Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-12 / 60. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. március 12. A szerkesztoseg postájából Nőnapi üröm Garalkó Károlyné öcsödi olvasónk levelét forgatva ismerős témával találkoztunk. Lapunkban is megjelent a hirdetés, amelyben nőnapi ajánlatként reklámáron ha- risnyanadrágo t kínáltak a kereskedelmi vállalatok. Garalkóné férje Kunszent- mártonbán vásárolta meg a nőnapi ajándékot; _ két pár harisnyanadrágot. párját 32,50 Ft-ért. örült, hogy takarékosan bánt a pénzzel, s hasznos ajándékot is vett... „Perceken belül kiderült, . hogy az ár az eredeti... a harisnyanadrág nem árkedvezményes. sőt egy pici papír azt is jelezte, _ hogy hibás. A hibát meg is találtam. Tehát az örömszerző vásárlás bosszúságot okozott a férjemnek mert'hibás és nem nőnapi árengedményes, ajándékot vett. Akkor hol van a hirdetett árengedményes harisnyanadrág?. ..” Tánc helyett: lötyögés Egyik vasárnap este 16 éves középiskolás lányom barátnőjével a művelődési központba készülődött szórakozni. Ahogy ők mondják: a diszkóba. Megkérdeztem tőlük. hogy tudtok-e jól táncolni. A válasz: nem kell ott tudni táncolni, elég. ha az ember megtanult a zene ütemére lötyögni... Elgondolkoztam a válaszon, s azóta is töprengek. Itt van ez a gyönyörű művelődési központ, ahol időnként {nzony szervezhetnének tanfolyamot, ahol a lötyögé- sen kívül a klasszikus táncokkal is megismerkedhetnének a fiatalok. Tudom, nem létkérdés, amiről írok. de úgy gondolom, észrevételem közérdekű. S. A. Szolnok Levél az ismeretlentől Február 25-én önkéntes véradónapot szervezett a BUBIV jászberényi gyáregységének vöröskeresztes alapszervezete. A jó előkészítés eredményeként hatvan donor jelent meg, s összesen 18 liter vért adott. Arról nincs adatom, hogy amikor életre hívták e nemes cél szolgáló mozgalmat, hányán merték „ok nélkül” tű- szúrásra nyújtani karjukat. Annyi azonban bizonyos, hogy Urbán Józsefné fizikai dolgozónk az elsők között volt. Ez alkalommal huszadszor adott vért... Sződi Jó-' zseftől, az üzemi vöröskeresztes alapszervezet titkárától tudom, hogy véradóink többsége a gépteremből, a tmk-ból és a szállításról kerül ki. A véradásokon rendszeresen résztvevők egyébként — ne tűnjék szerénytelenségnek. e sorok írója is — évről évre ismerős arcokkal találkoznak. Ök alkotják a törzsgárdát. Nem rábeszélésképpen írom le. de jó érzés, amikor a donor — a véradó — ismeretlen embertársától köszönő sorokat kap. Nagy Dezső Jászjákóhalma Az előadásnak itt is, ott is nagy sikere volt. Az amatőr színészek — az otthon dolgozói — boldogok voltak, hogy mosolyt tudtak varázsolni sokat szenvedett, magányos gondozottaik arcára. A vidám délután, a családias hangulat napokig beszédtéma volt Jászberényben ugyanúgy mint Kisújszálláson. .. leglátogatottabb ismeretterjesztő előadásokat a nyugdíjas klub rendezi. A művelődési ház termében ötven— nyolcvan idős ember is megjelenik szerda esténként, ami részben annak eredménye, hogy olyan kitűnő előadókról gondoskodik a vezetőség, akiket az előadás végeztével maguk a hallgatók hívnak meg újabb beszámolóra. A nőnapi rendezvények nyitányát is az öregek tartották március 6-án. amikor a Körös étteremben — ahol mintegy százan vettek részt a vacsorán — kis csokorral köszöntötték az idős asszonyokat.” A vendéglátó úttörőcsapat természetkutatói Együtt, közös célért VÁLASZOK; INTÉZKEDÉSEK Mint tanácstag, örömmel számolok be a körzetemben lakó választók önzetlen és nagyon hasznos társadalmi munkájáról. A Vörösmarty utca kegyeltlenül sáros volt. Körzetem néhány lakójának kezdeményezésére — a tanács hozzájárulásával — a betonelemgyárból szállított hulladékkal fel töltötték a szinte járhatatlan utcát. A munkában, néhány kivétellel. részt vett az utca valamennyi lakója. A közös összefogás szép és dicséretes eredményét az Önök figyelmébe is ajánlom, és kérem, hogy közöljék soraimat. Megérdemlik a megemlékezést. akik szabad idejükben nem sajnálták erejüSzáz Ferencné kulturális nővér beszámolója a kisújszállási szociális otthonból érkezett. A február 22-i farsangi mulatságra már hetekkel előbb készültek. Plakátot festettek, kelléket, lampiont, konfettit, szerpentint „gyártottak” a gondozottak. A nyolcvan fennjáró idős ember közül húszán öltöztek jelmezbe. A jelmezeket is közösen eszelték ki, majd varrták; gondozottak, nővérek, varrónők. A díjazás teljes egyetértésben zajlott le. A tombolán három tortát sorsoltak ki. Mindegy, ki nyert, végül mindenki kapott belőle kóstolót. A konyha is kitett magáért: a szalagos fánk majd kirepült a tálból. Erre igazán csúszott a rumos tea... Ezután már könnyű volt táncra két körzetünk, községünk érdekében. Bakos Györgyné Tószeg * * * Szívesen adunk helyet tanácstag olvasónk sorainak. Már jónéhány olyan levelet közöltünk. amelyeknek írói egy-egy utcaközösség nevében ajánlották fel a megye- székhelyen és másutt, hogy társadalmi munkában rendbe teszik járhatatlan (sáros) utcájukat, csak kapjanak valahonnan építési Vagy bármilyen törmeléket. Mert megértik a sáros utcák lakói, hogy nem futja mindenhová a tanácsi kasszából járdára. Sajnos, ezekre a — nevezzük így ,— felajánlásokra válasz sehonnan nem érkezett. .. perdülni, nótázni, anekdotáz- ni. mesélni régmúlt időkről, fiatalságról... s A jászberényi Egyesített Szociális Intézetből is farsangi rendezvénysorozatról érkezett hír. Az Általános Szociális Otthonban közös névnapon köszöntötték az otthon lakóit. A finom falatok mellett jó volt kedélyesen, halk zene mellett beszélgetni. Ugyanitt műsoros farsangdélutánt rendeztek, ahová meghívták az öregek napközijének látogatóit is. A betegotthonban ugyancsak műsorral kedveskedtek az öregeknek. Mindkét helyen játékos vetélkedő követte az előadást. A jó válaszokért ajándékcsomag járt. „Megegyezés " „Túlzás!” címmel írtuk meg január 16-i lapunk ezen rovatában K. I.-né szolnoki olvasónk esetét, akit azért büntetett meg a Volán 7. sz. Vállalat ellenőre, mert a saját, valamint két iskolásgyermeke januári bérlete „csak” a táskájában volt, nem a tokban. Az egyszeri utazás háromszor 52 forintjába került. A Volán 7. sz. Vállalat sze- ményforgalmi üzemének vezetője foglalkozott az üggyel — kaptuk a tájékoztatást.. A vizsgálat megállapította, hogy a panasz szerinti ismertetés értelmében — a bérlet megvolt, csak szakszerű elhelyezése volt kifogásolható — az ellenőr bírságolása túlzottan szigorú volt. Egyidejűleg az is kiderült, hogy az igazolványok száma sem volt feltüntetve a bérletjegyeken, sőt az iskolás korú gyermekek igazolványa 1979. augusztus 31-én lejárt... Az üzemvezető soron kívül intézkedett érvényes tanuló utazási igazolványok kiadásáról. Az említett hiányosságok ellenére — méltányosságból — a forgalmi főosztály vezetője engedélyezte a pótdíjak visszafizetését „Ügy véljük. hogy az ellenőr túlzottan szigorú eljárását az utólagos intézkedésekkel korrigáltuk. és megítélésünk szerint az a panaszos megelégedését váltotta ki” — zárul a Volán 7. sz. Vállalat illetékeseinek válasza. A panaszos megelégedését magunk is „visszaigazolhatjuk”; a két gyermekét egyedül nevelő asszony ugyanis eljött szerkesztőségünkbe, s megköszönte közbenjárásunkat. Kamarazene — döngetővei A február 27-én megjelent Néplapban egy levélíró azt írta: „Szeretem a komolyzenét. gondolom, ezzel nem vagyok egyedül”. Mi is ezt gondoltuk, amikor február 18-ra meghívtuk a Hungária vonósnégyes. A hangverseny előtt azonban sajnos, egyetlen egy jegy kelt el. így az eredeti elgondolásunkat — hogy a színházteremben játszik maid a vonósnégyes — meg kellett változtatni. mert hiába számítottunk a több száz szolnoki zenekedvelőre, bérlettulajdonosra. Így került a zeneterembe a Hungária vonósnégyes hangversenye. Be kell ismernünk, mulasztottunk. amikor kihagytuk a számításból a Tisza táncegyüttest (a zeneterem alatti próbateremben fellépés előtti próbájukat tartották). valamint azt, hogy nem egyeztettünk a zenészekkel, ki mutatja be őket. Természetesen levontuk a tanulságot, és reméljük legközelebb nem okozunk csalódást sem J. S.-né szolnoki zenekedvelőnek, sem azoknak, akik kedvelik és szeretik a komolyzenét. A levelet Czakó Jánosné, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatója küldte a már említett. J. S.-né szolnoki olvasónk észrevételére. amelyet február 27-én közöltünk Kamarazene — döngetővei címmel. Öregek farsangja A szabály az szabály? Válasz cikkünkre A Szolnok megyei Néplap február 26—i számában „A szabály az szabály?” címmel cikk jelent meg. Lényege, hogy a szolnoki mentő- állomás dolgozója életveszély ellenére a körzeti orvos kórházi beutalójától, betegszállítási utalványától tette függővé a mentőszállítást, tehát nem az embert, hanem a papírt tartotta elsődlegesnek. A cikk alapján haladéktalanul vizsgálatot rendeltem el, és a következőket állapítottam meg: Folyó év február 18-án, körülbelül 12.30 órakor jelent meg a mentőállomáson a bejelentő, és a mentőállomás vezetőfőorvosát kereste, aki nem volt benn. Miután betegszállítási ügyben jött, a szolgálatvezetőhöz irányították. Elmondotta, hogy délután 15.30 óra utáni időben édesapját a MÁV Kórházba kellene szállítani. Tekintettel arra, hogy nem mentésről, tehát nem sürgős feladatról volt szó, a szolgálatvezető kérte a körzeti orvos kórháza beutalóját, illetőleg a betegszállítási utalványt. A bejelentő azt válaszolta, hogy ezek nincsenek, és ideje sincs arra, hogy a körzeti orvostól kérje, majd ingerülten távozott a mentőállomásról. Délután a beteget a MÁV Kórház mentőkocsijával szállították kórházba, ahol a rheumatológiai osztályon kívánták elhelyezni. Hely nem volt, ezért ideiglenesen a fül -orr-gége osztályon helyezőik el. A vizsgálat alapján megállapítottam, hogy életveszély vagy egyéb okból sürgős orvosi beavatkozás szükségessége nem állt fenn. Ilyenre a bejelentő sem utalt, sőt. 12.30 órakor azt kérte, hogy a beteget csak 15.30 után szállítsák kórházba. Egyszerű betegszállításról, — tehát nem mentésről — lévén szó, a szolgálatvezető helyesen járt el, amikor a kórházi beutaló és a beteg- szállítási utalvány beszerzését kérte. Az egészségügyi törvény, illetve végrehajtási rendelkezései szerint az erre vonatkozó szabályok nem öncélúak. Köztudott, hogy sem kórházi ágy, sem mentőgépkocsi nem áll korlátlan mennyiségben rendelkezésre. Az tehát, hogy —• mentésnek nem minősülő esetben — orvosnak kell döntenie a kórházba utalás és a mentőszállítás indokoltságáról, éppen a betegek érdekét szolgálja. Csak így biztosítható, hogy a valóban sürgős ellátásra szoruló sérültekért, betegekért — tekintet nélkül arra, hogy ki a beteg vagy a bejelentő — azonnal mentőgépkocsit tudjunk küldeni, és a kórházban is el tudják helyezni. Az a mentő dolgozó, aki életveszély esetén orvosi beutalótól vagy bármilyen más adminisztratív tényezőtől teszi függővé az azonnali segítségnyújtást, az — ellentétben a cikk címével és tartalmával — éppen nem szabályaink szerint, hanem azok durva megsértésével jár tel. Szolgálati és Működési Szabályzatunk értelmében ugyanis „Ha a bejelentésben a mentőegységet mentés céljából hívják, a kivonulás indokoltságát vizsgálni nem kell, szállítási utalványt megkövetelni nem szabad.” Dr. Bencze Béla Országos Mentőszolgálat főigazgatója Döntött a Legfelsőbb Bíróság Maradjanak a nagyszülőknél? Amikor