Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-05 / 54. szám
1980. március 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A „mindenes” brigád Olcsóbb, ha maguk csinálják Néma telefonok ellen Új termékek a Műszeripari Szövetkezetben Tenyerünket szemel lenzöként tartva oldalazunk a viliód zó hegesztőfények között a tmk-műhel yben, a tószegi Petőfi Tsz központi majorjában. Az ott dolgozó, a Béke nevet viselő szocialista brigádot keressük. Csak a „hivatalos”, azaz a naplóba, a címeiket dokumentáló okleveleikre jegyzett neve ez a kollektívának. A téeszbeliek leginkább csak úgy emlegetik a karbantartókat: a mindenes brigád. Mikó Gábor, a tmk^ágazat fiatal vezetője mosolyog a kérdésemen. — Hogy mitől mindenesek? -Mert hogy mindenhez értenek, mindenben lehet rájuk számítani. Lakatosok, villanyszerelők, műszerészek, asztalosok, víz- gázszerelők tizennyolcán dolgoznak együtt, már hét éve a tank- brigádban. Alapvetően a téesz három szárítóüzemében, a két kombájnszériűm és a nyolc állattenyésztési telepen a gépészeti technológiák karbantartása, folyamatos üzemelésének biztosítása a feladatuk. Kétszázezres megtakarítás A brigád naplójából megtudom. hogy a legfontosabb munkaverseny-váilalásuk a karbantartások, javítások tervezett költségszinten belüli, a lehető legkisebb ráfordítással történő elvégzése. — Hogyan sikerül ezt teljesíteniük az anyag- és alkatrészárak növekedése mellett? — érdeklődöm az ága- zatvezetőtől. — Tavaly például kétmillió forint volt a tmk-javi- tási és segédanyag-felhasználási terve. A tmk-sok a tervszerűbb folyamatos ellenőrzésekkel idejében feltárták és elhárították a meghibásodásokat. A használt alkatrészek közül, amit lehetett, és aipit érdemes volt, felújították, újra hasznosították. Bevezették az állattenyésztési telepeken a villamos- és vízhálózat, a beépített technológiák ütemezett felülvizsgálását, szükség szerinti felújítását. Ily módon az anyagárak folyamatos emelkedése ellenére a tervezettnél 200 ezer forinttal kevesebb költséggel oldották meg a feladataikat tavaly a brigádtagok. n határidő, az szent Az ágazatvezető nem véletlenül hangsúlyozta: a karbantartás, javítás alapvető feladata a brigádnak. Ezen kívül — hiszen épp ezért mindenesek — sokféle feladatot ellátnak a tmk-sok. Hegedűs György brigádvezető sorolja, hogy mi mindent. — Minden forintot meg kell fognia a gazdaságnak, ezért saját tervezésben, kivitelezésben készülnek a beruházásaink. Ezek komplex gépészeti munkáit, a gépi technológiák beszerelését a brigádunk végzi. Jelentős megtakarítást jelent ez időben is, pénzben is. Nem kell alkalmazkodnunk az idegen kivitelezőkhöz. Nem is lehet, mert nálunk a határidő, az aztán szent. Hogy mennyire szent, arra kész a példával az egyik fiatal lakatos. Dudogh Ferenc. — A most épülő, majd évente 6 ezer sertést kibo- csájtó telepünkhöz most készítjük a hizlaldát. Az építéssel párhuzamosan a brigádunk a technológiai berendezésen dolgozik, aminek ha törik, ha szakad, május 15-re készen kell lennie. Az oda betelepítésre kerülő 800 malac ugyanis addigra, az újabb ellések- kei kiszorul a nevelőólakból, kell nekik az új, épület. — Nemcsak az a fontos — veszi vissza a sízót a brigádvezető — hogy mikorra, hanem az is, hogy mennyiért készül el egy-egy berendezés. Az említett új sertéstelepen a higiénikus fiazta- tó technológiai berendezése egymillió forintba került volna, ha megrendeljük az ISV rendszernél. Elkészítettük