Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-08 / 57. szám

Köszöntjük a pártértekezletet! j Ma reggel 9 —: órakor meg­kezdi munká- ^ ' iát a megyed ezer kommu­nista képvise­letében vitatják meg a megyei pártbizott­ság beszámolóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról, tanácskoznak a. jövő feladatairól, A pártértekezlet feladata az is, hogy a kongresszusi irányelvek vitája során az alapszervezetekben, a pártérte­kezleteken elhangzott vélemények, javas­latok összegezésével és gazdagításával megfogalmazza a Szolnok megyei kommu­nisták állásfoglalását. Sor kerül a megyei pártbizottság és szervei, tisztségviselői új­jáválaszt ására is. Ügy hisszük, az olvasót nem kell meg­győzni a fentiek után arról, hogy a me­gyei pártértekezletre milyen felelősségtel­jes, kiemelkedően jelentős politikai mun­ka vár. méllyel hozzájárul a XII. kong­resszus előkészítéséhez, s kialakítja közös, az e tájon élő és dolgozó emberek tenni­valóit. A megyei pártbizottság beszámolója öt esztendőt, ölel fel, valósághű képet ad ar­ról, mit, s hogyan végeztünk a XI. kong­resszus határozatainak teljesítéséért a me­gyében, nemzeti ügyünk, a fejlett szocia­lista társadalom építéséért. A számadás felelősségét, megbízatását teljesítve a me­gyei pártértekezlet színe előtt a megyei pártbizottság viseli, mely irányította, se­gítette és ellenőrizte az elmúlt öt évben a kommunisták tevékenységét, a tömegszer­vezetek és mozgalmak segítségével, moz­gósította a pártonkívülieket a feladatok kialakítására és végrehajtására, érvé­nyesítve a XI. kongresszus határozatait a megyében, a társadalmi élet minden terü­letén. A pártértekezletet megyénk belpolitikai életének kiemelkedő eseményévé az öt év alatt végzett közös munka sikerei, közös gondjiai és a ránk váró, élétünket, sor­sunkat továbbalakító feladatai avatják. Megengedhető azt is kimondani, hogy a Szolnok megyei kommunisták nevében folyó munkaértekezlet ünnepi esemény a küldöttek s az őket megbízó párttagok számára is. Az esemény jelentőségét méltatva annak még egy vonását szeretnénk kiemelni: a pártértekezlet a kongresszusi irányelvek kapcsán állást foglal a párt politikájának irányvonaláról, a jövő alakítójává vélik, részese lesz tehát a XII. kongresszus elő­készítésének. Mindez növeli a küldöttek felelősségét, kifejezi azt is, hogy a me­gyében elért sikerek az ország sikerei is, mint ahogy megfordítva is igaz. Az elmúlt öt évben a XI. kongresszus határozatai nyomán dolgozva az ország és szőkébb hazánk boldogulásáért, fáradoztunk. A küldött elvtársak útraValóul minde­nekelőtt azt kapták az őket megválasztó járási-városi pártértekezletektől, hogy ál­lásfoglalásukkal erősítsék meg a párt kongresszusi irányelveit, tegyenek hitet az MSZMP politikájának következetes folytatása mellett. Ennek szellemében vi- tatjá meg a pártértekezlet a megyei párt- bizottság beszámolóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról, a szóbeli előterjesz­tést és a határozati javaslatot. A megyei pártbizottság beszámolója épít azokra a megállapítósokra, amelyeket a kongresszusi időszak felezőjén tett, s visszatükrözi az azóta bekövetkezett vál­tozásokat is. Minthogy a párt politikája nem szűkén vett pártügy, hanem nemzeti program, a megyei pártértekezletre elké­szített beszámoló is mindannyiunk mun­kájáról, s a feladatokra tekintve is mind­annyiunknak szól — tehát nem csak a kommunisták tevékenységét összegezi. öt év nagy idő — s az ehhez mért vál­tozások, eredmények sem csekélyek, s a gyengeségek, feloldátatJan feszültségek, gondok sem lebecsülendők. Az első kérdés a legtermészetesebb módon így hangzik: érvényesült-e a párt politikája megyénk­ben, hogyan teljesültek a XI. kongresszus határozatai? A beszámoló taggyűlések, a kongresszusi irányelvek vitáinak üzemi, községi és járási-városi pártértekezletek általános tapasztalata, egységes mondani­valója alapján is kijelenthető — ezt a véleményt, hozták magukkal a küldött.elv­társak is —: a XI. kongresszus irányvo­nalát követve dolgoztunk a megyében, gazdasági-szellemi adottságainkat, a