a házastársak elváltak, két kiskorú gyermekük bírósági határozattal az anyai nagyszülőkhöz kértilt. Az apa négy évvel később, arra -hivatkozva, hogy újból meghúzásodat t, rendes lakása, jövedelme van, a gyefekek gondozását felesége vállalja, nála történő elhelyezésükért pert indított A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság. helyt adott a keresetnek. Törvényességi óvásra azonban a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül1 helyezte, és az apa kérelmét elutasította. — A Családjogi Törvény úgy rendelkezik, hogy a gyermekek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, később lényegesen megváltoztak, a gyermekek testi, értelmi, erkölcsi fejlődése jelenlegi környezetükben már nincs biztosítva, és érdekük a másik szülőnél vagy más helyen történő elhelyezésüket tesz; szükségessé — hangzik a határozat. — A nagyszülőit ragaszkodtak unokáikhoz. Egyebek között arra is hivatkoztak, hogy az apa rendszertelenül, néha évekig sem látogatja a gyermekeket. Az apa ezt tagadta, s kijelentette: legalább évente kétszer fölkereste őket. A tárgyaláson azonban beismerte, hogy egy éve nem találkozott velük. — Mindezekből nyilvánvaló, hogy megfelelő szülő- gyermeki kapcsolat nem alakulti ki — hangzik tovább a határozat. — A gyermekeknél az anyai és az apai szerepet a nagyszülők töltik be, és biztosítják azt a családi környezetet, amelyből való kiemelésük a kicsinyek érdekével ellentétes volna. Végrendelkezés szóban, betegágyban Egy súlyosan beteg asz- szony a kórházban látogatóban nála tartózkodó férfit megkérte: hívjon tanúkat, mert végrendelkezni akar. A tanúk megjelenése után pedig kijelentette: minden vagyonát a szóban forgó férfira hagyja. Másnap meghalt. A szóbeli végrendelkezés érvénytelenségének kimondásáért az elhunyt testvére pert indított. A beperelt férfi viszontkeresettél élt, amelyben örökösi minőségének megállapítását kérte. Az alsófokú bíróság a keresetnek helyt adott, és a viszontkeresetet elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy a férfi gondoskodott a tanúkról, és a végrendelkezésénél a na-gybetev ágyánál is jelen volt Ezért közreműködőnek minősül, ami a javára történt szóbeli végrendeletet érvénytelenné teszi. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett és a végrendeletet érvényesnek mondta ki. — Közreműködő az, akinek a végrendelet tartalma kialakításában meghatározó szerepe volt — hangzik a határozat. — Ez esetben az örökösül kijelölt férfi mindössze küldönc szerepet töltött be, amikor a beteg kérésére végrendeleti tanúkat hívott. Hogy az aktusnál jelén volt, csupán passzív magatartás, ami a végrendelet megalkotására nem hatott ki. A szóbeli végrendelet tartalma kialakításában az illetőnek semmi szerepe sem volt, ezért őt nem lehet közreműködőnek minősíteni. H. E. E Lázi József levele nem csak ünnepről szól, mégis ide kívánkozik. ..Kunszentmártonban a Tanulmányi vetélkedő rom versenytípus feladat- megoldása más-más felépítésű volt. Az izgalmas vetélkedő után mindenki szívesen ült a terített asztalok mellé, ahol ízletes ebéd várta a diákokat. A fő „napirend” az eredményhirdetés volt. A zsüriel- nökök minden csoportban tartottak egy rövid értékelést — tanácsokkal „tűzdelve”. A győztesek okleveleket, könyv- jutalmakat kaptak. Vágó Ibolya Újszász Az idén a 2644. sz. Ságvári Endre úttörőcsapat adott otthont a szolnoki járási tanulmányi versenyeknek — pontosabban a természetkutató, a társadalomkutató és az orosz nyelv barátai vetélkedőjének. Hetekkel korábban megkezdődtek az előkészületek, díszítettük, csinosítottuk iskolánkat. Minden versenyző csoport idejében megérkezett. Az új „ellenfelek” ismerkedtek egymással, sokan azonban régi ismerősként üdvözölték a csapatok tagjait. Mindhá-
