Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-16 / 88. szám

Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf, 88. szám, 1980. április 16., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az idén mintegy 8—9 millió forintos termelési érték várható a Jászsági Ruhaipart Szövetkezet jászárokszál­lási üzemében. Főleg köpenyeket, férfi műbőrkabátokat, valamint női és lányka ballonkabátokat varrnak KGST-tanácskozás Egerben Rajt előtt a rizs vetése n korai fajta lesz az uralkodó Szolnok megyében, ahol a hazai rizsnek a kétharmadát termelik, befejező szakaszá­hoz érkeztek a meleg igényes vízi gabona vetésének előké­születei. Igaz, a gazdaságok a múlt évinél mintegy 900 hektárral kisebb területet irányoztak elő vetésre, a biz­tonságosabb. jobb termés ér­dekében azonban korai éré­sű fajtákat vetnek. Az or­szág legnagyobb rizstermelő gazdaságában Palotáson. 1300 hektáron készítik elő gondos munkával a magágyat a rizs­nek. Mivel az időjárás foko­zatosan melegszik, úgy ter­vezik. hogy szombaton meg­indulnak a vetőgépekkel. A karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben. ahol egyes táblákon belvíz nehezí­tette a talajelőkészltést. ápri­lis 20. után látnak munká­hoz. A gazdaság vezetői szá­mos intézkedést tettek, hogy a hűvös, olykor csapadékos tavasz ellenére az 1350 hek­tár rizsföld jó termését megalapozzák. Termelésbe fognak 520 hektár felújított telepet, s az eddiginél jobb minőségű és korai érésű rizs­fajtákat vetnek. A szövetke­zetben tavaly végeztek elő­ször japán rizstermesztési kísérleteket. A vízbe való palántázás jó eredménnyel járt, ezért a kísérletet az idén már nagyobb területen foly­tatják. Rendkívüli helyzetre is felkészültek, amennyiben a szükség úgy kívánja, repü­lőgépről vetik el a magot. A Nagykunság másik nagy rizstermelő gazdaságában, a karcagi Május 1. Tsz-ben a szovjet, a bolgár, valamint a KITE rizstermesztési techno­lógiájának előnyös tulajdon­ságait igyekeznek kamatoz­tatni. A gazdaságosság és a célszerűség érdekében az ag­rokémiai állomással a vetés előtt elvégeztették az egyes rdzstáblák tápanyagvizsgála­tát. és a kapott eredmények alapján adagolják a tápanya­got a növényzet számára. Az eddigi időjárás itt sem ked­vezett a talajelőkészítésnek, ennek ellenére nemcsak a réai. hanem az 550 hektár új, illetve felújított rizstelepeket is alkalmassá tették a vetés­re. Az ágazat dolgozóit tele­penként ösztönzik arra. hogy jó termést érjenek el. A ké­sői kitavaszodás miatt a ve­tést 21-én kezdik, s a mun­kaműveleteket úgy progra­mozták. hogy az 1300 hektár vízi gabona tíz munkanap alatt a földbe kerüljön. A Középtiszai Állami Gaz­daságból kapott információ szerint, a talajhőmérséklettől függően, a hét végén itt is megkezdődhet a rizs vetése. A traktorosokat meglehetősen nehéz feladat elé állította a korábbi kedvezőtlen időjárás, jól szervezett, fegyelmezett munkával azonban sikerült megfelelő, jó minőségű vető­ágyat készíteni. Ennek érde­kében szükségessé vált a lánctalpas erőgépek ésszerű átcsoportosítása is. A kije­lölt táblák 40 százalékán ko­rai érésű. 60 százalékán pe­dig középérésű fajtákat ter­mesztenek. A terméshozam növelésének lehetőségét a korszerű termesztési techno­lógia alkalmazása mellett abban látják, hogy tavaly mintegy 400 hektáron re­konstrukciót hajtottak végre, így kedvezőbb az elővete- mény helyzete. Az ágazat dolgozóit a jobb termés elérésére célprémi­um kitűzésével ösztönzik, egyben törekednek arra hogy a technológia minden fázisát költség- és energia­takarékos módszerrel oldják meg. A gazdaság egyébként igyekszik kamatoztatni a KITE termelési rendszer szaktanácsait is, együttesen törekednek az eredménye­sebb munkára, a nagyobb termés elérésére. AZ ENERG!AHEL YZET DIKTÁLJA Afrika-dijat kapott a METRIMPEX Az idei Afrika-díj odaíté­lésével jelentős nemzetközi elismerésben részesült a METRIMPEX. A spanyol Editorial Ofice kiadóvállalat által alapított díjat első íz­ben ítélték oda magyar vál­lalatnak. A METRIMPEX elsősorban a komplett ok­tatási létesítmények és be­rendezések egyre bővülő és kifogástalan minőségű afri­kai exportjával érdemelte ki az elismerést. A vállalat piacpolitikájá­ról és jövőbeni terveiről teg­nap tartottak sajtótájékoz­tatót a METRIMPEX veze­tői a vállalat székházában. Elmondták: egyedi műsze­reket nem lehet már gazda­ságosan értékesíteni külföl­dön, egyre inkább a komp­lett berendezések és szol­gáltatások iránt nőtt az igény. Több évi piackutató munka nyomán a METRIM­PEX először egyiptomi, in­diai és brazíliai cégekkel, egyetemi tanácsokkal vette fel a kapcsolatot, s alig több mint egy évtizede kötötték meg az első jelentősebb ex­port-szerződést, mintegy 12 millió dollár értékben bra­zil vállalatokkal komplett oktatási rendszer kiépítésé­re. Azóta több mint 90 mil­lió dollár értékben írtak alá hasonló megállapodásokat, s ezek kétharmadát már tel­jesítették. További 30—40 millió dolláros üzletekről je­lenleg is folynak a tárgya­lások. Legnagyobb export­piacaik az előbbieken kívül Peru. Bolívia, Nigéria, s a következő években várha­tóan más afrikai országok is rendelnek majd a METRIM- PEX-től, például * Líbia és Algéria. Az exportlehetőségek jobb kihasználása érdekében vál­lalati irodát alapítottak Bra­zíliában, Peruban, a közel­múltban Nigériában, és Me­xikóban, s szó van egy Ecuadorban létesítendő iro­dáról is. II szakszervezeti bizalmiak felelőssége i3. oldal fl szerkesztőség postájából 4. oldal A szárításnál gazdaságosabb a silózás Takarmánygazdálkodási tanácskozás Kisújszálláson A szocialista országok nemzetközi összefogással gyorsítják meg energiaforrá­saik feltárását. Erre dol­goztak ki célprogramokat a KGST földtani állandó bi­zottságának 39. ülésén, ame­lyet április 12. és 15. között tartottak Egerben. A bizott­ság ülésén részt vették a KGST tagországok: Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyel- ország. Kuba, Magyarország,' Mongólia, az NDK, Romá­nia, a Szovjetunió, Vietnam küldöttségei, valamint Jugo­szlávia delegációja. Meg­figyelőként részt vettek a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság képviselői is. A bizottság ülésén egyez­ményt fogadtak él a nagy mélységben elhelyezkedő olajmezők feltárásában való együttműködésről. Véglege­sítették továbbá a Mongó­liában évek óta folytatott földtani kutatások további öt évre szóló programját. Egyezmény született arról is, hogy 1981-től a Vietnami Szocialista Köztársaság te­rületién KGST együttműkö­désben folytatnak földtani kutatásokat, elsősorban az alumíniumipar alapjainak megteremtésére. A bizottság megtárgyalta a KGST tag­országok sokoldalú, geoló­giai vonatkozású gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének más fontos kérdéseit is. A KGST földtani állandó bizottságának 39. ülése teg­nap a megállapodásokat rögzítő jegyzőkönyvek alá­írásával fejeződött be. A takarmánygazdálkodási tanácskozás résztvevői megtekintették a Tisza II. Tsz új­szerű takarmányprizmáit, háttérben a kukorica nedves betakarításához átalakított kombájn Takarmánygazdálkodási ta­nácskozást tartottak tegnap Kisújszálláson, a Tisza II. Termelőszövetkezetben. A megye mezőgazdasági nagy­üzemeiből megjelent állat- tenyésztési szakembereknek dr. Barocsai György, az Or­szágos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelő­ség főigazgató-helyettese tar­tott előadást a takarmány- gazdálkodás időszerű kérdé­seiről. A diavetítéssel illusztrált - tájékoztatóban többek kö­zött elhangzott, hogy az or­szág mezőgazdasági termelé­sének 49 százalékát adó ál­lattenyésztés tavaly 10,6 millió tonna keményítőér­téknek: megfelelő takarmányt használt fel. Ennek mintegy 76 százaléka volt abrak, amelynek a fajlagos felhasz­nálásában már jelentősen előreléptek a termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok. Sajnos azonban az egy liter tej előállításához elhasznált 39,5 dekás, vagy például az egy kilogramm sertéshús gyarapodáshoz feletetett 43,5 dekás abrak mennyiség —a folyamatos csökkenés elle­nére — még mindig legalább. húsz százalékkal magasabb, mint a fejlett nyugati or­szágokban. Jelentősen előreléptünk — mondotta az OTÁF főigaz­gató-helyettese — az ipari eredetű takarmányoknak a tömegtakarmányokkal és melléktermékekkel történő helyettesítésében is. Ebben azonban az eddigieknél na­gyobb ütemet diktál nap­jaink energiahelyzete, a mesterséges szárítással meg­valósított konzerválási, tar­tósítási eljárások költségei­nek rohamos növekedése. Keresni kell tehát a mód­ját, hogyan lehet olcsóbbá, gazdaságosabbá tenni az ál­lattenyésztésnek a tartás­technológiai színvonal és az állategészségügyi helyzet mellett harmadik legfonto­sabb feltételét, a takarmány- gazdálkodást.’ Számos külföl­di és néhány hazai kutatás eredményeként egyik jár­ható útja ennek az abrak­alapanyagul szolgáló szemes takarmányok tartósítása, zöld állapotban. Az utóbbi eljárás lehető­ségeiről szó volt az emlí­tett előadásban is, de a nedves-zúzott kukorica be­takarításának, tárolásának és felhasználási technológiá­jának konkrét tapasztala­tairól a házigazdák számol­tak be. Guba Mihály, a Ti­sza II. Tsz elnökhelyettese elmondotta, hogy tavaly ősszel 46 vagon 28—34 szá­zalék közötti nedvességtar­talmú kukoricát siióztak le, ennek etetésével kísérletez­tek az elmúlt telelési idő­szakban. Az eredmények biztatóak a kisújszállási té- eszben: amíg a szemes ku­korica szárítása mázsánként 35 forintba kerül, ad,dig egy mázsa nedves-zúzott kukori­ca silózásának költsége 10 forint ötven fillér. Az etetési kísérletek is jó eredményt hoztak, a nedvesen lesilózott kukoricát tartalmazó keve­réktakarmányokkal etetett jószágoknál a tejtermelési és a súlygyarapodási eredmé­nyek kedvezően alakultak. Megtudhatták a tegnapi tanácskozáson a jelenlevő szakemberek azt is, hogy az újféle tartósítási móddal ké­szített takarmány mikrobio- lógiailag megfelelőbb a szá­raz kukoricával kevertnél, és az emészthetősége is jobb. A szakmai tanácskozást kö­vetően a résztvevők a hely­színen megtekintették a kis­újszállási termelőszövetke­zet nedves-zúzott kukorica- prizmáit, az annak felhasz­nálásához házilag ésszerűsí­tett őrlő és keverőberende­zéseket, valamint a nedves kukorica betakarításához átalakított SzK—6-os kom­bájnt. Csaknem négymillió forint értékű siló- és meliorációs elemet, vízügyi műtárgyat és transzportbetont készítet­tek az első negyedévben a Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmi betonüzemében. A felvételünkön látható, épü­letszerkezet oszlopait tartó kehelyalapokbói a terv sze­rint mintegy hatmillió forint értékben 600-at gyártanak bérmunkában a Beton- és Vasbetonipari Művek meg­rendelésére (T. F.)

Next

/
Thumbnails
Contents