Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-12 / 60. szám
1980. március 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Dr. Lékai László bíboros kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lékai László bíboros — esztergomi érsekének, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökének a magyar állam és a katolikus egyház között kialakult jó viszony munkálása, a nemzeti összefogás mélyítése, valamint a hazai és nemzetközi béketörekvések érdekében végzett kimagasló tevékenysége elismeréséül 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászló- rendjét adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A katolikus egyház képviseletében dr. Ijjas József kalocsai érsek, Kádár László egri érsek és dr. Cserháti József püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára volt jelen. Előkészületek a béke és barátsági hónapra ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége A hagyományos béke és barátsági hónap programját, valamint a Béke-világta- nács Budapesten megrendezendő májusi ülésének előkészületeit megvitatva tegnap a Hazafias Népfront Országos Tanácsénak székházéban ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége. A tanácskozáson bejelentették, hogy a BVT elnöksége és „A népek világparlamentje a békéért” világkonferencia nemzetközi előkészítő bizottsága május 8—12. között Budapesten tartja ülését. Egyebek között napirendre kerül az európai biztonság és együttműködés kérdése, s az, hogy a közvélemény mit tehet az ez év őszére tervezett madridi találkozó sikeres előkészítéséért. Május 12-én találkoznak majd az* európai ^emzeti bé- kemozgasmak képviselői, a Béke-világtanács bizottságai is tanácskozásokat tartanak. A fasizmus felett aratott győzelem 35. évfordulójára emlékezve szervezi meg az idén is az Országos Béketanács, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a KISZ és a többi társadalmi és tömegszervezet — az egyházak közreműködésével — a társadalom minden rétegét mozgósító hagyományos tavaszi akcióját, a béke és barátsági hónapot. A magyar békemozgálom a maga eszközeivel ily módon is hozzá kíván járulni a Magyar Népköztársaság kül- és belpolitikai céljainak, a párt és a kormány következetes békepolitikájának megvalósításához. A fasizmus feletti győzelem történelmi jelentőségének méltatása mellett széles körben ismertetik a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi országának szilárd békepolitikáját, csatlakozva az enyhülés eredményeinek megszilárdításáért, megtartásáért folytatott nemzetközi küzde- lemhéz. Szolgáltatások Kenderesen számítanak a kisiparosokra Hiányszakmákban keresnek vállalkozót Megbüntetik a kontárokat Akkor vesszük észre, hogy egyáltalában van lakossági szolgáltatás, amikor kiderül, hogy nincs. A látszólag paradox mondat igazsága Kenderesen is érvényes, ahonnan „panaszok hallatszottak”, amiért a Kunsági Bőr- és Textilruházati Ipari Szövetkezet kisújszállási egysége gazdaság- talanság címén bezárta a községben levő cipőjavító részlegét. A szövetkezet bizonyára alapos mérlegelés után határozott a bezárásról, a nagyközségi tanács azonban nem. tartja indokoltnak a részleg megszüntetését. A nézetkülönbség a mai napig fennáll. Koncz Sándor, Kenderes Nagyközség Tanácsának főelőadója végeredményben kielégítőnek tartja a település alapvető szolgáltaitási ellátottságát. Az ötvenegy kisiparos mellett a Kunhegyes és Vidéke Áfész kőműves részlege, a kisújszállási Gel- ka-szerviz, a megyei Patyolat Vállalat, a helyi termelőszövetkezet és a Szolnok megyei Fodrász Szövetkezet is részt vállal az úgynevezett közvetlen lakossági szolgáltatásból. A Gelkától naponta járnak ki szakemberek, akik háztartási gépeket, rádió- és televíziókészülékeket javítanak, a Patyolat felvevőhelyén akár háromnapos határidőre is vesznek át mosnivalót a termelőszövetkezet pedig építőbrigádjának munkájával segít a szolgáltatásban. A legtöbb feladat azonban a kisiparosokra hárul. Tavaly óta háromévi adókedvezményt kapnak az iparengedély kiváltói. A rendkívüli kedvezmény máris érezteti hatását, az idén eddig öten döntöttek úgy, hogy önállósítják magukat: egy karosszéria-lakatos, egy kőműves, egy kézihurkoló és két cipész. (Az utóbbiak immáron hárman vannak, a Kunsági Bőr- és Textilruházati Ipari Szövetkezet megszüntetett cipőjavító részlegét tehát valószínűleg sikerül pótolniuk.) A legtöbb — szám szerint húsz — kisiparos építőipari tevékenységet folytat, de van két géplakatos és autószerelő, hat bérfűrészelő, öt női szabó, nyolc fuvaros, azonkívül fodrász, darálós és rádió-tévészerelő is. Néhány szakma viszont hiányzik. Szükség van például kovácsra, háztartási gépszerelőre, kárpitosra, férfiszabóra, szobafestőre, bádogosra és vízvezetékszerelőre. A nagyközségi tanács mindient megtesz, hogy a szakembereket iparengedély kiváltására vagy arra ösztönözze, hogy munkaviszony mellett végezzenek kisipari munkát. Ezt a célt szolgálja egyebek mellett, hogy a kontárokat gyakran ellenőrzik, és szigorúan megbüntetik. Az idén öt kontár ellen kezdeményeztek szabálysértési eljárást. Akik viszont a törvényes keretek között hajlandók részt venni a lakossági szolgáltatásban, a lehető legrövidebb időn belül megkapják a szükséges engedélyt a tanácstól. — B — Bővítik a ^martfűi vasúti pályaudvart. A növényolajgyár miatt megnövekedő teherforgalom szükségessé tette, hogy mintegy 800 méter hosszban két új vágánypárt építsenek ki Indrikó Miklós a Néplap szerkesztőségében Tegnap délelőtt Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára — Majoros Károlynak, a megyei párt- bizottság titkárának, és Boros Ottónénak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének kíséretében — látogatást 'tett a Szolnok megyei Néplap szerkesztőségében, ahol találkozott a lap és a szolnoki rádió munkatársaival. Andrikó Miklós a találkozáson a megyei sajtó és a szolnoki rádió előtt álló időszerű feladatokról beszélt, hogy miként járulhatnak majd hozzá a megyében dolgozó újságírók a XII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásához. A megyei pártbizottság első titkára elismerően szólt a Néplap és a szolnoki rádió kollektívájának a XII. pártkongresszus megyei előkészületeit segítő munkájáról. Mübőrkabátok Nagykörűből a Szovjetunióba AKIK ŐRZIK Milliós értékek a raktárban A kiadóablak túlsó oldalán A Bőr- és Textilipari Szövetkezet öt évre szóló szerződést kötött a PIÉRT Vállalattal. A szerződés alapján az idén az új tanév kezdetiig a besenyszögi részleg mintegy 60 ezer tolltartót gyárt tetszetős kivitelben és olcsó áron a kisdiákoknak. A törökszentmiklósi részleg több mint 70 ezer formatervezett iskolatáskát készít műbőrből, különböző színekben, melyeket a Pl- ÉRT-en kívül a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat is forgalmaz majd. A részleg 10—12 ezer tomazsákot is gyárt különböző színekben. A tanév kezdete előtt már kaphatók lesznek az üzletekben. A szövetkezet nagykörűi részlege pedig férfi műbőrkabátokat készít exportra. A divatos fazonban készített mintegy 25 ezer kabátot zöld, világos- és sötétbarna, valamiint klák színben szállítják a szovjet megrendelőknek. — A raktáros munkája nem igényel különösebb képzettséget, és a Vasipari Vállalatnál arányban is áll ezzel az anyagokat, az alkatrészeket őrzők iskolázottsága. Legtöbben csak a nyolc általánost végezték el. Eny- nyi elég is lenne a mechanikusan ismétlődő feladatok megoldásához. Csak hát ' a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy az általános iskoj lát járt emberek közül csak néhányan képesek hiányosságok nélkül megoldani a raktározási munka zömét adó adminisztrációs feladatokat. Nem irigylésre méltó helyzet Lakatos Ferenc termelési főmérnök, tapasztalatainak igazolására, konkrét példákat is említett. Megtörtént, hogy a raktáros .elfelejtette megjelölni egy nagyabb tétel rúdacél minőségét. Az anyagot feldolgozni nem tudták, mert nem garantálhatták a belőle készülő termék tulajdonságait. GaranA mai divatnak megfelelő formatalpas férfi félcipőket, különböző színekben szandálokat és papucsokat készítenek a Jászsági Cipőipari Szövetkezet jászjákőhalmi részlegében. Havonta közel 4 ezer pár készül amelyeket az ország egész területére