Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

4 TANÁCSKOZIK A MEGYE1 PÁRTÉRTEKEZLET (Folytatás a 3. oldalról) építési módszereket követel­ni. A munkásember gondol­kodásától például távol áll, hogy kérvényeket adjon be, ezért hozzájuk elsősorban nekünk kell közelednünk. Vagy: nyilvánvaló, hogy a párt munkáslétszámát első­sorban nem értelmiségi mun­kahelyeken kell növelni és ezzel esetleg évekre elha­lasztani a párttagságra al­kalmas orvosok, mérnökök, művészek vagy más szelle­mi foglalkozásúak felvételét. Szórványosan, de ilyen je­lenségeket is tapasztalunk. A párttagság fegyelmi helyzete jó, a demokratikus centralizmus alapján a pártegység mind magasabb színvonalra emelkedik. A fegyelmi munka a párt te­vékenységének szerves ré­szeként javuló színvonalú. A megye párttagságának 3,4 százalékával szemben kellett fegyelmileg eljárni. Tisztelt Pártértekezlet! A megyei pártbizottság és valamennyi pártszerv, alap- szervezet tervszerűen fog­lalkozott a káder- és sze­mélyzeti munkával. Megíté­lésünk szerint a különböző munkaterületeken dolgozó vezetők egészében véve jól látják el feladatukat, a nagy többségnek a jövőt tekint­ve is bizalmat szavazhatunk. Az előttünk álló feladatok, a fejlődés azonban mind na­gyobb és nagyobb követel­ményeket támaszt velük szemben. A párt káderpoli­tikai elveinek szellemében azt valljuk, hogy a felada- tcjk megoldására alkalmas káderek kiválasztása elen­gedhetetlen feltétele politi­kánk eredményes megvaló­sításának. A hármas köve­telmény az alapvető, melyet egyik elemére sem lehet le­szűkíteni, hanem egységé­ben kell érvényesíteni. Fontosnak tartjuk, hogy a vezető káderek a munkahe­lyükön és a családi életük­ben is példát mutassanak, életmódjuk feleljen meg szo­cialista erkölcsi normáink­nak. A mi megyénkben sok olyan kiválót jó vezető dol­gozik, aki megbecsülésnek örvend a munkahelyén és közéleti tevékenysége révén megyeszerte ismerik. Meg­felelő alkalmakkor, kellő módon kifejezésre is juttat­juk elismerésünket, A veze­tők nevelése azonban állan­dó folyamat, törődést kíván, segítséget, megfelelő ellen­őrzéssel párosítva. Meg kell becsülni a jó­kat és egyben nagyobb bá­torság kell a fiatal, tehetsé­ges káderek kiválasztásában, kipróbálásában, előléptetésé­ben. Nem szabad halogatni, összegyűjteni, vagy valami­lyen eseményhez kötni a ve­zetésre különféle okok miatt már alkalmatlanná vált em­berek felmentését. A nyílt, elvi és folyamatos káder­munka hasznunkra válik, megteremti a politika vég­rehajtásához szükséges szub­jektív feltételeket, egyben tanulásra, fejlődésre készte­ti a vezetőket. I kongresszusi irányelvek vitájának tapasztalatai Kedves Elvitársak! A XII. kongresszusra való felkészülés fontos eseménye volt az irányelvek vitája. A kommunisták élénk eszme­cserét folytattak a doku­mentumokról. Megtárgyalták azt a tömegszervezetek, tö­megmozgalmak megyei tes­tületéi is. Az irányelvek vitája so­rán nagy hangsúlyt kapott a társadalmi élet minden területén a minőség a haté­konyság előtérbe állítása, az időszerű gazdasági és politi­kai feladatok folyamatos megoldása. A kommunisták nagy felelősségérzettel, cél­tudatosan, őszintén, alkotóan tárgyaltak a dokumentumok­ról, amelyet egységesen tá­mogattak. A pártdemokrá­cia érvényesítésének minő­sítették, hogy közreműköd­hetnek a