Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-20 / 92. szám
1980. április 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy hónap múlva nyit a tavaszi BNV Új beruházások, jobb munkakörülmények CSUPÁN WO EZER ÓRA Maguk is megélnek Amikor Deák Lajos a Mezőgép törökszentmiklósi gyárának igazgatója arról beszélt, hogy az idén 10 (százalékra csökkent a kooperáció aránya, és a termelés mégsem lett kevesebb, kételkedtem. Néhány éve 780 lezer és még tavaly is 400 ezer órányi munkát idegenek végeztek el a gyár termékein, kz 4dén pedig .csak 100 ezer órás megrendelésre számíthatnak á partnerek. Huszonhat országból és Nyugat-Berlinböl csaknem 1800 kiállító jelentkezett eddig a beruházási javakat felvonultató tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárra, amely egy hónap múlva, május 21-én nyitja meg kapuit, a kőbányai ' vásárcentrumban. Szocialista partnereink — Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Románia és 'a Szovjetunió kiállítói — hivatalos, kollektív bemutatókkal vesznek részt a szakvásáron. Hasonlóképpen tárják a látogatók elé kínálatukat az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Finnország, Franciaország, Japán, Nagy-Bri- tannia, az NSZK. Olaszország és Svájc kiállítói. Egyéni kiállítók érkeznek Brazíliából, Dániából, Hollandiából, Kanadából, Liechtensteinből, Svédországból és Nyugat- Berlinből, továbbá a különböző képviseletek útján luxemburgi, norvég és spanyol termékeket is láthatnak májd a vásár vendégei. A jól bevált szakosításnak megfelelően az idén is nyolc árucsoportban: a műszeripar; a híradástechnika, irodagép- és számítástechnika; Az intézőbizottság írásos beszámolóját, amelyet korábban kézhez kaptak a tanácskozás résztvevői Bereczki Lajos, a bizottság” elnöke szóban is kiegészítette. — A céltudatos vadgazdálkodás megvalósításával tá- gabb értelemben környezet-, szorosabb értelemben természetvédelmi tevékenységet folytatnak a megye vadász- társaságai. Védik, fejlesztik nemzeti kincsünket, a hasznos vadállományt, életfeltételeiket jő irányban formálják, egyes fajokat mesterségesen is tenyésztenek, hatékonyan tevékenykednek a károsítókkal szemben. Olykor ..állj !”-t parancsolnak az esztelen kemizálásnak, az urbanizációval járó technikai természetrombolásnak is. A vadásztársaságok népgazdasági szempontból jelentős, és egyre növekvő, anyagi termelő tevékenységet fejtenek ki — hangsúlyozta az előadó. Szó esett arról, hogy más termelő ágazatokhoz viszonyítva a legkevesebb ráfordítással állították elő azt a 20 millió forintot kitevő termelési értékelj amit 1979-ben értékesítettek. úgyszólván import-tartalom nélkül valósítottak meg mintegy 3 millió dollárnyi tőkés exportot. Az eltelt öt év alatt a MAVOSZ megyei választott bizottságai eleget tettek vállalt kötelezettségeiknek, ez tükröződik a szervezeti élet, a vadgazdálkodás, a vadászati kultúra fejlődésében egyaránt. A közelmúltban a vadásztársaságoknál lezajlott választások tovább erősítették a helyi vezetést. A megyében a több mint 1800 vaa villamosenergia-termelés és gépgyártás; a fémmegmunkálás és kohászat; az építőipar és vízgazdálkodás; a járműipar, a könnyűipari alapanyag- és gépgyártás; a vegyipar és a bányászat szekciójában mutatják be termékeiket a hazai és a külföldi kiállítók. A múlt évinél jóval több magyar kiállító feliszabadulá-1 sunk 35. évfordulójának jegyében mutatja be a gyártmányfejlesztésben elért eredményeit. A szakvásár rendezőinek fontos célja, hogy a nemzetközi seregszemle hatékonyan hozzájáruljon a vállalatok V. ötéves gazdasági és üzletpolitikai terveinek sikeres teljesítéséhez és a következő tervidőszakra előirányzott fejlesztések