Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
TANÁCSKOZIK A MEGYEI PARTERTEKEZLET 5 (Folytatás a 4. oldalról) tieké 69,7 százalék, az 50 esztendőnél idősebbeké 17,3 százalék volt. A párttagság kelte szerint: felszabadulás előtti párttag, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa a küldöttek közül négy, 1944—1945 óta tagja a pártnak 5,5 százalék, 1946—56 között lett párttag a küldöttek 16,1 százaléka, 1957—70 főzött lépett a pártba 44,7 százalékuk, 1971-től pedig 32,5 százalék. A küldöttek politikai iskolázottsága: 92,2 százaléka rendelkezik különböző szintű politikai végzettséggel. illetve képzettséggel. Sándor László jelentését befejezve elmondta, hogy a részvevők összetétele egyik biztosítéka annak, hogy a tanácskozáson helyes és felelősségteljes döntések születhessenek. FÁBIÁN MÁRTON a karcagi Május 1. Termelőszövetkezet elnöke Az egyesülés csak feltétel Fábián Márton elmondta, hogy Karcagon, az ipari üzemek a két kongresszus között eltelt időszakban jelentős termelésnövekedést értek el, amelynek 60 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. A mezőgazdaságban az előirányzott 26 százalékos termelésnövekedéssel szemben csak 15 százalékos emelkedést könyvelhettek tel az ágazat dolgozói. Mindennek oka, hogy a mintegy á ezer 500 hektáron megtermelt rizs a korábbi évekhez képest sokkal kisebb termést adott, hektáronként átlagosan csak 10 mázsányit takaríthattak be. A veszteségeket nem tudták pótolni más növények jó terméshozamaival és az állattenyésztésben elért eredményekkel. Mindez persze kihatott a város életére, pénzügyi helyzetére. A negyedik ötéves tervidőszak 26 mázsás hektáronkénti rizs- termését — mondta Fábián Márton — elsősorban azért követte visszaesés, mert a telepek javítása, illetve a megfelelő vetőmagok kiválasztása nem tartott lépést a föld elhasználódásával, a megváltozott termelési körülményekkel. ■ Ugyanakkor az időjárás viszontagságai is viszavetették a rizstermelők munkáját. Az elmúlt két esztendőben már 1339 hektárnyi rizstelepet felújítottak. A Május 1. Termelőszövetkezet elnöke hangsúlyozta, hogy az állami támogatás megváltozott rendszere nehezíti a telepeken megkezdett javítási. karbantartási munka folytatását. Szólt Fábián Márton a mezőgazdasági üzemek két kongresszus között végrehajtott egyesüléséről, ami hozzájárult a gazdaságok közötti különbségek csökkentéséhez. Közeledtek egymáshoz például az egyesült termelőszövetkezetekben a termelési, az élet- és a munkakörülmények. Az egyesülés a területi és termelési koncentráció feltétele a hatékonyabb gazdálkodásnak, de önmagában nem oldja meg a problémákat. Vele jelentős hangsúlyt kapnak bizonyos feladatok, így például a meliorációs munkák. Karcagon a 37 ezer hektárnyi művelt terület 40 százalékát belvíz veszélyezteti, 70 százalékán pedig csak úgy tudnak eredményesen termelni, ha kémiai kezelést alkalmaznak. GORJANC IGNÁC a Hűtőgépgyár vezérigazgatója A piac igényeihez igazodva A politika szerves része a gazdaság- politika. Nem véletlen, hogy gazdaságpolitikánk központi helyet foglal el a kongresszusi irányelvekben, és az emberek érdeklődésének is a középpontjában áll. Közismert, hogy a vállalati gazdálkodás javításában a központi irányítás mellett nagy jelentősége van a helyi kezdeményezéseknek, az öntevékenységnek. Ezt figyelembe véve a szocialista demokrácia fejlesztése előtérbe kerül — hangsúlyozta Gor- janc Ignác, majd kiemelte, hogy az utóbbi években a megyei pártbizottság tevékenységében is meghatározó volt a gazdasági építőmunka segítése. Középtávú és éves cselekvési programjai tartalékaik kihasználására, a hatékonyság növelésére ösztönözték a gazdasági egységeket. A továbbiakban szólt arról, hogy a Hűtőgépgyár eredményeit általában jobban ismerik, mint problémáit, pedig nékik is bőven adódnak gondjaik, akár a hatékonyság, akár más feladatok tekintetében. A gazdálkodás számukra is nehezebbé vált, a Hűtőgépgyár