szállítanak ciavállalás nélkül eladni is képtelenség volt a rudakat. Máskor az amúgy sem irigylésre méltó helyzetben dolgozó anyagellátási osztály helyzetét nehezítik a raktárosok. A kifogyott alkatrész pótlásához a beszerzőnek ismernie kellene az áru cikkszámát hiszen a nagykereskedelmi vállalat csak így fogadja eL a megrendelést. A főmérnök szerint a vállalatnál gyakori leltárhiányok oka is legtöbbször a rossz adminisztráció. Kényszeredetten mosolyogva mesélte el annak a raktárosnak az esetét, akit a leltározást végzők „vigasztaltak”. hogy a hiányzó anyag nem veszett el. Szabályszerűen használták fel a műhelyben. csak ő elfelejtette könyvelni a kiadást. Saját bőrüket viszik vásárra — legyinthet közönyösen a kívülálló. De az érdektelent is elgondolkoztathatják Rigó Antalnak, a Vasipari Vállalat autóalkatrészeket őrző raktárosának a szavai. Munkájának leginkább jellemző mozzanatait sorolja fel: — Negyvenezerféle alkatrészt kezelek, értékük 1 millió 200 ezer forint körül lehet. Amikor a polcokon vannak a fékcsövek], a karburátorok és a itöbbi darab, akkor már nincs baj velük. De amíg odakerülnek, és onnan ki a műhelybe ... Először bevételezem őket, azután a kartonokra írom a készlet növekedését. Majd apró cédulákra jegyzem a cikkszámot, és az egységárat. Ha a műhelyből kérnek valamit, bizonylatra írom a kiadást, majd „leírom” a kartonokról. Szerencsére az én raktáramban rend van — így vettem át. Rengeteg a papírmunka. „Szükséges rossz” — mondja Rigó Antal, azt azonban nem tagadta, hogy fel sem foghatja: az általa vezetett kartonok egy része mire szolgál. Miért kell ugyanazt az anyagot az ITJ-szám és a cikkszám szerint is nyilvántartani? Danics Ferenc, a szolgáltatóágazat vezetője is csak egy magyarázatot tud adni: t,Az egyikre az országos statisztikai nyilvántartás, másikra a kereskedelmi megrendelések miatt van szükség”. Ha üres a polc Ezek előírások, azonban nemcsak az ilyenfajta szabályok miatt kell a szükségesnél többet körmölni a raktárban. Ugyanaz az anyag már másik kartonra kerül, ha ára alacsonyabb vagy magasabb a raktárban levő ugyanolyanénál. A beszerzési ár pedig gyakran változik. Nyomasztó felelősség, a „gyakorlati embereknek” sokszor haszontalannak látszó adminisztráció. A lista azonban nyugodtan kiegészíthető még egy dologgal: az anyaghiánnyal. Igaz, normális esetben a raktáros vétlen, amikor a polcok valamelyike üres. Van is olyan ember, aki az észérvek hatására napirendre tér a dolog felett: „Az alkatrész- hiányról senki nem tehet.” Lévai Béla, a motorkerékpár-alkatrészek őrzője szerint azonban mégis sokszor csattan azon az ostor, akitől a szerelő hiába kér anyagot: — A műhelyben dolgozók belátják, hogy nem én vagyok a bűnös, de ők is idegesek, ha tétlenkedni kénytelenek. Lehet, hogy viccnek szánták, mégis a fejemhez vágták: „Minek vagy itt. ha semmit nem tudsz adni?” Kényszerpálya, nyugdíj előtt Hasonló gondokkal az ország minden raktárában találkozhatunk naponta. A szolnoki szolgáltató üzemben felhasználásra váró autó- és motorkerékpár-alkatrészek őrzői még kedvező helyzetben is vannak. Ök pontosan tudják hogy milyen anyagot bíztak rájuk, melyik darab melyikkel helyettesíthető. Mindketten szerelőkből lettek raktárosok. Sokkal nehezebb dolga van a részleg harmadik raktárosának. Neki univerzális szakembernek kellene lenni, ha azt várnák tőle, mint másik két társától. A hűtő- és varrógépektől az elektromos háztartási eszközökön át az olajkályháig mindenhez értenie kellene, hiszen ezeknek az alkatrészeivel bajlódik. Egy ilyen embernek azonban a műhelyben lenne a helye. És a szakképzett szerelők valóban ott is maradnak. Csak ritkán történik meg, hogy egy-egy megbízható szakembert — mint például Lévai Bélát nyolc évvel ezelőtt — a pillanatnyi anyagi előnyök reményében sikerült raktárosnak megnyerni. A szolgáltató részlegnél dolgozó két társa — mint mások is a vállalatnál — kényszerből került a kiadóablakok mögé. Ahogyan Lakatos Ferenc megfogalmazta: A raktár szinte „gyógyhely”, a nyugdíj előtt pár évvel, vagy betegség miatt vállalt kényszerpálya. V. Szász József