körültekintő előkészítéséhez. A szakmai bemutatók és üzleti tárgyalások zavartalansága érdekében ezúttal is öt alkalommal, május 22., 23., 26., 27. és 28-án délelőtt szakmai napot rendeznek, amikor csak a szakmai jegyekkel rendelkező szakemberek léphetnek a vásár területére. A különböző szakmai előadások, tanácskozások és filmvetítések sikeres lebonyolítását segíti, hogy befejeződött a vásár konferenciaközpontjának kiépítése n ,.K”-épületben, ahol négynyelvű közvetítésre alkalmas tolmácsberendezéssel, öt különböző tárgyalóteremmel állnak az érdeklődők rendelkezésére. dász hozzátartozóival, baráti körével együtt mintegy tízezer embert jelent, akik sajátos működési terültetükön , az egyesületi élet, a sport, a szocialista életmód fejlesztői, öt év alatt 447-en tettek állami vadászvizsgát és 135-en elvégezték az alapfokú vadgazdálkodási tanfolyamot. Tovább nőtt a létszám, javult a munkások, a fiatalok aránya a társaságokban, számos mezőgazdasági szakemA jászkiséri Lenin Tsz- ben új, a korszerű tartási, tenyésztési követelményeknek megfelelő anyajuh-telepet építenek. A létesítmény a szövetkezet építőrészlegének kivitelezésében készül, 35 millió forint költséggel. A telep legmutatósabb része lesz a három, egyenként ezer férőhelyes, hodály. Épül ezen kívül egy 500 férőhelyes kos- és anyajuhszállás, mellette az ugyancsak félezer férőhelyes juhellető. Jelent ős létesítménye lesz a telepnek a kétszer 24 állásos korszerűen felszerelt fejőház. A kiszolgáló létesítményekhez tartozik a több mint 320 négyzetméter alap- területű géptárolószín, a közlekedés biztonságát szolgáló több száz méter üzemi út. Megfelelő — a hagyományos juhtenyésztésnél köny- nyébb — munkakörülményeket teremtenek a dolgozóknak azzal, hogy az új telepen szinte valamennyi munkafolyamatot gépesítenek. A 7 ezer birka tenyésztésére alkalmas telep üzemeltetéséhez mindössze 20 ember kell. Részükre öltözőkből, hideg-melegvizes mosdókból, zuhanyzókból, pihenő és étkezőhelyiségből álló korszerű szociális épület készül. bér is beállt a vadászok sorába. akik sokat tehetnek a vadgazdálkodásért. A fegyelmi bizottság beszámolójából & a hozzászólásokból is érzékelhető volt, hogy szilárdult a fegyelem. Helyesen javasolták többen, hogy kellő szigorral és időben kell fellépni a fegyelme- zetlenkedőkkel szemben. A bizottságok beszámolóit a küldöttközgyűlés elfogadta. majd nyílt szavazással megválasztották a három bizottság öt-öt tagját, valamint az országos közgyűlésen a megyét képviselő hat küldöttet. 'Munkájuk elismeréséül a megye vadászai közül többen megkapták a Nimród érmet, melyet a MAVOSZ megbízásából Andrikó Miklós nyújtott át. Éppen a csökkenő számsor késztetett kétkedésre: az eddig termelő munkára átcsoportosított 62 alkalmazott és improduktív fizikai dolgozó, illetve az év közepéig a munkapadok mellé kerülő, alig több mint 100 ember nem pótolhatja a kooperáció kiesését. Az igazgató következő szavai oldották meg a „rejtélyt”, amivel saját igazát és gyanakvásom jogosságát is bizonyította. — A múlt év végén, amikor az átszervezéshez kezdtünk, kiderült, hogy a törökszentmiklósi gyár kapacitáshiánya sokszor csak papíron létezett. Az idegenekkel végeztetett munka gyakran saját embereinket kény- szerítette tétlenségre. Műhelyeink leterheltsége egyenetlen volt. Egyszer kibírhatatlan hajrát” követeltünk a dolgozóktól. néhány hét múlva azonban nem tudtunk munkát adni. Nem a kényszer diktál Hogyan történhetett ez meg? Egy rövid példa talán jól megvilágítja az akkori helyzetet. A gyár forgácsoló műhelyének termelési lehetőségei éveken át igen szűkösek voltak, az esz- tergálást, a marást idegenekre bízták. A partnerek azonban csak komplett alkatrészek elkészítését vállalták — szinte elvették a munkát a gyár más műhelyeitől. A forgácsoló üzem dolgozói régen számtalanszor szóvátették: „csak akkor vagyunk jók, ha a partner nem számít”. Mára azonban teljesen megváltozott a helyzet. Fontosságuk növekedését a műhelybe látogatók is azonnal észreveszik. Az apró. zeg-zugos helyiségekben töltött évek után, ma egy helyen, korszerű rendezett csarnokban dolgoznak. — Nem hiszi el. hogy mennyivel jobb itt az emberek közérzete, talán még több munkára is képesek, — örült a változásnak Hirth László főművezető. — Gondolom a kapacitásnövelő szervezésre is több lehetőségünk lesz mint a régi helyen. Ez azonban még a jövő feladata. Tizenöt új ember jött hozzánk, most ismerkednek a szakmával. A legfontosabbnak azonban azt tartom, hogy folyamatosan van munkánk. Egy tucat terméket ismét hazahoztak, gondunk nincs velük, hiszen régen is mi készítettük őket... Reméljük — az eddigi tapasztalatok alapján — a jövőben már nem a szorító szállítási határidő diktálja rendszeresen a munkatempót, hanem program szerint dolgozhatunk. Nem lopják el a munkaidőt, nem őrlik fel az ember idegeit, a gyakori gépátállítások. Az év első negyedében az esztergályosoknak, a marósoknak valóban bőven volt dolguk. A késve érkezett külföldi anyagok miatt több is a kelleténél — gyakran túlóráztak. És ha a 8 órán túli munkát nem is kalkulálták be a gyári tervbe, a vezetőség azt szeretné ha a munkapadok mellett mindig ott sorakoznának az elkészítésre váró darabok. A bőséggel végeredményben kényelmetlen helyzetbe hozzák magukat, de nem akaratlanul. Hirth Lászlóval beszélgetve az igazgató szavai jutottak eszembe: — Nem árt a túlterheltség, mert cselekvésre, a feszültségek megszüntetésére szolgáló megoldások kigondolásra kényszerít. Be kell vallanom, múltunkmiatt nem ismerjük eléggé a gyár igazi lehetőségeit. Azt azonban tudjuk, hogy ha élni akarunk, akkor magunknak kell boldogulni, és ennek az útját is meg kell találni .. . Ma már nem hivatkozhatunk arra. hogy a kooperációs partner nem szállított. Az útkereséshez tartozott a nem termelő dolgozók egy részének műhelybe irányítása. Az átszervezéstől féltek a vezetők és az érintettek is. Most az út közepén járva már mindenkinek természetes, hogy az emberek nagyobb gondok nélkül találták meg a helyüket a gépek és a szerszámok között. Néhányan elhagyták a vállalatot, a diszpécserből forgácsolóvá le‘t Búzás István azonban — a többi törökszentmiklósi beszélgetés szerint is — jól jellemzi az emberek reagálását: Több Kerül a borítékba — Gépészeti Szakközépiskolában végeztem, az esztergákat. a marókat ismerem. Dolgoztam is rajtuk, de gyakorlatom nem volt. Szerencsére a mostani helyemen 2 hónapig órabérben fizették. Annyit kaptam, mintha kezdettől fogva, hat éve szakmunkásként dolgoztam volna. Már bánom, hogy nem a gép mellett kezdtem, hiszen akkor nagyobb lenne a rutinom, többet kereshetnék. Igaz. így is több pénz kerül a fizetési borítékba, mint diszpécser koromban. Nem panaszkodott egy másik volt diszpécser, a targoncajavítóműhely mai lakatosa, Győri Lajos sem. Tulajd,ónképpen 1973-ban elhagyott eredeti beosztásába került vissza: Ez a munka neki sem ismeretlen. Az új feladatokat vállalók valamennyien elégedettségükről beszéltek. A panaszok hiánya mindenképpen az átszervezés meggondoltságát dicséri. Mindenkinek igyekeztek olyan helyet találni, amely megfelel érdeklődésének és képességeinek. Mégsem festenénk azonban hű képet a gyár mai életéről, ha a gondokról nem ejtenénk szót. A termelőmunkával most vagy éppen újra ismerkedő embereket fogadó műhelyeikben a gondokról is beszéltek. — örülünk, hogy többen dolgozunk az