fejlődése ennek ellenére folyamatos és töretlen. A termelés, a termékszerkezet váltása rugalmasan igazodik a piac igényeihez. Elősegíti ezt, hogy a gazdasági-műszaki vezetők mindig számíthatnak a párt- és KISZ-ta- gokra, a szakszervezet aktivistáira, a szocialista brigádokra. Gorjanc Ignác befejezésül hangsúlyozta, hogy a Hűtőgépgyár továbbra is kész a város kommunális gondjainak enyhítésére, szociálpolitikai intézményeinek segítésére. Aláhúzta azt is, hogy a gyár dolgozóinak széles körű részvétele a város társadalompolitikai életében továbbra is nélkülözhetetlen. CSATOS IMRÉNÉ a tiszaföldvári Nagyközségi Tanács elnöke Tervszerű közművelődés társadalmi segítséggel A közművelődés fejlesztése össztár- sadalmi ér- dék. Nem véletlen, hogy a pánt mindig a kiemelt feladatok között szerepélteti — mondotta bevezetőül Csatos Imréné, majd arról szólt hogy a közművelődési feladatok megoldása ds nagy felelősséget, emberséget, hozzáértést és összehangolt munkát kíván. Egy olyan nagyközségben, mint Tiszaföldvár, sokrétű tevékenységet kell: kifejteni, hogy a diákok, az ipari munkások és a féesztagok kulturális igényeit ki tudják elégíteni. Ezért évenként egységes közművelődési tervet dolgoznak ki. A közművelődés fejlődését gátolja a kellő anyagi-tárgyi feltételék hiánya. A nagyközség közművelődési intézményeinek alapterülete a századforduló óta álig változott, az épületek állaga nem kielégítő. A nagyközségi pártbizottság és a. helyi tanács együttes erőfeszítése azonban — amely nemcsak az anyagi segítésre, hanem a tartalmi munkára is irányul — meghozta gyümölcsét. előrelépés tapasztalható a helyi kulturális életben. Csupán példaként említve: a szakkörök száma a beszámolás; időszakban háromról tizenötre emelkedett. A községi művelődési ház széles körű társadalmi segítséget élvez, — jó tömegbázist biztosítanak például számára a szocialista brigádok. Csatos Imréné befejezésül arról szólt, hogy még mindig nagy gond a megfelelő közművelődési szakemberek biztosítása a községi tanácsoknál. A szakértelem mellett ugyanis ennek a munkakörnek a betöltése bizonyos fokú tanácsi gyakorlatot is feltételez. Hiába mondják, hogy mindenki ért hozzá, vialójában kevesen tudnak hozzáértően foglalkozni ezzel a feladatkörrel. A szünetben: Nemes Dezső Andrikó Miklós társaságában küldöttekkel beszélget (balról jobbra) Budai Kálmán, a zagyvarékasi Béke Tsz elnöke, Czimmer József, a íegyver- neki Vörös Csillag Tsz elnöke CSIKÓS ISTVÁN a szolnoki Mezőgép Vállalat hegesztője Szigorúbb szállítási fegyelem A megyei pártértekezlet elé terjesztett határozati javaslatban vázolt feladatok reálisak, megvalósíthatók — kezdte felszólalását Csikós István, majd arról szólt, hogy a három korábbi vállalat és egy gyár összevonásából alakult Mezőgép az utóbbi négy év alatt szép utat tett meg. A korábbi 126 tennék közül hatvankettő gyártását szüntették meg. A profiltisztítás kedvezően összpontosította a figyelmet a fontosabb termékekre. A vállalat termelési értéke három év alatt 350 millióval bővült, a létszám ugyanakkor csökkent. A nyereség 19 százalékkal, az export háromszorosára nőtt. Ilyen tények eredményeként a Mezőgép a megye számottevő vállalatává fejlődött. A felszólaló ezután, utalt rá; tisztában vannak azzal, hogy még vannak belső tartalékaik a vezetés színvonaSZENTESI LÁSZLÓ a MÉSZÖV elnöke Iában, a szervezésben, a munkafegyelem erősítésében és egyéb vonatkozásban. Ezeket a tartalékokat ki kell használniuk, hiszen olyan feladatokat tűztek maguk elé az idén mint pl. a tőkés export 36 százalékos növelése. Jól tudják azt is, hogy kapun belüli problémáikat nekik kell megoldaniuk. Erőfeszítéseiket azonban nagyon zavarja; hogy. ej háttéripar nem mindig tudja kielégíteni igényeiket. Ilyen helyzetben két út adódik számukra: vagy gyengébb minőségben bocsájtanak ki árukat, vagy importból szereznek be néhány alkatrészt. Egyik sem járható út a kettő közül. Ködös magyarázatok helyett a