Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-08 / 57. szám
Köszöntjük a pártértekezletet! j Ma reggel 9 —: órakor megkezdi munká- ^ ' iát a megyed ezer kommunista képviseletében vitatják meg a megyei pártbizottság beszámolóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról, tanácskoznak a. jövő feladatairól, A pártértekezlet feladata az is, hogy a kongresszusi irányelvek vitája során az alapszervezetekben, a pártértekezleteken elhangzott vélemények, javaslatok összegezésével és gazdagításával megfogalmazza a Szolnok megyei kommunisták állásfoglalását. Sor kerül a megyei pártbizottság és szervei, tisztségviselői újjáválaszt ására is. Ügy hisszük, az olvasót nem kell meggyőzni a fentiek után arról, hogy a megyei pártértekezletre milyen felelősségteljes, kiemelkedően jelentős politikai munka vár. méllyel hozzájárul a XII. kongresszus előkészítéséhez, s kialakítja közös, az e tájon élő és dolgozó emberek tennivalóit. A megyei pártbizottság beszámolója öt esztendőt, ölel fel, valósághű képet ad arról, mit, s hogyan végeztünk a XI. kongresszus határozatainak teljesítéséért a megyében, nemzeti ügyünk, a fejlett szocialista társadalom építéséért. A számadás felelősségét, megbízatását teljesítve a megyei pártértekezlet színe előtt a megyei pártbizottság viseli, mely irányította, segítette és ellenőrizte az elmúlt öt évben a kommunisták tevékenységét, a tömegszervezetek és mozgalmak segítségével, mozgósította a pártonkívülieket a feladatok kialakítására és végrehajtására, érvényesítve a XI. kongresszus határozatait a megyében, a társadalmi élet minden területén. A pártértekezletet megyénk belpolitikai életének kiemelkedő eseményévé az öt év alatt végzett közös munka sikerei, közös gondjiai és a ránk váró, élétünket, sorsunkat továbbalakító feladatai avatják. Megengedhető azt is kimondani, hogy a Szolnok megyei kommunisták nevében folyó munkaértekezlet ünnepi esemény a küldöttek s az őket megbízó párttagok számára is. Az esemény jelentőségét méltatva annak még egy vonását szeretnénk kiemelni: a pártértekezlet a kongresszusi irányelvek kapcsán állást foglal a párt politikájának irányvonaláról, a jövő alakítójává vélik, részese lesz tehát a XII. kongresszus előkészítésének. Mindez növeli a küldöttek felelősségét, kifejezi azt is, hogy a megyében elért sikerek az ország sikerei is, mint ahogy megfordítva is igaz. Az elmúlt öt évben a XI. kongresszus határozatai nyomán dolgozva az ország és szőkébb hazánk boldogulásáért, fáradoztunk. A küldött elvtársak útraValóul mindenekelőtt azt kapták az őket megválasztó járási-városi pártértekezletektől, hogy állásfoglalásukkal erősítsék meg a párt kongresszusi irányelveit, tegyenek hitet az MSZMP politikájának következetes folytatása mellett. Ennek szellemében vi- tatjá meg a pártértekezlet a megyei párt- bizottság beszámolóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról, a szóbeli előterjesztést és a határozati javaslatot. A megyei pártbizottság beszámolója épít azokra a megállapítósokra, amelyeket a kongresszusi időszak felezőjén tett, s visszatükrözi az azóta bekövetkezett változásokat is. Minthogy a párt politikája nem szűkén vett pártügy, hanem nemzeti program, a megyei pártértekezletre elkészített beszámoló is mindannyiunk munkájáról, s a feladatokra tekintve is mindannyiunknak szól — tehát nem csak a kommunisták tevékenységét összegezi. öt év nagy idő — s az ehhez mért változások, eredmények sem csekélyek, s a gyengeségek, feloldátatJan feszültségek, gondok sem lebecsülendők. Az első kérdés a legtermészetesebb módon így hangzik: érvényesült-e a párt politikája megyénkben, hogyan teljesültek a XI. kongresszus határozatai? A beszámoló taggyűlések, a kongresszusi irányelvek vitáinak üzemi, községi és járási-városi pártértekezletek általános tapasztalata, egységes mondanivalója alapján is kijelenthető — ezt a véleményt, hozták magukkal a küldött.elvtársak is —: a XI. kongresszus irányvonalát követve dolgoztunk a megyében, gazdasági-szellemi adottságainkat, a