom, nekem is lesz rá lehetőségem. Gratulálok a rendező szer­veknek. további jó versenye­ket kívánok és munkájukhoz erőt, egészséget. Csetényi Amália girnn. tanuló Csépa nius utolsó napjaiban Zdrcre látogatnak, augusztus 25—28 között Bakonyszenitlászlóra utaznak a szövetkezeti nyug­díjasok. A„közelebbi” városokat egynapos kirándulásokon ke­resik fel így — ki tudja há­nyadszor — a főváros neveze­tességei szerepelnek a prog­ramban. A tervek szerint el­utaznak Kecskemétre és Győrbe is. L.-né levelét március 19-én közöltük „Elkésetit távirat’ címmel. A Debreceni Postaigazgató­ság megvizsgálta a bejelen­tést. Kiderült, hogy a távira­tot a címzett munkahelyére adták fel, aki a kézbesítés időpontjában nem dolgozott, munkatársai nem tudák meg­adni lakáscímét. Címnyomo­zás során kézbesítették téve­sen a táviratot olvasónknak. A postaigazgatóság válasza szerint a Szolnok 1. sz. posta­hivatal a távirat kézbesítése érdekében mindent megtett. A kézbesítés akadályáról a felvevő Mezőkovácsháza pos­tahivatalt háromszor tájékoz­tatta. A távirat feladója azon­ban ezekre nem válaszolt. „A Szolnok 2. számú pos­tahivatal dolgozója ellen tett észrevételek helytállóak... Az ügyben érdekelt dolgozó ellen fegyelmi eljárás kereté­ben eljártam... A levél író­ját vizsgálatom eredményéről tájékoztattam, megköszöntem hogy a távirattal befáradt a Szolnok 2. sz. postahivatal­ba...” — olvashattuk végeze­tül dr. Kiss Zoltán postafor­galmi igazgatóhelyettes vála­szában. Dióbél „Ünnepi üröm” volt a címe április 10-i lapunkban R. Gy.- né szolnoki nyugdíjas panaszá­nak, aki az l-es élelmiszerbolt­ban vásárolt 20 deka dióbélben (amely csak 18 deka volt) sok dióhéjat, szemetet talált. Meglehet, hogy idős olvasónk azóta újabb süteményt sütött a kárpótlásul kapott 20 deka dió­bélből. amelyet személyesen hozott el szerkesztőségünkbe az 1. sz. bolt boltcsoportvezetője, s mi átadtuk neki. Tanúsíthatjuk, hogy abban igazán nem volt semmi kivetnivaló . .. Polgár István áruforgalmi igazgatóhelyettes (Szolnok me­gyei Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat) válaszában olvas­ható különben ez is: „A dióbél forgalmazásánál van egy bizo­nyos mértékű elmorzsolódás, amely az áru természetes vele­járója, ennek ellenére bolt­jainkban úgy kell értékesíteni, hogy a lerakódott, használhatat­lan hulladékot ne adják át a vásárlóknak. Egyetértünk ^ a nyugdíjas olvasó véleményével, és köszönjük jogos észrevéte­lét. . . Ezúton is szíves elné­zését kérjük.” A hiba az alkatrészellátásban van Kulcsár Dezső törökszent­miklósi olvasónk február 21- én vitte be televízióját a tö­rökszentmiklósi Gelka-szer­vizbe, s amikor nekünk írt még nem történt meg a ja­vítás — panaszolta. Levele április 8-án érkezett szerkesz­tőségünkbe, s április 10-én jelent meg „Hiányzik a tele­vízió” címmel. A dátumok azért fontosak, mert olvasónk április 9-én televízióját meg­javítva átvette. Ez egyértel­műen kitűnik a törökszent­miklósi Városi Tanács VB termelés-, elliátásfelügy eteti osztályának, valamint a Gel­ka Szolnok megyei Kirendelt­ségének válaszából. (Mind­kettő április 19-én érkezett.) Nem vitás, a tévére jvár- nda kellett Kulcsár Dezsőnek. Import készülékről lévén szó, a képcsőhiba miat valóban elhúzódott a javítás. A tö­rökszentmiklósi Gelka-kiren- deltség nem késlekedett az alkatrészrendéléssel. Amint megkapták a szügséges kép­csövet, a televíziót azonnal — március 29-én! — megjaví­tották. Az alkatrészellátás kie­gyensúlyozatlanságáról e he­lyen nem írunk. Az viszont tény, hogy olvasónknak nem tudtak cserekészüléket adni. Az egyetlen cseretévé más­nál volt. „Az eset azonban tanulság­gal is szolgál — olvashatjuk Szecsei József (a termelés-, el'látásfelügyeleti osztály ve­zetője) levelében. _ Jelenleg a javításra átadott készülé­kek sorsa iránt érdeklődni cak állandó kérdezősködés és személyes információ útján lehetséges. Megkímélné a la­kosságot a felesleges járká- lásfól és időpazarlástól, ha a javítórészleg levelezőlapon értesítené a tulajdonost a ké­szülék megjavításáról... Kul­csár Dezső panaszos így már mintegy tíz nappal korábban átvehette volna megjavított televízióját.” Az ötlet — gondoljuk — nagy „beruházás” nélkül meg­valósítható. — mindenki jól járna vele! A vázolt ellentmondások kialakulásához hozzájárult a munkavédelem jogi szabá­lyozásának hiánya is. Ezek megszüntetése érdekében megváltoztatták a munkavé­delem eddigi szabályainak rendszerét. A munkavédelem elvi jel­legű szabályait 1980. janu­ár 1-től kezdve is a Munka Törvénykönyve tartalmazza. A népgazdaság valamennyi területére vonatkozóan a fontosabb munkavédelmi rendelkezéseket a Miniszter- tanács 47/1979. számú rende­leté összegzi. Az új szabályo­zás számszerűen is csökken­ti a munkavédelemmel kap­csolatban megjelent rendel­kezésieket. A mintegy száz miniszteri rendelettel kihir­detett szakmai szabályok túlnyomó többségét meg­szüntették. Helyükbe állami szabványok lépnek, illetve a vállalatok munkavédelmi szabályzatai, technológiai és gépkezelési utasításai sza­bályozzák mindazon követel­ményeket, amelyeket a dol­gozóknak munkavégzésük során ismerni és alkalmazni kell. A Minisztertanács említett rendeléte előírja, hogy a dolgozó köteles tevékenyen részt venni és közreműköd­ni az üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésében, így például a munkaköréhez szükséges Február 2-i lapszámunk Félt a géptől, mégis dolgoz­tatták címmel írtunk Gacsal Imiéué, betanított munkás, az Alumíniumárugyár tiszafü­redi gyáregységében történt csonkulásos balesetiről. Az idős, nyugdíj előtt álló asz- szony megírta szerkesztősé­günknek: a Leifeldféle fél­automata nyáknyomógépre osztották be dolgozni, s hiába kérte csoport- és művezetőjét hiába mondta, hogy a mű­helyben ettől az egyetlen gombnyomásra működő. — szemre a többihez képest ve­szélytelenebb géptől fél, nem adtak neki más munkát. Ta­valy november 22-én — nem sokkal a kérések után — baleset történt. A félautomata összeroncsolta jobb keze mu­tató és középső újjának fel­ső percét. A karcagi kórház­ban ezért a két felső újjpercet amputálták. Gacsalné azért írta meg mindezt szerkesztőségünknek 1979 decemberében, mert furcsállotta hogy sem köz­vetlenül a baleset után, sem később senki meg nem kér­dezte, s a baleseti jegyző­könyvet is meghallgatása nél­kül vették fél. Természetesen a baleset okát helytelen mun­kavégzésével magyarázták. Cikkünkben igyekeztünk a panaszoson kívül valamennyi illetékes véleményét közread­ni és az éLlentmondások. a kérdőjelek és egyáltalán nem meggyőző érvelések után a Szakszervezeték Szolnok me­gyei Tanács munkavédelmi osztályát kértük: vizsgálja s azzal kapcsolatos munka- védelmi ismereteket elsajátí­tani, munkája során alkal­mazni. Köteles a dolgozó munkakörének betöltéséhez szükséges előzetes és idő­szakos orvosi vizsgálaton részt venni, munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megje­lenni, és így munkát végez­ni. Kötelezettségként írja elő a jogszabály azt is, hogy a munkaterületen a fegyel­met, a rendet és a tisztasá­got meg kell tartani. A bal­esetet, sérülést, rosszullétet, üzemzavart köteles a dolgo­zó azonnal jelenteni felette­sének. A dolgozónak azonban nemcsak kötelezettségei, ha­nem jogai is vannak. Jogo­sult megkövetelni a dolgozó azt, hogy a munka végzésé­hez szükséges felszerelése­ket, védőeszközöket, az elő­írt védőételt, valamint tisz­tálkodó szereket rendelke­zésére bocsássák. Az új szabályozásban ki­fejezésre jut a dolgozó és a munkáltató együttműködési kötelezettségének a jelentő­sége. így például, ha vala­mely munkát egyidejűleg két vagy több dolgozó végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik dolgozót meg kell bízni a munka irá­nyításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni. meg a baleset körülménye­it, állapítsa meg a felelőssé­get, s vonja le az ügy tanul­ságait. A vizsgálat részleges ered­ményéiről az alábbi tájékoz­tatást kaptuk. (Csupán a té­nyekkel összefüggő részeket idézzük): „A gyáregység az üzemi bal­eset kivizsgálását nem az ér­vényben lévő 3/1967. SZOT sz. szabályzatban' előírtnak meg­felelően folytatta