mi magunk, saját elképzelésünk szerint alig több mint 400 ezer forintért. — Korosztályok dolgoznak együtt a brigádban. A legfiatalabb. Biró József húsz esztendős. Nemrég kapott tőle levelet a brigád, a katonaideijét tölti. Jancsurák Mihály viszont már 1951- ben lakatos volt, az akkori gépállomáson. — Munkapárokat alakítottunk, amelyekben jól kiegészítjük egymást, — bizonygatja —■ mi idősebb szakik és a fiatalabb munkatársak. Ok hozzák a frissebb ismereteiket, mi a sok éves gyakorlati tapasztalatainkkal „szállunk be” egy- egy feladat megoldásába. Sok hasznos újítást összehoztunk már együtt a brigádban, tavaly- hatot fogadott el a téesz újítási bizottsága. Ösztönöz bennünket a téesz is. Most is van a brigádkasszánkban vagy hétezer forint az újítási jutalmakból. Kell is majd a nyári brigádkifiánduláshoz, a közös névnaphoz. Többek között egy kiemelő szerkezetet konstruáltunk, amely- lyel kilencvenhat óráról húsz órára rövidítettük a szaktelepék vízellátására szolgáló búvárszivattyúk javítását, kicserélését. A csibenevelőket fűtő negyven olajtüzelésű kályha égőtereit a brigád újítása alapján itt készítjük a műhelyben. Egy ember, több „jogosítvány” A tmk-s brigád mind a tizennyolc tagja szakmunkás, a legtöbbjük sokszorosan. A brigádvezetőnek, Hegedűs Györgynek például autógén- és villamoshegesztő, géplakatos, víz, gáz- és központi fűtésszerelő vizsgája van. — A brigádnak, a téesz- nek, de személy szerint mindegyikünknek nagyon hasznos, — sorolja Jancsurák Mihály — hogy többféle „jogosítványunk” is van. Ha fűtést kell szerelni, hát azt csinálják a lakatosok is, ha meg a vízhálózat kiépítése miatt szorít a határidő, hát besegítenek a villany- szerelők is. Én azt mondom, ki mi mindenhez ért, any- nyít ér. Jól jön a komplex brigád sokoldalúsága a közösnek is. Tavaly a tervezettnél négy hónappal előbb adhattuk át az új konyhát, az ebédlőt. Igaz, ráment a a brigádnak vagy nyolctíz hétvégi pihenőnapja, de- hát annyival vastagabb lett a pénztárcánk is. Márpedig ugye. az is számít, az egyéni boldogulás. Azt hiszem, a mi kollektívánkban erre sem lehet panasza senkinek. T. F. Mocsári dió ártérre A nemes gyümölcsfák előállítását hazánkban lassan ötven éve megoldották. Kivétel eddig csak a dió volt. Kísérleteztek már régen a szakemberek; de hiába minden igyekezet, a vad alanya oltott diórügyet, mint idegen testet kivetette a fa rostszö- Vete. így aztán a közelmúltig, az évszázados technológiával szaporították a gyümölcsöt. Ha a szem jó talajra lelt, akkor a fa 18—20 év múltával már megmutatta milyen fajta is valójában, és további két-három év múlva fordult aztán igazán termőre. A francia tudósok laboratóriumi körülmények között már negyven évvel ezelőtt ugyan előállítottak nemes „dóriakat”, — egy növényből szaporított egyedeket — de tovább nem jutottak. Sőt nálunk az ötvenes évek végén szintén sikerült néhány példányt életben tartani. Kanadában és Amerikában viszont harminc éve meglehetősen magas „eredési” aránnyal, ■ a szabadi ég alatt, nagyüzemi módon „termeltek” a diófaiskolák. Olyan csemetéket neveltek, amelyek már a harmadik évtől gyümölcsöt adtak és az ötödik-hatodik évben „beálltak”. A rákóczifalvi Rákóczi T6z-:ben még a hetvenes években elhatározták, hogy a tengerentúlról átveszik a diófa-nemesítés technológiáját. Nyolc évvel ezelőtt 1972- ben nemcsak a speciális oltókést szerezték be, hanem megismerték a különleges oltócsap készítésének módját is. Bereczki László téeszel- nök véleménye szerint az első években száz szemzésből csupán hét-nyolc sikerült Azóta viszont a faiskolában dolgozók mondhatni tökéletesen megtanulták az úgynevezett ablakos oltás módszerét. Ma már több mint 80 százalékos az „eredési arány”, ami világviszonylatban is kiváló eredménynek számít. A vadalanyra nyolcfajta nemes szemet raknak. A legkeresettebbek, a legismertebbek a csécsei, a szigetcsépi, a milotai és az Esterházy. A speciális kötözést igénylő munkaművelet nyomán most már évente 50 ezer 'oltványt állítanak eliö biztonságosan. Felmérték a szövetkezetiek, hogy a faiskolában nevelt mocsári- vagy vízidió hol telepíthető leggazdaságosabban. Megállapították, hogy a Tisza árterén két nemes gyümölcsfa található: a szilva és a dió... A rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkező diócsemete a faiskolában, áprilistól négy hónap alatt négy méterre is megnő. Mérések bizonyítják, hogy némelyik fa Sikeres vállalkozás Rákáczifalván napjában 22 centimétert is fejlődött. Ez a tény meghatározhatja a dió hasznosítási módját. Lehet majd termelni úgy. hogy a tenyészcsúcsot 10— 20 centiméter magasságban elcsípik, így a négy-öt oldalágon termett diót géppel szedhetik. Természetesen megmarad a kisgazdaságokban optimális kettős hasznosítású koronakiképzés is, amikor a dió mellett értéket jelent maga a fa is. És a harmadik hasznosítási mód: amely hazánkban még újszerű. de Kanadában például már sok ezer hektárt ültettek úgy, hogy kétméteres sorközzel méterenként vannak a fák. Az ilyen dióerdőt a nyárerdő mintájára telepítették. A 12—15 év alatt vágásra érett kultúra a nyárnál sokkal értékesebb és tömegében legalább annyi fát ad: amely a bútorgyártás nélkülözhetetlen furnér-alapanyaga is. Az első telepítési tervek már elkészültek. Nagyrév környékén az ártéren közel 300 hektáron ültetnek majd mocsári diót... Szabó Pál Miklós Miskolcon, Veszprémben, egy-két budapesti kerületben ismeretlen fogalommá vált a beázás miatt elnémult telefon. A titok nyitja : működésbe lépett a posta hatvan új kábelvédelmi berendezése. Nyolc éve már, hogy a Posta Kísérleti Intézet szabadalmának megvásárlásával új vállalkozásba kezdett a jászberényi Műszeripari Szövetkezet. A kábel védelmi berendezések akkor még csak sejtett kereslete, és a termék kiemelkedő műszaki színvonala mára exportsikereket hozott. A gyártmány lényege: a kábelköpenybe préselt, enyhe túlnyomású sűrített levegő az esetleges lyukon eltávozva védi meg a telefonvezetéket a beázástól. Ezzel egyidőben természetesen jelzi a szivárgást, sőt, a hibakereséshez is támpontot ad. Az igazi vizsga elé 1977-ben került a túlnyomásos kábelvédelmi berendezés. A Szovjetunió — olaj- és gázvezetékei mellé telepített telefonvonalakhoz, amelyek lakatlan, sőt földrengésveszélyes területeken is áthaladnak — robbanásbiztos és fagyra érzéketlen biztosító berendezéseket keresett. Versenytárgyalást rendeztek, ahol a jászberényi megoldás műszaki paraméterei jobbak voltak, mint a beadott svéd ajánlatoké. A világszínvonalú termékhez sikerült világszínvonalú árat is elérni. A mai exportsikerek alapját ekkor vetették meg a szövetkezetiek, hiszen az alkatrészek árnövekedése és a valutaszorzó változása ellenére a termék — azonos áron — ma is nyereséges. Igaz, időközben a több darabból álló évi 20—30 készletről 500—600-ra nőtt a megrendelt mennyiség. így a szalagszerű gyártás a költségszintet csökkentette. A Szovjetunióba szállított berendezés — a más igények miatt — az eredeti megoldás továbbfejlesztéséből származott. Kompresszor helyett palack biztosította a sűrített levegőt, az elektronikus elemdkről a robbanás- veszély miatt pneumatikus szabályozóelemekre kellett áttérni. A mód.osítás olyan jól sikerült, hogy az. új változat hatósugara az eredetinek duplájára, 8—12 kilométerre nőtt. 'így kevesebb berendezés is elegendő, és azokat a telefonjel-erősítők mellé telepíthetik. A szövetke7.etiek azonban továbbfejlesztették az itt keletkezett műszaki gondolatokat is. Megoldották például azokat a rendkívül nehéz konstrukciós feladatokat, amelyek a mikrohullámú adóállomásokhoz használt csőtápvonalvédő berendezéseknél jelentkeztek. Az aranyból készített elektromos vezetőcső belsejében nagyon kis túlnyomást, nagyon pontosan tartani — jelentős műszaki eredmény. Ugyanilyen magas technikai színvonal jellemzi a préslevegő-szárító berendezést, amely minden sűrített levegőt használó üzemben fontos lesz majd. A piaci siker sem maradt el: a cső- tápvonalbiztosítóból már Csehszlovákiában is működik néhány, a préslevegőszárító első vevője éppen az a nyugatnémet FESTŐ cég, «• mely — a pótlólagos automatizáláshoz — maga is gyártott eddig azonos funkciójú elemeket. A próbák nyomán jelentős szállításokra van kilátás. Ez a szövetkezet első nyugati exportja, bár az üzem dollárt — közvetett módon — eddig is hozott az országnak. Új gyártmányként, monogramjukról JM-nek elnevezve kezdték gyártani az eredetileg tőkés importból származó jelfogókat. Ez utóbbi termék — bár a magas színvonalú fejlesztő- és termelő munka iskolapéldája — a szövetkezet jelenlegi problémáinak forrása is. Gond a megfelelő gyártási körülmények megteremtése, hiszen a jelfogót csak pormentes, steril műhelyben szabad gyártani. Ennek megteremtése pedig csak újabb beruházással lehetséges. Pályáznak is az exportfejlesztő hitelkeret 27 millió forintjára a Magyar Nemzeti Banknál. Ha a beruházás megvalósul, lehetőség nyílik a szétszórt telep egyesítésére is. A Műszeripari Szövetkezet tarsolyában találunk olyan technikai meglepetést is. mint a legújabb, a motorindító relé; vagy olyan szerződést, mint az Indiának küldendő első kábelbiztosító berendezések megrendelése. És őriznek ott még valamit: az idén a tavalyival azonos, három heti fizetésnek megfelelő tagrészesedés is kiosztásra vár. Kőhidi Imre Napi ötvenöt felszállás Jó ütemben haladnak a megye mezőgazdasági nagyüzemei az első fontos tavaszi munkával, az őszi vetésű gabonák fejtrágyázásával. A jászárokszállási Kossuth Termelő- szövetkezet — ott készültek felvételeink — ötven iégiórára, mintegy 3000 hektár terület műtrágyázására bérelt repülőgépet ehhez a munkához a hevesi Agroplan Vállalattól. (Fotó: Temesközi) A légzsákot alig billenti szél, kedvez az időjárás a repülésnek, a műtrágyaszórásnak A Z-37 típusú, csehszlovák gyártmányú gép fiatal pilótája, Koncz Ferenc ötvenötször száll fel egy „műszakban", ennyi a napi hat légiórára engedélyezett repülés Egy-egy „tankolás” után ötszáz kiló, öt hektár területre elegendő nitrogén-műtrágyával emelkedik magasba a repülőgép Csalóka a március eleji verőfény — a növényvédős brigád tagjai ebédszünetben még rözseláng mellé húzódnak, de napközben kimelegednek az ötvenkilós mütrágyás zsákok emelgetésétől is Pávai András repülésvezető a munkanaplót egyezteti a Kossuth Tsz hövényvédő agronómusával