kongresszusi célokat követve eredményesen kamatoztattuk, gazdagítottuk. Meggyőződésünk, hogy a megye dolgozóinak, lakosságának konkrét tapasztalatai egybeesnek a megyei pártbizottság beszámolójának fő mondanivalójával, helyzet- elemzésével. A megye gazdasági, társadalmi fejlődésének minden eredménye, változása az e tájon élő. dolgozó embereknek köszönhető — kommunistáknak, pár- tonkívülieknek egyaránt. S jól tudjuk, hogy a nehezebb körülmények között helytállni — a tőkés világ- gazdaság ellentmondásainak kedvezőtlen hatásai országunk gazdaságára közismertek — a megyében is a feladatok megsokszorozódását jelentette és jelenti a jövőben is. Ezt minden becsületes dolgozó ember közvetlenül tapasztalta a munkahelyén, érezte, hogy nagyobb erőfeszítésekre, tudatosabb, anyagi és szellemi javainkat sakkal ésszerűbben hasznosító munkára van szükség. A „szabad szemmel” látható eredmények mellett — az üzemek építése, rekonstrukciója, az ipari és mezőgazdasági teljesítmények növekedése, a művelődési, a közoktatási és a gyermekintézmények fejlesztése, az egészségügyi ellátás javítása, a lakásépítés és még sorolható tovább — nagyra értékelendők mindazok a változások, amelyek a szemléletben, a gondolkodásban végbementek. A megye lakosságának politikai, szakmai és általános műveltsége gyarapodott, mely felbecsülhetetlen kincse, tőkéje további előrehaladásunknak, feladataink jó színvonalú, hatékony megoldásának. A szocialista életmód, — a hogyan éljünk kérdéseinek előtérbe kerülése — meghatározó jegyei a cselekvést, a gyakorlatot átsugórzó erővé váltak, bár tudjuk, hogy eszméinkkel, céljainkkal ellentétes, időnként felerősödő jelenségek, magatartások is felszínre kerülnek —. de ezek társadalmi ellenállásba, elítélésbe ütköznek. A szocialista ügy tudatos vállalása visz- szatükröződik a XII. kongresszus és hazánk felszabadulása 35. évfordulójára kibontakozó munkaversenyben, a Sziklai brigád kezdeményezéséhez való csatlakozásokban. A vállalások szép példái annak a tömegeket mozgósító meggyőződésnek, hogy a szocializmus a munka társadalma, s hogy a marxizmus tanítása, a „mindenki képességei szerint, mindenki munkája szerint” a legáltalánosabb társadalmi mércénk. A munkaverseny-mozgalom, a kommunista műszakok vállalása egyetértést tükröz a szocialista építés döntő feladataiban. Vannak-e gondjaink, minden célunkat elértük az öt év alatt? Erre is a pártértekezlet fog válaszolni — s a közvélemény jogoson bízhat benne, hogy a válasz őszinte, reális, a megye lakosságának tapasztalataival összhangban lesz. Gyengeségeink a kongresszusi felkészülés során az alapszervezetekben, pártértekezleteken önkritikus hangot kaptak, cselekvésre mozgósítottak, s nyilvánvaló, hogy a megyei pártértekezleten a felszólalók is beszélnek róluk. Jelentős gondjaink között olyanok is akadnak — például a lakáskérdés —, amelyek nem az erőfeszítések hiányára, a munka hibáira engednek következtetni — ellenkezőleg: az eredményekre való jogos büszkeség mellett további feladataink nagyságára, illetve szerényen növekvő anyagi lehetőségeinkre utalnak. A megyei pártértekezlet határozatot hoz a következő öt év céljairól, melyek a Jászkunság dolgozóinak, lakosságának életét, sorsát a XII. kongresszuson elfogadásra kerülő határozatok irányvonalát, követve és teljesítve, jobbítják. A megyei párt- értekezlet megszülető határozata csak a kommunisták számára kötelező, ám kifejezi mindánnyiunk közös, alapvető érdekeit, vágyait, törekvéseit. A kommunisták tudják, hogy az igazságot nem elég kihirdetni, hanem türelmes politikai munkával, meggyőzéssel kell megnyernünk szövetségesein két. az ú j feladatoknak, céloknak. A megyei pártértekezlet tehát öt év mérlegével, határozataival a következő időszak politikai munkájának: nyitánya, amely átfogóvá, teljessé, a XII. kongresz- szus határozatainak fundamentumán válik. Őszinte, megalapozott bizalommal tekinthetünk a megyei pártértekezlet munkája elé. A küldöttek felelősségteljesen tesznek majd eleget megbízatásuknak, tanácskoznak a