Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-06 / 55. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. március 6. KGST-tanácskozáson Szakosítás, együttműködési célprogramok Faggyejev sajtékonferenciája Púja Frigyes hazaérkezett Ázsiából Nyilatkozat a tárgyalásokról Megkezdődött a választási kampány lyamatok mentek végbe. Az okok elsősorban a szélsősé­ges imperialista körök ter­veiben, mindenekelőtt a Szovjetunió fölött katonai erőfölényt elérni próbáló tö­rekvéseiben valamint a kí­nai vezetők szovjetellenes aknamunkájában keresen­dők. Ázsiában az elmúlt esz­tendőkben két kérdéskört övezett megkülönböztetett fi­gyelem. Az egyik Kambod­zsáé, amely körül korábban nagy „lármát csaptak” de úgy tűnik, mintha mostaná­ban csillapodtak volna az in­dulatok hullámai. A másik kérdés, Afganisztán ügye, minden meglátogatott or­szágban előkerült a megbe­széléseken. Tudjuk, hogy a szovjet ka­tonai segítségnyújtás afgán kérésre történt akkor, ami­kor széles körű külső táma­dás bontakozott ki az ország új rendszere ellen. Az elő­készületeket jól ismert kö­rök szervezték és /inspirál­ták, elsősorban Pakisztánon keresztül. Úgy látom: a tár­gyaló feleik, mindenekelőtt India vezetői, jól látják az afganisztáni eseményeket, azok indítékait, s mindent meg fognak tenni annak ér­dekében. hogy ez a kérdés lekerüljön a napirendről — mondotta befejezésül Púja Frigyes. többezres nagygyűlésen em­lékeztek meg Mohammad Moszadek halálának évfor­dulójáról. A gyűlés szónoka, Baniszadr köztársasági elnök elmondta, hogy a széles látó­körű politikus, aki 1951— 1953 között az ország mi­niszterelnöke volt, elsőként mert szembeszegülni az Irán nemzetgazdaságát kirábló nagyhatalmakkal, elsőként államosította az olajkincse- ket. A Nyugat uralma alá akarta hajtani Iránt, de Mo­szadek tudta, hogy a perzsa nép meg tud állni a maga lábán is. A kormányzatát 1953-ban a CIA államcsíny- je megdöntötte ugyan, de el­gondolásainak helyességét igazolta a történelem és el­képzeléseit most a győztes iszlám forradalom valósítja meg — mondotta Baniszadr. Bonn válaszúton Lehetne azon vitatkoz­ni, vajon helytálló vagy sem az a hivatalos bon­ni vélemény, miszerint nem Schmidt kancellár Carter elnökkel folyta­tandó tanácskozása ígér­kezik nehéznek, hanem a világhelyzet bonyolult. Tulajdonképpen mindkét állítás megállja a helyét, s éppen ezért a bonni kormányfő hetedik wa­shingtoni útját nagy ér­deklődés kíséri. A Rajna-partjáról oly­kor hűvös, máskor eny­hébb fuvallatok járták be mostanában Európát. Kétségtelen, hogy az NSZK-t rendkívüli aggo­dalommal töltötte el a washingtoni irányváltás. Nyílt titok, s ennek a nyugatnémet politikusok is hangot adtak, hogy az enyhüléssel sokat nyert az ország, ám a feszült­ség újjáéledésével — ép­pen ezért — csak veszt­het. Őszintén szólva, egész Európa — beleért­ve a szocialista országo­kat is — mindig érdek­lődéssel figyelte Schmidt kancellár és kormánya megnyilatkozásait, ame­lyek finoman érzékeltet­ték: kontinensünkön meg kell őrizni az enyhülés eredményeit, fenn kell tartani Kelet és Nyugat között a megértést és együttműködést szolgáló párbeszédet, máskülön­ben végzetes hibába es­nénk. Igaz, éppen az NSZK- ra nehezedik az Egyesült Államok legnagyobb nyo­mása. Aligha véletlen, hogy Bonn az utóbbi he­tekben diplomáciai gépe­zetének legfelső fokoza­tára kapcsolt. Tárgyalás tárgyalást követett olasz, spanyol és francia part­nerekkel, s nem utolsó sorban Vance amerikai külügyminiszterrel. Az eredmény is ismeretes: némileg felemás állás­pont, amelyben azért — a szövetségi hűség bi­zonyságaképpen — meg­fér a hadügyi költségve­tés tetemes növelése és a sajátos európai magatar­tás lépten-nyomon törté­nő hangsúlyozása, a boj­kott-politika elodázása. Most Washingtonban alighanem nehéz a dolga a kancellárnak. Megbe­szélésein — amelyekből legalább két órát szen­teltek a Carterral foly­tatott tárgyalásnak — semmiképpen nem tud kitérni az USA követe­lései elől, még akkor sem, ha állítólag az idő­húzás taktikáját alkal­mazza. Meglehet, Bonn számára kényelmetlenek a közvetlen döntések, nyilvánvaló, hogy Wa­shingtonnak éppen az a célja, hogy legfontosabb nyugat-európai szövetsé­gesét elkötelezze. Csakhogy éppen itt a bökkenő. A jelenlegi fe­szült és bonyolult nem­zetközi helyzetben min­den szónak, de főleg minden lépésnek súlya van. Bonn könnyűszív­vel, teljes összhangban a NATO-val és az USA- val hozzájárulását adta az eurorakéták telepíté­séhez. Azóta igyekszik a mérsékeltek álláspontjá­ra helyezkedni, s ebben szövetségesre lelt a fran­cia államfő személyében. Úgy tűnik, Párizs és Ró­ma titkon máris azt für­készi, meddig megy el Schmidt az engedmé­nyekben, s hol húzza meg a határvonalat az amerikai és az európai érdekek között. Nem lehet kétség az­iránt, hogy a nyugatné­met állásfoglalás Euró­pa politikai légkörében is érezteti majd- a hatá­sát, s éppen ezért az egész világhelyzetet be­folyásolhatja. Kedvező vagy kedvezőtlen előjel­lel. Gyapay Dénes A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának júniusi ülésszaka tárgyalja meg a tagállamok ötéves népgazda­sági terveinek egyezte­téséről szóló beszámolót. A következő ötéves terv­időszakban a tanács tag­jai tovább bővítik a szakosítást, a kooperációt, fejlesztik tudományos-mű­szaki együttműködésüket, egymás közötti árucseréjü­ket, együttes erővel bővítik népgazdaságukat, ipari és mezőgazdasági termelésüket — állapította meg Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára tegnap Moszkvában megtar­tott sajtókonferenciáján. Mint elmondotta, az elkö­vetkező időszakban jelentős lendületet kap az együttmű­ködési célprogramok megva­lósítása, a komplex prog­ramban előirányzott tervek teljesítése. A KGST tagállamai jelen­tik a világ legdinamikusab­ban fejlődő gazdasági közös­ségét — mutatott rá a szer­vezet titkára. A tanács fenn­állásának három évtizede alatt például nemzeti jöve­delmük megtízszereződött, ipari termelésük 17-szeresé- re nőtt, és ma már számos fontos iparcikk termelésében jelentősen megelőzik • az EGK tagjait. Faggyajev nyomatékosan aláhúzta, hogy bár az el­Helmut Schmidt nyugat­német kancellár Bonn kele­ti kereskedelmének jelentő­ségét húzta alá washingtoni tárgyalásain és közölte: az NSZK nem kívánja korlá­tozni kereskedelmi kapcso­latait a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. — Schmidt hivatalos látogatá­sán tegnap Eddig Vance kül- ügy-, Brown hadügyminisiz- terrel és Brzezinski nemzet- biztonsági főtanácsadóval tárgyalt. A bonni kormányfőhöz kö­zelálló körökben közölték az MTI tudósítójával, hogy Schmidt újólag leszögezte az NSZK álláspontját: nem kívánja korlátozni gazdasági PLZEN Az épülő paksi atomerőmű első reaktortestének, egyben a fiatal csehszlovák atom- energetikai gépgyártás első ilyenfajta termékének elké­szülte alkalmából tegnap délután ünnepi gyűlést tar­tottak a plzeni Skoda Mű­vekben. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev táv­iratban üdvözölte Robert Mugabét és Joshua Nkomót, a Zimbabwe Hazafias Front vezetőit a hazafias erőknek a választásokon aratott nagy­arányú győzelme alkalmából. ABU DHABI Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök tegnap, hivatalos látogatásra közel-keleti kőrútjának ne­gyedik állomására, az Egye­sült Arab Emírségekbe érke­zett. GENF Genfben, a Nemzetek Pa­lotájában a bakterológiai (biológiai) és toxikus fegy­verek kidolgozásának, előál­lításának és felhalmozásának tilalmáról, valamint e fegy­verkészletek megsemmisíté­séről aláírt konvenció rész­vevőinek konferenciáján megkezdődött az általános vita. múlt évben, — részben a kedvezőtlen időjárás, rész­ben a világgazdasági nehéz­ségek, valamint más ténye­zők következtében, — a KGST tagállamaiban vala­melyest lassult a fejlődés üteme, gazdasági tevékeny­ségükben nincsenek lényeges és alapvető nehézségek, vagy éppenséggel „válságjelensé­gek”: az ütem változatlanul jelentős és várhatóan növe­kedni fog az új ötéves terv­ben. A tanács tagjai sikerrel oldják meg együttes munká­val fűtőanyag- és energiael­látásuk fejlesztését a reális szükségleteknek megfelelő­en, s a többi között igen gyors ütemben fejlesztik mind a nukleáris energeti­kát, mindpedig az energeti­kai kapcsolatokat. A fejlődést meggyorsító együttműködési célprogra­mok megvalósítására ed­dig már számos két- és több­oldalú megállapodást írtak alá, a tanács ülésszakáig to­vábbi 31 ilyen megállapodást öntenek végleges formába, összesen több mint 150 meg­állapodás segíti elő az együttműködési célprogra­mok teljesítését, s ezek kö­zött olyan jelentős megálla­podások vannak, mint az atomenergetika fejlesztésé­vel kapcsolatosak. kapcsolatait a Szovjetunió­val, amint Washington sze­retné — hiszen gz NSZK nyolcszor olyan nagy keres­kedelmet bonyolít le szocia­lista országokkal (teljes for­galmához viszonyítva), mint az Egyesült Államok. Schmidt és Vance tárgya­lásai után mindkét fél ál­talánosságban a „növekvő egyetértést”, a behatóbb ta­nácskozások jelentőségét hangoztatta. Schmidt szóvi­vője szerint egyetértettek abban, hogy változatlanul időszerű az európai bizton­ságról rendezendő madridi találkozó, s arra mindkét kormány készül. A hat elismert „mardzsa-1 taklid”: az iraki Abd al-Ga- sem Kihoi ( a legidősebb: 85 éves), a teheráni Mohamed Hosszéin Khonsari és' a négy qumi: Mohamed Reza Golpajegani, Mohamed Husszein Kohnsari, Sariat- Madari (a legfiatalabb: 76 éves) és Khomeini. A hívők maguk választják meg, hogy melyik „mardzsa-i taklid”-ot követik. S miután a síita val­lás sokkal rugalmasabb az élet törvényeivel szemben, mint a szunnita, ez alkalmas­sá teszi a reformok és a de­mokratikus irányzatok befo­gadására. Az ajatollahok ere­jét nagyban növeli híveik adománya. Khomeini példá­ul állítólag 25 millió dollárt gyűjtött össze a sah elleni küzdelemre. Az egyház anya­gi bázisát még a forradalom előtt a hívők évi 20—40 mil­lió dolláros támogatása biz­tosította. Ez a gazdasági ön­állóság kezdettől fogva bizo­nyos szembenállást jelentett a mindenkori sah által kép­viselt világi hatalommal. Siita felfogás szerint minden vezető csupán átmeneti funkciót tölt be, míg az „el­rejtőzött imám” vissza nem tér. Khomeini szerint azon­ban addig is a papság — ki­zárólag a papság — minő­sül a próféta földi és szelle­mi örökösének. Igen jelentős a műszaki­tudományos együttműködés fejlesztése, amely az alap­kutatásoktól a világűrkuta­tási együttműködésen át számos konkrét tudományos feladat népgazdasági jelen­tőségű megoldásáig terjed. Jelentős tény például, hogy a dubnai Egyesített Atom­kutató Intézet kollektívája Nobel-díjjal jutalmazott vizsgálatokat is végzett már. A KGST titkára szólt a tanács együttműködéséről más államokkal és a nem­zetközi szervezetekkel. Külö­nösen jelentős a kapcsolatok fejlesztése a fejlődő orszá­gokkal és a különböző regi­onális gazdasági szervezetek­kel. Ezzel kapcsolatban el­mondotta: bár a KGST és az EGK között még mindig nem sikerült megállapodásra jutni, mivel az Európai Gazdasági Közösség válto­zatlanul megnehezíti a ke­retmegállapodások megköté­sét, bizonyos előrehaladás mutatkozik. A novemberben Moszkvában létrejött meg­állapodás alapján jelenleg Genfben foglalkoznak a két szervezet szakértői az ilyen megállapodás terveze­tével, áprilisban pedig újabb magas szintű tanácskozásra kerül sor az EGK és tagál­lamai, illetve a KGST és annak tagjai között. Kormányalakítási tárgyalások Robert Mugabe, kijelölt Zimbabwe—rhodesiai minisz­terelnök tegnap megkezdte kormányalakítási tárgyalá­sait. Elsőként Nkomóval, a Zimbabwe Afrikai Népi Unió vezetőjével találkozott, akinek pártja a választáso­kon 20 mandátumot szerzett. Mugabe — mint jelentettük — kijelölése utáni első nyi­latkozatában kijelentette, hogy széles alapokon nyugvó egységkormányra törekszik, s benne a ZAFU-nak és sze­mély szerint Nkomónak is jelentős szerepet szán. A ki­jelölt kormányfő találkozott lan Smith-szel, a rhodesiai féhérek vezérével is«, majd összehívta pártja, a ZANU— HF Központi Végrehajtó Ta­nácsát. A papság szembenállását a'sáhihal erősítette szövetsége a bazárral: a két réteg ér­deke megegyezett abban, hogy minél kevesebbet adózzék az uralkodónak. 1906-ban Irán alkotmányos monarchiává alakult: az egyház számára ez lehetővé tette, hogy a parlamentben képviseltesse magát, sőt ar­ra is felhatalmazta, hogy a a törvényeket vallási szem­pontból felülbírálja. A pap­ságnak ezt a jogát azonban a későbbi uralkodók nem tartották tiszteletben. Irán vallási vezetői arra törekedtek, hogy az iszlám korábbi bdfoüyását vissza­állítsák. A követendő út tekintetében azonban meg­oszlottak a vélemények. Né­hány ajatollah megelégedett a szabad választások köve­telésével, mások az egyház nagyobb befolyását biztosí­tó 1906. évi alkotmány 'tel­jes végrehajtását követelték. Khomeini és követői radi­kális megoldásként a sah megdöntését és az iszlám köztársaság bevezetését tűz­ték ki célul. Khomeini száműzetése ide­jén a kormányzat megkísé­relte a mérsékelt Sariat- Madarit „Nagy ajatollah- nak” elfogadtatni. Ez azonban nem járt sikerrel. Különösen az „iszlám ellen­Puja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere tegnap hazaérkezett ázsiai körútjáról, amelynek során hivatalos látogatást tett Japánban, a Fülöp-szi- geteken és Indiában. Hazaérkezését követően a külügyminiszter nyilatkoza­tot adott a Magyar Távirati Iroda .munkatársának: — Széles körű megbeszélé­seink során a három meglá­togatott országban áttekin­tettük kétoldalú kapcsolata­ink helyzetét, fölmérve- a perspektívákat, az együttmű­ködés továbbfejlesztésének lehetőségeit is — mondotta. — Egyértelmű a megállapí­tás: mindhárom állam veze­tői készek a politikai, a gaz­dasági, a tudományos és a kulturális kapcsolatok elmé­lyítésére, bővítésére. A meg­beszéléseken érthetően nagy figyelmet fordítottunk az időszeiiű nemzetközi kérdé­sek megvitatására. A Japán, a Fülöp-szigetek és India legfelsőbb vezetőivel lezaj­lott találkozók is bizonyítot­ták, hogy az enyhülés ered­ményeit mindannyian meg kívánják őrizni, sőt alapjait méginkább meg akarják erő­síteni. — Köztudomású, hogy Ázsiában az utóbbi években az enyhüléssel ellentétes fo­A tegnapi nappal Iránban megkezdődött az egy hét múlva esedékes parlamenti választásokat előkészítő kam­pány. Mindössze egy héttel a választások megkezdése előtt még mind,ig nem dőlt el véglegesen, hogy egy vagy kétfordulós szavazást tarta­nak-e Irániban. A kétfordu­lós rendszert a köztársasági párt kivételével minden párt és csoportosulás, a Forra­dalmi Tanács számos tagja, sőt, elnöke, Baniszadr is el­lenzi. A Forradalmi Tanács mégis a két forduló mellett döntött, de szóvivője, Ha- bibi kijelentette: elképzelhe­tő, hogy a már kétszer tár­gyalt kérdést a tanács har­madszorra is napirendre tűzi. Teheránban kedden este állás”-ban vezető szerepet játszó, azóta meggyilkolt Taleghani ajatollah állt szemben Sariat-Madari elis­mertetésével. Khomeini ra­dikális célkitűzései egyre több követőre találtak a széles néprétegek körében is. Tanítása, hogy a szociális és nemzeti elnyomorodásnak az iszlámtól való eltávolodás az oka, a nép elismert politikai és vallási vezetőjévé emelte. A mai, a sah uralma alól felszabadult Iránban új probléma jelentkezik: az ajatollahok uralma véget vetett az egyházi és a vilá­gi hatalom hagyományos kettősségének. Az egyház magára vállalta a teljes po­litikai felelősséget, s ezzel a korábbi vallási egyetértést politikai nézetkülönbségek veszélyeztetik. Sariat-Madari például bírálja Khomeini alkotmányát, amely korlát­lan hatalmat biztosít a pap­ságnak és ezen belül az egyház legfőbb vezetőjének (vagyis Khomeininek). Ez — szerinte — sérti a nép szu­verenitását. Az ellenzéki ajatollah ezért újabb al­katmányozó testület össze­hívását sürgeti. Amennyiben a népet kérdezték meg először népszavazás formá­jában arról, hogy akarja-e az iszlám köztársaságot — érvel Sariat-Madari —, ak­kor ebben a kérdésben is a népnek kell döntenie. A vi­ta még nem ért véget. Gáti István (VÉGE) Helmut Schmidt az Egyesült Államokban Iszlám hatalom A vita még nem ért véget Teheróniak Khomeini! éllelik

Next

/
Thumbnails
Contents