XII. pártkongresz- szus határozatainak ily konkrét előkészítésében. A helyzet értékelését reá­lisnak, az abban megjelölt feladatokat a programnyilat­kozattal, a politikai szükség­letekkel, a lehetőségeinkkel összhangban lévőnek tartot­ták. Helyeselték, hogy elő­remutató nemzeti program, amely a végrehajtás főbb módozatait is megjelöli. Egyetértéssel fogadták, hogy a párt fő politikai irányvo­nala nem változik. A párttagságnak ez a kö­vetkeztetése azzal a szemé­lyes elhatározással is páro­sult, hogy az ország előtt álló feladatok megoldásából cselekvő részt is vállalnak. Kifejezésre jutott, hogy nemcsak azért kell jobban, hatékonyabban dolgozni, ta­karékosabban bánni javaink­kal mert nehezebbé váltak gazdálkodásunk feltételei, hanem elsősorban azért, hogy minél jobb hatásfok­kal oldjuk meg feladatainkat az intenzív fejlődés viszo­nyai között. Az észrevételek döntő többsége alátámasztotta azt az irányelvekben megfogal­mazott törekvést, hogy poli­tikánk fő ' irányvonalának változatlansága mellett a követendő gyakorlatot ru­galmasan hozzá kell igazíta­ni a folytonosan változó fel­tételekhez. Legtöbb vélemény érthető módon gazdaságpo­litikai kérdésekkel összefüg­gésben hangzott el. Ugyan­akkor párttagságunk poli­tikai felkészültségére utal, hogy gazdasági építőmun­kánk feladatai nem vonták el a figyelmet fejlődésünk tapasztalatainak a maga tel­jességében és összefüggései­ben való vizsgálatától, poli­tikai, társadalmi életünk sokoldalú fejlesztésének kö­vetelményeitől. A vita során megfelelő súllyal esett szó külpolitikánkról, életszínvo­nalról, ideológiai és műve­lődéspolitikai feladatainkról is. Ezt az írásos előterjesz­tés részletesen tartalmazza. Tisztelt Pártértekezlet! A vitában — mint ahogy azt az írásos előterjesztés is tartalmazza — az irányel­vek minden fejezetéhez el­hangzottak olyan vélemé­nyek, javaslatok, hogy a kongresszus egy-egy témával Szolnoki küldöttek a teremben foglalkozzon részletesebben, egyes kérdések a kongresz- szusi dokumentumokban ke­rüljenek bővebben megfo­galmazásra. E felvetések többségével egyetértünk. Ügy ítéljük meg, hogy egy­értelműbb, elemzőbb kifej­tésük jelentősen segítheti a végrehajtás eredményeseb­bé tételét. Több olyan felszólalás, vé­lemény is elhangzott, me­lyekkel a megyei pártbi­zottság nem ért egyet. Ezek egy része helyileg megold­ható kérdés, más részük hiányos ismereteken' alapul. Kedves Elvtársak! A megyei pártbizottság úgy ítéli meg, hogy a kong­resszusi irányelvek vit’ájp pártunkban jól bevált mun­kamódszer. Jelenleg is azt szolgálta, hogy az egész párt­tagság. minden pártszervezet ily módon is részt vegyen a párt politikájának kidolgo­zásában, azután pedig az együttesen kialakított poli­tika sikeres megvalósításá­ban. Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvíársak! Nyugodt szívvel kijelent­hetjük: a végzett munka eredményes volt. A jövő fel­adataihoz pedig legyen kel­lő magabiztosságunk, hiszen az emberek érzik a gondo­kat^ készek erőfeszítéseket tenni a jobb munka érde­kében. A XI. kongresszuson elfo­gadott programnyilatkozat megadta számunkra a távla­ti célt, melyért nap mint nap dolgozunk. A XII. kong­resszus határozatai újabb ösztönzést adnak majd. újabb feladatokat állítanak elénk. Hisszük elvtársak, hogy teljesíteni fogjuk köte­lességünket; vállaljuk a munkát, a küzdelmet, a kommunizmus, a munkás- osztály, szeretett szocialista hazánk és népünk szolgála­tát. Kérem a tisztelt pártérte- kezletet, vitassa meg és fo­gadja el a megyei pártbi­zottság beszámolóját, a fel­adatokra vonatkozó javasla­tait és a kongresszusi irány­elvek vitájáról készült jelen­tésünket. Szünet után Kiss Tibomé elnökölt és kezdetét vette a napirend témáinak vitája. Elsőként Zagyi János kapott szót. A pártértekezlet vitája ZAGYI JÁNOS a karcagi városi pártbizottság első titkára Kritikus és önkritikus szemlélet A megyei pártbizott­ság, ötéves munkáról szóló színvo­nalas jelenté­se azt bizo­nyítja, hogy a pártbizott­ság, a végre­hajtó bizott­ság eredmé­nyesen irányította, és szer­vezte megyénkben a szoci­alista építőmunkát — mon­dotta többek között a fel­szólaló. — A testületi dönté­sek és az azok végrehajtá­sa érdekében tett intézkedé­sek nyomán a megye poli­tikai, állami, társadalmi, gazdasági, kulturális életé­ben sikerült érvényesíteni a párt XI. kongresszusának határozatait. A kongresszus irányelveinek vitájáról ké­szült előterjesztéssel egyet­értve, a karcagi tapasztala­tok is azt bizonyítják, hogy a vita tartalmára a párt po­litikája, a szocializmus irán­ti felelősségérzet, a politikai érettség és hozzáértés, a kritikus és önkritikus szem­léletmód és mindenekelőtt a pártegység, a párt politiká­jával való egyetértés volt a jellemző. Ezután a párt vezető sze­repének érvényesülésével SOMLYAI ÁRPÁDNÉ A felszólaló a pánt vezető szerepével kapcsolat­ban két té­mával foglal­kozott : a pártirányí­tás és a ká­derpolitikai munka egyes kérdéseivel. Elmondta: pártalapszerveze- tük gazdasági területen dol­gozik, ezért tevékenységük­ben mindig kiemelt helyet kapott a gazdaságszervező, segítő, ellenőrző munka mint a pártirányítás egyik fő területe. A legfőbb ten­nivalókat éves cselekvési programjukban határozták meg, összhangban a párt­szervek gazdaságpolitikai irányelveivel. A cselekvési programban foglaltak tükrö­ződnek a szövetkezet éves tervében. A terv végrehaj­tásának ellenőrzésére több éven át csak az első számú gazdasági vezetőt számoltat­ták be. Az utóbbi időben hatékonyabb módszerhez fo­lyamodtak. Beszámoltatják az egyes részlegvezetőket, a különböző szakterületek ve­zetőit is. Így a gazdasági munka egy-egy konkrét te­rülete — mint például a készletgazdálkodás, a szerző­A tanácstörvény végrehaj­tása során az a követelmény, hogy a tanácsok népképvise­leti jellege, önkormányzati szerepe, államigazgatási te­vékenysége kiszélesedjék. Ennek érdekében a szüksé­foglalkozott, kiemelve a párt belső életével összefüggő kérdéseket. Az elmúlt évek­ben sokat tettünk a párt bel­ső élete színvonalának eme­léséért. A testületi ülések, a pártcsoportök, a pártvezető­ségek. a taggyűlések mind­inkább betöltik szerepüket. A kérdés lényege azonban az, hogyan valósulnak meg a döntések, milyen párt­szervezeteink politikai ki­sugárzása, a közvetlen kör­nyezetükre gyakorolt hatá­sa. A továbbiakban a párt­megbízatások jelentőségével foglalkozva kiemelte: min­denki párttisztségének, párt- megbízatásának, a társadal­mi munkamegosztásban el­foglalt helyének megfelelően a maga feladatát lássa _el. Különösen az irányító párt- szervekben dolgozóknak kö­telességük, hogy jól átgon­dolt, folyamatos politikai és szervezeti intézkedésekkel erősítsék a párttagság poli­tizáló képességét, készségét. A vezetőik körében azt a szemléletet és gyakorlatot kell érvényesíteni, — hang­súlyozta. — hogy nagymér­tékben tőlünk, a vezetők te­vékenységétől függ az egyes területek fejlődése, a mun­kahelyi kollektívák teljesít­ményének színvonala. déses fegyelem^ a műszaki irányítás helyzete — került napirendre. A KUNSZÖV-nél a gaz­daságpolitikai agitáció esz­közéként felhasználják a párttaggyűléseket, a párt- csoport-tanácskozásokat és a különböző szövetkezeti fó­rumokat is, és ennek haszna gazdasági eredményeikben egyre inkább megmutatko­zik. Az alapszervezeti káder- munkáról szólva a felszólaló többek között kifejtette: a Központi Bizottság 1973. no­vember 28-i határozatának feldolgozása, a területi párt- bizottság rendszeres segítő, ellenőrző munkája tette le­hetővé. hogy jelentőségének megfelelően foglalkozzanak ezzel a nagyfontosságú fel­adattal. Szövetkezetük öt évvel ezelőtt nagyon hátrá­nyos helyzetből indult. Két kis szövetkezet egyesülése után egyetlen felsőfokú vég­zettségű szakember sem volt a vezetőségben, de a kol­lektíva képes volt a maga­sabb követelmények teljesí­tésére. Kádermunkájuk tervsze­rűbbé vált. Ma már a fő hangsúly a tehetséges mun­kás fiatalok szakmai* politi­kai képzésén, vezető funk­cióba állításán van. ges intézkedéseket megtet­tük, csökkent a képviselet törvényben írt és a gyakor­latban érvényesülő funkciói közötti különbség. A tanács- testületekben erősödött a társadalompolitikai jelleg. fokozódtak a közigazgatás szocialista vonásai — hang­súlyozta felszólalásában Bar- ta László. A továbbiakban azt fejtegette, hogy a testü­letek meghatározó szerepé­nek növelése érdekében mintegy 240 hosszú- és kö­zéptávú programot tárgyal­tak meg a tanácsok. Ez azt a célt szolgálta, hogy a ta­nács döntsön a lakosságot foglalkoztató kérdésekben, meghatározva a település fejlődésénék főbb irányait. Elmondta: az utóbbi években rendszeressé vált. hogy a lakosság kü­lönböző réte­geit érintő fontosabb na­pirendeket, tanácsren­deleteket előzetesen megvitatják a szocialista brigádokkal, a munkahelyi kollektívákkal. Ez a gyakorlat jelentős köz­életi aktivitást váltott ki a lakosságból. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben megfogalmazódott, hogy pár­tunk változatlanul alapvető Az ezerkét­száz dolgozót foglalkoztató üzem műve­zetője az ideológiai ne­velőmunka fontosságáról szólt. Elmond­ta, hogy a múnkások igénylik a segítséget ahhoz, hogy job­ban eligazodjanak a világ- politikában, a társadalmi, a gazdasági kérdésekben, dol­gaikban. Éppen ezért kap különös hangsúlyt a politikai oktatás. A MÁV jászkiséri Építőgépjavító Üzemében például céltudatosan alakít­ják ki a politikai képzés, továbbképzés rendszerét. Már a leendő vezetőket is úgy küldik iskolába, hogy ne csak a munkahelyi fel­adatok végrehajtásának irá­nyítói* hanem agitátorok is legyenek egyben. Az üzem­ben évente hétszáz dolgozó vesz részt a KISZ és a szak- szervezet rendezte politikai­oktatási fórumokon. Nem könnyű ezekre invitálni a munkásokat, hiszen a vas­útvonalak felújítói, karban­tartói az ország minden tá­A mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke, Sándor László elmondta, hogy a 35 ezer 626 kommunista képvi­seletében háromszázötven küldöttet választottak meg szavazati joggal a megyei pártértekezletre. A tanácsko­záson háromszáznegyvenhét küldött jelent meg, hárman betegség miatt hiányoztak. A tegnapi tanácskozáson het­venkilencen tanácskozási joggal vettek részt. A küldöttek szociális ösz- szetételét a következők jel­lemzik: 33,1 százalékuk nő, 66,9 százalékuk férfi. Jelen­legi foglalkozásuk szerint 45 százalékuk fizikai dolgozó és közvetlen termelést irányító, 19 százaléka a mandátum­feladatának tekinti a szocia­lista demokrácia fejlesztését, a tömegek mind nagyobb be­vonását a közügyek intézésé­be. Ez a tanácsi munkában is fontos teendő, mert a de­mokratizmus erősítésének egyik területe a szocialista államiság alapjainak továb­bi szilárdítása. Felszólalása további részé­ben foglalkozott a tanácsok és a lakosság kapcsolatával. Kifejtette: arra kell töreked­ni. hogy a tanácstagok olyan információkat kapjanak, amelyek alapján a lakossá­got sokrétűen tudják tájé­koztatni a megye, a telepü­lés fejlesztésére vonatkozó elképzelésekről. A tanácsta­gok, a lakosság véleményét a feladatok rangsorolásánál az eddigieknél jobban figye­lembe kell venni. Nyitottabb város- és községpolitikát kell folytatni. Szólt a továbbiakban ar­ról is, hogy a kongresszusi irányelveknek megfelelően egyszerűsíteni, gyorsítani kell a lakosság ügyeinek in­tézését. A kezdeti lépéseket ebben a megye már megtet­te, de további főhatósági és megyei intézkedésekre van szükség. BALOGH LAJOS a MÁV jászkiséri Épitőgépjavító üzem művezetője Igény a színvonalas politikai oktatásra A mandátumvizsgáló bizottság jelentése ján megfordulnak. Ügy idő­zítik a politikai oktatások idejét, hogy az egylteessen a gépláncok, a flelújítógépek nagyjavításának kéthónapos időszakával. Balogh Lajos szólt a be­járó dolgozók politikai neve­lésének gondjairól is. El­mondta, hogy az üzem bő­vülésével egyre többen jár­nak be dolgozni a környező községekből. Náluk ugyan­úgy, mint a munkahelyek többi munkásánál, napjaink fontos feladata, hogy ne csak a munkaidőt töltsék el hasznosan, hanem a szabad idejüket is. Mindez vissza­hat a termelőtevékenységre is. A művezető, felszólalásá­ban elmondta: arra töre­kednek. hogy a tőkés im­portból beszerzett gépeket minél jobban kihasználják, tökéletesítik és csökkentik az importálandó alkatrészek mennyiségét. Az itt tevé­kenykedő hatvankét szocia­lista brigád mindegyike csat­lakozott a Sziklai kollektí­va felhívásához, és a 420 perces kommunista műszak bevételét a környező közsé­gek gyermekintézményeinek fejlesztésére ajánlják fel. mai rendelkezőknek párt- és tömegszervezeti, s társadal­mi szerv függetlenített funk- cionárusa. 18,1 százaléka ál­lami-, gazdasági vezető, 13,6 százaléka értelmiségi, 0,9 százaléka a fegyveres testü­letek tagja, 3,4 százaléka pe­dig adminisztratív és egyéb foglalkozású. A küldöttek életkora azt bizonyítja, hogy az esemé­nyen három nemzedék van jelen, akiknek képviselői ki­fejezve ezzel is, hogy egység­ben, harmonikusan dolgoz­nak együtt a generációk a közös célokért. A harminc éven aluliak aránya 13 szá­zalék, a 30 és 49 év közöt­(F oly tatás az 5. oldalon) a kisújszállási KUNSZÖV elnökhelyettese Eredményes pártellenőrzés BARTA LÁSZLÓ a megyei tanács elnöke Erősödnek a tanácsi munka szocialista vonásai

Next

/
Thumbnails
Contents