Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-06 / 55. szám
SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! II versenyár szerepe A szocialista gazdaságirányításnak egyik alapkérdése, hogy milyen módon képes ellátni az árszabályozó, s befolyásoló funkciót? A döntésekhez azonban pontos, körültekintő információkra van Szükség. Származhatnak ezek a hazai versenyből is — ha valós verseny formálja az árakat, s van megfelelő kínálat a piacon —, s származhatnak a hazai s a külföldi termelők piaci versenyéből. Milyen hatékonysággal dolgozik a gyár, mennyire értékes a munkája? Önmagában nehezen megválaszolható kérdés: ez szinte mérhetetlen. Az összehasonlítás, a világ élenjáró gazdaságaival való összevetés, a nemzetközi verseny adhat egyedül útmutatót. A munka valós mércéje, ha egy-egy terméknek nem a belföldi árát értékeljük, hanem a világpiaci verseny szabta exportárat j vesszük alapul. Ahol a termelés egy része tőkés exportra kerül, épp az exportárnak j kell meghatározónak lenni, ennek kell megszabnia a belföldi értéket is. Abban a gyárban tehát ahol az átlagosnál hatékonyabb, minőségileg jobb munka folyik, jól szervezett piaci hálózat -érté- : kesíti a termékeket, magasabb árat tudnak elérni az exportpiacokon, így terme- ; lésük egészének több nyere- : séget hoz. Indokolatlan, hogy azok. j akik a nemzetközi piacon j képtelenek jó áron értékesíte- j ni cikkeiket, a hazai piacra í kényszerített magas árak j miatt számolhassanak nyere- ! seggel, emiatt váljanak úgy- I nevezett jó vállalattá. Folyik-'e azonban valódi i verseny a hazai piacokon? Van-e elég információja a ' vállalatnak, s az irányító szervnek az árrendszer sza- i bály ozásához? Azokon a területeken, ahol nem indokolt a verseny, ott | a társadalmilag szükséges 1 ráfordítási arányok a meghatározók. Ily módon minden ] területen lehetséges, hogy a fogyasztói árak arányai kö- ] zeledjenek a termelői árará- j nyakhoz. így tudnak a vállalatok mindig pontos infor- j mációt szerezni a piacról, ez \ ösztönzi őket a műszakitechnikai fejlesztésre. A hetvenes években soká- j ig csak amolyan óhaj volt j egy eddiginél korszerűbb ter- j mékszerkezet kialakítása. Ma már valamennyi vállalat j számára kényszer. Aki képtelen a legmagasabb mérce, : a világpiac ítélete szerint dolgozni; lemarad. A most bevezetett űj sza- i bályozó rendszer nem elvei- , ben, alapjaiban hozott újat A világpiaci hatások eddig is formálták gazdaságukat. Az új rendszer az eddiginél ; pontosabb közvetítő. A vál- j falatok nehezebb helyzetben ■■ dolgoznak, de a kiemelkedő teljesítmények, a nemzetközi 5 mércével mérve is jelentős eredmények az eddiginél ;; jobb körülményeket terem- | tenek, amelyben biztos äla- ; pokon nyugszik a további 5 fejlődés. Az első hetek után tenné- .j szetesen lehetetlen értékelni j még az új rendszert. Egy bi- ! zonyos: a vállalatok érzékel- j hetően minden eddiginél na- I gyobb buzgalommal dolgoznak, munkájuk hatékonyabbá tételéért, a jobb minőségért S ez önmagában is nagy eredmény. H. L. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács tegnap ülést tartott. Marjai József miniszterelnök-helyettes jelentést tett a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság üléséről: A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést. A Minisztertanács elfogadta a munkaügyi miniszter jelentését a munkaügyi helyzet 1979. évi alakulásának tapasztalatairól. A reálisabb munkaerőtervezés, a javuló munkaerőgazdálkodás, a gazdasági szabályozórendszer elősegítette a foglalkoztatási egyensúly korábbiaknál kedvezőbb alakulását. A foglalkoztatás ésszerűbb megszervezése hozzájárult a munkatermelékenység növekedéséhez. A kormány elfogadta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének jelentését a termékforgalom múlt évi alakulásáról, á termékforgalmazási előírások végrehajtásáról. A Minisztertanács döntött az 1980. évi Állami díjak és Kossuth-díjak odaítéléséről. A kulturális miniszter javaslatára a kormány határozott a kiváló és az érdemes művész kitüntető címek ez évi adományozásáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Négy év alatt 60 ezer felújított, 18 ezer korszerűsített bérlakás Hatvanezer régi - többnyire a felszabadulás előtt épült - bérlakást újítottak fel az V. ötéves tervidő' szak eddig eltelt négy esztendejében, és több mint 18 pzar otthont építettek át, tettek komfortossá. Az országszerte felgyorsult lakásfelújítási- és korszerűsítési munkálatok az 1990-ig szóló 15 éves lakás- építési program fő elvének érvényesülését tükrözik, amely a lakásépítéssel egyenrangú feladatként jelöli meg a már meglevő otthonok karbantartását, felújítását, korszerűsítését. A lakáshelyzet javítása nemcsak az épülő lakások számán,, de a régiek megóvásán, fejlesztésén is múlik. A tervidőszakban épülő, mintegy 430—440 ezer lakás mellett a bérlakások gondozására fordított 30 milliárd forint értékű munka is hozzájárul a lakásállomány összetételének kedvező változásához: míg 1975- ben 100 lakás közül 62-t minősítettek komfortosnak, addig 1980 végére már az otthonok 72 százaléka elégíti ki ezt a követelményt. A legtöbb bérlakást hosz- szú ideig elhanyagolták, nem újították fel, a lakások műszaki állaga rohamosan romlott. Százhetvenötezer olyan tanácsi lakást számoltak össze öt évvel ezelőtt, amelyben 25— 30 éve semmiféle felújítást nem végeztek. A lakások többsége ennek ellenére megmenthető. Az öt évvel ezelőtti bérlakás-állománynak például alig 10 százalékát ítélték lebontásra, a többi felújítható, sőt lehetséges a komfortosítás; a szobaszám növelése vagy a fürdőszoba kialakítása is. A cél az volt, hogy 1980 végére 85 ezer bérlakás fiatalodjék meg, és ebből 18 és fél ezer lakás egyidejűleg magasabb komfortfokozatba is kerüljön. A felújításokat nem egyenletes ütemben végezték. Az első három évben még csak 42 ezer lakást állítottak helyre, és az 1979. végére befejezett 60 ezer felújítás is azt jelenti, hogy az idei évre jelentős munka maradt hátra. Ennek az az oka, hogy a kivitelező vállalatok a tervciklus első éveiben még nem rendelkeztek elegendő kapacitással, fel' kellett készülniük a helyre- állítási munkák intenzív növelésére. A terveknek megfelelően 1980 végére 760 ezer tanácsi bérlakás közül 520 ezer elégíti ki a mai életszínvonalhoz tartozó minőségi igényeket és a fel nem újított, elhanyagolt lakások száma 175 ezerről, 142 ezerre csökken. A tervszerű és folyamatos karbantartás eredményeként kevesebb lesz a szanálásra ítélt otthonok száma is: amíg 1975-ben 65 ezer lakásról kellett végleg lemondani, addig 1980 végétől mór csak 54 ezer tanácsi lakásra vár lebontás. A bérlakások felújítását, korszerűsítését elsősorban a fővárosban és az iparosodott körzetekben tűzték na- pirendrei, hiszen az összes tanácsi kezelésű lakás háromnegyede Budapesten és a megyei jogú városokban található. Az ötéves terv idei befejezése egyúttal a 15 éves lakásépítési program első harmadának végét is jelenti. Az öt esztendő felújítási- karbantartási-korszerűsítési munkái szervesen illeszkednek a program feladataiba: amellett, hogy másfél évtized alatt 1,2 millió lakás épül majd az országban, mintegy 300 ezer többszintes városi, lakás is felújításra, korszerűsítésre vár. Ezzel egyidejűleg a lakások karbantartását is folyamatosan végzik majd a kezelő- és fenntartószervek, ami előfeltétel az épületek élettartamának növeléséhez. A tiszaföldvári Lenin termelőszövetkezetben is befejezés előtt áll a téli gépjavítás. Képünkön: -szerelik a kijavított Nibex aprómagvető gépeket, amelyekre már a héten szükségük lesz a növénytermesztőknek. Ha ugyanis fagy és csapadék nem lesz, akkor a napokban megkezdik a közös gazdaságban a 80 hektár hagyma, 50 hektár zöldség és 160 hektár lucerna vetését (T. F.) Az Egyesült Izzó Adócsőgyárában készülnek azok az ún. Ha- ladóhuUámú csövek és fókuszáló szerelvények, amelyeket a Finommechanikai Vállalat berendezéseibe építenek. Ezek biztosítják majd a mikrohullámú összeköttetést a moszkvai olimpiával, jelenleg az átjátszó relék tartalékcsöveit gyártják #■ Ma összeül az országgyűlés Ma délelőtt 11 órakor ösz- szeül az országgyűlés. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze napirehdre az atomenergiáról szóló törvényjavaslat megtárgyalását. Az Alkotmány előírásának megfelelően az ülésen napirendre kerül az Elnöki Tanácsnak, valamint a legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. Szorosabb kapcsolat tudomány és termelés között Karcagi kutatók kezdeményezése Az MSZMP XII. kongresszusának és hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulója tiszteletére több munka- versenyre buzdító felhívás is született. Eddig munkás- kollektíváktól indult a kezdeményezés: jobb minőségű munkára, a termelés tartalékainak feltárására, kommunista műszakok megtartására kérték a dolgozókat. — Szerkesztőségünk nemrégiben egy újszerű kezdeményezésről kapott hírt. A Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutatóintézetének Marx Károly Szocialista Brigádja a társintézmények tudományos szakembereit, kollektíváit szólította versenybe. Felhívásukban tömören összefoglalták céljaikat. A kutatás és a gyakorlati munka kapcsolatának elmélyítésével szeretnék elérni a termelékenység gyorsabb növekedését. Ennek megvaló- sításálhoz nélkülözhetetlen a kutatási eredmények gyors és széles körű ismertetése, és ez a feladat csak a bemutatók, a tanfolyamok és a publikációk szaporításával, hatékonyságuk fokozásával oldható meg. A tudományos szakembereknek az eddiginél nagyobb részt kell vállalniuk az eredmények gyakorlati hasznosításában, adaptálásában is. a kutatói művezetés és a szaktanács- adás lehetőségeit a korábbinál jobban ki kell használni. Ezeket az utakat járva a tudományos eredmények korábban váltak a termelési rendszerek hatékony elemévé A felihívásban megfogalmazott célok elérése érdekében a Marx Károly Szocialista Brigád tagjai konkrét vállalásokat fogalmaztak meg. Az intézetben kidolgozott, igen takarékos szántás nélküli talajművelési technológiát az idén több gazdaságban is bevezetik. Az általuk kifejlesztett és szabadalmaztatott, mélylazításos öntözési módra alapozott hígtrágya-hasznosítást az idén három sertéstelepen már üzemszerűen alkalmazzák. Az új eljárással a sok helyen csak a környezetet szennyező hígtrágyát ezentúl a szántóföldi növénytermesztésben is felhasználhatják. A hulladék kezelésének és hasznosításának költségei a növények hozamnövekedésének eredményéből megtérülnek. Szolnok megyében újabb kollektívák csatlakoztak a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Brigádjának fellhívásálhoz. A Szolnoki Építőipari Szövetkezetnél a Kossuth Szocialista Brigád kezdeményezte az ünnepi műszakok megtartását. A kunmadarasi Vas- és Elektromoslpari Szövetkezetben nyolc brigád vállalta, hogy szabad szombatját is munkával tölti. Bérüket a község gyermekintézményeinek ajánlották fel. A Jászsági Építőipari Szövetkezetben, a karcagi Általános Technika Ipari Szövetkezetben, a Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezetben és az újszászi Vegyesipari Szövetkezetben valamennyi dolgozó részt vállalt a kommunista műszakban végzett munkából. A kunszentmártoni Körös- menti Tsz-ben a II. Rákóczi Ferenc nevét viselő szocialista brigád hívta fel a tagságot, hogy ünnepeljenek munkával és a műszakért járó bérüket ajánlják fel a gyermekintézményeknek. A három megyét — Hajdú-Bihari, Szabolcs-Szatmárt és Szolnokot — átfogó debreceni Postaigazgatóság szocialista brigádjainak vezetői 3 ezer brigád tag nevében csatlakoztak a Sziklai Sándor Szocialista Brigád felhívására. A márciusban teljesítendő kommunista műszakokért járó bért gyermekintézmények fejlesztésére ajánlják fel. A Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregységében is valamennyi szocialista brigádtag vállalta, hogy március 22-én vagy 29-én kommunista szombatot tart, és a 420 perces műszak alatt a gyár egy 480 perces műszakjának megfelelő termelést produkálnak. Munkájuk bérét a szolnoki gyáregység dolgozói is óvodák és bölcsődék fejlesztésére fordítják. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 32 szocialista brigádjának 390 dolgozója csatlakozott a Sziklai Sándor brigád felhívásához. Ki épít lakást Kunszentmártoniján 3. oldal Enyhe ítélet? 5. oldal