szállítási fegyelem megszilárdítására, a szállítási idő csökkentésére van szükség. Befejezésül arról szólt Csikós István, hogy felesleges volt azok aggodalma, akik az új technológiától, az új munkakörüktől féltek. Az átszervezés után nemcsak a vállalat boldogult jobban, de a dolgozók jövedelme is emelkedett. A lakosság szolgálatában Mint azt tavaly ősszel a megye; párt- végrehajtó- bizottság is megállapította. — kezdte az éfészek, takarék- és lakásszövetkezetek eredményeit bemutató hozzászólását Szentesi László — a fogyasztási szövetkezetek megfelelően szolgálják a párt és a kormány életszínvonal politikájának helyi megvalósítását. A településfejlesztési törekvésekkel összhangban a 15 áfész az utóbbi négy évben 31 ezer négyzetméterrel bővítette a kereskedelmi üzletek alapterületeit. Az ezen időszakban felépített 25 ABC-kisárulháiz többsége a kisebib, korábban gyengébben ellátott, községek lakosságát segítette joibb vásárlási feltételekhez. Gyarapították, korszerűsítették a vendéglátó üzleteket is, amelyekben egyre többen, jelenleg már csaknem 13 ezren veszik igénybe a köz- és diákétkeztetést. Eredményes a fogyasztási szövetkezetek háztáji és kisegítő gazdálkodást segítő tevékenysége is. A 183 mezőgazdasági szakcsoport 13 ezer tagja évente félmilliárd forint értékű kertészeti és állati terméket állít elő. Évente tíz-tizenöt százalékkal növelik betétállományukat a takarékszövetkezetek, amelyek jelenleg 60 településen a lakosság 750 millió forint megtakarított pénzét kezelik. A legfiatalabb szövetkezeti ágazat szervezésében 1100 lakás épült, fel a négy év alatt, amelynek 70 százaléka munkáscsaládok- nak, 80 százaléka fiatal házasoknak biztosított új, korszerű otthonokat. A továbbiakban a hozzászóló azokról a feladatokról beszélt, amelyek mielőbbi megoldása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a fogyasztási szövetkezetek a megváltozott, a korábbiaknál nagyobb gazdasági követelményeknek is megfeleljenek. Az üzlethálózat további bővítése mellett nagyobb gondot kell fordítani az áruk, elsősorban a zöldség-gyümölcsfélék termelők és a fogyasztók közötti útjának rövidítésére. A mező- gazdasági nagyüzemek által nehezen vagy egyáltalán nem művelhető területek, főleg a zárt kertek fokozottabb hasznosításával tovább növelhető a kisárutérmelés. A leendő tulajdonosok aktív részvétele az építésben a szövetkezeti lakások kivitelezési idejét csökkentheti. Mindehhez természetesen — hangsúlyozta a MÉSZÖV elnöke — szükség van a fogyasztási szövetkezetekben dolgozók politikai és szakmai képzettségének gyarapítására, a szövetkezeti vezetés színvonalának és a káderutánpótlásnak az eddigiekhez hasonló tervszerű javítására. TELEK ZOLTÁN a Tisza Cipőgyár üzemi pártbizottságának titkára Első helyen az export A vezetőség és a munkás- kollektíva által az egyik legfontosabbnak tartott gazdasági munkáról, a vállalat exporttevékenységéről tájékoztatta a megyei párt- értekezlet résztvevőit, — Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a Tisza Cipőgyár dolgozói megfelelnek az egyre fokozódó külkereskedelmi igényeknek. A termelés növekedése, a termékek minőségének folyamatos javítása révén a martfűi üzem megállja a helyét a legfejlettebb, hasonló profilú európai gyárak sorában. A piac-és az exportképesség fokozására jól használták fel az 1977-ben kapott 1 millió dollár összegű devizahitelt. Az annak segítségével tervezett technikai rekonstrukciót határidőre megvalósították, és az export többletbevételeiből visszafizették a hitelt. Az elmúlt öt évben a cipőgyár következetesen teljesítette a szocialista relációban meghatározott, évenkénti 9 millió rubeles exportkötelezettségét, JSmellétt dinamikusan fejlődött, a korábbi 5 millió dollárról csaknem kétszeresére nőtt. a tőkés export. Az utóbbinak 80 százaléka a legfejlettebb tőkés országokban, például az Egye. sült Államokban, Franciaországban és Angliában öregbiti a magyar könnyűipar jó hírét. A cipőgyárnak exportfeladatainak további bővítésével kapcsolatban Telek Zoltán elmondta, hogy a jövőben a vállalat üzletpolitikájában nem csupán a mennyiségi, hanem mindinkább a gazdaságossági szemléletet erősítik. Ezt szolgálja a termékszerkezet folyamatos korszerűsítése, amelynek során fokozatosan megszüntetik a termékcsoportjaik 15 százalékát kitevő gazdaságtalan termékek, például a tornacipő, és a hagyományos munkásbakancsok gyártását. Ugyanakkor bővítik a határainkon túl is jó árón kelendő sportcipők és biztonsági munkacipők előállítását. A cipőgyári kollektíva — hangsúlyozta befejezésül az üzemi pártbizottság titkára, — tisztában van azzal, hogy a gazdaságos exporttevékenységben csak úgy számíthatnak újabb és tartós eredményekre, ha továbbjavítják a minőséget, rugalmasan alkalmazkodnak a lábbelidivat változásaihoz, pontosan eleget tesznek a szállítási határidő-kötelezettségeiknek. KÁTAI MÁRIA a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke A pártfegyelmi munka tapasztalatai A felszólaló a megyei pártbizottság fegyelmi bizottsága munkájának tapasztalatairól beszélt. (Elmondotta, hogy a taglétszám növekedése mellett is csökkent a fegyelmi - leg felelősségre vontak száma. örvendetes, hogy az alapszervezetek jelentős részében egyáltalán nem kellett a beszámolási időszakban fegyelmi eljárást kezdeményezni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártszervek és -szervezetek a pártmunka szerves részének tartják a fegyelmi munkát, amelynek gyakorlata, tartalma sokat fejlődött az utóbbi években. Általában reálisan ítélik meg az elkövetett pártfegyelmi vétségeket. — A párttagok nagy többsége fegyelmezetten veszi ki részét a határozatok helyi végrehajtásából. Alapvetően megfelel1 életmódjuk és munkájuk a szocialista erkölcs, követelményeinek. Mindezek, valamint a pártszervezetek irányító, ellenőrző munkájában tapasztalható javulás, a párt vezető szerepének fokozottabb érvényesülése, egyértelműen összefügg a politikai, gazdasági, társadalmi fejlődés megyénkben elért eredményeivel. Beszélt Kátai Mária arról is, hogy a fegyelmi munkában tapasztalt fejlődés ellenére még találhatók nem kívánatos jelenségek. Az erkölcsi tudat viszonylagos elmaradottsága helyenként még az anyagi javak mértéktelen hajszolásához, az oktalan előnyszerzéshez, esetenként. a társadalmi tulajdon megkárosításához vezet. A párthoz való viszony és a fegyelem egyik fontos elemét, a párthatározatok végrehajtásában tanúsított aktivitást elemezve, a hozzászóló hangsúlyozta a párttagok személyes példamutatásának fontosságát. Ezután telsorolt néhányat a párt fegyelmi munkájának legfontosabb feladatai közül. Javasolta többek között, hogy a pártszervezetek foglalkozzanak hatékonyabban a tagsággal járó magasabb követelmények megismertetésével. A tagfelvételi munkában nagyobb teret kell hogy kapjon a pártfegyelmi munka tapasztalatainak hasznosítása. Mindezek megvalósítása. és a nevelő, meggyőző munka színvonalának javítása eredményesen segítheti párttagságunk, és általa társadalmunk szocialista tudatának további erősödését, a kommunista erkölcsi normák következetes érvényesülését. Az ebédszünet után Fábián Márton elnökletével folytatta munkáját a pártértekezlet. Az elnök Nagy Józsefet szólította az emelvényre. NAGY JÓZSEF a KONTAKTA mezőtúri gyárának szerszámkészítője Előnyös változás a fiatalok magatartásában A fiatalokról a fiatalok nevében beszélt a mezőtúri küldött, aki pártmegtoíza- tásként végez KISZ-munkát az üzemében. „Mezőtúron ötezer fiatal él, s meggyőződésem, hogy munkájukkal nagy mértékben hozzájárultak a város fejlődéséhez, munkahelyük eredményeihez. Lelkiismeretesen dolgoznak a szocialista brigádokban, amelyek tagjainak ötven százaléka KISZ-fiatal. Többségük munkával, tettél bizonyította a párt politikája iránti elkötelezettségét. A fiatalok gondolkodásában, magatartásában az elmúlt öt esztendőben előnyös változás (Folytatás a 6. oldalon)
