Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-12 / 60. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. március 12. Kommentárunk Dz ötvenedik Addisz Abebá'ban megnyílt az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának ülése. A tanácskozás egyetlen napirendi pontja Zimbabwe népének győzelme. Olyan téma ez, amely méltán tölti el örömmel és elégedettséggel a szervezet most még- negyvenkilenc tagállamát. Most még — mondjuk, mert nem nehéz kitalálni, hogy éppen a minapi Rhodesia, a láncaitól szabadult legújabb független afrikai ország lesz az AESZ ötvenedik tagállama. A kerek szám véletlen, de van valami jelképes abban, hogy az ötvenedik éppen a fekete kontinens megmaradt két utolsó „fehér bástya” egyike lesz. Az Afrikai Egységszervezet szinte valamennyi tagja, történelmi mércével mérve, „tegnap” még gyarmat volt. Így nem csoda, ha iszonyatos örökség súlyával küszködik. Maga az AESZ sem teljesen védett a kolonialis- ta és neokolonial ista intrikák hatásától, tevékenysége — természetesen — nem probléma- mentes. Ezekben a kétségtelenül ünnepi pillanatokban mégis jó arra gondolni, hogy a szervezet léte és munkássága — minden ellentmondás ellenére — bizonyos döntő kérdésekben hatékonyan tudta szolgálni a nemzeti fel- szabadítási mozgalom terebélyesedését. Zimbabwe népe a szomszédos „frontállamolk”, az egész Afrika és a kontinensen kívüli barátok aktív segítsége nélkül aligha lett volna képes valóra váltani régi álmát és elindulni az igazi függetlenség útján. Mengisztu Hailé Mariam, a vendéglátó Etiópia kormányfője olyan időpontban nyugtázta köszönettel a szocialista országok Afrika népeinek nyújtott segítségét, amikor a világ hangos a szovjetellenes amerikai katonapolitikai tervektől — ezekben pedig közismerten nem . kis szerep jutna Afrikának is... Zimbabwe, a leendő ötvenedik tagállam a győzelem után is óriási nehézségek előtt áll. Nem múlt el sem a belső erőszakos kísérlet, sem a külső — dél-afrikai — támadás veszélye. Nemcsak az új ország vezetőinek kell résen lenniök, hanem Zimbabwe barátainak is. Nem találkoztak a túszokkal Elutazott Teheránból az ENSZ-bizottság Zürichbe érkezett a megbuktatott iráni uralkodó bűneit kivizsgáló nemzetközi bizottság. A képen Mohamed Bedjaoui, a testület társelnöke nyilatkozik újságíróknak Kedden lezárult a teherá- ni túszügy egy sok vihart kiváltó, az iráni hatalmi pozíciók megütköztetésére és az erőviszonyok felmérésére is felhasznált szakasza. Az amerikai túszok a diákok kezében maradnak, az ENSZ- bizottság pedig elutazott anélkül, hogy láthatta volna őket. A forradalmi tanács — és különösen V. Ghotbzadeh külügyminiszter, valamint Baniszadr elnök — elkötelezte magát a bizottság és a túszok találkozója mellett, amit a diákok makacsul elleneztek. Végeredményben tehát az ő álláspontjuk kerekedett felül. Ehhez természetesen Khomeini támogátása kellett amit meg is kaptak. Az ajatollah azonban nyilatkozatában bámulatosan taktikus módon a találkozó megtartására adott utasítást, de olyan feltételek mellett, amelyek az ENSZ-bizottság számára elfogadhatatlanok voltak: s Khomeini ugyanakkor megerősítette a forradalmi tanács és Baniszadr elnök iránti támogatását is. Szóvivőjük közölte, hogy az öttagú bizottság csalódott ugyan, de küldetésük nem minősíthető kudarcnak. Az őket búcsúztató külügyminiszter pedig kifejezte reményét, hogy visszatérnek még Iránba, s befejezik itteni munkájukat. érkezett BUKAREST A Központi Választási Bizottság tegnap közleményben hozta nyilvánosságra a Romániában március 9-én megtartott általános választások eredményeit. A választásra jogosult 15 millió 631 351 állampolgár 99,99 százaléka adta le szavazatát. A Szocialista Demokrácia és Egység Erontja jelöltjeire 15 millió 398 443 választópolgár szavazott, ami a résztvevők 98,52 százaléka, 230 611 el- len szavadat öt számlálták össze, ami 1,48 százaléknak felel meg. Érvénytelennek 44 szavazatot nyilvánítottak. PÁRIZS Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök hétfőn késő este hazaérkezett Párizsba hat közel-keleti országban tett tíznapos látogatóikörút járói. Az út Franciaország közel-keleti befolyásának erősítését szolgálta, miután a francia elnök mostani látogatása közben ismerte el első ízben a palesztin nép jogát az ön- rendelkezésre. BÉCS Hétfőn — nemsokkal érkezése után — megkezdődtek BécSben dr. Julius K. Nyerőre tanzániai köztársasági elnök, és vendéglátója, Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár hivatalos megbeszélései. A tanzániai államfőt az osztrák kormány hívta meg négynapos ausztriai hivatalos látogatásra. KUWAIT Zimbabwe új kormánya Nkomo a belügyminiszter Kedden Salisburyben nyilvánosságra hozták a közeljövőben függetlenné váló Zimbabwe Köztársaság első kormánya tagjainak névsorát. Előzőleg Robert Mugabe kijelölt miniszterelnök átnyújtotta a miniszterek nevét tartalmazó dokumentumot lord Soames brit főkormányzónak, a gyarmati közigazgatás vezetőjének. A 23 miniszteri tárcából 17 jutott a február végi választásokon elsöprő győzelmet aratott Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (HF) szervezetnek, amelynek elnöke Robert Mugabe. A kormányfő tartja majd kezében a hadsereg ügyeit, mint nemzetvédelmi miniszter. A miniszterelnökhelyettes és' egyben a külügyminiszter is a ZANU (HF) tagja: Simon V. Mzenda. Mugabe fő koalíciós partnere, Joshua Nkomo, a Hazafias Front elnöke lett a belügyminiszter, és ebben a minőségben irányítása alá kerülnek a rendőrség és az egyéb biztonsági szervek. Az előzetes várakozások ellenére Joshua Nkomo nem fogadta el azt az ajánlatot, hogy legyen a független Zimbabwe első államfője. Ennek oka egyrészt az, hogy államfői minőségben „semlegességet” vártak volna el tőle és ez akadályozta volna tevékenységét, mint a Hazafias Front elnöke. A Hazafias Front négy miniszteri tárcát kapott, nevezetesen: a belügyminiszterig a természeti források és vízfejlesztési minisztérium, a közmunkaügyi minisztérium, valamint a posta és távközlési minisztérium vezetését. A fehér kisebbség két személlyel képviselteti magát a kabinetben: David Smith kereskedelmi és iparügyi miniszter, Denis Norman pedig a mezőgazdasági miniszter. Ali Akbar Moinfar iráni olajipari miniszter a teherá- ni rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az iráni olaj ára az év végére eléri a 40 dollárt és az évi olajtermelés nem ltasz több napi 3 millió hordónál, amelyből 1 millió hordó haKABUL Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság külügymi- miniszíériumának hivatalos képviselője, mint hazug és megalapozatlan híresztelést, visszautasította a UPI amerikai hírügynökségnek azt az Űj-Delhiből származó értesülését, amely szerint Babrak Karmai, az Egységes Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, a Forradalmi Tanács elnöke, miniszterelnök beleegyezett volna „egy olyan nemzetiközi konferencia összehívásába, amelynek célja az afgán—pakisztáni határ őrzését ellátó rendőri erők felállítása lenne”. És hogy ezt az afgán vezető „a szovjet csapatok kivonása irányálban tett lépésnek tartaná”. Magyar-szovjet gazdasági megállapodások (Folytatás az 1. oldalról.) egyezményét, a másik jegyzőkönyv az olefinek és fel- dolgozási termékeik gyártási és kölcsönös szállítási kooperációjáról 1970-ben létrejött kormányközi egyezményét bővíti ki, és hosz- szabbítja meg. Soltész István és Mihail Jegorov a hajóipari gyártásszakosítási és' kooperációs egyezmény 1990-ig szóló meghosszabbításáról írt alá egyezményt. Az aláírásnál jelen volt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságánák titkára, Marjai József és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Veress József külkereskedelmi miniszter és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Az aláírás után Huszár István és Nyikolaj Bajbakov méltatta az okmányokban is kifejeződő együttműködési készséget, a szilárd magyar— szovjet kapcsolatok eredményeit és a további fejlődés távlatait. Huszár István rámutatott, hogy hazánk felszabadulás utáni építő munkájában csakúgy, mint további fejlődésében, igen nagy a jelentősége a két nép szoros barátságának. Gazdasági együttműködésünk eredményességét a számadatok is jól érzékeltetik: áruforgalmunk az id.án túlhaladja az 5 milliárd rubelt, a két ország között érvényben levő több mint 50 kormány- és tárcaközi egyezmény pedig a népgazdaság valamennyi fontos ágának fejlődését elősegíti. Nyikolaj Bajbakov méltatta a magyar—szovjet kormányközi bizottság, a tervező szervek, a minisztériumok alapos és körültekintő munkáját, amellyel a most aláírt programokat, megállapodásokat előkészítették. Az együttműködés több évtizedes tapasztalatai és a kapcsolatok további elmélyítését előkészítő munkák egyaránt arra utalnak, hogy mindkét fél még szorosabbra kívánja fűzni az együttműködés szálait. Különösen nagy jelentőségűek a hosszú távú programok, amelyek a népgazdaság legfontosabb területein teremtenek jó összhangot a népgazdaság fejlesztéséhez, a hatékony munkamegosztáshoz, a szocialista gazdasági integráció további kibontakoztatásához. űz olefinegyezménv meghosszabbítása A most aláírt jegyzőkönyv alapján a Kalusi Klórvinil Egyesülés 1986. január 1-től 1999 végéig etilént szállít a Tiszai Vegyi Kombinát részére, évi 60 ezer tonna mennyiségben. Az etilén mellett a szovjet vegyipar egyéb vegyi termékek szállítására is vállalkozott, elsősorban poliolefinek ellenében. Az olefinegyezmény a két ország vegyipara szakosodásának jelentős példája. Az egyezmény alapján vált lehetségessé a 70-es évek első felében Leninvá- rosban egy nagyméretű olefinüzem felépítése. amely több magyar vegyikombinát és szovjet felhasználó igényeit elégíti ki. A következő olefinüzem fölépítését a szovjet partner vállalja a megállapodás alapján a nyolcvanas évek közepére. Bővül a hajóipari együttműködés A következő tíz évben bővül a magyar—szovjet együttműködés mind a hajóiparban, mind az energetikai gépgyártásban. Ennek részleteit foglalja magában a két ágazati alprogram. A hajóipari alprogram szerint hazánk a tolóhajók és az úszódaruk egyes típusaira szakosodik. Az együttműködés új vonása, hogy a szovjet hajóipar fokozza a részegységek és az alkatrészek szállítását a magyar hajóipar számára. Előtérbe kerül a közös hajótervezés is. Tervbe vették egy új termék, a 140 tonnás úszódaru kooperációs előállítását. Ennek mintapéldánya a következő ötéves tervidőszak végére készül el. A két ország hajóipara együttműködik a magyar hajóipar rekonstrukciójának folytatásában is. Az energetikai gépgyártási alprogramot a gyártás jobb összehangolása érdekében dolgozták ki. A KGST-ben már eddig is kötöttek sókoldalú szerződéseket bizonyos főegységek, turbinák, segéd- berendezések, kazánok és vízelőkészítő egységek szakosított gyártására és kölcsönös szállítására. Most a kétoldalú kapcsolatokat is konkrétabban meghatározzak, különös tekintettel az atorn- erőművi építkezésekre. * * Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap fogadta a Nyikolaj Bajbakov vezette szovjet küldöttséget. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Huszár István, Havasi Ferenc és Vlagyimir Pavlov is. Nyikolaj Bajbakov tegnap elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Huszár István Jelen volt Vlagyimir Pavlov nagykövet is. ARCÉL — HÁTTÉRREL Indira Gandhi Gyökeresen megváltozott kül- és belpolitikai helyzetben köszöntött be az új esztendő Indiában. Az afganisztáni eseményekkel, a közép-ázsiai viszonyok összekuszálod ásával szinte egyidőben került ismét hatalomra a Föld második legnépesebb államában Indira Gandhi. Ki ez az asz- szony. akinek neve napjainkra üsszefort a kontinensnyi méretű ország sorsával? „Egyeduralomra törekvő diktátor” — vádolják ellenfelei. „Az indiai nép akaratának igazi megtestesítője” — vallják hívei. Á politikusnő életútjának felvázolása segít az igazság megközelítésében. Indira Gandhi 1917 novemberében született. 63 éves. Apja, Dzsavaharlal Nehru, évtizedekig Mahatma Gandhi harcostársa. majd a függetlenné vált ország első miniszterelnöke. Tulajdonképpen az egész Nehru-család sorsa összefonódott századunk Indiájának történelmével, hiszen a nagyapa, Motilal Nehru szintén küzdött a brit gyarmati uralom ellen, a Nemzeti Kongresszus Párt elnöke és hosszú ideig a parlamenti ellenzék vezetőig volt. Sokféleképpen minősíthető Indira Gandhi ifjúsága, csak nyugalmasnak nem. Egész családja jómódú — nagyapja s apja is neves ügyvéd, — mégsem élik a gazdagok gondtalan életét. Az Indiát forrongásban tartó politikai harcok gyakorlatilag állandóan szétszakítják a családot. Még gyermekkorában megismerkedik Máhatna Gandhival, aki az indiai polgári engedetlenségi mozgalom vezéreként százmilliók bálványa. Nem csoda, hogy a fiatal leány a politikai küzdelmek légkörében nő fel. Indira hazája több egyetemén, majd Angliában és Svájcban végezte tanulmányait. A második világháború kirobbanása után tér haza, s hamarosan ő is megjárja a börtönöket. 1941-ben családja rosszallása ellenére férjhez megy Feroz Gandhihoz. (A fiatal szerkesztő, majd képviselő csak névrokona Mahatmá- nak.) A házasság sem sikerül: két fiuk születik, de a szülők többet, laknak külön, mint együtt. A második világháború után Nagy-Bnitannia képtelen útját állni az ország függetlenségi törekvésének. Dzsavaharlal Nehru a fiatal köztársaság első kormányfője lesz, leánya pedig egy jó évtizedig mellette tevékenykedik. „Apja inasa, háziasszonya, barátja volt” — olvashatjuk Kalmár György egyik könyvében. Megismerte a kormányzás mindennapjait, de önálló politikai szerepet csak 1959-ben vállalt: egy évre a Kongresszus Párt elnökének választják, 1964-ben, apja halála után, tájékoztatási miniszterként belép Sasztri kormányába. Sasztri halálakor (1966) ismét kiújul az utódlási harc. A Kongresz- szus Párt. „szürke eminenciásai” ekkor kompramisz- szumos döntésként Indirát segítik a miniszterelnöki posztra. Azt remélték, hogy az addig sokszor háttérbe húzódó asszonyt maid köny- nyen befolyásolhatják A politikusnő azonban felismeri, hogy a súlyos elmaradottsággal küszködő Indiának új, radikális programra van szüksége. Államosítja a legnagyobb bankokat, földreformot hirdet — vállalva ezzel a Kongresszus Párt szétszakadását is. Meghirdeti a „Garibi hathao”-t, a szegénység elleni harc programját. Az 1971-ben aratott elsöprő választási győzelme igazolja lépéseit, jelezve, hogy a tömegek mellette állnak. 1975-ben a politikai, főleg gazdaságpolitikai irányvonalát ért támadások, az országban növekvő feszültség miatt rendkívüli állapotot vezet be. Az akkor elkövetett túlkapások és törvénytelenségek (különösen a szüLetésszabályozás terén) okozzák 1977-ben bukását. Elveszti parlamenti mandátumát, bírósági eljárásokat indítanak Indira és fia ellen, többször börtönbe is kerül. A legtöbben akkor politikai halottnak tekintik — Indira mégsem adja fel. Agitál, járja az országot, vitázik. tagadja a neki felrótt korrupciós vádakat. Közben bebizonyosodott, hogy a hatalomra került Dzsanatapártkoalíció politikája gazdasági hanyatlást, gyorsuló inflációt, vallási és nemzetiségi felkészültségeket szül. Deszai, majd a kormányfői posztra helyére lépő Csaran Szing képtelen megoldani a szaporodó problémákat. Az országnak határozott vezetésre, a haladó reformok következetes továbbvitelére van szükség. S Indira Gandhi változatlanul ezt hirdeti. Az idei választásokon szerzett abszolút parlamenti többsége jelzi: sikerrel. Indira Gandhi polgári politikus, akit országának burzsoáziája is támogat. A mirriszterelnök-asszony külpolitikáját mindig az aktív el nem kötelezettség, a határozott antiimperialista irányvonal, s a Szovjetunióhoz fűződő ió kapcsolat jellemezte. Politikai ..feltámadása”. a hatalom csúcsára történt visszatérése a tömegek helyreállt bizalmát bizonyítja S a lehetőséget arra, hogy újbóli kormányzásával beváltsa az ország előtt tornyosuló nehézségek leküzdésére tett ígéreteit. — Szegő —