XI. kongresszus óta végzett munkáról, az elkövetkezendő évek valamennyiünktől, de mindenekelőtt a kommunistáktól jobb,. nagyobb erőfeszítéseket, odaadást, ügyszeretetét követelő tennivalóikról, melyekhez új lehetőségeket, erőforrásokat tárnak fel. Ezeknek a tudatában köszöntjük a megyei pártértekezletet, s kívánunk eredményes, jó munkát ! Épült a két kongresszus között A szolnoki felszíni vízmű átadásával naponta mintegy 45 ezer köbméternyi vízhez jut a megyeszékhely. (A két kongresszus közötti időben átadott létesítményekről, beruházásokról képes összeállítás 'a 4—5. oldalon) A nemzetközi nőnap alkalmából kitüntetési ünnepség volt a Parlamentben. A képen: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a kitüntetettek egy csoportjával — (Tele- foto — KS) Nők kitüntetése a Parlamentben Megyei nőnapi ünnepségek A nemzetközi nőnap alkalmából kitüntetési ünnepség volt a Parlamentben, melyen részt vett: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Katona Imre, az /Elnöki Tanács titkára, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Losonc^ Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnök; Tanács elnöke köszöntő beszédében a többi között hangsúlyozta: —• Soha a történelemben nem volt olyan magas a nők emberi rangja és társadalmi megbecsülése, mint szocialista világunkban. Pártunk és államunk nagy figyelmet fordít a nők helyzetére. — A nők a társadalmi élet minden területén, — a munkában, a családban, a közéletben — becsülettel teljesítik a rájuk háruló feladatokat és kötelességeket. Társadalmi egyenjogúságuk egyre jobban kiteljesedik, Nyilvánvaló, hogy a nők helyzete nem pusztán a nők magánügye. Az egész társadalmat érinti — mondotta, majd így folytatta: — A megharcolt kitartó munkát ismerd el és méltányolja az Elnöki Tanács, amikor minden évben — így az idén is — rangos erkölcsi elismeréssel, kitüntetéssel fejezi ki a köztiszteletét — hangsúlyozta az Elnöki Tanács elnöke, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, hazánk szocialista társadalmi rendjének építésében, a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javításában kifejtett munkásságuk elismeréséért a Munkaérdemrend arany fokozatát adományozta tizenhét nőnek, közöttük Tu- róczi Ferencnének, a szolnoki városi pártbizottság nyugdíjas titkárának. Az ezüst fokozatot hatvanan vették át, Szolnok megyéből Bíró Imréné, a békésszentandrási Háziipari Szövetkezet öcsödi szőnyegszövő részlegének vezetője. A bronz fokozatot hatvanegyen kapták meg, többek között Guba Kálmánná, a szolnoki Áfész főkönyvelője, Nagy Miklós- né, a mezőtúri Fonalmentesítő és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet csoportvezetője, Madarász Istvánná, a Május 1.'Ruhagyár túrkevei telepének vezetője és Mészáros Jánosné, a martfűi Tisza Cipőgyár minőségi ellenőre. Kitüntetéseket adtak át tegnap a megyei tanácsnál is. A Mezőgazdaság illetve az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést huszonhatan kapták; azok, akik a közös gazdaságokban, élelmiszeripari üzemekben kiváló eredményeket értek el a termelő és a társadalmi munkában. A kulturális miniszter közművelődési dolgozókat részesített kitüntetésben. A Kiváló Munkáért kitüntetést. Dóra Józsefné, a szolnoki városi könyvtár vezetője, a Szocialista Kultúráért kitüntetést pedig Gazsovics Jánosné, a kunmadarasi filmszínház üzemvezetője és Mester Sándomé, a tiszafüredi nagyközségi-járási könyvtár könyvtárosa kapta meg. A megyei rendőr-főkapitányságon is köszöntötték tegnap a nődolgozókat. — A megjelenteket Daróczi András rendőrezredes, megyei főkapitány üdvözölte. — Ezután, átadták a kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság belügyminisztere a Közbiztonsági Érem aranyfokozatával tüntette ki So- mogyvári Ferencné rendőrszázadost és Bertalan György- né rendőrhadnagyot, akik Budapesten vették át a kitüntetést. Három nemzedék 3. oldal Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXI. évi. 57. szóm, 1980. március 8., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA
