Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-05 / 54. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. március 5. A szerkesztöseg postájából o ■ Oszlopdzsungel A minap szemtanúja vol­tam a következő esetnek: egy fiatalasszony három év körüli botladozó kisfiát ve­zette féltő gonddal a Kos­suth téren. Fél szemmel a pöttöm emberkére ügyelt, másikkal kerülgette a szem­bejövő gyalogosokat. Ekkor történt egy „incidens”: az asszonyka a járda kellős kö­zepén tornyosuló betonosz­lopnak ütközött. Fájdalmá­ban zokogott, szemöldöke felrepedt. Alig néhány perc múlva egy szovjet turistacsoport arrajáró városnézőinek egyik férfitagja is hasonlóan járt... Többed magammal — amolyan utcai fórumon — aztán felháborodottan so­roltuk: Szolnokon jó né­hány úton, utcán a leglehe­tetlenebb helyeken, a járdák közepén éktelenkednek, pél­dául az amúgyis keskeny, Beloiannisz úti járdán, a Fehér kereszt gyógyszertár­tól, az Ady Endre utat. ösz­szekötő utcában.... de so­rolhatnánk tovább. Beton­oszlop-dzsungel „ékesíti” egyre szépülő, épülő váro­sunkat. A látképrontó, kü­lönböző méretű, formájú tartó oszlopok nagyon bal­esetveszélyesek. H. S.-né Szolnok, Kertváros Alkotóműhely a lakásban arról, hogyan lehetne erősí­teni az iskola és a család kapcsolatát? Megegyeztek abban, hogy a jó együttmű­ködés alapja nem az anya­gi támogatás, hanem a gyér. mekek fejlődésének, kiegyen­súlyozott életének érdekében közösen folyó munka. Az úttörővezetőség a szü­lők támogatását kérte a mű­velődés fokozásában; — ser­kentsék gyerekeiket a mű­velődési intézmények hasz­nos programjainak látogatá­sára, a közéleti tevékenység megismerésében, a közhasz­nú munkák jelentőségének megértésében, a szabad idő hasznos eltöltésében. Jó kez­deményezés, hogy a kisebb közösségek — az őrsök — ,egy-egy családnál tartják összejöveteleiket: ilyenkor kötetlenebb a program, job­ban megismerik egymás kö­rülményeit, á szülők mun­káját. H. A. Jászberény Elsők: az építők A kisújszállási Nagykun Termelőszövetkezetben feb­ruár 23-án tizenhárom csa­pat részvételével munkavé­delmi vetélkedőt rendeztek. A kérdések a szövetkezet minden szakterületét érintet­ték. örvendetes, hogy vala­mennyi résztvevő alaposan Jelkészült a versenyre. A ki­töltött és elmondott vála­szok alapján a legeredmé­nyesebbnek a gazdaság épí­tő ágazatának csapata bizo­nyult Nagy Károly villany- szerelő vezetésével, ők ju­tottak tovább a területi dön­tőbe. Túri Lajos munkavédelmi vezeftő Kisújszállás, Nagykun Tsz AZ ILLETÉKES VÁLASZOL: Az utóbbi hónapokban gyakran csengetnek dr. Dá­vid Andrásné, a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola szülői munkaközösség elnökének lakásán esténként a szülők, a munkaközösség aktivistái, a középiskolai diáklányok és fiúk. Nem egyszerű tereferé- re, hanem a város üzemeiből, szövetkezeteiből kapott hul­ladékanyagokból apró, kony­hai használati tárgyakat, szalvétákat, textilből készült zacskókat, edényfogó kesz­tyűket, rekeszes falitartókal, térítőkét, horgolt sapkákat, mellényeket készítenek. — „A lényeg kimaradt” — címmel a szolnoki Rádió és TV-bolt dolgozói nevében a következő választ adták György Viktória szolnoki ol­vasónk múlt héten megje­lent magnókazetta panaszá­ra: a bolt szabályosan járt el, hiszen a panaszos azt elfelejtette megemlíteni, hogy tájékoztatták arról, hogy műszaki szempontból lényegtelen a kazetta egyes vagy kettes oldalán való fel­vétel indítása, az egyszerű áttekeréssel rendbehozható. A KERMI válasza: „alapta­lan a reklamáció”, ennek ellenére február 21-én kicse­réltük a kifogásolt kazettá­kat. Két hét jogszabályaiból A Minisztertanács a 3/1980. számú rendeletével megváltoztatta a magánsze­mélyek gépjármű használa­tának feltételeit. Az új sza­bályozás szerint szocialista szervezettel munkaviszony­ban, illetőleg mezőgazdasá­gi vagy ipari szövetkezettel tagsági viszonyban álló ma­gánszemély 1 traktort és annak munkagépeit, vagy legfeljebb 1,5 tonna hasznos teherbírású tehergépkocsit tarthat tulajdonában. A mé­hész a méhvándorolta tás ra szolgáló beépített kaptárak- kal felszerelt gépkocsit, kis­iparos és magánkereskedő 1 legfeljebb másfél tonna hasznos teherbírású teher­gépkocsit tarthat üzemben. A magánszemély a gépjár­művet fuvarozás vagy bér­munka végzése céljából, illetve ellenszolgáltatásért másnak át nem en­gedheti. Az új jog­szabály módosította a sza­bálysértési kódex rendelke­zéseit is azzal, hogy aki jár­művel vagy munkagéppel jogosulatlanul személyt vagy árut fuvaroz, illetve e célra ellenszolgáltatásért másnak jogosulatlanul átengedi jár­művét, munkagépét, 10 ezer forintig terjedő pénzbírság­gá!] sújtható. A jogszabály teljes szövege a Magyar Közlöny 8. számában olvas­ható. Módosultají a közületi szervek gépjárműhasznála­tának feltételei is. Az 5/1980. Mt. számú rendelet ugyanis megváltoztatta a közületi szervek gépjárműveiről szóló hatályos szabályozást. Az új rendelet szerint közületi szerv üzemi személygépko­csiként szocialista országban gyártott nagy értékű, repre­zentatív célú, illetőleg tőkés viszonylatból származó sze­mélygépkocsit nem tarthat üzemiben. A közületi szerv gépjárművét gép járműveze­tői munkakört betöltő dolgo­zója, illetőleg — amennyi­ben a közületi szerv veze­tője engedélyezi — más dolgozója is vezetheti. Űj szabály az is, hogy a közületi szerv vezetője az üzemi au­tóbusznak a forgalomba tartási engedélytől eltérő használatát — díj ellenében vagy anélkül — esetenként engedélyezheti. A közületi szervek gépjárműveiről szóló kormányrendeletnek és a végrehajtására kiadott mi­niszteri rendeletnek a mó­dosításukra és kiegészítésük­re kiadott rendeletekkel egy­séges szerkezetbe foglalt szövege a Magyar Közlöny 9. számában jelent meg. A pénzügyminiszter a 4/1980. számú rendelete éves szinten 25 százalékkal csök­kenti a reprezentációs költ­ségeket. A csökkentés alap­ja az 1979. évi tényleges reprezentációs költség, költ­ségvetési szervezeteknél az 1979. évre megállapított elő­irányzat. (Magyar Közlöny 10. száma.) A térítéses és térítés nél­küli étkezésiről szói a belke­reskedelmi miniszter 3/1980. számú rendelete. Munkana­pokon egyszeri térítés nél­küli főétkezésre jogosultak a meleg konyhával rendel­kező vendéglátóüzletek dol­gozói. A kollektív szerző­désben kell meghatározni azokat az üzletéket, ame­lyekben biztosított a térítés nélküli főétkezés, valamint a juttatásra jogosító munka­köröket is. (Megjelent a Magyar Közlöny 11. számá­ban.) A Szolnok megyei Zöldért Vállalat 6-os számú tésztaüzemében Tiszasason naponta 3,5 kg csigatésztát készít el egy dolgozó. Az elkészített mennyiség Csépára kerül, ahol csomagol­, ják és tovább szállítják Ami változatlan, ami változott Módosítások a nyugdijrendelkezésekben Az utóbbi időben ol­vasóink gyakran érdek­lődnek a nyugdíj mel­letti munkavállalás ja­nuár 1-én életbelépett új szabályairól. Kérdé­seiket dr. Kurucz Bé­lának, a SZOT Társa­dalombiztosítási Főigaz­gatóság főigazgató-he­lyettesének tolmácsol­tuk. A szabályok túlnyomó ré­sze tudomásunk szerint vál­tozatlan. Mi az tehát, almi nem változott? — A nyugdíjasok nyugdí­juk korlátozása nélkül egy naptári évben általában 840, egyes munkakörben 1260 órát, néhol pedig korlátozás nélkül dolgozhatnak. Évi 1260 óra a határ a következő munkakörökben: alsó- és középfokú oktatási intézményekben pedagógus (óvónő, ideértve az óradíjasa­ként foglalkoztatottakat is), az egészségügyi, gyermek- és szociális intézményekben, oktatási, egyéb művelődési és kulturális szolgáltató (közművelődési, népművelé­si. művészeti, színház, mozi stb.) intézményekben, a Rá­diónál és a Televíziónál, va­lamint a sportintézmények­ben, munkás és kisegítő ál­lománycsoportba tartozók (szak-, betanított és segéd­munkás, hivatalisegéd, vetí­tőgépész és nézőtéri dolgozó, gépkocsivezető, konyhasze­mélyzet. dajka stb.); folya­matosan üzemelő egészség- ügyi és szociális intézmé­nyekben ápoló és ápolónő (műtős, altató); kórházi, ren­delőintézeti, üzemorvosi, gyógyszertári asszisztens, va­lamint területi védőnő, kör­zeti ápolónő, területi gondo­zónő, csecsemő- és gyer- mekgoardoeónő. Idényszerűen működő üdü­lőikben a gondnokok és a fi­zikai munkás, élelmi szer- ki skeres kedélmi, szállodai és vendéglátóipart, idegenfor­galmi utazási irodai hálózati egységekben bármely mun­kakörben alkalmazottak; to­vábbá sütőipari szakmunkás, takarító, mezőgazdasági szö­vetkezetekben a fizikai mun­kát végző tagok, köztiszta­sági úttisztító munkások, szakszervezeti jogsegélyszol­gálatban munkaviszony­ban —; a pénzintézeteik­ben és a postánál a pénzol­vasó, a postánál a távbeszé­lő-kezelő, a mezőgazdasági szövetkezetben tagként — nem fizikai munkakörben foglalkoztatott öregségi nyug­díjas. ha nyugdíját 1976. ja­nuár 1-ét megelőző időpont­tól állapították meg. A nyugdíjasak nyugdíjuk korlátozása nélkül foglal­koztathatók a következő munkakörökben: egészség­ügyi, oktatási, gyermek- és szociális intézményekben, va­lamint a közforgalmú gyógy­szertárakban a takarító, a népgazdaság minden terüle­tén a portás, az éjjeliőr, a telepőr, az öltözőőr, a park­őr, a csatomaőr, a mezőőr, a hegyőr, a vadőr, a halőr és a rendész (fizikai), vala­mint a fűtő; a mezőgazda- sági szövetkezetben tagként fizikai munkakörben foglal­koztatott öregségi nyugdíjas, ha nyugdíját 1976- január 1-ét megelőző időponttól ál­lapították meg. Ez az órakeret a munka- viszonyban, szövetkezeti tag­ként, bedolgozóként munkát vállalókra vonatkozik. — Nyilvánvaló, hogy ha a nyug­díjat év közben, állapítják meg, a foglalkoztatási keret ennek arányában csökken. A fizikái munkát végző nyugdíjasokra ezután is ér­vényes a kedvezmény; 1980- ban 1720 forintos összegha­tár alatt egész évben korlát­lanul dolgozhatnak. Kiket érint, az 1980. ja­nuár 1-i módosítás? — Elsősorban a nem fizi­kai munkakörben dolgozó­kat. Az órakeretek rájuk vo­natkozóan is változatlanok. Az új rendelkezés lényege, hogy nem fizikai munkakör­ben, munkaviszonyban, szö­vetkezeti tagként, bedolgozó­ként a nyugdíj korlátozása nélkül egy naptári évben az órakereten belül is legfel­jebb 30 000 forintot keres­hetnek. Természetesen ez az éves keret is arányosan csökken, ha a nyugdíjat év­közben állapították meg. Az évi 30 000 forintos fog­lalkoztatási keret azonban kevesebb is lehet. A rendel­kezés szerint ugyanis a nyugdíj és a kereset együt­tes összegének a naptári éven belüli havi átlaga nem haladhatja meg a 10 000 fo­rintot. Ez a korlátozás kizá­rólag azt érinti, akinek ha­vi nyugdíja több mint 7500 forint. A többiek ugyanis a 30 000 forintos évi keret­összeg kimerítésével sem ér­hetik el a havi 10 000 forin­tos átlagot. Változtak-e a nem mun­kaviszonyban. hanem megbí­zás keretében dolgozó nyug­díjasokra vonatkozó szabá­lyok? Annyiban változatlanok, hogy egy naptári éven belül ezután is legfeljebb 12 000 forintot kereshetnek nyugdí­juk korlátozása nélkül. Vál­tozás akkor van, amikor a nyugdíjas munkaviszonyban és megbízás keretében is dolgozik. Azelőtt ilyenkor a munkaviszonyban élért ke­reset mindig beszámított az évi 12 000 forintba. Ezentúl csak a munkaviszonyban, a nem fizikai munkakörben elért kereset számít be a keretbe, de csak akkor, ha a megbízásból kapott évi munkadíj 500 forintnál több. Minden munkaviszonyon kívü] kapott díjazást figye­lembe kell-e venni a 12 000 forintos keretösszegnél? — Nem. Különösen az új szellemi értéket alkotó díja­zása nem esik korlátozás alá. Van-e lehetőség a foglal­koztatási keret, illetve ke­retösszeg alóli mentesítésre? — Igen. Az órakereten túli foglalkoztatás engedélye­zését a Társadalombiztosítási Főigazgatóságtól, illetve io­néi több dolgozót érintő eset­ben a Munkaügyi Miniszté­riumtól kérheti a munkál­tató. A nem fizikai munkakörre érvényes keretösszeg alól ki­zárólag az illetékes minisz­ter, illetve a Miniszterta­nács közvetlen felügyelete alá tartozó országos hatás­körű szerv vezetője szemé­lyes hatáskörében esetenként adhat felmentést. Társadal­mi szerveknél az országos vezetőség jogosult engedé­lyezni. Mivel munkájuk al­kotójellege nyilvánvaló, nem kell mentesítést kérni a Ma­gyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagjainak. Állami- és Kossuth-díjasok- nak. Mi történik, ha aralaki túl­lépi a keretösszeget? — Akár az irányadó óra-, akár a forint keretek túllé­pése esetén a túllépés hónapjának első napjától szüneteltetik a nyugdijat a naptári év minden oQyan hónapjában, amikor még munkát végez. Az összegkeretek jelentős túllépéséhez igen szigorú szankciók fűződnek. — Ha ugyanis a túllépés több, mint a nyugdíj 2 havi összegie. a nyugdíjat annyi hónapon át szüneteltetik a naptári éven túl is, ahánysaorosa a ke­retösszeget meghaladó kere­set a nyugdíj összegének. Speciális korlátozás érvé­nyes a 10 000 forintos havi átlag túlilépésére. Ha ugyanis a kereset és a nyugdíj a 12 000 forintot élérte, a naptári év végéig már nem jár nyugdíj — hangsúlyozta befejezésül dr. Kurucz Béla. Az új rendelkezések egyéb­ként a Magyar Közlöny 1979. évj 94. számában és az 1980. évi 6. számában, valamint a Társadalombiztosítási Köz­löny 1980. 1., 2. számában találhatóak. Lukács Mária Mozgalmas a konyha „biro­dalma” is: levestésztát, tor­tákat, egyéb finomságokat gyúrnak, sütnek ott. A házi „műhely” termé­keit jutányos áron értékesí­tik, az árbevételt pedig az iskola fejlesztésére, környé­kének szépítésére, a sport­ban élenjáró kisközségek pályáinak kialakítására, az ifjúsági klub felszerelésére ajánlják fel többek között. A lelkes együttes a jó idő beköszöntésével egyéb társadalmi munkát is vál­lalt. K. J.-né Mezőtúr Gávaiék ajándéka szára felkereste szerkesztő­ségünket Gávai Imréné szol­noki • olvasónk — egy vasa­lóval. Bár nem hőfokszabá­lyozós, de jó állapotban lévő villanyvasalót hozott, szere­tettel felajánlva Rózsánénak. A vasalót csomagban elküld­tük. A Gávai házaspár ön­zetlen segítségét mi is kö­szönjük! Egy héttel ezelőtt, a Szer­kesztőség postájában közöl­tük a kunhegyesi özvegy - Rózsa Lajosné elkeseredett panaszát: a karácsonyra ka­pott hőfokszabályozós vasa­lója két hónap után (letört a műanyagfogantyú talpré­sze) elromlott, garanciális javításra nem vállalják. A kis nyugdíjú asszony pana­Néplap-panasz tőt, aki arra hivatkozik, hogy most nem ér rá. Arra is volt már példa, hogy a befizetett havi díjról nem adott nyugtát. Akkor miért járassuk a megyei lapot? — kérdezi Kónya Antalné Szolnok, Gyöngyvirág u. 16. sz. Indulatos vagyok, mert gyakran nem kapjuk meg kedvenc lapunkat, a Népla­pot. Hiába kérjük, figyel­meztetjük a lapkézbesítőt, továbbra sem hozza az ut­cában az előfizetőknek rend­szeresen az újságot. Az elő­fizetés időpontja is rendszer­telen, sokszor pénzzel a ke­zünkben várjuk a kézbesí­összhangban: a család és iskola Jászberényi Tanítóképző In­tézet gyakorló iskolájában Űttörővezetők és szülők ta­nácskoztak február 26-án a

Next

/
Thumbnails
Contents