kong­resszusi célokat követve eredményesen ka­matoztattuk, gazdagítottuk. Meggyőződésünk, hogy a megye dolgo­zóinak, lakosságának konkrét tapasztalatai egybeesnek a megyei pártbizottság beszá­molójának fő mondanivalójával, helyzet- elemzésével. A megye gazdasági, társa­dalmi fejlődésének minden eredménye, változása az e tájon élő. dolgozó emberek­nek köszönhető — kommunistáknak, pár- tonkívülieknek egyaránt. S jól tudjuk, hogy a nehezebb körül­mények között helytállni — a tőkés világ- gazdaság ellentmondásainak kedvezőtlen hatásai országunk gazdaságára közismer­tek — a megyében is a feladatok meg­sokszorozódását jelentette és jelenti a jö­vőben is. Ezt minden becsületes dolgozó ember közvetlenül tapasztalta a munka­helyén, érezte, hogy nagyobb erőfeszíté­sekre, tudatosabb, anyagi és szellemi ja­vainkat sakkal ésszerűbben hasznosító munkára van szükség. A „szabad szemmel” látható eredmé­nyek mellett — az üzemek építése, re­konstrukciója, az ipari és mezőgazdasági teljesítmények növekedése, a művelődési, a közoktatási és a gyermekintézmények fejlesztése, az egészségügyi ellátás javí­tása, a lakásépítés és még sorolható to­vább — nagyra értékelendők mindazok a változások, amelyek a szemléletben, a gondolkodásban végbementek. A megye lakosságának politikai, szak­mai és általános műveltsége gyarapodott, mely felbecsülhetetlen kincse, tőkéje to­vábbi előrehaladásunknak, feladataink jó színvonalú, hatékony megoldásának. A szocialista életmód, — a hogyan éljünk kérdéseinek előtérbe kerülése — megha­tározó jegyei a cselekvést, a gyakorlatot átsugórzó erővé váltak, bár tudjuk, hogy eszméinkkel, céljainkkal ellentétes, időn­ként felerősödő jelenségek, magatartások is felszínre kerülnek —. de ezek társa­dalmi ellenállásba, elítélésbe ütköznek. A szocialista ügy tudatos vállalása visz- szatükröződik a XII. kongresszus és ha­zánk felszabadulása 35. évfordulójára ki­bontakozó munkaversenyben, a Sziklai brigád kezdeményezéséhez való csatlako­zásokban. A vállalások szép példái annak a tömegeket mozgósító meggyőződésnek, hogy a szocializmus a munka társadalma, s hogy a marxizmus tanítása, a „mindenki képességei szerint, mindenki munkája sze­rint” a legáltalánosabb társadalmi mér­cénk. A munkaverseny-mozgalom, a kom­munista műszakok vállalása egyetértést tükröz a szocialista építés döntő felada­taiban. Vannak-e gondjaink, minden célunkat elértük az öt év alatt? Erre is a párt­értekezlet fog válaszolni — s a közvéle­mény jogoson bízhat benne, hogy a vá­lasz őszinte, reális, a megye lakosságának tapasztalataival összhangban lesz. Gyen­geségeink a kongresszusi felkészülés so­rán az alapszervezetekben, pártértekezle­teken önkritikus hangot kaptak, cselek­vésre mozgósítottak, s nyilvánvaló, hogy a megyei pártértekezleten a felszólalók is beszélnek róluk. Jelentős gondjaink között olyanok is akadnak — például a lakáskér­dés —, amelyek nem az erőfeszítések hiá­nyára, a munka hibáira engednek követ­keztetni — ellenkezőleg: az eredmények­re való jogos büszkeség mellett további feladataink nagyságára, illetve szerényen növekvő anyagi lehetőségeinkre utalnak. A megyei pártértekezlet határozatot hoz a következő öt év céljairól, melyek a Jász­kunság dolgozóinak, lakosságának életét, sorsát a XII. kongresszuson elfogadásra kerülő határozatok irányvonalát, követve és teljesítve, jobbítják. A megyei párt- értekezlet megszülető határozata csak a kommunisták számára kötelező, ám kife­jezi mindánnyiunk közös, alapvető érde­keit, vágyait, törekvéseit. A kommunisták tudják, hogy az igazságot nem elég ki­hirdetni, hanem türelmes politikai mun­kával, meggyőzéssel kell megnyernünk szövetségesein két. az ú j feladatoknak, cé­loknak. A megyei pártértekezlet tehát öt év mérlegével, határozataival a következő időszak politikai munkájának: nyitánya, amely átfogóvá, teljessé, a XII. kongresz- szus határozatainak fundamentumán válik. Őszinte, megalapozott bizalommal te­kinthetünk a megyei pártértekezlet mun­kája elé. A küldöttek felelősségteljesen tesznek majd eleget megbízatásuknak, ta­nácskoznak a XI. kongresszus óta vég­zett munkáról, az elkövetkezendő évek valamennyiünktől, de mindenekelőtt a kommunistáktól jobb,. nagyobb erőfeszíté­seket, odaadást, ügyszeretetét követelő tennivalóikról, melyekhez új lehetősége­ket, erőforrásokat tárnak fel. Ezeknek a tudatában köszöntjük a megyei pártérte­kezletet, s kívánunk eredményes, jó mun­kát ! Épült a két kongresszus között A szolnoki felszíni vízmű átadásával naponta mintegy 45 ezer köbméternyi vízhez jut a megyeszékhely. (A két kongresszus közötti időben átadott létesítményekről, beruházásokról képes összeállítás 'a 4—5. oldalon) A nemzetközi nőnap alkalmából kitüntetési ünnepség volt a Parlamentben. A képen: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a kitüntetettek egy csoportjával — (Tele- foto — KS) Nők kitüntetése a Parlamentben Megyei nőnapi ünnepségek A nemzetközi nőnap alkalmából kitüntetési ünnep­ség volt a Parlamentben, melyen részt vett: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Katona Imre, az /Elnöki Tanács tit­kára, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke. Losonc^ Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnök; Tanács elnöke köszöntő beszédében a töb­bi között hangsúlyozta: —• Soha a történelemben nem volt olyan magas a nők emberi rangja és társadal­mi megbecsülése, mint szo­cialista világunkban. Pár­tunk és államunk nagy fi­gyelmet fordít a nők hely­zetére. — A nők a társadalmi élet minden területén, — a munkában, a családban, a közéletben — becsülettel teljesítik a rájuk háruló feladatokat és kötelessége­ket. Társadalmi egyenjogú­ságuk egyre jobban kitelje­sedik, Nyilvánvaló, hogy a nők helyzete nem pusztán a nők magánügye. Az egész társadalmat érinti — mon­dotta, majd így folytatta: — A megharcolt kitartó mun­kát ismerd el és méltányol­ja az Elnöki Tanács, ami­kor minden évben — így az idén is — rangos erkölcsi elismeréssel, kitüntetéssel fe­jezi ki a köztiszteletét — hangsúlyozta az Elnöki Ta­nács elnöke, majd átnyújtot­ta a kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, hazánk szo­cialista társadalmi rendjé­nek építésében, a dolgozó nők élet- és munkakörül­ményeinek javításában ki­fejtett munkásságuk elisme­réséért a Munkaérdemrend arany fokozatát adományozta tizenhét nőnek, közöttük Tu- róczi Ferencnének, a szolno­ki városi pártbizottság nyug­díjas titkárának. Az ezüst fokozatot hatvanan vették át, Szolnok megyéből Bíró Imréné, a békésszentandrási Háziipari Szövetkezet öcsödi szőnyegszövő részlegének vezetője. A bronz fokozatot hatvanegyen kapták meg, többek között Guba Kál­mánná, a szolnoki Áfész főkönyvelője, Nagy Miklós- né, a mezőtúri Fonalmente­sítő és Szőnyegszövő Házi­ipari Szövetkezet csoportve­zetője, Madarász Istvánná, a Május 1.'Ruhagyár túrkevei telepének vezetője és Mészá­ros Jánosné, a martfűi Tisza Cipőgyár minőségi ellenőre. Kitüntetéseket adtak át tegnap a megyei tanácsnál is. A Mezőgazdaság illetve az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója miniszteri kitün­tetést huszonhatan kapták; azok, akik a közös gazdasá­gokban, élelmiszeripari üze­mekben kiváló eredménye­ket értek el a termelő és a társadalmi munkában. A kulturális miniszter közmű­velődési dolgozókat részesí­tett kitüntetésben. A Kiváló Munkáért kitüntetést. Dóra Józsefné, a szolnoki városi könyvtár vezetője, a Szocia­lista Kultúráért kitünte­tést pedig Gazsovics János­né, a kunmadarasi filmszín­ház üzemvezetője és Mester Sándomé, a tiszafüredi nagyközségi-járási könyvtár könyvtárosa kapta meg. A megyei rendőr-főkapi­tányságon is köszöntötték tegnap a nődolgozókat. — A megjelenteket Daróczi And­rás rendőrezredes, megyei főkapitány üdvözölte. — Ezután, átadták a kitünteté­seket. A Magyar Népköztár­saság belügyminisztere a Közbiztonsági Érem arany­fokozatával tüntette ki So- mogyvári Ferencné rendőr­századost és Bertalan György- né rendőrhadnagyot, akik Budapesten vették át a ki­tüntetést. Három nemzedék 3. oldal Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXI. évi. 57. szóm, 1980. március 8., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents