Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-04 / 53. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. március 4. Jászapát in, Szolnokon Szakmunkástanulók vetélkedője Megyei siker a területi döntőn Az elmúlt hét végén bőven volt lehetőségük a megye szakmunkástanulóinak, hogy felkészültségükről, politikai tájékozottságukról számot adjanak. Szombaton rendezték meg Jászapátin a Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézet kollégiumában a Ki tud többet a Szovjetunióról? verseny megyei döntőjét. Szolnok megye szakmunkás- képző intézeteiből, szakiskoláiból érkeztek a 4 tagú csapatok, melyek mindegyiké az iskolai háziverseny megnyerésével került a vetélkedőre. A szellemes feladatok — mini sajtótájékoztató, villámkérdések— nehéz próbatétel elé állították a diákokat. A kérdések komoly felkészültséget igényeltek, hiszen a Szovjetunió gazdasági, politikai életén kívül számos kérdés foglalkozott a különböző művészeti ágakkal és a sporttal is. Talán nem ártott volna ha a konkrét számadatokra vonatkozó kérdésekből kevesebb kerül a forgató- könyvbe. A végig izgalmas, szoros versenyen a Szolnoki Egészségügyi Szakiskola lányai — Sziráki Judit, Seres Katalin, Nagy Katalin, Juhász Erika, — szerezték meg a győzelmet, így ők képviselik Szolnok megyét a budapesti területi versenyen. A második helyen a kunhegyesi Mező- gazdasági Szakmunkásképző diákjai végeztek, míg harmadik a törökszentmiklósi 604-es számú Ipari Szakmunkásképző csapata lett. Vasárnap a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából meghirdetett „Édes hazám fogadj szívedbe” elnevezésű politikai vetélkedő területi döntőjét rendezték meg a szolnoki 605. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Három megyéből — Bács-Kiskun, Pest és Szolnok — 15 csapat érkezett a versenyre, melyre nehéz feltételek teljesítéséivel lehetett benevezni, öt perces hangosított mozgófilmmel vagy diasorral kellett bemutatni a várost, megyét s annak 35 éves fejlődését s emellett makett mutatta be minden csapat városának egy jellegzetes épületét, amely az említett időszakban készült. A vetélkedő két csoportban zajlott. A felszabadulástól napjainkig végbemenő történelmi változásokkal, a társadalom gazdasági, kulturális életének fejlődésével kapcsolatos kérdésekre kellett megfelelni a versenyzőknek. A több órás változatos versenyen Szolnok megyei siker született. A zsűri a ceglédi 203. számú Ipari Szakmunkásképző csapata mellett az országos döntőbe juttatta a jászberényi 606. számú, illetve a törökszentmiklósi 604. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet versenyzőit is. A salgótarjáni országos \>etél- kedőre áprilisban kerül sor. II tízéves fejlesztési programban Nemzetiségi iskolák új otthonai Az elkövetkező években új épületet kap a budapesti Szerb-, Horvát és a Szlovák Tannyelvű Általános Iskola, Gimnázium, valamint diákotthona, kollégiuma. A sátoraljaújhelyi Szlovák Általános Iskola és kollégium új otthonát már építik, s előreláthatólag a következő tanév kezdetéig befejezik. Épül a gyulai román tannyelvű általános iskola és gimnázium, s a diákotthon, kollégium új épülete is, az átadásra 1981. szeptember 1-e előtt kerül sor. Rendre megvalósul a nem- zétiségi oktatás fejlesztésének tízéves programja, amelyet két évvel ezelőtt készített az Oktatási Minisztérium. Stark Ferenc, a nemzetiségi oktatási bizottság titkára elmondta: a minisztérium és a tanácsi szervek gondoskodnak arról, hogy az eddigieknél gyorsabb ütemben fejlesszék a nemzetiségi oktatás feltételeit, az oktatás-nevelés színvonalát. Nemrég számba vették az igényeket és a lehetőségeket. Jelenleg 22 német, szlovák, szerb, horvát és román tannyelvű általános iskolában mintegy kétezer, a több mint 280 nyelvoktató iskolában csaknem 30 ezer nemzetiségi gyermek tanul. Hét gimnáziumban csaknem 700 tanulót oktatnak a nemzetiségek nyelvén, az óvónői szakközépiskolában mintegy 70 fiatalt képeznek. A következő években előreláthatóan elsősorban a meglevő iskolák helyiségeit, felszerelését korszerűsítik, ellátottságát gazdagítják. Lehetővé teszik, hogy anyanyelven oktassanak minél több általános iskolában — ahol ma még csak a nyelvet tanítják —, a szakmunkásképző intézetekben, szak- középiskolákban is. Az apró- falvakbeli gyermekek a körzetközpontokban levő iskolákban tanulhatnak anya- nyelvükön. Gondoskodnak arról, hogy a diákotthonok az eddigieknél több gyermeket fogadjanak be. Az óvodákban napjainkban hétezer nemzetiségi gyermek gyakorolja anyanyelvét. A következőkben arra törekednek az oktatási szervek, hogy minden helységben, ahol anyanyelven tanítanak, az óvodában is foglalkozzanak anyanyelven a nemzetiségi gyerekekkel. Eredményt hirdettek Ifjú muzsikusok Vasárnap Győrött ünnepélyes eredményhirdetéssel zárult az ifjú muzsikusok fesztiválja. A kéthetes verseny- sorozaton Vas, Veszprém, Zala és Győr-Sopron megye zeneiskolásai mérték össze tudásukat. A zongoraversenyt Vasvári Tamás (Csorna) hyerte meg, a második helyre Győrffi Judit (Pápa) került. A harmadik díjat nem adta ki a zsűri. A hegedűverseny első helyezettje Zsíros Márta (Vsszp^ (rém), a második Magyar Judit (Szombathely), a harmadik Sándor Cecília (Pápa). A gordonkaversenyen az első helyezést Pesti Mónika (Veszprém), a másodikat Remete Csilla (Győr), a harmadik helyezést pedig Nagy- miklósi Judit (Szombathely) érte el. A győzteseket Som János győri keramikusművész alkotásával jutalmazták. A díjkiosztást követően a nyertesek díszhangversenyt adtak a zeneművészeti szakiskola hangversenytermében. A magyar kultúra napjai a Szovjetunióban Opera- és színházi előadások, kiállítások, filmbemutatók Közgazdaság, gazdaságpolitika Új könyvek Az idén 381 900 példányban látnak napvilágot a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó közgazdasági, szociológiai és jogi könyvújdonságai — jelentette be Cotel Kornél, a kiadó irodalmi vezetője. A Vörösmarty téri kultúrpalotában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a művek válogatásában arra törekedtek, hogy elsősorban a gyakorlati munkát segítő köteteket kínálják a közgazdaság, a gazdaságpolitika iránt érdeklődőknek. Igyekeznek csökkenteni az átlagosan 8—12 hónapos nyomdai átfutási időt is. Mint ahogy az új közgazda- sági szabályozókról szóló ismeretanyag megjelentetésénél már sikerült: A gazdasági szabályozók 1980. című munka a januári életbelépéssel párhuzamosan került a boltokba. Ebben az évben mintegy 30 féle jogi könyvet adnak közre. Többségüket az államigazgatásban, a köz- igazgatás különböző területein tevékenykedők használhatják majd. fi felszabadulás évfordulójára Irodalmi műsorok Számos színvonalas irodalmi műsort sugároz a rádió hazánk felszabadulásénak 35. évfordulója alkalmából. Doibozy Imre legújabb regényének, A hatalom nélkül című rádióválitozatát április 2-án hallhatják az érdeklődők. A Kővári Katalin rendezte alkotás a felszabadulás utáni esztendők históriája. Simon István műveiből oratórikus kompozíciót rendez Dorogi Zsig- mond. A műsort Gyönyörű terheäm címmel április 3-án mutatják be. Kompozíció a munkáról — ez is lehetne a mottója A szegény ember öröme című egyórás műsornak, amelyet április 5-én ismerhetnek meg a hallgatók. A munkáshétköznapokat, a kétkezi munka örömét idéző irodalmi alkotásokból Dénes István válogat. Felkészülés a másnapi órákra Leánykollégiumban A kunszentmártoni József Attila Gimnázium leánykollégiumában főleg a Tiszazug községeiből jött középiskolás lányok laknak. Kulturált, jól felszerelt szobák, társalgó helyiségek teszik otthonosabbá a kollégiumot a lányok számára. Fotó: T. Z. A hálószobában A Szovjetunióba készülnek a magyar kultúra neves képviselői — művészek és népes együttesek —, hogy április 2. és 11. között köz- rcműködjenek a magyar kultúra napjainak rcn- i dezvényein. Moszkvában, a Kreml kongresz- szusi palotájában április 2-án gálaesten operarészletek, balett- és magyar táncok, zenekari művek, szólók előadásával nyitják meg az eseménysorozatot. A Magyar Állami Operaház operaegyüttese Lenln- grádban, a Kirov Operában és a Moszkvai Nagyszínházban bemutatja Erkel Hunyadi László, Verdi Lom- bardok és Bellini Norma című operáját — öt előadásban. A Vígszínház társulata* Moszkvában, a Majakovszkij Színházban és a Tallinn: Operaházban a „Harmincéves vagyok” című musicalt, Shakespeare Minden jó, ha a vége jó című művét, és egy harmadik produkcióját adja elő, hogy melyiket, azt még nem döntötte el. A Budapest Kamarazenekar a Szovjet Zeneszerzők Szövetsége székhazában hangversenyezik majd, hangszeres és énekes szólisták közreműködésével mai szerzők műveit tolmácsolja. A Szovjetunió ázsiai területeire is ellátogatnak a magyar művészek, hiszen a kontinensnyi ország minden részében megrendezik ötévenként a magyar kultúra napjait. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese például a Bajkál-tóig utazik; Novoszibirszkben, Kemero- voban és Inkutszkban vendégszerepei. Kilenc szólista — zongora-, hegedű-, gordonkaművész, énekes — 14 városban, többek közt Al- ma-Atában, Frunzeben, As- habadban játszik, énekel majd. A magyar képző- és iparművészet kiemelkedő képviselőinek alkotásait is bemutatják a hagyományossá vált rendezvénysorozaton. Moszkvában, a Puskin Múzeumban Dési Huber István, Derkovits Gyula és Kerényi Jenő műveit állítják kii. A mai magyar iparművészeti kiállításnak az Uralszkaja utcai kiállítóterem, a Magyar Fotóművészek tárlatának a Forradalmi Múzeum ad helyet. A mai grafikai kamarakiállítás több helységbe vándorol majd. A Csehov Múzeumban kiállításon emlékeznek József Attilára, születésének 75. évfordulója alkalmából. Magyar könyv- és hanglemezkiállítás is lesz ebben az időszakban. A magyar filmek is eljutnak a Szovjetunió városaiba és falvaiba ezekben a napokban. Többek közt az Októberi vasárnap, az Angi Vera, az Égigérő fű. A magyarok című filmeket vetítik. A Szovjet Rádió és Televízió magyar rádiójátékokat, poirtré-műsorokat, játék- és dokumentumfilme- ket közvetít. A magyar kultúra napjainak rendezvénysorozata április 11-én Moszkvában, a Zeneakadémia nagytermében a Budapesti Filharmónia Zenekarának hangversenyével fejeződik be. A Magyar Televízió mind a nyitó, mind a záróünnepséget egyenes adásban közvetíti és tudósításokat közöl az eseményekről. A szovjet kultúra napjait Magyarországon Október 30. és november 9-e között rendezik meg. flmalőrfilmesek Soproniak Béosbon, bécsiek Sopronban A bécsi Amatőrfilm Stúdió tagjait látták vendégül a soproni amatőrfilmesek vasárnap a Liszt Ferenc Művelődési Központban. A két város filmes gárdája között több éves a kapcsolat. Tavaly a soproniak mutatkoztak be az osztrák fővárosban, s viszonzásul Imost |a bécsi amatőrfilmesek hozták el alkotásaikat, egyebek között a vendéglátó város, Sopron műemlékeiről készült filmet. A vetítést szakmai kerekasztal beszélgetés követte. B» mjm mjm ».■ ■.» jg M Az az agyatlan pillanat Rég hallottam olyan átütő erejű hangdrámát, mint amilyen a szombaton este „Az az egyetlen pillanat” címmel elhangzott rádiójáték volt. Erdélyi Sándor írása, amelynek alapján a rádiójáték készült egy üzemi baleset részleteit, előzményeit, körülményéit, következményeit vizsgálja, kitágítva mintegy a pillanatot, annak a vegyiüzemben bekövetkezett robbanásnak a pillanatát, amelynek következtében három ember meghalt. A téma irodalmi, film, rádiós és televíziós megformálásaival gyakorta találkoztunk régebben és a közelmúltban is — Erdélyi Sándor nem a termelési katasztrófa történetek, oknyomozások számát szaporította rádiójátékával. Mélyebbre ásott: szociográfiai pontossággal tárta föl mindazt, ami miatt a tragédia bekövetkezett. Nem pusztán morális önvizsgálatra kényszerítő módon, hanem föltárja a modellként kiválasztott ügy gazdasági-társadalmi előzményeit, s továbbmenve „belenéz” a túlélőkbe — a rádió- hallgatókba is egyszersmind. Érzelgősség nélkül teszi mindezt, hisz nem mártírokról, hanem áldozatokról van szó, Póti Lacikról, akik mentek „azért a rohadt forintért egészen a sírig”. A főmérnökről, aki vasárnaponként a temetőbe három sírra visz virágot, s rászólnak: És amíg a vizsgálat tart — mindepki menti a bőrét. A rádiójáték befejezéseképp, a „tiszta lapot” és új, korszerű üzemet kapott főmérnöknek „a balek vagyok, vagy bíznak bennem” kérdéssel kell szembenéznie. Az idősíkokat tudatosan és dramaturgiailag helyénvaló módon mozgató rádiójáték — az izgalmakat a fölsejlőből törvényszerűvé váló fordulatokat tekintve — fölért egy igen jó krimivel is. A szerep- osztás, s a szereplők teljesítménye külön szót érdemel. Bessenyei Ferenc, Kálmán György, Mádi Szabó Gábor, Kállai Ferenc, Kohut Magda, Mensáros László, Haumann Péter tökéletes összmunkában nyújtott kiválót. A rendező, Bozó László és a dramaturg, Magos György — ez a fontiekből is következik — ugyancsak alapos, a rádiószínházi műsorok átlagánál jóval színvonalasabb munkát végzett. Röviden A „Szabad szombat” Antal Imre és Kertész Zsuzsa műsorvezetésével, ezúttal Raffai Sarolta írónőhöz látogatott el. A közel kétórás adásnak voltak kitűnő és sajnos „túlbeszélt”, unalmas részletei is — az egyenetlenség egyazon adáson belül — megengedhetetlen, két perc „lazítás” esetenként „agyonnyomhatja” az egész műsort. Különleges élmény volt — Petrovics Emil „bele-bele- szólásaival” — a „Színe-ja- va” legutóbbi összeállítása, amely egyúttal a Kossuth-dí- jas zeneszerző műsorvezető emberi portréját is megrajzolta. — eszjé — Képernyőn Zokogó majom A tévé képernyőjére kerül az ismert kolozsvári író, Bálint Tibor családregénye, a „Zokogó majom”, amelynek a forgatása megkezdődött. A harmincas-negyvenes években játszódó cselekmény a Vincze-család életútjának legfontosabb történéseit mutatja be. A szerző és a rendező Vár- konyi Gábor közösen írt forgatókönyvéből készülő, előreláthatólag 240 perces film- változat egyetlen hosszú film lesz, amelyet négy részben vetítenek. A 140 szereplős produkcióban a főhőst — aki szerény sorsú, zilált családból nagy erőfeszítések árán emelkedik ki: előbb újságíró, majd író lesz —, Csernák János főiskolai hallgató alakítja.
