Szolnok Megyei Néplap, 1980. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-16 / 88. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. április 16. Bojkott-dominó Szilárdság Frontja Fontos határozatokat fogadtak el Hétfőn Tripoliban véget ért a Szilárdság Frontjához tartozó államok és a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zet csúcstalálkozója. Algéria, Szíria. Líbia, a Jemeni NDK és a PFSZ vezetői áttekintet­ték a közel-keleti helyzetet, különös tekintettel a Camp David-i különmegállapodás révén kialakult viszonyokra. A háromnapos csúcskonfe­rencián több fontos határo­zatot fogadtak el. Elhatároz­ták, hogy főparancsnokságot hoznak létre, amelynek a négy államfő és Jasszer Ara­fat, a PFSZ VB elnöke lesz a tagja. A Szilárdság Frontja ne­gyedik csúcsértekezletén el­határozták. hogy a tagorszá­gok korlátozni fogják gazda­sági kapcsolataikat Nyugat- Európával, amennyiben ezek az országok a közel-keleti rendezéssel kapcsolatban el­fogadják .,az Egyesült Álla­moktól való függőséget”. A csúcsértekezlet határo­zatba foglalta, hogy erősíte­ni kell a tagállamok és a szo­cialista országok — különö­sen a baráti Szovjetunió — közötti kapcsolatokat. Elha­tározták. hogy ennek szelle­mében Kadhafi líbiai veze­tővel az élen küldöttséget menesztenek Moszkvába. A Szilárdság Frontja tá­mogatásáról biztosította az iráni forradalmat és elítélte az Egyesült Álamoknak Te­heránnal szemben tanúsított agresszív magatartását. Folyik a felkészülés a zimbabwei függetlenségi ünnep­ségre. Képünkön: az egykori gerillahárcosok együtt gyakorolják a díszfelvonulást a volt rhodesiai hadsereg fehér és színesbőrű katonáival Oz USA nyugat-európai szövetségesei Kompromisszumos megoldást keresnek Akárcsak az afganisztáni fordulatra, az iráni túszügy­re való reagálásban is meg­merevedtek az EGK-n belü­li frontok azok után. hogy Carter amerikai elnök fel­szólította nyugat-európai szövetségeseit: csatlakozza­nak Washington Irán-elle- nes gazdasági és diplomáciai szankcióihoz. Miközben Nagy-Britannia nevében Margaret Thatcher miniszterelnök „maximális támogatásáról” biztosította az Egyesült Államokat, a pá­rizsi kormány illetékesei hallgatásba burkolódznak. A két ország között helyezke­dik el — legalábbis a DPA szerint a bonni kormány, amelynek feje, Schmidt kancellár „pontosan kiszá­mított” akciókat követelt a jelenlegi ..válságban”. Valószínűnek tűnik, hogy az EGK külügy- és gazdasági miniszterek a jövő hét ele­jén Luxembourgban tartan­dó tanácskozásukon kompro­misszumos formulát próbál­nak majd találni az Egye­sült Államok iránti szolidari­tásuk kinyilvánítására. A jelek egyébként is arra mu­tatnak — állapítja meg az AFP —, hogy az EGK-tagál- lamok többsége nem óhajtja olyan kemény diplomáciai szankciókkal sújtani Iránt, amilveneket Carter elnök követel tőlük. A Lenin-évfordulón Tudományos tanácskozás Nagyszabású nemzetközi tudományos tanácskozás kez­dődött tegnap Moszkvában. Lenin születésének 110. év­fordulója alkalmából. A ta­nácskozást az SZKP KB mel­lett működő Marxizmus— Leninizmus Intézet, a társa­dalomtudományi akadémia és a Szovjet Tudományos Akadémia rendezi, és azon mintegy 40 ország tudósai, politikai vezetői vesznek részt. A magyar küldöttsé­get Szabó József. az MSZMP KB tagja, a KB mellett működő Politikai Fő­iskola rektora vezeti. A ta­nácskozás témája: A mar­xizmus—leninizmus és ko­runk. A háromnapos ülésszakon vezető szovjet tudósok és külföldi vendégek egyaránt felszólalnak. érkezett BUDAPEST Az Afgán Demokratikus Ifjúsági Szövetség Burham Ghiasi vezette küldöttsége — a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség meg­hívására — tegnap hazánk­ba érkezett. MOSZKVA Kambodzsa eredményeiről tartott ismertetőt az ország moszkvai nagykövete. Kheo Prasath. az ország nemzeti ünnepe, a felszabadulás 5. évfordulója alkalmából. — Kambodzsa területét 1975. április 17-én szabadították föl teljesen az idegen elnyo­mók és kiszolgálóik uralma alól. WASHINGTON Menahem Begin izraeli mi­niszterelnök tegnap két órán át tárgyalt Carter amerikai elnökkel a Fehér Házban. Begin hétfőn érkezett hiva­talos látogatásra Washing­tonba és a terv szerint még két ízben találkozik Carter- rel. SZÓFIA A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége részt vesz majd az európai kommunista- és munkáspártok április 28-án Párizsban megnyíló béke- és leszerelési értekezleten — ál­lapítja meg a BKP Politikai Bizottságának állásfoglalása, amelyet tegnap tettek közzé Szófiában. PRÁGA A szocialista országok igaz­ságügyi minisztereinek VI. tanácskozása tegnap Prágá­ban megkezdte munkáját. Magyar-kínai árucsere­forgalmi és fizetési egyezmény A Pekingben lefolytatott kereskedelmi tárgyalások eredményeként április 15-én a Kínai Népköztársaság kül­kereskedelmi minisztériumá­ban aláírták az 1980. évre szóló magyar—kínai árucse­reforgalmi és fizetési egyez­ményt. Ennek értelmében a két ország közötti árucsere­forgalom az előző évi forga­lomhoz képest növekszik. Az egyezmény alapján Ma­gyarország elsősorban bá­nyászati berendezéseket, fénycsőgyártó gépsort, mű­szereket, orvosi berendezése­ket, acélalumínium kábelt, televíziókészüléket, műszál­szövetet szállít Kínába. Az egyezményt Vas János és Vang Zsun-Seng külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes írta alá. Az aláíráson je­len volt Ribánszki Róbert, a Magyar Népköztársaság Nagykövete. „Első lépés lenne a helyes irányban'’ Schmidt leszerelési javaslata Helmut Schmidt nyugat­német kancellár új, kiegé­szítő leszerelési javaslattal fordult a NATO és a Var­sói Szerződés Itagországai- hoz. Ennek értelmében mindkét katonai szövetség meghatározott időre mond­jon le új, vagy újabb kö­zép-hatósugarú rakéták fel­szereléséről, és az adott idő­szakot leszerelési tárgyalá­sokra használja fel. A kor­mányfő szerint ez „első lé­pés lenne a helyes irány­ban”. 1 A javaslat némi zavart kelteit Bonnban, miután ki­derült, hogy a szociáldemok­rata kancellár előzőleg nem konzultált a koalíciós part­ner szabaddemokratákkal. Az FDP elnök Genscher ve­zette külügyminisztérium szóvivője ezért erélyesen le­szögezte: az NSZK hivata­los álláspontjában nincs vál­tozás a NATO tavaly de­cemberi döntéséhez képest, amellyel a közép-hatótávol­ságú rakéták gyártásáról és nyugat-európai felállításáról rendelkeztek. Bölling. a ■kancellár szóvivője is igye­kezett utólag enyhíteni a kormányon belüli feszültsé­geket azzal a kijelentéssel, •hogy Schmidt javaslata '„nem jelenít eltérést az At­lanti Szövetség eddigi állás­pontjától, csupán kiegészíti azt”. II25. évforduló alkalmából 0 Varsói Szerződés tagállamainak konferenciája Berlinben Tegnap Berlinben megkez­dődött a Varsói Szerződés tagállamainak 2 napos nem­zetközi tudományos konfe­renciája, amelyet a szerző­dés létrejöttének 25. évfor­dulója alkalmából rendez­nek. A konferencián a tag­országok külügyi, hadtörté­neti és más társadalomtudo­mányi intézményeinek mint­egy 100 tudományos kutató­ja vesz részt. A tanácskozás fő témája a Varsói Szerző­dés negyedszázados fejlődé­sének elemzése, a szocialista államok védelmi szövetségé­nek kiemelkedő fontosságú szerepe a szocialista közös­ség és a béke védelmében. A vita részvevői hangsú­lyozták, hogy a Varsói Szer­ződés aláírása 1955. május 14-én történelmi jelentőségű esemény volt, a szocialista államok újtípusú nemzetközi szövetségi szervezetet hoztak létre, amely megszületése óta bonyolult nemzetközi kö­rülmények között is minden­kor sikerrel teljesítette fel­adatát. A magyar küldöttség ve­zetője „A Varsói Szerződés és az európai biztonság” címmel megtartott előadásá­ban rámutatott: „a Varsói Szerződés története igazolja, hogy Európa mindenekelőtt e megerősödött szövetség erő­feszítései alapján vált a bé­ke és biztonság földrészévé, aminek jótékony hatása túl­mutat Európán”. A szerző­dés tagállamai — köztük Magyarország — a jelenlegi, nehezebb helyzetben is foly­tatják erőfeszítéseiket a bé­ke és a biztonság megszilár­dítása érdekében. LENIN NYOMÁBAN Beszélgetés a szobrok között A fiatalabbik Orehov, Jurij Jurievics a lenini Komszo- moi kitüntetett szobrászművésze „Személyes tapasztalataim­ból tudom — mondotta Willi Damme, a nyugatnémet Nem­zeti Olimpiai Bizottság elnö­ke —, hogy az amerikai NOB az uttójaibá hónapokban mi­lyen terror alatt állt.” Klaus Bölling bonni kormányszóvi­vő nyilatkozata pedig azt ér­zékelteti, hogy a Fehér Ház zsarolása és szinte minden eszközt igénybe vevő nyo­mása távolról sem korláto­zódik az Egyesült Államok területére. „A Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya számára elképzelhetetlen a részvétel egy olyan olimpián, ahonnan az amerikaiak hiá­nyoznak” — mondotta Böl­ling és minden megfigyelő egyetért abban, hogy az „el­képzelhetetlen” kifejezés mö­gött igen komoly washingto­ni „megdolgozás” álL Erre utal Schmidt kancel­lár szóhasználatának félre­érthetetlen megváltozása. A bonni kormányfő nemrég még úgy fogalmazott, hogy a kormány „legfeljebb poli­tikai tanácsot adhat” a spor­tolóknak, az amerikai olim- Diai hizottság döntése után azonban már úgy nyilatko­zott: ,vnem lát lehetőséget” nyugatnémet sportolók Moszkvába utazására. Az egyiptomi szervek azonnal csatlakoztak az ame­rikai döntéshez — Szadat je­lenlegi helyzetében ez eny­hén szólva nem volt megle­petés. Washington szempont­jából a bojkott ege mégsem felhőtlen. Nem volt egyértelmű a NATO-országdk reagálása. Bár a kormányok a bojkottot alighanem támogatni fogják — ha lelkesedés nélkül is —, az olasz NOB vezetője „mélységes fájdalmát” nyil­vánította. a dán NOB veze­tője szerint „az amerikai döntés helyrehozhatatlan kárt okoz az olimpiai hagyo­mánynak”. A portugál NOB elnöke kereken kijelentette: országa elhatározására ..nem lesz hatással” a negatív amerikai döntés. Az olimpiai eszme a béke és a népek barátsága legyé­ben fogant. Amikor az ókori Görögország nyájas ligetei­ben összemérhették erejüket a sportoló fiatalok, a cél ép­pen az volt. hogy a harcme­zők helyett a sportpályákon mérkőzzenek. Akik most. Washingtonban gátlástalanul távolmaradásra kényszerítik az olimpiától nemcsak saját hazájuk, de más nemzetek sportolóit is, az emberiség egyik legnemesebb hagyo­mányának folyamatosságát veszélyeztetik. Harmat Endre Fehér asztalnál ülünk, s bár nem damaszt borítja, hanem —, mintha lisztpor lepné — apró gipszszem­csékből képződött finom ré­teg vonja be, mégis könnyen megered mellette a szó. Fe­hér minden az Uszijevics utcai műteremlakásban, ahol vésők, csiszolókorongok, ön­tőformák, minták, félkész szobrok vallanak az itt la­kók foglalkozására. Moszkva két ismert szobrászművészé­nek vendégei vagyunk. Apa és fia — az 53 éves Jurij Grigorievics Orehov és a'30 esztendős Jurij Jurievics Orehov — ugyanannál a ta­nárnál tanultak a Moszkvai Művészeti Főiskolán. Másik közös jellemzőjük, hogy mindkettőjük munkássága jószerivel Lenin alakja kö­ré fonódik. Műtermükből több köztéri Lenin-szobor került már ki. Egy Moszk­vában látható, egy a rosz- tovi terület Azov városának főterén, egy pedig Kazány- ban, s ugyancsak oda, Lenin egyetemi tanulmányainak színhelyére kerül most az a hat méter átmérőjű kompo­zíció, amelyet Vlagyimir Iljics Lenin születésének 110. évfordulója tiszteletére ké­szített a két Orehov. Az új szobron már csak néhány simítás van hátra, mégis szünetel most a mun­ka, mert népes társasággal zavarunk Orehovéknál. Raj­tunk, a nemzetközi újságíró­küldöttség tagjain kívül — szerencsés véletlen — itt vannak a Vlagyimir Iljics nevét viselő villamossági gépgyárból is néhányan. Mit jelent Lenin a mai szovjet ember számára? A kultikus méretet öltő tiszte­let és hagyományápolás mindig csodálkozásra kész­teti a külföldieket. — Tőlem is sok külföldi megkérdezte már — mond­ja az idősebbik Orehov —, mi ösztönzött arra, hogy Lenin alakjának megformá­lására fordítsam munkássá­gom java részét. Számukra ez a kérdés úgy vetődik fel, hogyan lehet Leninről annyi szobrot készíteni — szá­momra pedig úgy, mikép­pen lehetne még teljesebben kibontani a személyiségét. Ahogy minden népnek van­nak kimeríthetetlen hősei, nekünk akár Puskin, akár Lenin az. Sokoldalúságuk, szellemi hatalmasságuk és elévülhetetlen örökségük nap, mint nap csodálkozás­ra, tiszteletre késztet. Ha megpillantjuk egy-egy képét, ha elhaladunk valamelyik szobra előtt, ha műveit ol­vassuk, ez az érzés tovább erősödik bennünk, mert min­dig újabb vonását fedezzük fel kimeríthetetlen gazdag­ságának. Lenin gondolatai­val, munkájával, távlatokat nyitó eszméivel, személyes példájának erejével szünte­lenül jelen van a világtör­ténelemben. Napjaink hősét kell tehát megformálnom benne. Az „iljicsevecek” — így nevezik magukat a villamos- sági gépgyár munkásai — egyetértőén bólogatnak. S ha már ilyen fordulatot vett a műalkotásokról foly­tatott beszélgetés. Alek- szandr Szaharov, az üzem párttitkára hozzáteszi: — Ha Leninről beszélünk, ne csak azt lássuk, ami ön­magában véve is világtörté­nelmi jelentőségű, hogy megalapította a világ első szocialista államát, hogy megteremtette az új .típusú marxista pártot, hogy mint teoretikus és gondolkodó szoros egységbe ötvözte az elméletet és a gyakorlatot, hogy az ellenforradalom^ és imperialista intervenció el­len küzdő fiatal szovjetköz­társaság élén állt, hanem azt is, hogy a gondolkodás mind.ig megelőzte korát, és előre megrajzolta azokat a változásokat, amelyeknek tanúi lehettünk és tanúi va­gyunk, nemcsak nálunk, de szerte a világban. Órákat beszélgetünk, lám­pák gyulladnak a moszkvai műteremben, de észre sem vesszük az idő múlását. Ore- hovék teát. pirogot, gyümöl­csöt hoznak a „fehér” asz­talra. A néma szobrok ár­nyékában sűrű cigarettafüst gomolyog. Amikor egy fiatal munkás, Nyikolaj Pavlovsz- kij arról beszél, hogy Lenin mint vezető mennyire embe­ri volt, hogy egy óriási álla­mot vezetve sem feledkezett meg a látszólag apró ügyekről, hogy mennyire os­torozta a bürokráciát, a ha­nyagságot és a fegyelme­zetlenséget, lengyel kollé­gám emlékeztető pillantást küld felém, mintha csak teg­napi beszélgetésünkre cé­lozna. Ryszard Swierkowski, a varsói Perspektywy mun­katársa ugyanis azzal mu­tatkozott be utunk kezdetén, hogy elővette Gyurkó László Lenin, október című mun­kájának lengyelre fordított változatát, és azt mondta: „Ezt tartom a Leninről szó­ló legkitűnőbb könyvnek, elsősorban a szemlélete, a megközelítése miatt. Ilymó- don kellene Lenint minden nyelven bemutatni.” A műteremben eközben egy megtermett, kissé ko­paszodó „iljicsevec” veszi át a szót: — A mi brigádunk vállal­ta, hogy április 22-re, Lenin születésnapjára teljesítjük az ötéves tervet. A vállalás nem könnyű, feszített tem­pót követel, de megcsinál­juk. Ez is a lenini ügy szol­gálata. Hiszen jómagam és sok millió honfitársam neki köszönhetem, hogy mindaz, ami előbb csak ábránd, ké­sőbb elmélet, majd mozga­lom volt, 1917 után társadal­mi-gazdasági valósággá vált. A jólétet. A békét. Azt, hogy kedvemet lelem a munká­ban. Lenin tervek egész so­rát dolgozta ki. Ez is az örökségéhez tartozik. A mi feladatunk, hogy megvalósít­suk. Egyszerűen beszélt, kere­setlen szavaikkal, de annál meggyőzőbben. Föl akartam írni a nevét, a mellettem ülő munkáshoz fordultam segít­ségért. — Nyikolaj Metyelkinnek hívják — mondta. — Ko­vács a foglalkozása. A szo­cialista munka hőse, Álla­mi-díjas brigádyezető. Kül­dött volt az SZKP XXV. kongresszusán. Juhani Nagy János (Következik: 2. Vendégségben iljicsnél)

Next

/
Thumbnails
Contents