üzemben — mondta Hirth László főmű— rónai — Az ország egész területére, főleg az erdőgaz flaságok részére szállít AKF 3/8 típusú fa- “s íahulladék-tüzelésű kazánokból a szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezet. /Ebben az évben eddig 10 darabra kaptak megrendelést ÖT ÉV MÉRLEGE Tisztújító megyei küldöttközgyűlés a vadászoknál Lejárt a MAVOSZ Szolnok megyei bizottságai tagjainak öt évre szóló mandátuma. Tegnap Szolnokon, a MÉSZÖV székhazában 37 vadásztársaság küldöttei előtt adott számot 1975 óta végzett munkájáról fi megyei intéző-, ellenőrző- és a fegyelmi bizottság. A küldöttközgyűlésen részt vett és felszólalt Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, a [MAVOSZ közgazdasági szakosztályának elnöke, a MAVOSZ országos választmányát Beregszászi György képviselte. vezető —, sőt újabb embereket várunk. Akkor még több gépet foghatunk két műszakra. A gyarapodással azonban a gondok is szaporodnak. Hiába mutatjuk meg a gép kezelését, a más munkához szokottaknak csak sokára válik vérévé a bonyolult mértékrendszer s a pontosság. Az ellenőrzést végzőknek sokkal jobban kell ma figyelni, sok munkát ad az új emberek segítése is. Karsai Sándor diszpécser főnöke szavait folytatja. Az ő munkája is szaporodott, sőt a gép mellé került társának feladatait is neki kell megoldania. „Ennyi dologra egyedül kevés vagyok.” — Elégedetlenkedett P. Szabó Sándor, a gyári szakszervezeti bizottság titkára mondja el, hogy a vezetőség ismeri ezt a problémát. Tudomása szerint a forgácsoló üzemet irányítók feladatainak ésszerűbb megoszlásával igyekeznek segíteni. Hiszen az átszervezés még nem fejeződött be. Termelő takarítónők Törökszentmiklóson sürgősen javítani kellett a termelő és nem termelő dolgozók arányát. (Az öntöde nélkül számított 850 emberből csak 290 termelt.) Mégsem lehetett csak a múlt tapasztalatai alapján új helyet találni a dolgozóknak, hiszen már az elmúlt év végén látszott, hogy változtatni kell a gyár termelési szerkezetén. Megcsappant a mezőgazdasági gépek iránti kereslet. Ezért is határozták el, hogy egy korábban elhalásra ítélt kiegészítő tevékenység, a targoncajavítás munkáira képezik ki a máshol fölöslegessé Vált embereket. Huszonöt ember került az üzembe, s ezzel megteremtették az elkövetkezendő évek fejlődésének lehetőségét. Az ötlet jónak bizonyult. Az országban kevesen vállalnak hasonló munkát, ezért a gyár még állami pénzt is kap a targoncajavítás bővítésére. Sok helyen volt szükség a kapacitás növelésére. Ezt azonban nemcsak úgy próbálták megoldani, hogy egyeseket a termelésbe irányítottak. Sokszor a szervezés sokkal többet segít. Deák Lajos erre a legjobb példának a hegesztőkét tartotta: — Korábban a lakatosok mellett szétszórtan dolgozó hegesztőkből önálló csoportot alakítottunk. Másként kellett a munkát szervezni, de volt haszna a fejtörésnek. A hegesztők ma korábbi teljesítményüknek 160— 180 százalékát érik el. A leleményességet dicséri egy különleges munkacsoport megszervezése is. A volt raktárosok, műhelytakarítók és az ide beosztott csökkent munkaképességűek ottjártunkkór éppen ponyvákat varrtak. A most növekvő csoport feladatairól diszpécserből lett vezetőjük Szele János beszélt: — Később mi végezzük el a lemezek egyengetését és az egyszerűbb szerelési, műveletekre is megtanítjuk az embereket. A képzett lakatosoknak, nem kell kis értéket alkotó munkára pazarolni idejüket. Ám a ponyvavarrás sem haszontalan dolog. Ezeket a védőeszközöket korábban szövetkezetekben készíttettük el. Aztán rájöttünk, hogy sokkal olcsóbb, ha magunk csináljuk. Főleg a korábban nem termelő emberek foglalkoznak a haza hozott munka elvégzésével. V. Szász József