le. A bal­eset körülményeit az üzemve­zető elmondása alapján rög­zítették a baleseti jegyző­könyvbe. Sem a sérültet, sem tanúkat nem hallgattak meg. A sérültet később meghallgat­ták de annak ellenére, hogy elmondása szerint a balesetet előidéző ok ellentétes volt az üzemvezető szerint jegyző­könyvbe ' foglaltakkal, nem tették semmit annak érdeké­ben, hogy a baleset okát egyértelműen megállapítsák. A csonkulásos balesetet be sem jelenítették.” Az SZMT munkavédelmi osztálya a hiányosságok mi­att a gyáregység biztonság- technikai megbízottja ellen szabálysértési eljárást, a gyáregység vezetője ellen pedig fegyelmi eljárást kez­deményezett. A javaslatot február 22-én írásban küldték el Gorjanc Erik vezérigazga­tónak. (A biztonságtechnikai megbízottat 500 forint pénz­bírsággal sújtotta a munka- védelmi osztály.) Egyúttal el­rendelte a baleset körülmé­nyeinek kivizsgálását, vala­mint az előidéző okok pon­Azt a dolgozót, aki alkohol hatása alatt áll. továbbá, aki a saját hibájából fi­gyelmeztetés ellenére sem vesz részt a munkavédelmi oktatáson, vagy a részére biztosított védőfelszerelést (például védőszemüveget) nem használja, el kell tilta­ni a munkától. Ilyen esetek­ben a munkavégzés nélkül eltöltött időre bér természe­tesen nem jár. A minisztertanácsi rende­let szabályozza a munkavé­delmi oktatás és a vizsgáz­tatás, valamint a munkavé­delmi ellenőrzés vállalati rendjét is. Igen lényeges az az előírás, amely szerint a felügyeleti szerv köteles a gazdálkodó szervezeteknél szükség szerint, de legalább ötévenként helyszíni munka- védelmi ellenőrzést ’tartani. Ha az ellenőrzés hiányossá­gokat állapít meg, akkor egy éven belül utóvizsgálat so­rán kell ellenőrizni a kifo­gásolt hiányosságok meg­szüntetését. A gazdálkodó szervek vezetői időközönként munkavédelmi szemlék ke­retében személyesen is köte­lesek meggyőződni az egész­séges és biztonságos munka­végzés feltételeinek meglé­téről. A Minisztertanács ismer­tetett rendeletét alkalmazni kell a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony, a tanulói viszony, valamipt a kisipari-, a magánkeres­kedői jogosítvány, továbbá a szervezett társadalmi mun­ka és a javító-nevelő mun­ka keretében végzett vala­mennyi munkavégzéssel kap­csolatos tevékenységre. tos megállapítását. Ennek érdekében pedig a gép mű­szaki, szakértői vizsgálatát elrendelte az Alumíniumgyár vezérigazgatójának. Ez utóbbi miatt várattuk az ügy fejleményeire kíván­csi olvasóikat, A műszaki, szakértői vizsgálat eredménye ugyanis még mindig nincs a munkavédelmi osztály birto­kában, így a további intéz­kedésekkel várnia kell. Több­szöri sürgetésre se sikerült beszereznie bár tudomása van arról, hogy a vizsgálat a gyár­ban március elején megtör­tént. Airról viszont az Alu­míniumgyár vezérigazgatója tájékoztatta az SZMT munka­védelmi osztályát, hogy a gyáregység vezetője elten kezdeményezett, illetőleg ja­vasolt fegyelmi eljárást nem tartja indokoltnak, egyéb körülmények miatt. Gacsail Imrémét _ a gyár­egység helyettes vezetőjének cikkünkben megerősített ígéretét beváltva — korábbi átlagbérével könnyebb mun­kakörbe osztották be. Öltöző­őr s munkaköri leírása sze­rint bizonyos takarítói mun­kát is ellát. Üj beosztásával elégedett. A tanulságok végső levo­nása nélkül, de nyomatékkai újból az Általános Baleset- elhárítási Óvórendszabály 2 (1) pontjának figyelmezteté­sét ismételjük: „a dolgozót csak olyan munkára szabad beosztani, amire szellemileg és egészségileg alkalmas.” Ha a beosztás ellen felszólal, arra oda kell figyelni, s körülte­kintően megvizsgálni akár egy „félelem” okát is. Az ügyre csak akkor té­rünk vissza, ha a fentiekhez képest a szakértői vizsgálat nyomán az iltetékesék a vizsgálat lezárásával lényege­sen módosítják eddig meg­tett intézkedéseiket. Á boldogság is megviseli az embert r így is nyertem Utaznak a nyugdíjasok Válaszok, Intézkedések CIKKÜNK NYOMÁN Félt a géptől, mégis dolgoztatták ■ Vizsgálat és elmarasztalások ■ Késik a szakértői vélemény ■1 Végleges döntés még nincs

Next

/
Thumbnails
Contents